Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-14 / 141. szám

1988. JÚNIUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 AGRÁRTÖRTÉNETI EMLÉKEKKEL Bővül az öcsödi József Attila helytörténeti gyűjtemény A filmszínházak helyzetéről számokban ____ A KSH megyei igazgatóságának felmérése A fejlődés új szakaszához érkezett, agrártörténeti em­lékekkel is bővül az öcsödi József Attila helytörténeti gyűjtemény. A tiszazugi te­lepülésen különösen a gabo­natermesztésnek volt nagy kultusza és foglal el ma is jelentős helyet a mezőgaz­daság szerkezetében. A he­lyi általános iskola tanulói úgynevezett honismereti ka­lákákban. 15—20 tagú csopor­tokban járják be a tanyavilá­got, a régi falusi házakat, felkutatják, összegyűjtik a múlt századi és a századele- ji művelőeszközöket, feltér­képezik a gazdálkodók ter­melési hagyományait, szo­kásait, az aratóünnepek, az új kenyeret köszöntő népün­nepélyek hagyományait, for­máit. A begyűjtött agrártör­téneti emlékeket, szerszá­mokat, gépeket, kézi művelő eszközöket a helytörténeti gyűjtemény épületét körül­Csillagos iránytű Díjazott jásztadányi úttörök Odaítélték a Munkásőrség és a Magyar Úttörők Sízövét­ségé Csillagos iránytű ha­gyományőrző pályázatának díjait. Az 1982-ben meghir­detett pályázatra az idén 1035 úttörőközösség adott be pályamunkát. A jászladányi- ak a 10 legjobb pályázatot készítők között szerepeltek. Ritka az olyan esztendő, amikor a több száz induló középiskola közül a tiszafü­rediek ne jutnának a Ki tud többet a Szovjetunióról? ve­télkedősorozat országos dön­tőjébe. Mi lehet eredménye­ik nyitja, ha egyáltalán akad efféle recept? Szerintük nem más, mint az alapos felké­szülés, no meg a helyes ki­választás. Az utóbbi leg­alább annyira fontos, mint az előbbi, hiszen nyerő embe­rek mindenhol akadnak, csak meg kell találni őket. Ügy tűnik — ki tudja há­nyadszor — ez az idén a fü­redieknek ismét sikerült, hi­szen a megyei és a területi győzelmek után az országos döntőbe verekedték magukat. Itt hallatlanul kiélezett, szo­ros küzdelemben végül is a hetedik helyen végeztek. Hogy kik is ők, erről szól ez a rövid írás. Antal Irén 1. a, osztályos diák eddig javíthatatlanul kitűnő volt, de most lehet, hogy a fizika miatt leszokik erről a hagyományról. A tu­domány és a sport volt a szakterülete. Orvosnak ké­szül, noha a nyáron minden bizonnyal a téglahordás és a malterkeverés örömeibe is belekóstol, hiszen a szülei építkeznek. Hamar Tímea a 2. c pad­jait koptatja, és a matemati­ka, no, meg a fizika kivételé­vel Irénhez hasonlóan egy­hangú jegyek alkotják a bi­zonyítványát. Nyelvszakos pedagógus szeretne lenni. Különös ismertetőjele, hogy állítólag rokonságban áll a mosolygással, ámbár ez a többiekről is nyugodtan ál­lítható. A copfos Hatvani Emese a 2. b-ben tölti napjait és mat- rikulájában érdekességnek számít, hogy a munka ünne­pét választotta születése nap­jául. A gazdasági kérdések­re kellett felelnie, noha ő ölelő tágas kertben helyzik el, konzerválják és teszik minden érdeklődő számára hozzáférhetővé. Öcsödön 34 évvel ezelőtt kezdték meg a helyi lokál- patrióták a település hely- történeti emlékeinek ösz- szegyűjtését. Az évtizedek során fellelt gazdag anyagot nevezetes helyen, abban az iskolaépületben helyezték el, amelyben öcsödi gyermek­évei alatt József Attila járt első osztályba. A megyei ta­nács támogatásával és a helybeliek társadalmi mun­kájával felújított régi épü­let egy szobájában a jeles proletárköltőt ábrázoló több festmény látható, falai kö­zött őrzik bizonyítványlap­jainak másolatát, több fényképét, verseskötetét. Az épület