Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-12 / 112. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁJUS 12 IA tudomány világa I Néhányukból úszó hotel lesz Az óriás tankhajók alkonya A Sargasso-tengerben ívnak A vándorló angolna titkai Alig van hal a vizeinkben, amely a folyami angolnánál többet foglalkoztatta volna a halbiológusokat és a zoológusokat. Az angolna biológiai kutatásának hosszú története van; hosszú éveket vett igénybe, amíg a nagy áldozatok árán, lépésről lépésre végzett kutatások részleges eredményei teljes tudományos összképet nyújthatnak. Már Aristotelész is foglalkozott az angolnával, tudta, hogy vándorolnak a tengerben, lárvákból fejlődnek ki, de ivarszerveiket nem sikerült felfedeznie. Sokan és sokat foglalkoztak az angolnák életével az elmúlt évszázadok során, de századunkig lényegesebb eredmény nélkül. Tizennyolc évi kutatásba került, amíg_rájöttek az angolna szaporodásának titkára. A kérdés tisztázása elválaszthatatlan a dán Johannes Schmidt nevétől 1904- ben. amikor a Tjor nevű kutatóhajó azzal a feladattal futott ki a tengerre, hogy többet tudjon meg a haszonhalak szaporodásáról, a Fö- rör-szigetek mellett kifogott halak között találtak egy angolnalárvát. Ez azért, volt jelentős, mert korábban angolnalárvát csak a Messinai- szorosban találtak. J. Schmidt ezután rendszeresen kutatni kezdett az angolnák ikrarakó helye után. s ezt 1922-ig folytatta. A legnagyobb angolnalárvákat az amerikai tengerpart közelében, az északi szélesség 22 és 30 foka. valamint a nyugati hosz- szúság 48 és 65 foka között találta. Az Atlanti-óceánnak ezt a területét Sargasso tengernek nevezik; ott ívnak az angolnák, 400 méteres mélységben. A 17 C-íokos izotermák (az ilyen hőmérsékletű pontokat összekötő ha- tárvo'rjilak) környékén találhatók meg azok a feltételek, amelyekre a fiatal nemzedéknek élete első napjaiban szükség van. Ez az eredmény új kérdések egész láncolatát vetette fel. Miért ívik az angolna az európai partoktól ilyen óriási távolságra? Hogyan találja meg az utat az ívóhelyhez? Milyen külső és belső tényezők váltják ki vándorlási ösztönét? Hogyan talál vissza az ifjú nemzedék? A hosszú vándorlásra az egyik magyarázat: a harmadkorban a Golf-áramlásnak más volt az útja, mint ma, s a 17 C-fokos izotermák egészen az európai partokig húzódtak. Az európai folyami angolnák őseinek ívóhelyei tehát nem voltak a parttól nagy távolságra. A fűzfalevél alakú an- golnalárváknak három évre van szükségük ahhoz, hogy a Sargasso-tengertől az európai partokig terjedő 8000 kilométer távolságot megtehessék. Ilyenkor benyocDul- nak a Földközi-tengerbe is. A folyótorkolatok előtt a tavaszra negyedik életévükbe lépő lárvák áttetsző üvegangolnákká alakulnak át. A fiatal angolnák ezreit hajthatatlan ösztön kényszeríti a folyók áramlásával ellentétes irányú vándorlás nehézségeinek leküzdésére. A hímek 9, a nőstények 12 évi édesvízi tartózkodás után válnak ivaréretté. Üjra feltámad bennük a vándorlás ösztöne, holdvilágos éjszakán lefelé vonulnak a folyókon a tengerhez. Másfél év alatt érkeznek el ívóhelyükre, ahol tavasszal, az ikrák lerakása után elpusztulnak. Ehhez hasonló életciklusa nincs egyetlen más halnak sem. Képünkön az angolna vándorlásának a tanulmányozására ultrahang adót szerelnek az állat hátára. Nyugodt időjárási viszonyok között a tengerben legalább 1,3 km távolságig fogható a jelzése a hajóra erősített antennával. Az utóbbi évtizedek során mesterségesen felduzzasztott kereskedelmi flották egyre nagyobb munkanélküliséggel küszködnek, s állandóan növekszik a még korszerű, de lebontásra ítélt hajók száma is. Tulajdonosaiknak ugyanis kifizetődőbb ócskavasként eladni a huzamosabb ideje álló hajókat, mint vállalni a tetemes karbantartási költségeket. A kereskedelmi hajók befogadóképessége és száma különösen a ’60-as évek végén és a ’70-es évek elején nőtt rohamosan. A