Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-09 / 109. szám
1988. MÁJUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Tűz van, babám! A legrosszabb filmeknek is mindig van valami tanulságuk. De megkockáztatom: annyira rossz filmet talán még senkinek se sikerült csinálnia — pedig nagyon sokan igyekeztek — hogy abból, azokból egy-egy kép, akár egy gondolat — torzója ne maradt volna meg a nézők emlékezetében. Az igyekvő munka mindig tiszteletet érdemel, így hát ezekről a munkákról a nagyközönség számára készült filmjegyzetek szinte kivétel nélkül a „mentsük, ami menthető” nézőpontjából arra hívják fel a nagyérdemű közönség figyelmét, hogy azt lássák meg, amit érdemes, tehát — ha abban hinni lehet — igyekezzenek különbséget tenni a lényeges és a lényegtelen között. Milos Forman filmszatírájának viszont elég lenne ha néhány beajánló sorként magát a történetet írnánk le. Szükségtelen ezt a filmet korhoz kötni — egyébként 1957-ben készült — a Tűz van babám! mindaddig sokatmondó, aktuális film lesz, amíg butaság nyomorítja az emberi értelmet. Igazunk bizonyítására — nem mintha ennek az azóta klasszikussá vált filmnek szükséges lenne — csak néhány továbbszőtt gondolat. Szépségkirálynő választás is van a filmben. A kinek ki. vagy mi a szép filozofikus gondolata Formánnál egészen furcsa tartalmat nyert. Szóba se kerül — hogy ki a szép, ennél sokkal fontosabb. hogy kik legyenek azok, akik kimondják: kik a szépek. Nem a derékbőség, a lábak hossza, a kebel mérete, a szem, a haj színe a döntő — tehát nem a tényszerű, mérhető, az emberi szem, arányérzék számára elfogadható és tetsző női bájak döntik el kit tarthat szépnek a választás közönsége, hanem a helyzet és a viszonylatok alapján egy tekintélyes asszonyság lesz a szépségkirálynő, aki nem szép, de öreg. Közben felharsan a szirénaszó. Ég Havelka úr háza. Le is ég porig, hiszen a tűzoltók ünnepelnek. Ünnepük magukat, Lojzik urat, a tűzoltóegylet volt parancsnokát. Sebaj, hogy leégett a ház, a vigasság folytatódik. Havelka urat együttérzésük jeléül tombolajegyekkel ajándékozzák meg. Mindenki szörnyen elégedett önmagával, bár ekkor már nyílt titok, hogy mindazt, amit Havelka úr a tombola jegyekkel megnyerhetne. már régen ellopták. Végül az ünnepelt Lojzik úr is csak a tűzoltószekerce tokját veheti át ajándékként, hiszen a díszes sze- kercét a bálozók már régen ellopták. De Lojzik úr szemérmes, hallgat. Nem is igen tehetne szemrehányást senkinek, hiszen a bálozók nagy bölcsen már megállapították, az járt jól. aki lopott, hiszen aki nem ezt tette, úgysem nyerhetett volna semmit a tombolán, mert amikoxjra a számokat kisorsolták volna, már nem volt mit nyerni. ■ ■ Ragyogó szatíra, időtlen, kortalan, kitűnő színészi játékkal. Nem „utolsó” a magyar szinkronja sem, pedig az sem „mai gyerek”. — ti — Jászberényben Székely Mihály emlékünnepség Péntek délután a Jászberényi Székely Mihály Ének— Zene Tagozatos Általános Iskolában a névadóra emlékeztek. A volt leányiskola 1968-ban vette fel a világhírű operaénekes, a város szülötte nevét, azóta a születésnapján rendszeresen iskolai ünnepséget rendeznek. Az ünnepséget fanfának hangjai nyitották meg. majd a Himnusz elhangzása, és az iskolai kórus éneklése után Kispál Béla igazgató köszöntötte a tanulókat, a város intézményeinek, munkahelyeinek képviselőit. Székely Mihály életútját, jelentőségét Gubicz Györgyné, a városi tanács művelődési osztályának vezetője méltatta. Ezt követően az iskola és a HNF városi bizottsága koszorúit helyezték el a névadónak a főbejáratnál lévő domborművén. Sandra