Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
& XXXIX. ért. lit. sz.y 1988. május lt., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését május 10-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének előkészítésével ösz- szefüggő feladatokat: a szervezeti és ügyrendi kérdésekre, az országos értekezlet állásfoglalás-tervezetére tett javaslatokat, valamint a társasági törvény irányelveit. Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Grósz Károly köszöntötte a tudósokat A Magyar Tudományos Akadémia ez évi — sorrendben a 148. — közgyűlése kezdődött meg hétfőn a várbeli kongresszusi teremben. A megnyitó ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott volt a Minisztertanács több tagja. Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg a tudomány képviselőinek munkatanácskozását. Elmondta, hogy a kutatók a legutóbbi közgyűlés óta — az egyre kedvezőtlenebb kutatási feltételek ellenére — jelentős tudományos eredményeket értek el. Néhány példával bizonyította, hogy az alapkutatások elősegítik az ország szellemi-tudományos potenciáljának szinten tartását, valamint lehetővé teszik a nemzetközi kutatási és technikai eredmények befogadását. Ezek az eredmények a gyakorlatban is hasznosíthatók. Hozzávetőleges számítások szerint — mondotta — az akadémiai alapkutatóhelyek finanszírozására fordított év! 1,1 milliárd forint már a szerzői és li- cenc-jövedelmek révén megtérül. E befektetés közvetlenül mérhető hasznosulása — új — gyógyszerekben, magasabb hozamú vetőmagokban, korszerűbb szerszámgépekben és a gazdaságos exportban — mintegy 15 milliárd forint. Ennek az értéknek a létrehozásához a költségvetés mellett a Műszaki Fejlesztési Alap és vállalati források is hozzájárulnak. Minden, a tudományba fektetett forint tehát évente — a legszolidabb számítás szerint is — 7 forintot eredményez. A tudomány fejlesztése tehát a legkedvezőbb beruházási területek közé tartozik. A tudomány és az ország fejlődése érdekében olyan szemléletváltás és gyakorlati fordulat szükséges, amely lehetővé teszi, hogy a magyar kutatás és felsőoktatás felzárkózhassék legalább az európai középmezőnyben levőkhöz. Tarthatatlan az a helyzet, hogy országunkban kutatás céljaira az állami költségvetésnek csupán 0,7 százalékát juttatják. A fejlett országokban ez az arány 5—8 százalék. Sízükséges, hogy a költségvetésből az alapkutatásokra fordítható összeg a ’90-es években fokozatosan megkétszereződjék — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. Ezután átadta az Akadémiai Aranyérmet és az akadémiai díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1988. évi Akadémiai Aranyérmet Pungor Ernőnek, az MTA rendes tagjának, a Budapesti Műszaki Egyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszéke vezetőjének ítélte oda. Az analitikai kémia, ezen belül a műszeres analitikában, az elektroanalittikában elért, nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért, tudományos iskolateremtő munkásságáért, tudománypolitikai és széles körű tudományos közéleti. s csaknem négy évtizedes kiemelkedő oktatási tevékenységéért. Az Akadémia Újságírói Díját ebben az évben Várhelyi Tamásnak, a Magyar Televízió Delta című folyóiratának főszerkesztőjének, a tudomány és a műszaki haladás eredményeinek színvonalas ismertetéséért és Pálfy G. Istvánnak, a Magyar Ifjúság főszerkesztő- helyettesének, a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett magas színvonalú szerkesztői és televíziós riporteri munkásságáért ítélték oda. Az Akadémia közgyűlését az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Grósz Károly köszöntötte. Grósz Károly felszólalása bevezetőjében hangsúlyozta: — Napjaink egyik fő