Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-13 / 140. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 13. Radzsiv Gandhi elutazott hazánkból A hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodott Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke június 11-én soron kívül tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával, a Minisztertanács elnökével (Telefotó — MTI) (Folytatás az 1. oldalról) ját jövőre ünnepük Indiában — a forradalmároknak ahhoz a nemzedékéhez tartozott, amelynek tagjai a haza- szeretetet mindenek fölé helyezték, vállalva a függetlenségért a szabadságért folytatott küzdelem minden megpróbáltatását. Ugyanakkor eszméinek középpontjában az erőszak elvetése állott. Ennek jelentőségét .időszerűségét hangsúlyozva Radzsiv Gandhi rámutatott: az erőszaktól mentes világ és annak értékei, az igazságosság, a tolerancia, az emberiség sorsáért érzett felelősség jelentheti az egyetlen esélyt a tartós béke megteremtésére. Az indiai miniszterelnök — a természet szeretetét kifejező indiai szokás szerint — facsemetét ültetett el nagyapja, Dzsava- harlal Nehru emlékköve mellett. Az indiai vendégek ezután a magyar vendéglátók társaságában vidéki látogatásra indultak. A balatonfüredi Baricska csárdában elfogyasztott, indiai ízeket idéző ebéd után Radzsiv Gandhi, felesége és a kíséret a magyar—indiai kapcsolatokat kedves színfolttal gazdagító Balaton-parti településsel ismerkedett. Balatonfüred, a több évtizedes múltra visszatekintő hagyománynak megfelelően szinte kötelező állomása a hazánkba látogató magas rangú indiai vezetők programjának. A nagy indiai költő, Radindranath Tagore nevét viselő tóparti sétányon á távoli országból érkező vendégek, kormányfők, államfők egy-egy fát ültetnek el látogatásuk emlékére. Az évek során parkká terebélyesedett emlékhelyen a vendéglátók megmutatták Radzsiv Gandhinak azt a fát, amelyet édesanyja, Indira Gandhi ültetett el 1972-es magyarországi látogatása alkalmával. A hagyományokat megtartva Radzsiv Gandhi egy hárs-csemetét helyezett a sétány földjébe. Budapestre visszatérve a délutáni órákban az indiai delegáció szálláshelyén a két küldöttség Grósz Károly és Radzsiv Gandhi vezetésével újabb plenáris megbeszélést tartott, amelyet ezúttal teljes egészében a kétoldalú kapcsolatoknak szenteltek. Sok szó esett a megbeszélésen a gazdasági, a kereskedelmi kapcsolatokról is, amelyeket általában jónak, problémamentesnek ítéltek. Az árucsereforgalom tavaly minden korábbit meghaladó szintet ért el, értéke 106 millió dollár Voit. A javuló tendencia ellenére mind indiai, mind magyar részről egyaránt hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények még igen szerények, az együttműködés sokkal nagyobb lehetőségeket tartogat. Bányász Rezső a megbeszélésen ezzel kapcsolatban megfogalmazódott álláspontot tolmácsolva kifejtette: — Hazánk szívesen részt venne néhány nagyobb állami fejlesztési program megvalósításában, például erőmű építésében Indiában. A magunk részéről készek vagyunk indiai árukat nagyobb mértékben importálni, kiegyensúlyozottá tenni kereskedelmünket. Természetesen szeretnénk az indiai magán- szektorral is kapcsolatokat létrehozni. Ügy gondoljuk, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének a kulcsa itt is a közös vállalatok létesítése lehet. További fontos tennivaló, hogy próbáljuk meg a különböző államigazgatási, politikai szinteken felgyorsítani a döntések meghozatalát, hiszen jónéhány ügy, együttműködés már hosszabb ideje egyhelyben vesztegel. A találkozón megelégedéssel állapították meg, hogy hagyományosan jók a két ország közötti kulturális kapcsolatok, amelyek nagy múltra tekintenek vissza. Ezt a többi között az immár huszonöt éve aláírt magyar— indiai kulturális egyezmény is bizonyítja. Magyar részről ugyanakkor azt is leszö-„ gezték, hogy mind a kulturális kapcsolatok, mind a műszaki-tudományos együttműködés terén még sok lehetőség kínálkozik. Ennek jegyében ígéretet tettek, hogy a Delhiben működő kulturális és tudományos központ működését — a kívánságnak megfelelően — hazánk tovább bővíti. Az indiai miniszterelnök és felesége este Grósz Károly társaságában megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorát a társulat székházában. # * * Hivatalos baráti látogatásának befejeztével szombaton elutazott Budapestről Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki Grósz Károlynak az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, -az MSZMP elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. Elhunyt Sarasat Szombat hajnalban Rómában