Budapesten Hétfőtől kezdik árusítani a fiatalok körében igen népszerű NSZK-beli popénekesnő, Sandra budapesti koncertjére a jegyeket, melyet május 15-én és 16-án rendez a Kisstadionban az ŐRI. A Bravó listáján „Az év énekesnője” kategóriában Madonna és Samatha Fox mögött — a most 26 esztendős — Sandra végzett a harmadik helyen. Idei első kislemeze már vezeti a poplis- tákat. Nevezetes épületeink nyomában A szolnoki vártemplom „Várkony után Tószeg községbe értünk. A szolnoki vártól egy mérföld távolságban van. Templomának nagysága fölülmúlja az eddig látottakat. Tornya magas és erős állópillérei vannak úo”. ahogyan a szolnoki templomnál is látható...” A szolnoki vár kapitánya, Zay Ferenc 1551 áprilisában vetette papírra ezeket a sorokat, miután néhány lovasával bejárta Slzolnok környékét, hogy jelentést tehessen a királynak az erődítésre alkalmas környékbeli helyekről. A valószínűleg gótikus templom, amiről Zay Ferenc említést tesz, a mai. 1824-re megépített vártemplom elődjének tekinthető. És ebben a vonatkozásban nem is az egyetlen, hisz a város sokszáz éves történelme során lakói nemegyszer kényszerültek újjáépíteni egyházukat. templomaikat. A vártemplom története éppen ezért a múlt századnál is jóval korábbi időkre nyúlik vissza. A királyi megyeszervezet létrehozásával párhuzamosan alakult ki a római katolikus egyház szervezete az Alföldön is. Erre az időszakra vonatkozóan igen kevés lelet, adat áll rendelkezésre, annyi azonban valószínűsíthető, hogy a XI— XII. századi Szolnok legfontosabb épületei közül a Tisza és a Zagyva találkozásánál épült ispánsági várban állt az ispánsági templom, amely a váci püspökséghez tartozott. Ezt — feltehetően a tatárjárás során — lerombolták. E templom valamikori helye ma sem ismert, egy 1973-ban végzett ásatás csak a későbbi török dzsámi alapfalainak egy résvH találta meg. A török hódoltság előtt Szolnokon két templom volt: egy a várban, egy a városban — ezt teszik valószínűvé a XVI—XVII. században a várról és a városról készült metszetek. Az előbbit a török hódoltság idején mecsetté alakították át, amit aztán ismét katolikus templommá építettek át 1685-öt, a török alóli felszabadulást követően. A kuruc mozgalmak és a Rákóczi-szabadság- harc viharai után a mai vártemplom helyére új kápolnát kezdtek el építeni, ami 1821-ig töltötte be feladatát. Innen kezdődik — a ma már vár nélküli, de a helybeliek számára csak vártemplomként ismert — templom máig nyúló története. Majsai Mór. a Fejezetek a város múltjából című, 1927-ben megjelentetett kötetben arról emlékezik meg, hogy a templom alapját 1822 szeptemberében tették le, tornyába három harang került, elkészülte után három évvel kapott toronyórát. Az építész neve is fennmaradt: Homályossy (Tünkéi) Ferenc helybeli építész dolgozott rajta 1820 körül. A műemlékjellegű, klasszicista — egyes vélemények szerint koraklasszicista — templom mértéktartóan monumentális. csaknem puritán egyszerűségű, harmonikus hatást keltő épülete minden helybéli, vagy arra vetődő idegen számára a város viharos történelmének jelképe és felidézője ma is. B. J. (Fotó: T. K. L.) „Maradj köztünk” Pályázat a kábítószeresek segítésére A kábítószer-ellenes „Maradj köztünk” alapítvány társadalmi kuratóriuma nyilvános, jeligés pályázatot hir- Idet az alapítványra eddig Ibeérkezett csaknem három millió forint megfelelő felhasználására. Az alapítvány — amelyet a Magyar Ifjúság szerkesztősége tett —' tőkéjéből segíteni kívánja a gyógyítással és a munkaterápiás kezeléssel kapcsolatos teendőket: így a már meglévő és a jövőben létrehozandó