jellemzője, hogy különböző természetű gondjaink összetorlódtak. Egyidejűleg kell megoldanunk a stabilizálást és a gazdasági kibontakozás megalapozásának feladatát. Nem a tudomány az egyetlen olyan terület, amelyen a kényszerű restrikció — amely nélkül nem vagyunk képesek külső és belső egyensúlyi helyzetünket helyreállítani — esetenként már-már veszélyezteti a folyamatos működés, az előrelépés feltételeit. Hasonló gondokkal küszködik az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a termelés is. A kormány legsürgetőbb feladata a gazdaság korszerűsítése, a szerkezetátalakítás gyorsítása. Ahhoz, hogy a megújulás a társadalom egészére, benne a szellemi életre, az infrastruktúra fejlesztésére kiterjedjen és eredményes legyen, mindenekelőtt az anyagi feltételek terén kell mozgási lehetőségeinket kiszélesíteni. A kutatás és a fejlesztés (Folytatás a 3. oldalon) MA: Nyereségrekord után óvatos tervezés 3. oldal. Humánum mindenáron! 4. oldal Házavatók, Bernstein-mise, színházi esték 5. oldal Élet a Holt-Tiszán 7. oldal Bejrutban Újabb tűzszünet Vasárnap a késő esti órákban újabb tűzszüneti megállapodás jött létre, amely a két legnagyobb libanoni síita szervezet, a Szíria-barát Amal és az Irán-barát Hezbollah (Allah pártja) fegyeresei között három napja, Dél-Bejrútban kiújult harcok befejezésére irányul. A tűzszüneti megállapodásról — amely 24 óra leforgása alatt már a második — a bejrúti iráni nagykövetség adott hírt. A Bejrút déli részén dúló vasárnapi harcok mérlege 15 halott és több sebesült. Ezzel nyolcvanra emelkedett a pénteken kiújult síita bel- harcok halálos áldozatainak a száma, a sebesültek száma pedig több mint kétszázra tehető. Számítógépes tápanyagpótlás A Mezőtúri Dózsa Tsz 1974 óta tagja a Bábolna Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalatnak. Bár földrajzilag távol esik a dunántúli rendszertől, mégis bizakodva tették meg ezt a lépésüket. Idestova másfél évtizeddel ezelőtt abból a megfontolásból lettek a rendszer tagjai, hogy a növénytermelésben eredményesebben gazdálkodjanak, magasabb terméshozamokat, minőségileg jobb termést érjenek el, hiszen Bábolna valóságos iskolája a korszerű technológiáknak, és olyan termelési eszközök, módszerek vannak a birtokában amelyek közelítik vagy elérik a világszínvonalat. A rendszer keretében 1500 hektár őszi búzát, 1200 hektár napraforgót, 400 hektár borsót, 300 hektár intenzív kukoricát, ugyanennyi területen hibrid kukoricát, kétszáz hektáron pedig az importfehérjét pótló szóját termesztik. Az 1500 hektár búzából 1400 hektáron a művelőutas technológiát alkalmazzák, száz hektáron pedig a szórva vetést. Tapasztalataik szerint a művelőutas módszer a szárazabb területen olcsóbb és jobb minőséget jelent, eredménye hatékonyabb. A szórva vetést a gyengébb területeken, alacsonyabb aranykorona értékű földeken használják. Ebben az évben búzából 4,6 Harmadik éve alkalmazza a Kunszentmártoni Körösmenti Tsz a gyakorlatban szakembereinek újítását, a sávos permetezést. Az újítá s lényege, hogy a vetőgépre szerelt szórófejek közvetlenül a vetés után csak a sorokra szórnak vegyszert. Az így gyomirtózott táblákra i szokásos vegyszermennyiségnek az egyharmada is elegendő. Felvételünk a vegyszer ■öltéséről készült ' (Fotó: T. K. L.) Megnyitották a békehónap rendezvényeit Nagygyűlés, kiállítások, baráti találkozók megyeszerte Tegnap délután a Hazafias Népfront megyei és mezőtúri városi bizottsága, valamint a város tanácsának szervezésében a művelődési központ színháztermében a béke- és barátsági hón^J megyei megnyitása alkalmából nagygyűlést tartottak. Az ünnepségen részt vett Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára és Győréi György, a