Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-02 / 131. szám
1988. JÚNIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP. 3 Tizenegy külföldi cég részvételével Gépkiállítás és gyakorlati bemutató A Szolnoki Mezőgép lépést tart a fejlődéssel Egész délelőtt lógott tegnap az eső lába Zagyvarékas és Üjszász fölött, de visszatartották terhüket a felhők, amíg a több mint ezer érdeklődő szakember megtekintette a két település határán rendezett szálastakar- mány-betakarítási gépbemutatót. Hagyományosnak tekinthető immár a Szolnoki Mezőgép Vállalat szakmai rendezvénye, hiszen negyedízben vállalkozott arra — az Agrocoop Állattenyésztési és Takarmánytermelési Rendszerrel. a Szolnoki Agroker Vállalattal, valamint a Zagy- varékasi Béke és az Üjszászi Szabadság Termelőszövetkezettel közösen —. hogy nagyszabású kiállítás keretében mutassa be legújabb fejlesztési eredményeit. A bemutatót — amelyen részt vett Szabó Ferenc, a MÉM államtitkára, Veres Árpád, az ipari miniszter helyettese, Kiss Pál, a Kereskedelmi és Hitelbank elnök-vezérigazgatója és Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese — Szi- ráki András, a Mezőgép vezérigazgatója nyitotta meg. Elmondta többek között, hogy a vállalatnál már több mint másfél évtizedes tradíciója van a korszerű és nagyteljesítményű szálastakar mány-betakarító gépek, géprendszerek gyártásának, és jelenleg ezek a termékek adják az évi hárommilliárd forint értékű termelés mintegy 70 százalékát. Fejlesztési törekvéseik azt célozzák, hogy a szálastakarmányok betakarításától az etetésig minél komplexebb géprendszereket kínálhassanak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A folyamatosan korszerűsített kaszák, rendképző -kezelő és -felszedő gépek, takarmánykiosztó, bálázó és egyéb berendezések 35—40 százalékát a szocialista. 25 százalékát pedig a fejlett tőkés országokba exportálja a válallat. Az, hogy az utóbbi piacokon is verseny- képes tudott maradni i érmékéivel a Szolnoki Mezőgép, nagyban köszönhető a világ élvonalába tartozó tíznél több külföldi mezőgépgyártó céggel kialakított kooperációs kapcsolatnak. A további fejlesztési elképzelések között sorolta Sziráki András egy takarmánykiosztó kocsicsalád gyártását, csehszlovák kooperációban munkagépek készítését a 8—15 lóerős kistraktorokhoz, valamint egy saját fejlesztésű. 25 lóerős kistraktor gyártását. hozzá 12 munkagépet. Az öntözőgépek, berendezések gyártásában is előbbre kívánnak lépni, egy az osztrák Bauer céggel létrehozott vegyesvállalat keretében. A gyakorlati gépbemutatón meggyőződhettünk arról, hogy a Szolnoki Mezőgép Vállalat továbbra is lépést tud tartani a fejlődéssel, és a két év előtti hasonló bemutató óta ismét sikerült megújítania a szálastakar- mány-betakarító gépeket, géprendszereket gyártó tevékenységét. Először a licenc alapján, kooperációban illetve saját fejlesztésben készülő fűkaszák hat legújabb típusát tekinthették meg üzem közben a jelenlévők. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot ezek közül a gyepgazdálkodást igazán intenzíven folytató gazdaságok körében a négy- és hattárcsás kaszák, amelyek 3,2 illetve 4,8 méteres munkaszélességben vágják a füvet. A szálastakar- mány-betakarítási-haszno- sítási technológia komplexitására való törekvést jól bizonyítja az a frontkaszával és szeletelő-kiosztó adapterrel ellátott rendfelszedő, amellyel egy menetben levágható, az állattenyésztési telepre szállítható és ott szeletelve ki is osztható a takarmány. Munka közben mutatták be a két méretben gyártott, világbanki tendert is nyert Unimix takarmány- keverő-kiosztó kocsit, amelyet elektronikus mérleggel is elláttak. A melléktermékhasznosítás gépei közül