drog-ambulanciákat és a kábítószeresek elhelyezésére szolgáló létesítmények építését. Támogatják továbbá azokat a kutatásokat, amelyek e szenvedélybetegség társadalmi összefüggéseivel foglalkoznak. A jelentkezők a „Maradj köztünk” felirattal ellátott pályaműveket, valamint a pályázó szervezet nevét és címét tartalmazó borítékot legkésőbb május 31-ig küldjék el a Magyar Ifjúság szerkesztőségének címére: 1066, Budapest, Dessewffy utca 34. A májusi számban Szovjet irodalom Huszonegy évvel ezelőtt írta Konsztantyin Szimonov A történelem tanulságai és aíz író kötelessége című tanulmányát. Két évtized után most megjelenik az írás, amely a folyóirat májusi számában olvasható. A mű nemcsak a háború témájának irodalmi feldolgozásával foglalkozik, hanem részletesen tárgyalja Sztálinnak a háborúban betöltött szerepét is. Ugyancsak itt olvasható Aleksz Adamovics Az utolsó pásztorát című kisregénye is. Az antik világ üzenete Kiállítás a Szolnoki Galériában Az antik korok üzeneteire nem mindig egyformán fogékony az ember. Az érdeklődés bizonyíthatóan négy- évenként — az olimpiák esztendejében — megélénkül, s ilyenkor, a nagy világverseny légkörében, gyakrabban bukkan lel a történelem végtelen folyamából az ógörög kultúra. Mindenképpen szerencsés volt tehát, hogy a Szolnok Megyei Múzeumok' Igazgatósága ebben az évben szervezte meg a megyeszékhely galériájában a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből az antik szobrok kiállításának anyagát. Mondhatni, „érzelmi ráhangolást” jelent a látvány, az ötkarikás versenyekre, hiszen a görög korsók, szobortöredékek, torzók azt a történelmi kort idézik, amelynek szelleméről a közeljövőben egyre több szó esik majd. A tegnap délelőtti megnyitó szűkszavúságában is formabontó volt. Nem volt protokolláris ceremónia, a hangulatot a Szolnoki Családi Intézet Bartók Béla Ka- marakórusa biztosította rövid műsorával, majd e bevezető után a közönség szembesülhetett a ritkán látható ereklyékkel. Divat manapság egy-egy kiállítás során a muzeális tárgyak értékéről érdeklődni. Tálas Lászlót, a Slzolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatóját is erről kérdeztük. Elmondta, hogy pénzben kifejezhe- tetlen a kiállítás relikviáinak „ára”. Érthetően ennek megfelelően gondoskodnak a biztonságról is, hiszen a kisebb alkotásoknak a tárlók adnak védelmet, míg a „súlyosabb” műkincsek — éppen tömegüknél fogva — magamagukat óvják meg. Az antik művészetek kedvelői minden.bizonnyal gyönyörűségüket lelik ffiajd a rangos kiállítási anyag megtekintésében, amelyet a hónap végéig láthatnak az érdeklődők. Képünkön a kiállítás egy részlete. (Fotó: Hargitai Lajos) Kitüntetések vöröskeresztes aktíváknak A Magyar Vöröskereset országos vezetősége a vörös- kereszt világnap alkalmából kitüntetéseket adományozott a mozgalomban kiemelkedően tevékenykedő aktivistáknak. A Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta Bognár B eláné, a fegyvernek! nagyközségi Vöröskereszt vezetőség titkára, Bognár Sándomé a kenderes! nagyközségi Vöröskereszt vezetőség titkára. Kobela Mihályné, a Jászberényi Aprítógépgyár Vöröskeresztes vezetőségének tátikára, dr. Tánczos Judit a megyei kórház-rendelőintézet Vöröskereszt alapszervezetének titkára. A Vöroskeresztes Munkáért kitüntetés ezüst fokozatában részesült dr. Bállá Mária, a kunszentmártoni városi Vöröskereszt vezetőség alelnöike, Bokor András- né, az abádszalóki nagyközségi Vöröskereszt vezetőség titkára, Ferencz Imréné a Kőolajkutató Vállalat Vöröskereszt alapszervezetének titkára, Mátyus Imréné a Sabonaforgalmi- és Malomipari Vállalat karcagi üzeme Vöröskereszt alapszervezet vezetőségének tagja, Kocsis Ferencné, a Tisza Cipőgyár Vöröskereszt vezetőségének tagja. A bronz fokozatot kilencen kapták. Az ívfény klubban Vendégek Békésbél Békés megyéből érkezett klubvezetők és népművelők csoportját látta vendégül szombat délután a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárának ívfény ifjúmunkás klubja, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ felkérésére. A megyei intézmény vendégeinek fele a színházat, a többiek egy jól működő ifjúsági klubot választott programul, így kerültek az ívfény klubba, amely sorrendben immár a hetedik alkalommal érdemelte ki a Kiváló ifjúsági klub elismerést. A szomszéd megyéből érkezett fiatalokat baráti légkörben, sajátos vendéglátó programmal fogadták. Játékkal a káros szenvedélyek ellen Rólad — rólunk — van szó A cím akár mottója is lehetett volna annak a bemu- tatócsokomak, amelyben középiskolások mutatkoztak be mintegy üde színfoltként a hétvégi egészségvédelmi tanácskozás programjában, s vallottak arról, miként vélekednek a káros szenvedélyekről, és arról is, hogy mit lehetne tenni ellenük. Tavaly hasonló módon főiskolások tették ugyanezt, most az idén a középiskolások vállalkoztak rá meghirdetett pályázat alapján. (Az alkoholizmus ellem megyei bizottság hirdette meg). Arra mozdult meg a szolnoki Verseghy, a törökszentmiklósi Székács Elemér szakközép, a jászapáti szakmunkásképző, valamint a Szamuely nevét viselő műszaki szakközépiskola egy-egy csapata. Magukról beszéltek, de úgy, hogy mások, társaik is értsenek belőle. Más-más formában, különböző hullámhosszon szólaltatták meg gondolataikat, érzéseiket. A törökszentmiklósdak a humorhoz fordultak, s játékos mesét írtak (forgatókönyv Kovács Szűcs Miklós) a kövér, eszemi-iszam királyról, akiit furfangos módon vesz rá Hófehérke és a királyfi — azt füllentik, hogy jön az ellenség, mely a király hájára pályázik —, mire a pot- rohos király menten megszabadul fölös terhétől. A helyenként igen szellemes szövegű játék láttán többen sóhajtottak fel a nézőtéren: ha az életben is olyan gyorsan és könnyen mehetne, mint a mesében! A jászapáti szakmunkástanulók realista, vaskos játékkal rukkoltak elő; azt a konfliktust ábrázolták kendőzetlenül, amely az ita- 1 ozásnak hódoló galeriből kilépni szándékozó és az élet- romboló magatartásihoz makacsul ragaszkodók között tör ki; a kiválás oka pedig a szerelem, mert a lányért mindent megtesz az ember. (Lám legyőzheti az alkoholt is!) A verseghysták jelenetsora egy megelevenedő napló, amelyben egy tizenéves leány eleveníti fel családjának nyomasztó légkörét, középpontban az iszákos apával, aki mit sem törődik családjával; majd drámai fordulattal a családfő észretérítésével is szolgál. Gonda Edit elsőosztályos tanuló írta a hangulatos, írói erényeket is megcsillantó játékot. A gépipari szakközépiskolások videoszakköre pedig filmet készített — tanulságosat, okosat. A film kockáin diákok mondják el őszintén milyen súlyos társadalmi probléma az alkoholizmus — költőien szép indítással a film elején. Filmjük elgondolkodtató. Valamennyien díjat illetve jutalmat kaptak úttörő jellegű vállalkozásukért, ami egyértelműen tükrözte: igenis vannak lehetőségek az amatőrmozga lomban is a ránk leselkedő veszélyek elleni küzdelemben. Ezek a munkák, saját környezetükben, például az iskola klubjában vagy más közösségben, ahol igazán megélhetne, jobban, mint nagy színpadon, bizonyára hatással lesznek a hallgatóságra. V. M. A verseghysták játékának egyik mozzanata (Fotó: Hargitai)