többi részében he­lyezték el a régi falutérké­pet, amely az 1700-as évek Budapesten, az Asztalos János Ifjúsági Parkban tar­tották meg szombaton a Pe­dagógus sportolók és csa­ládtagjaik országos sereg­szemléjét, A röviden csak pedagógus juniálisnak ne­vezett találkozót a Pedagó­gusok Szakszervezete első alkalommal rendezte meg az idén. Az egésznapos se­regszemlén sportversenyek, vetélkedők, szórakoztató programok közül választhat­érettségi után egészségügyi pályára, esetleg pszicholó­gusnak készül. Jó adottságú sportoló, szép eredményeket is ér el, bár a teljességhez hozzátartozik, hogy az edzé­seken ritka vendég. Az erősebb nemet képvise­li Kovács Zoli, a 3. c lelkes tagja, a négyesfogat legidő­sebbje. Mindezek ellenére némi szemrehányással nyug­tázza, hogy a hölgyek nem tisztelik kellően a kort, a szemüvegről nem is beszél­ve. Az átlaga 4,9, azért nem kitűnő, mert nem szereti az egyhangú felsorolásokat. Ha minden elképzelései szerint* alakul. történelem-földrajz szakra készül. A siker kovácsa Klukáné dr. Pilishegyi Ibolya magyar­történelem szakos tanárnő, aki ötödik éve készíti a ti­zenéveseit erre a komoly megméretésre. Közreműkö­désével értek már el orszá­gos harmadik, negyedik he­lyezést, noha állítása sze­rint ebben a kis közösségben több van a mostani helyezé­elején újjáépített települést körvonalazza, s látható raj­ta a hajdani halászfalu magja. A legrégebbi fény­kép a múlt század végefelé készült és a községházát, a templomot ábrázolja. Kiál­lították a gyűjteményben a helyi népviseleti darabokat, subákat, bőgatyákat, csizmá­kat. Számos emlék tanúsko­dik a közösségi életről, az iparos, olvasó és kisgazda­körről, az 1882-ben alakult dalárdáról, amelynek mai utódja a pávakör. Becses emlékek sorát gyarapítja az ipartestületi zászló, a né­piesen gondolkodószéknek nevezett bútordarab, ülőal­kalmatosság, a rokka, az 1848-ban kelt kalendárium, helyben készült míves faze­kas korsók és más érdekes­ségek. A közeljövőben tel­jessé váló gyűjteménytárat falumúzeummá avatják. tak a résztvevők. A többfé­le sportágban kiírt verse­nyen Szolnok megyét a túr- kevei pedagógusok futball­csapata és jászberényi asz­taliteniszezők képviselték. A férfi páros országos ping­pongverseny döntőjét Kalla Tibor, a Jászberényi Gyet- vai János 'Általános Iskola, valamint Rigó Lehel, a Jász­berényi Liska József Szak- középiskola pedagógusai nyerték meg. süknél. Korábban megfogad­ta, soha többé nem verse­nyeztet, kiszáll ebből az idegölő tortúrából, de szeren­csére a fogadalom esztendő teltével módosult. Véleménye szerint ennyire jó szellemű társaság évek óta nem verbuválódott össze. És hogy a szép siker ne ma­radjon elismerés nélkül, a fürediek személyenként négyezer forintos vásárlási utalvánnyal, könyvekkel gaz­dagodtak, az igazgatónőtől, meg az iskolától pedig a meleg kézfogáson és a dicsé­reten kívül egyhetes balaton. szemesi üdülést is kaptak. Az utóbbi kimondottan jól jön a kemény év után, hi­szen Ibolya néni kegyelmet nem kímélve nyúzta őket hónapokon át. Egy tény: a fürediek az idén is bizonyí­tottak. Alkalom jövőre is kínálkozik, hiszen a csapat tulajdonképpen együtt ma­rad. Ez a rutin, úgy mond­ják, alapos felkészülés esetén nem elhanyagolható tényező. D. Szabó Miklós Az életforma átalakulása következtében a kultúrára és a szórakozásra fordítható szabadidő egyre jelentősebb részét az otthoni elfoglaltsá­gok teszik ki. Ezen belül is kiemelkedő szerep jut a te­Szolnok megyében az év elején 109 filmszínház volt, mintegy egytizeddel keve­sebb, mint 1980. december 31-én. A csökkenés döntően az elmúlt esztendőben