a Fiatagri szögletes nagybálázója — amelynek licencét megvásárolja a szolnoki vállalat — és a Mezőgép által kifejlesztett, a nagy körbálákat etetésre, almozásra előkészítő dézsás örlőberen- dezése keltette fel leginkább a résztvevők érdeklődését. Ennyit ízelítőül a több tucatnyi mezőgépipari újdonságból, amelyek között olyan neves cégek termékeit is bemutatják, mint például a Kombinat Fortschritt, az Agrozet Prostejov, a Claas, az Agromat, a Kuhn S. A., a Howard, a Massey Ferguson és a Dems Engineering. Nemcsak társrendezőként, kiállítóként is részt vesz a kétnapos rendezvényen — amely tehát még ma is megtekinthető Zagyvarékas és Üjszász határában — az Agrocoop. A termelési rendszer az eredményes gyepgazdálkodást segítő vetőgépet, gyeplazítót mutat be. A Szolnoki Agroker Vállalat pedig nemcsak az általa forgalmazott gépek és berendezések kiállítására használja ki a szakmai bemutatót, hanem a helyszínen történő vásárlásra, előjegyzésre * is lehetőséget biztosított a mezőgazdasági szakembereknek. T. F. Hatásköri átfedések, formai döntések Hiányzik a hozzáértés, kevés az információ NEB-vizsgálat a vállalatirányítás új formáiról Gazdaságunkban nagy figyelmet keltő folyamat ment végbe 1985—86-ban: vállalataink túlnyomó többsége új irányítási formára — vállalati tanács, küldöttgyűlés, közgyűlés — állt át, s csak kevesen maradtak hagyományos államigazgatási irányítás alatt. A Szolnok megyei gazdálkodó szervezetek közül 26 helyen alakult vállalati tanács, 9 cégnél közgyűlés, 4-nél pedig küldöttgyűlés irányítja a tevékenységet. Eltelt két-három esztendő, vannak már tapasztalatok. A Szolnok Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egy országos vizsgálat résztvevőjeként a közelmúltban gyűjtötte össze ezeket, megyénk tizenihat gazdálkodó szervezeténél. (A vizsgált egységek iközül 12 a vállalati tanácsi, 2i—2 pedig a közgyűlési illetve a küldöttgyűlési formát választotta). Az átállás az új vezetési formákra az előírásoknak megfelelően alakult. Az ezekben rejlő lehetőségeket azonban a vállalatok még korántsem használták ki teljesen. A vezető testületek döntései eddig főként a vállalati mérleg és eredmény jóváhagyására, az éves és középtávú tervek elfogadására és az igazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlására szorítkoztak. A tapasztalatok szerint e döntésekben főként a munkavállalói érdekek kerültek előtérbe, esetenként a hosszabb távú vállalati érdekekkel szemben. A létrehozott vezető testületek és a munkahelyi demokrácia egyéb fórumai között helyenként hatásköri átfedések keletkeztek, ami a formai döntések látszatát keltette, miiközben passzivitást váltott ki a testületi tagokból. A formalitás egyébként is az egyik legnagyobb gond. A vizsgált vezető testületek tagjainak többsége például formálisnak tartja a mérleg és az eredmény jóváhagyását, mivel a vitában jórészt csak azok szóltak, akik az előkészítésben is részt vettek. A többségük hozzáértés és információk hiányában csak a szavazatát adta. Ezen a gondon a testületi hatáskör ésszerű kialakításával és az ülések jobb, színvonalasabb előkészítésével lehetne segíteni. Az irányító testületek létszáma a dolgozók számával arányos, a szervezeti egységek képviselete általában biztosított. A beválasztott tagoknak 23 százaléka fizikai dolgozó, s a NEB által vizsgált egységek mindegyikében a korábbi igazgatót választották meg újra első számú vezetőnek. (A megyében ösz- szesen csak egy ellenpélda volt: a Szolnoki Vasipari Vállalat). Vegyesek a tapasztalatok arról, hogy a testületi tagok miként teljesítik beszámolási kötelezettségeiket saját választóiknak. Nem a szándékkal van baj, hanem inkább a felkészültséggel, s ismét a