Szuezi- csatorna lezárása, valamint az 1973-as közel-keleti háborút követő olajválság soha nem látott konjuktúrát hozott a tengeri szállításnak. A kőolaj kerülő úton — Afrika megkerülésével — történő szállítása ugyanis csak abban az esetben volt kifizetődő, ha hatalmas mennyiségű „fekete aranyat” nyelt el egy-egy hajó gyomra. Megkezdődött a tankhajó-monstrumok, az akár félmillió tonna olaj szállítására is alkalmas óriások építése. A tőkés országok gazdasági válsága és a Szuezi-csatorna megnyitása a ’70-es évek második felében megszakította a tengeri áruszállítás növekedésének erőteljes ütemét. Véget ért tehát a tengeri csoda, s most különösen a tankhajókra jár rá a rúd. Tulajdonosaik tanácstalanok, menteni próbálják a menthetőt. Az egyik norvég cég például úszó hotelként értékesítette öt hajóját, a japánok egyik hajóóriása pe.dig soha nem látott méreti juhszállítóként közlekedik egyszerre 125 ezer bégetőal latot fogadva gyomrába Mások olajtartályokként alkalmazzák őket, vagy „ope rációnak” vetik alá a hajótestet: a törzsből bizonyos hosszúságot kivágva megrövidítik az egykori óriást. A: így megkisebbített tankhajók ugyanis nem csupán szerkezetileg lesznek erősebbek és fordulékonyabbak, hanem kisebb motorok is elegendőek meghajtásukra, ami természetesen üzemanyag-megtakarítással jár. Ráadásul kisebb, sekélyebb kikötőkbe is behajózhatnak. Képünkön egy olyan 550 ezer tonnás óriás tankhajót láthatunk, amilyen már nem épül többé. Az éltető oxigén Növények a történelem előtt Egy görögországi barlangban immár tíz év óta tartó ásatások során a történelem előtti haszonnövények átfogó „panorámáját” tárták fel, egymást követő rétegsorokban. Az egyedülálló leletegyüttes az i. e. 20 ezertől az i. e. 3000-ig terjedő időszakot fogja át. A tízezer évvel ezelőtti rétegekben vad zabot és árpát találtak a régészek, a korábbi (az. i. e. 20 és 10 ezer közötti) rétegekben viszont kizárólag borá- gócserjék magvait. Az i. e. 11 ezer körül jelent meg először a lencse, amely akkoriban különösen kicsi volt, átmérője kisebb volt két milliméternél. Ebben a rétegben kis bükkönymagokat is találtak, továbbá pisztáciát és mandulát. Az i. e. 12 500-ból származó rétegben bukkantak először árpamagvakra. Az i. e. 7300 körüli időszakban jelent meg először a vadkörte — nemcsak magvait, hanem egész gyümölcsét is megtalálták. Az i. e. 6000 körül búza váltotta fel az árpát. Újdonságok a méhek életéről A méhek „nyelvének”, „nyelvi érintkezésének” egyik legfontosabb eszköze az a „tánc”, amellyel társaikkal a tápláléklelőhely irányát, a kaptártól való távolságát, s a táplálék mennyiségét és minőségét közük. Persze a sötét kaptárban a „tánc” útján való közlés aligha egyértelmű. A würz- burgi egyetem kutatói megállapították, hogy a néma méhek „táncát” társai figyelmen kívül hagyják. De ha ez a „tánc” hangjelzéssel társul, ez nyomban arra készteti őket, hogy kövessék a felderítőt. E hangnak a frekvenciája mintegy Y80 hertz. A felderítőkkel együtt kirajzó méhek sem maradnak némák. Időként mintegy 320 hertzes hangokat hallatnak. Így kérnek nektárt a „táncoló” méhtől. Ez a nektár azonban számukra nemcsak táplálék, hanem arról is tájékoztatja őket, hogy a megjelölt úton milyen virágport találnak. A „kéregető” méhek levegő közvetítette hangjai alig különböznek a „táncoló” méhek hangjától, s az nem is veszi figyelembe azokat. Csak akkor áll meg, és ad kóstolót nekik a nektárból, ha az a lép, amelyen táncol, a „kéregetők” hangjától megrezeg. Az emberi fül mindkét méhhangot érzékeli: 30 centiméteres távolságból a „táncoló” méh hangjait éppen hogy, a „koldulókéit” azonban tisztán hallja, mert a rezgő lép erősebb hangsugárzó, mint egymagában a méh. A levegő — a légnyomástól függetlenül — mindenütt állandóan 20,9 százalék oxigént, 79 százalék nitrogént, 0,04 százalék széndioxidot, és minimális mennyiségű más gázt tartalmaz. Ahol kisebb a