városi pártbizottság első titkára. Ünnepi köszöntőt Darvasi István, az Országos Béketanács elnökségi tagja mondott. Beszédében méltatta a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségét, a második világháborúban hozott áldozatát, és mindezek következtében azt az utat, amelyet a a felszabadulásunk óta megtettünk. Noha jelenleg gondokkal, nehézségekkel küszködünk, eddigi vívmányaink, eredményeink őrzése, védelme, az emberek tenni akarása megfelelő garancia arra, hogy végül is megtaláljuk a kibontakozáshoz, a továbblépéshez vezető utat —hangsúlyozta a szónok. Ezt követően a helybeli 115. éves fennállását ünneplő Petőfi- dalkör műsorral kedveskedett a jelenlévőknek. Tegnap nemcsak Mezőtúron, hanem megyeszerte elkezdődött a béke- és barátsági hónap rendezvénysorozata. Több helyen megemlékeztek a győzelem napjáról: Karcagon az Áfész nőbizottsága békegyűlést szervezett; Cibakházán, Jászfényszaru- ban, Jászkíséren, Jásztelken megkoszorúzták a szovjet hősök emlékműveit. Kuncsorbán az általános iskolásoknak vetélkedőt szerveztek ; Szajolban pedig a tanács és a népfront együttes ülésén méltatta e nevezetes nap jelentőségét. Tomaj- monostorán, Tószegen műsorral, Üjszászon fáklyás felvonulással. rajzversenynyel, ünnepséggel köszöntötték a győzelem napját. ifFolytatás a 3. oldalon) Korszerűsíti termelését a Mezőtúri Dézsa Tsz tonna átlagtermés elérését tervezték, s ennek elérésére a jelenlegi szép, fejlett növényállományból ítélve megvan minden reményük. A bábolnai közös vállalat a gabonatermesztéshez biztosítja a táblaszintű technológiát, a számítógépes tápanyagutánpótlást és szállítja az igényelt gépeket, a szükséges anyagokat, vegyszert stb. A termelési technológia korszerűsítési folyamatának keretében 1987 őszétől alkalmazzák a folyékony műtrágyát. A növényzet számára jobban hasznosuló és szinte teljesen veszteségmentesen kiadagolható szuszpenziót az IKE-től kapják, illetve a Szolnok Megyei Agrokertől vásárolják. A beérkező folyékony tápanyagot a KE- MITUR-nál, a helyi nagyüzemek közös agrokémiai telepén tárolják a felhasználásig. Ez év tavaszán 1800 tonna szuszpenziót juttattak ki a talajba, amelyből hatszáz tonna az IKR-től érkezett. Ezenkívül az őszi és a tavaszi vetések alá 260 tonna UAN-oldat kiszórása is megtörtént. A kiszóráshoz megfelelő gépi segítséget kaptak, erre a műveletre két kerti- góliát és két IFA-góliát szórót és négy, egyenként négyköbméteres FMT-kiszolgálót alkalmaztak. A gazdaságnak kezdetben gondot jelentett, hogy Bábolnáról a szuszpenzió szállítása — a nagy távolság miatt — meglehetősen költséges, rájöttek azonban, hogy a jobb minőségű tápanyagutánpótlás kompenzálja a szállítás többletköltségeit, így a jövőben is számítanak a bábolnai szuszpenzióra. A másik fontos gabonanövényük a kukorica termesztésében az idén jelentősebb, látványosabb előrelépést hajtanak végre, azzal, hogy a hagyományos termesztési módszer és fajta mellett 1100 hektáron intenzív öntözéses termesztést végeznek, és elsőízben háromszáz hektáron hibridkukoricát állítanak elő. A kukorica intenzív öntözéses termesztésével azt akarják elérni, hogy a négyöt éve tartó csapadékszegény, aszályos időjárás miatt keletkezett nagyobb termésingadozást megszüntessék; több, biztonságosabb hozamot, ágazati eredményt érjenek el. A 300 hektár hibridkukoricánál a cél olyan minőségi vetőmag előállítása, amely megfelel az exportpiaci követelményeknek, így termékük külföldi értékesítésével is javíthatják gazdasági eredményeiket. A későbbiek során a tsz szeretné elérni, hogy az IKR-rel közösen előállított termékekkel együtt jelenjenek meg a hazai, illetve az exportpiacon, így az együttműködés gazdaságilag is jobban kamatozhat.