már említett informáltsággal. Az új vezetési formáknak a vállalati eredményre gyakorolt hatása elmarad az előzetes várakozástól, s ebben az új formák által biztosított lehetőségek kihasználatlansága is közrejátszik állapította meg többek között legutóbbi ülésén a megyei NEB. Telefonközpontok a Szovjetunióba ATSZK típusú telefon- központokat gyárt szovjet megrendelésre a BHG Híradástechnikai Vállalat kunhegy esi gyára. Az idei szállításai 142 ezer telefonvonal bekötését teszik lehetővé (Fotó: T. K. L.) A „ráolvasás” nem segít A versengés kényszerítő ereje Új szakszervezeti üdülési szabályzat lz alapszervezet dönt Június l-jén életbe lépett a szakszervezetek üdülési szabályzata, amely lényegében valamennyi központi előírást megszüntet és az alapszervezetekre bízza a beutalások intézését. Az új szabályzat szerint az üdültetés rendjét ezentúl az alapszervezeti szakszervezeti bizottságok dolgozzák ki. a helyi adottságoknak megfelelően ők döntenek a beutalók szétosztásáról, többé semmiféle kötelező szabály nem írja elő, hogy ki hányszor mehet üdülni egy bizonyos időszak alatt. A belföldi térítési díjak — immár harmadik esztendeje — változatlanok. de az alapszervezetek szabad kezet kaptak ahhoz, hogy lehetőségeikhez mérten dolgozóiknak milyen további kedvezményt adnak. Központilag csupán irányelveket adtak ki, az egyetlen előírás, hogy kedvezményes SZOT üdülésben az részesülhet. akinek a nevére a beutaló jegyet kiállították és azt az alapszervezeti szak- szervezeti bizottság bélyegzővel és aláírással hitelesítette. A SZOT csupán ajánlásként fogalmazza meg, hogy a kedvezményes üdültetésnél részesítsék előnyben a szakszervezeti tagokat. Az üdülőkben ezentúl nem kérik a szakszervezeti könyvet, csupán ahhoz xagaszkodnak, hogy a beutalóiegy szabályosan legyen kitöltve. Az új üdülési szabályzat az alapszervezetek, a szak- szervezeti bizottságok számára nemcsak szélesebb jogkört. hanem nagyobb felelősséget is jelent, hiszen tagságuknak kell majd számot adniok arról, hogy igazságosan osztották-e el a beutalókat. Csökkentette árait a Métám Június 1-től átlagosan 2,9 százalékkal csökkentette termelői árait a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár. Ennek nyomán — a 25 százalékos általános forgalmi adót is érintő változás beszámításával — 3,6 százalékkal mérséklődnek a MOFÉM- termékek fogyasztói árai. Az árcsökkentés kiterjed a csapokra, csaptelepekre, és golyóscsapokra is. A döntésre a réz világpiaci árának csökkenése miatt került sor. Ez a vállalatnál gyártott fémszerelvények legfőbb alapanyaga, s úgy tartották korrektnek, ha áraik alakításánál követik a réz ármozgását. Ezt tették a nyersanyag drágulásakor, s most is, amikor a réz olcsóbb lett, jóllehet termékeik igen keresettek a hazai kereskedelemben, s gyártókapacitásukkal nem tudják teljesen kielégíteni az igényeket. Mi kell ahhoz, hogy megélénküljön az élet egy-egy településen, és friss vérkeringés hassa át a kereskedelmet? A minap Karancsi Lajossal, a kunszentmártoni városi pártbizottság első titkárával beszélgettem erről, és a tőle hallottak azóta is a fejemben motoszkálnak. Eszmecserénk lényege az, hogy a cselekvéshez az agitáció egymagában kevés. Ugyanúgy a számonkérés, a beszámoltatás. Mondhatnám úgy is: a „ráolvasás” nem segít. Szükséges az anyagi érdekeltség és a konkurencia is, másként szólva: a gazdasági kényszer. Mellőzzük az általánosságokat, nézzünk néhány konkrét példát: A korábbi években a kunszentmártoni sütőüzem azonos minőségben csak egy- és kétkilós kenyeret sütött. Az igényeket korántsem elégítette ezzel ki. Változtatás helyett inkább a helyi vezetők meggyőzését választotta — szerencsére kevés sikerrel. Azok ugyanis mondván, hogy ha a helyi pékek nem képesek többre, akkor Szentesről kell hozni választékbővítésre, minőségjavításra kenyeret. Bevált a számításuk. A vásárlók egymást törték a szentesi árukért. A helyi pékek ezt látva joggal érezték veszélyben saját egzisztenciájukat. Dicséretükre mondva megemberelték magukat, és rájöttek arra, hogy a meglévő berendezéssel is lehet gazdagítani a választékot. Meg is fordult a helyzet, most már a szentesiek verekszenek a kunszentmártoni kenyérért. Így elmondva pofonegyszerű ez, a valóság bizonyára sokkal bonyolultabb ennél. Valószínű, hogy a sütőüzemért felelősséget érzőknek okozott néhány álmatlan éjszakát a változtatás, de hát manapság ez egyre inkább természetes. És az a jó, ha inkább a csőd elkerülése érdekében álmatlankodnak az emberek, mintsem üzemük felszámolása miatt. Erre az egyszerűbb igazságra idejében rádöbbenti az embert a konkurencia — erre is van példa Kunszentmártonban. 1980-ban például csak egyszer szállítottak húst a településre. A vezetők közbenjárására húsmintaboltot létesítettek. Erre fel — csodák csodájára — megtáltosodott az áfész. Most már nem mentegetődzik, hogy így meg úgy a „keretellátás”. Keretellátás helyett most már mindenféle húsáru van nála is. Az idén a Füszért nyitott boltot Kunszentmártonban. Üzletében jó az árukínálat. Nem lehet azt mondani, hogy nagyon szeretik egymást az áfésszel, de ebben is érvényesül az örök igazság: két veszekedő között örül a harmadik, (mármint a lakosság), mert jobb az áruellátás. Meg esetenként olcsóbb is. Május elsején például a Füszért IV. osztályú áron mérte a sört. Ilyenkor mit tehet a többi, ha nem akarja, hogy a nyakán maradjon az áru? Ha fogcsikorgatva is, de követi a konkurenciát. A konkurencia mindenképpen élénkítő erőnek számít minden vonatkozásban, így a zöldség- és virágkereskedelemben is. Ebben a tekintetben a magánkereskedők késztetik „kapaszkodásra” az áfészt. A kunszentmártoni példáknál maradva, azzal sem lehet megelégedni, ha egészében véve nyereséges egy- egy vállalat vagy szövetkezet, idejében^ fel kell számolni a neuralgikus pontokat. Az Uniszöv nyereségének jó részét például az öcsödi részleg biztosította. Amikor az kivált a szövetkezetből, beigazolódott, hogy körültekintő munkával, szervezéssel más is hoz pénzt a konyhára. Az Uniszöv ugyanis több üzletet — autóalkatrész, ruházati, elektrotechnikai boltot és használtautó-elárusító telepet — nyitott. Üzleteiben olcsó áruk tartására törekszik, mert figyelembe veszi, hogy ebben a térségben az átlagkereset alacsonyabb a megyei átlagnál. Üzletpolitikája hatással van a konkurenciára is. Az ilyen tények, a gazdasági helyzet alakulása következtében Kunszentmártonban — a helyi vezetők véleménye szerint — egyetlen kereskedelmi vállalatot, szövetkezetei sem kell nógatni a lakosság érdekében. Az ottani példa általánosítható, hiszen sok még a monopolhelyzetben lévő vállalat, amely éppen helyzeténél fogva korántsem használja ki lehetőségeit. A kunszentmártoni példák arra is utalnak, hogy milyen sok múlik az embereken. r így van ez nemcsak a vállalatok közti versengésben, hanem egy- egy üzlet vevőkörének megtartásában is. Közismert, hogy néhány cikk forgalma az áremelkedés miatt visszaesett. Mivel a gazdasági helyzet gyors javulására sajnos nem számíthatunk, úgy tűnik, a termelőknek is, a boltosoknak is mielőbb meg kell tanulniok nemcsak termelni és eladni, hanem kereskedni is. Ennek a munkának pedig alapvető követelménye a vevők igényeinek messzemenő figyelembevétele és kielégítése. És aki ezt napjaink változó világában nem ismeri fel, azt az élet a maga gazdasági kényszerítő erejével gyorsan rádöbbenti erre az igazságra. S. B.