kö­vetkezett be. Az ellátottság rosszabb az országosnál: je­lenleg tízezer lakosra 2,5 filmszínház jut — az orszá­gosnál 3,1-del szemben —, ezzel a megyék rangsorában a 16. helyet foglaljuk el. Lé­nyegében csak az állami ke­zelésben lévő filmszínházak száma csökkent, nagyrészt a nem megfelelő épületek, a kedvezőtlen műszaki és sze­mélyi feltételek, valamint a lakossági igények jelentős visszaesése következtében. A vizsgált időszakban a mozik egy része különböző okok — átalakítás, karbantartás, ja­vítás. alacsony nézőszám — miatt nem üzemelt. A műkö­dő filmszínházak aránya 1987-re 81 százalékra csök­kent. A nyolcvanas években 57 mozit nyitottak és 73-at szüntettek meg a megyében. Az elmúlt év. végén a megye hat településén — Cserke- szőlőn, Jásziványban. Nagy­réven. Tiszagyendán, Tiaza- püspökiben és Tiszasason — nem volt állandó mozi. To­vábbá hét községben — Me- zőhéken, Tiszaburán, Tisza- derzsen, Tiszajenőn. Tisza- sülyön, Tiszavárkonyban és Vezsenyen — nem voltak fo­lyamatos előadások. Növekedett a moziépülete­ken kívüli vetítések száma. Az elmúlt év végén a film­színházak több mint fele eredetileg erre a célra épí­tett, vagy átalakított mozi­épületben. egynegyede mű­velődési házban, egy száza­A megye filmszínházai 1987-ben közel 23 100 elő­adást tartottak, hétezerrel kevesebbet, mint hét eszten­dővel korábban. A filmvetí­tések száma ebben az idő­szakban a városokban 14. a községekben 30 százalékkal lett kevesebb. Az 1980—1986 közötti éveket az előadásszá­mok stagnálása jellemezte. 1987-ben azonban számotte­vő csökkenés következett be. Ez a folyamat nagy valószí­nűséggel a következő évek­ben is folytatódik, össze­függésben az életszínvonal visszafogására tett intézke­désekkel. A filmvetítések számának csökkenésében — az említetteken kívül — né­mi szerepe volt annak, hogy a mozik heti játszási napjai­nak összetétele is megválto­zott: erőteljesen fogyott a hetenként hat vagy hét na­pon. előadást tartó mozik száma és aránya. levíziónézésnek és az újság­olvasásnak. Az életszínvonal stagnálása, illetve csökkené­se következtében más szóra­kozási formák — egyebek közt a filmszínházba járás is — visszaszorul. léka iskolában, óvodában, egyhatoda egyéb helyen mű­ködött. A moziépületek két­harmada a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat tulajdo­nában volt. Állapotuk a korszerű követelményektől általában elmarad: egynyol- cad részük jó, 53 százaléka közepes, több mint egyhar- mada gyenge minőségű, fő­ként a 70 évesnél idősebb épületek rendkívül magas aránya következtében. A mozik egy része életveszé­lyessé vált. de jelentős azok­nak a száma is, ahol a ki­egészítő helyiségek hiányoz­nak. illetve ahol a belső fel­szerelés elavult. Az épületek egyharmadánál állagmeg­óvásra, egynyolcadánál tel­jes felújításra, rekonstruk­cióra lenne szükség. A megye filmszínházai — a vándormozik nélkül — ez év elején közel tizenhétezer látogatót fogadhattak egy­szerre, 15 százalékkal keve­sebbet az 1980. évinél. A be­fogadóképesség csökkenése a Városokban valamivel na­gyobb mértékű volt, mint a községekben, és elsősorban a keskenyfilmes mozikat érin­tette. Az ezer lakosra jutó nézőhelyek száma jelenleg valamivel meghaladja a 39- et, amely az országostól (48) lényegesen elmarad. E mu­tató a megyék közül csak Csongrádban és Hajdú-Bi- harban alacsonyabb, mint nálunk. Az állami mozik kétharmadának befogadóké­pessége 1987-ben nem érte el a kétszázat, és mindössze 3 olyan filmszínházzal ren­delkezünk, angelyben négy­száznál több néző fér el egy­szerre. A mozikat a megyében 1987-ben egymillió-kilenc- százötvenegyezer