légnyomás, ritkább a levegő — egyre nagyobb magasságokban —, ott arányosan kevesebb az oxigén is. A szervezet oxigénellátását biztosító rendszerhez tartoznak a vörösvér testek. Ezek hemoglobinja köti meg a belélegzett levegőből az oxigént. Alacsonyabb légnyomásnál a szervezetnek nehezebb a tüdőbe szállítani az oxigént, mert a levegőben is kevesebb van belőle. Ilyenkor automatikusan szaporodnak a vörösvértestek, és így szállíthatják a tüdőhöz a kívánt mennyiséget. Munkában, sportolás közben a szervezetnek egyre több oxigénre van szüksége, emelkedik a légzésszám. Az ebben rejlő lehetőség azonban nem végtelen, hiszen a légzés fokozottabb izommunkája még tovább növeli a szervezet oxigénigényét. Ha a szervezet szövetei nem jutnak hozzá a működésükhöz elengedA beszűkült koszorúereket, a vesék és a zsigerek ütőereit bizonyos esetekben ma már sikeresen tágítják a beléjük juttatott katéterrel. Ez adta az ötletet a keletnémet Orvostudományi Akadémia kutatóinak arra, hogy megkíséreljék ezt az eljárást akkor is alkalmazni, amikor a szív szájadékának beszűkülését kell megszüntetniük, például amikor a szívkamrák telítődnek, s a vér nem hetetlenül szükséges oxigénhez, közeleg a tragédia. Legérzékenyebben az agy reagál: az ember egy-két perc múlva eszméletét veszti. A következő három-négy percben görcsök, rángások következnek: az izmok felmondják a szolgálatot. A szív folyamatos oxigénellátása nélkül, további 10—15 percig még — mind gyöngébben — működik, azután megáll. Ez a klinikai halál. Számtalan akadálya lehet, hogy a szervezet ne jusson tud kilökődni a szívből. Eddig 37 ilyen szűkületet sikerült ezen a módon megszüntetni. A kutatók remélik, hogy ezzel az eljárással a test más, nem műthető erei — így a kulcscsont alatti, a nyaki, vagy a gerincoszlopi erek — szintén átjárhatóvá tehetők majd a vér számára. Eddig azonban még csak kevés tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy ennek szabályait megállapíthatnák. hozzá az éltető oxigénhez. Sok esetben jó szolgálatot tesz egy oxigénes légzőkészülék. Az oxigénbelégzés rendszerint arcmaszkon át történik. A palackból kiáramló gáz nyomásszabályzón át jut el az arcra rászoruló légzőrendszerbe. Képünkön korszerű oxigénes légzőkészülékeket láthatunk. Legkönnyebb változatukat a repülőgépek fedélzetén való használatra javasolják, ha ott nyomáscsökkenés állna elő. Útburkolat-ellenőrzés lézerrel Japánban nemrég olyan, óránként 60 kilométeres sebességgel haladó járművet mutattak be, amely az útburkolatok szokásos károsodásait — repedéseit, kerék- benyomódásait, hosszirányú egyenetlenségeit — önműködően vizsgálja, s észleléseit feljegyzi. Berendezése 2880 hertz frekvenciával pásztázó lézersugárral tapogatja végig az útfelületet, s a visszavert fényből kapott adatokat videomagnóra juttatja. Pályázati felhívás A Szolnok Megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat pályázatot hirdet gazdasági igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére. A kinevezés 5 évre szól, amely eredményes tevékenység esetén meghosszabbítható. A munkakör a pályázat elfogadása után betölthető. A gazdasági igazgatóhelyettes feladata: a vállalat számviteli, pénz- és hitelgazdálkodási, közgazdasági tevékenységének szervezése, irányítása. Bérezés: megegyezés szerint. A munkakör betöltésének feltételei: közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség, legalább 10 éves szakmai gyakorlat, erkölcsi és politikai feddhetetlenség. A pályázat tartalmazza a pályázó részletes önéletrajzát, iskolai végzettségét, szakmai tevékenységének leírását, eddigi betöltött munkaköreit, pontos lakcímét. A pályázatot a vállalat személyzeti és oktatási osztályára kérjük benyújtani a megjelenéstől számított 15 napon belül. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújt a személyzeti és oktatási osztály vezetője. Telefon: 13-042. (6358) Új kísérlet Értágítás katéterrel