kilencvenéves korában elhunyt Giuseppe Saragat volt olasz köztársasági elnök, az olasz szociáldemokrácia egyik legtekintélyesebb történelmi alakja. Ulánbátor, Tallinn, Bécs Békehullám A három nappal ezelőtt Hirosimából elindult békehullám elnevezésű rendezvénysorozat szombaton elérte Tallinnt, Ulánbátort és Bécset Az érintett városok békebizottságainak felhívására a helybeli lakosok és az ez alkalomból érkezett vendégek tömeggyűléseken tiltakoztak az atomháborús fenyegetés ellen, követelték a nukleáris fegyverek megsemmisítését. A békehullám-mozgalmat tavaly indították a kétatom- bomba-sújtotta japán város, Hirosima és Nagaszaki lakosai. Az egész világra kiterjedő megmozdulásokat idén az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakához . időzítették. Csehszlovákia Katolikus püspökök felszentelése Katolikus püspököket szenteltek fel szombaton Prágában. A csehszlovák állam és a Vatikán megállapodása alapján a pápa a prágai főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki Jan Lebeda prépostot, a prágai főegyházmegye érseki helynökét, valamint Antonin Liska prágai érsekségi kanonokát. A csehszlovák állam és a Vatikán megállapodása értelmében a pápa a nagyszombati főegyházmegye püspök-apostoli kormányzója' nevezte ki Jan Sokolt. a nagyszombati főegyházme- gye gondnokát. Az ő felszentelése vasárnap volt a szlovákiai Nagyszombatban. BUDAPEST Vasárnap — Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Co- razon Aquino asszonyt, a Fülöp-szigeteki Köztársaság elnökét hazája nemzeti ünnepe alkalmából. MOSZKVA A Szovjet Tudományos Akadémia tizenhat vezető‘ tisztségviselője kérte egyszerre, hogy — noha hivatali ideje csak 1990-ben járna le — máris mentsék fel Spanyolország—NATO Felhőtlen kapcsolat Igencsak bonyolult politikai képlet megoldásán munkálkodtak a NATO- tagállamok külügyminiszterei Madridban; ösztökélni, egyben bírálóan elemezni próbálják a Szovjetunióban és a vele szövetséges kelet-európai országokban végbemenő reformfolyamatokat. Vagyis az Atlanti Tanács ülésének vitathatatlanul legfontosabb témája a szocialista világrendszerrel fennálló kapcsolatok alakítása, amit napjainkban a világsajtó a kelet—nyugati párbeszéd fogalmaként emleget. Tényként fogadható el tehát, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan moszkvai megbeszélései nem egyszerűen elemző vitára sarkallták az észak-atlanti szövetséget, hanem új cselekvési program kialakítására is. A spanyol küldöttség szóvivője igen pozitívnak nevezte a tanácskozás alaphangját. Ez a megállapítás egyértelműen azonos volt Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter nyilvánosság előtt elmondott szavaival. A politikus a kölcsönös bizalom és a biztonság összefüggéseiről, a Kelet-Euró- pával folytatott párbeszéd fontosságáról szólt. Elütött ettől a hangvételtől a NATO lelépő főtitkárának, Lord Car- ringtonnak a beszéde. Ö a NATO-szer- vezeten belüli összefogásra helyzete a súlyt, mert — hangoztatta — a szovjet reformpolitika jó irányba tart ugyan, de egyelőre az nem érintette alapjaiban az elmúlt évtizedek alatt kiépített óriási katonai erőt, amelyet Nyugat- Európa fenyegetőnek érez. Igaz. nem kerülhette meg ő sem, hogy elismerje és méltassa a párbeszéd szükségességét. Carrington egyúttal örömmel nyugtázta, hogy a spanyol kormány „fontos lépést tett a nyugat-európai és az atlanti szöveségesi elkötelezettség útján”. Ez azt jelentette: a szöveségesek elégedettek az egy évtizeddel ezelőtt megkezdett új, demokratikus fejlődés irányával. Azzal, hogy Spanyolország az EGK és várhatóan a biztonsági kérdésekkel foglalkozó Nyugat-Európai Unió tagjaként valóban látványos ütemben zárkózik fel partnereihez, és számolja fel a diktatúra éveiben történt lemaradást. Felhőtlen tehát Spanyolország és a NATO kapcsolata, s ez akkor is tény, ha tudjuk: a spanyol haderő nem tartozik a NATO egyesített katonai szervezetéhez. E tekintetben a részvétel Franciaországéhoz hasonlít. Abban viszont különbözik attól, hogy a spanyolok nem rendelkeznek önálló atomütőerővel. Tisztázatlan pontjai persze vannak a patetikus szavakkal ünnepelt spanyol NATO-tagságnak. Gibraltár ügyében London és Madrid viszálya változatlanul fennáll. A spanyolok saját felségjogaikat akarják érvényesíteni a brit fennhatóság alatt álló támasz- pon-sziklaszirt fölött, Londonban persze minderről hallani sem akarnak. Nemrégiben Lisszabonban jelezték, hogy nem nézik jó szemmel a spanyolok által közreadott hadászati érdekövezeti térképet, mivel az úgymond portugál befolyási zónákra is kiterjed. A legkomolyabb konfliktus a NATO berkeiben a Spanyolországból elköltöztetendő amerikai F—16-os vadászbombázó repülőgépek miatt robbant ki. Az immár elcsitult haragos hullámverések utolsó rezzenéseit George Shultz amerikai külügyminiszter most folytatott madridi tárgyalásai simították el. Az eltelt 48 órában a rövidesen véglegesítendő újabb spanyol—amerikai együttműködési szerződés egy-két vitatott pontját illetően is megállapodás jörtt létre. A feladat végülis nem volt megvalósíthatatlan, mivel az amerikaiaknak ugyan egy támaszpontjuk megszűnt, de három hatalmas és tucatnyi kisebb bázis továbbra is üzemel spanyol földön. A spanyolok találékony formulát dolgoztak ki az ország atomfegyvermentes helyzetének megőrzésére, egyszersmind az amerikai vízi és légi szállítóeszközök ellenőrzéséről való lemondásra. Nincs tehát harag a Madrid—Washington viszonyban. Spanyol- ország legfontosabb szövetségese, partnere az Egyesült Államok, a NATO vezető hatalma. M. J. „Meg kell hallani a romániai lakosság segélykiáltását” Nyugatnémet parlamenti képviselők állásfoglalása Hermann Scheer, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és Petra Kelly, a Zöldek pártja parlamenti képviselője szombaton együttes nyilatkozatban sürgette: a nyugatnémet Szövetségi Gyűlés (Bundestag) összes törvényhozója lépjen fel annak érdekében, hogy az NSZK és Európa minden más kormánya nyomás gyakorlásával késztesse Románia kormányát az emberi jogok megsértésének és az elűzetés gyakorlatának megszüntetésére. Az SPD és a Zöldek képviselője a Bundestag külügyi bizottságának tagja, újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy az európai közvéleményt mozgósítani kell a Ceausescu-rendszer politikájával szemben. Az NSZK két legnagyobb rádióállomása, a Westdeutscher Rundfunk (WDR) és a Deutschlandfunk nevű országos adó által a délelőtti órákban többször is ismertetett állásfoglalásában Scheer és Kelly kifejtette: — Immáron elfogadhatatlan, hogy a román kormány napról napra kegyetlenül megsérti az emberi jogokat, és elnyomja a nemzeti kisebbségeket. A közös európai házban ily módon sötétség borul Romániára, márpedig ez érzékenyen érint minden európai állampolgárt. — A romániai rendszer politikai cinizmusa hamarosan csúcspontjára hág: a Ceausescu-vezetés az ország 13 ezer falvából három év leforgása alatt 8 ezer falut el akar tüntetni, sok ezer embert akar a számára életet jelentő régi környezetéből elűzni, és évszázadok kulturális örökségének elpusztítását tervezi. Mindez az embertelen politikai nagyzási hóbort megnyilvánulása. — E fejlemények láttán Európa nem tanúsíthat közönyös magatartást, és meg kell hallania a román lakosság segélykiáltásait — állapította meg Scheer és Kelly együttes nyilatkozatában. Fischer-Genscher találkozó először német földön Potsdamban sor került az NDK és az NSZK külügyminisztereinek első találkozójára német földön. Oskar Fischer, az NDK és Hans-Dietrich Genscher az NSZK külügyminisztere, akik mindketten a potsdami kelet—nyugati konferencián vettek részt, e tanácskozás témáiról és a bécsi európai utótalálkozó kérdéseiről folytatott eszmecserét. A két német állam külügyminiszterei eddig csak az ENSIZ székhelyén, illetve más nemzetközi fórumok alkalmával — a két német állam területén kívül — tárgyalt egymással. Az NSZK részéről mindeddig elutasították, hogy bármelyik német állam területén külügyminiszteri találkozót tartsanak. A bonni felfogás szerint ugyanis az NDK számukra nem tekintendő külföldnek és a két német állam közötti kapcsolatok alakítása nem a külügyminiszter hatáskörébe tartozik. tisztéből. Az akadémia személyzeti osztályának vezetője azzal indokolta a neves tudományszervezők lemondását, hogy a hajlott korú tudósok lehetővé kívánták tenni fiatal, tehetséges pályatársaiknak nagyobb mérvű bevonását- a peresztrojka feladatainak megoldásába. BERLIN Nemzetközi biztonsági kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok javításának lehetőségeiről tárgyalt Eric Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke és John Whitehead, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese Berlinben. PÁRIZS Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO Végrehajtó Tanácsa ajánlásokat fogadott el a szervezet 1990—95 közötti középtávú programjára vonatkozóan. Az 50 tagú Végrehajtó Tanács befejezte párizsi ülésszakát és megbízta Federico Mayor Zaragoza főigazgatót, hogy az ajánlások alapján készítse el az UNESCO programját. mm vmitt'iüMtíwmBfo wm\ 7ÚMUS13-Ttl mimwr tmttwmm TÉimméiM H/l AIXMCM U] BÚTORT i kaíwwjwiki kßi&i fm/mosrm 4á& mm fáwot'W e.u. s lürmj: 12*034-