néző keres­te fel — százhatvanhét ezer­rel kevesebben, mint hét évvel korábban. A vizsgált években legnagyobb néző­számcsökkenés az állami ke­zelésű mozikban volt. míg a társadalmi szervek tulaj­donában lévő filmszínházak­nál jelentős (csaknem 25 szá­zalékos) növekedés követke­zett be. A látogatók számá­nak visszaesésében • — az említetteken túl — a jegy­árak folyamatos emelésének és a videotechnika intézmé­nyes megjelenésének is szá­mottevő szerepe volt. A Mo­ziüzemi Vállalat ezekben az években jelentősen növelte a jegyárakat. Az átlaghelyár 1980-ban 7 forint volt, ez 1987-re 17 forintra emelke­dett, tehát csaknem két és félszeresére nőtt. A vállalat 1987-ben új szolgáltatásként videofilm- kölcsönző részleget hozott létre és a megye két városá­ban — Jászberényben és Szolnokon — videómozit léte­sített. Az előbbi 1987 végén 786 műsoros kazettával ren­delkezett, melynek 11 száza­léka magyar, 5 százaléka szocialista és 84 százaléka egyéb országbeli filmanyagot tartalmazott. A videómozik az elmúlt esztendőben mint­egy 3400 előadást tartottak, amelyet 83 ezer néző tekin­tett meg. Fordulópont Kedvezőn alakult a mozi­előadások látogatottsága. Egy előadásra 1987-ben 15- tel többen váltottak jegyet, mint 1980-ban. A nézettség, illetve a látogatottság nagy mértékben függött az alkal­mazott műsorpolitikától, ezen belül is elsősorban a bemutatott filmek számától, valamint a gyártó ország, műfaj stb. szerinti összetéte­létől. 1986-ban Magyarorszá­gon 206 nagyjátékfilmet mu­tattak be az 1980. évi 241-el szemben. A vizsgált idő­szakban a bemutatott filme­ken belül nem változott a magyar (16 százalék), illetve á szovjet (20 százalék) fil­mek aránya. 39 százalékról 44 százalékra nőtt a nem szocialista, és visszaesett a többi szocialista ország által gyártott alkotások száma. Lényegében ehhez hasonló arányok jellemezték a me­gyéi filmforgalmazást is. Ezekben az esztendőkben több tényező — például a mozik számának, befogadó- képességének, a játszási na­pok átlagos számának csök­kentése — együttes hatására a lehetséges látogatottság jé- lentősen — az 1980. évi há­romnegyedére — visszaesett. Ennél lényegesen kisebb mértékű volt a nézőszám tényleges csökkenése ennek következtében javult a film­színházak kihasználtsága. A filmszínházak közül a leg­alacsonyabb kihasználtsággal a társadalmi szervek tulaj­donában lévők, a legmaga­sabban pedig a vándormo­zik üzemeltek. A nyolcvanas évek eleje óta a filmszínházak üzemel­tetése fokózatosan nehezeb­bé vált. A lakossági igények — különösen az elmúlt esz­tendőben — jelentősen mér­séklődtek. a látogatók száma erőteljesen csökkent. A leg­jelentősebb szolgáltató — a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat — gazdálkodásának eredményessége, s részben ebből következően lehetősé­gei is 1982 után nagy mér­tékben romlottak. Ezt tevé­kenységi körének bővítésé­vel. a túlméretezett kapaci­tások gyors leépítésével, a különböző ösztönzési mód­szerek alkalmazásával sem tudta megakadályozni. Kovácsné Vedrödi Tünde a Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága munkatársa A kisújszál­lási könyv­tár szabad­polcai kö­zött igazán kedvükre vá­logathatnak az olvasók a ritkaságok és a leg­újabb mű­vek között Pedagógusok juniálisa Jászberényi tanárok sikere Hetedik helyezés A fürediek ismét bizonyítottak az országos döntőben A füredi sikerek részesei: Antal Irén, Hamar Tímea, Hatvani Emese, Kovács Zoltán és Klukáné dr. Pilishegyi Ibolya felkészítő tanár (Fotó: Mészáros) Újdonság: a videó Kisebb érdeklődés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents