Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-09 / 109. szám
1988. MÁJUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Több Lada-alkatrész érkezik Több Lada-alkatrész érkezik az idén a Szovjetunióból hazánkba, mint a múlt esztendőben — egyebek között ez hangzott el az első magyarországi Lada-alkatrész tanácskozáson, amelyet szerdától szombatig tartottak Debrecenben. Az Autótechnika Kereskedelmi Vállalat által rendezett négynapos konferencián 300 személygépkocsi-gyártással, -forgalmazással, -javítással és alkatrészgyártással foglalkozó magyar és szovjet szakember vett részt. A tanácskozáson elmondották, hogy a magyarországi gépkocsipark nagy része Lada; a közkedvelt autókból mintegy 500 ezer fut útjainkon. Nem megoldott azonban a személygépkocsik alkatrészellátása: ezen a területen a gyors intézkedéseket az elöregedett géppark különösképpen indokolja. A debreceni alkatrész-tanácskozás konkrét eredménye, hogy a szovjet partnerek erre az évre további 2,3 millió rubel értékben korábbi Lada típusok alkatrészeinek és 1,6 millió rubel értékben Lada Samara alkatrészek szállítására vállaltak kötelezettséget. Ezzel az idén ösz- szesen 33,5 millió rubel értékű Lada-alkatrész érkezik az országba a Szovjetunióból. Mezőgazdasági nagyüzemekben Keresik a lehetőséget a gazdasági kapcsolatok bővítésére Észt agrárdelegációt látott vendégül a Teszöv Kiváléak a jászsági építők, miniszteri dicséret a Szotévnek viszonylag olcsó lakások építése — több mint száz családi házat „adtak el” az elmúlt esztendőben elfogadható áron. Jól forgatták a pályázat útján elnyert pénzeket is, hiszen a nyugati technológián alapuló gyártósor 100 millió forintos exportnövekedést jelentett úgy, hogy közben 80 új munkahelyet teremtettek. Építettek a fővárosban és építettek a megyében anélkül, hogy munkájukat számottevő kritika érte volna. Különösen a Kőbányai Gyógyszerárugyár kivitelezéseiben vállaltak jelentős szerepet, de megnövekedett a kereslet a légtechnikai termékeik iránt is. Nem kellett szégyenkezniük amiatt sem, amit adni tudtak: a dolgozók átlagkeresete tavaly közel 10 százalékkal növekedett, s közben a szociális körülmények javítására is futotta az erejükből. Az idei esztendőre készített programjában sem lesz szerényebb a Szotév. Ügy számolnak, hogy az összes termelés értéke megközelíti az 1 milliárd 200 millió forintot, amely 20 százalékkal magasabb az előző évinél. Karikás György reálisnak tartotta mind az elmúlt esztendő mérlegét, mind pedig az idei évre szóló elvárásokat. Bereczki Lajos arra intette a Szotévet, hogy semmiképp ne az árak emelését, a költségek növelését tűzzék a zászlójukra. Adámosi György erre tett ígéretet, sőt a feladatokat napi tennivalókig bontotta le. Arra kérte munkatársait, elsősorban az elpazarolt anyagokkal bánjanak a jövőben takarékosabban, mert ha kevesebb lesz az elpocsékolt építőanyag, a felelőtlenül megrongált gép, úgy a vállalat hatékonysága ugrásszerűen növekedhet. A gazda jogán bánjanak a dolgozók az eszközökkel, s a munkaidő hatékonyabb kihasználásával is jelentős volumenű nyereséget hozhatnak a „konyhára”. A tennivalók sorából élre kívánkozik a tőkés export növelése, melynek árbevételét — mindenképp bátor célkitűzés ez! — 50 százalékkal kívánják emelni. Ezután kitüntetések átadására került sor, Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést Karikás György Jakab József építésvezetőnek, a budapesti üzemigazgatóság dolgozójának, Fekete Imrének, az 1. sz. üzemigazgatóság kőműves szakmunkásának és Három Istvánnak, a segédipari üzemigazgatóság villanyszerelő szakmunkásának adta át. Végezetül Adámosi György a vállalat kiváló dolgozóit részesítette elismerésben. T. F. — P. B. Háromtagú, észt agrár- szakemberekből álló delegációt látott vendégül az elmúlt héten a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége. A vendégek és a Teszöv vezetői szombaton, Szolnokon a szövetség székházában értékelték a négynapos, jobbára szakmai program tapasztalatait. — Milyen céllal érkeztek megyénkbe, és a házigazdák által mezőgazdasági nagyTanvell Váinó: — Sok lehetőséget látunk a nagyüzemek közötti konkrét gazdasági együttműködésre üzemekbe szervezett látogatások beváltották-e a tapasztalatcserével kapcsolatos reményeiket? — kérdeztem a delegáció vezetőjét, Tanvell Vdinót, az Észt Agráripari Egyesülés igazgató- helyettesét. — Nem újkeletű, másfél évtizedes múltra tekint visz- sza az intézményesített együttműködés az Észt SZSlZK és Szolnok megye mezőgazdasági üzemei között. Ezidáig azonban politikai, kulturális és sport delegációk kölcsönös látogatásaiban, szakemberek tapasztalatcseréiben merült ki a kapcsolattartás. Ügy gondoltuk, a peresztrojka és a glasznoszty iődszakában ki kell használnunk, hogy egyre jobban működnek azok a gazdasági mozgatórugók, mindinkább felengednek azok a szelepek, amelyek nehezítették eddig a baráti kapcsolatoknak a gazdasági síkra terelését. Jövetelünk célja az volt, hogy felmérjük ennek lehetőségeit, és konkrét javaslatokkal álljunk elő odahaza a gazdaságok közötti közvetlen együttműködést illetően. — Mindehhez, gondolom aligha elegendő egy négynapos tapasztalatcsere. — Valóban nagyon kevés volt az az idő, amit Szolnok megyében tölthettünk. Annál is inkább, mert a Teszöv igazán tartalmas és meglehetősen sűrű programot szervezett számunkra. Azt a célt mindenképpen elérte a látogatásunk, hogy pontosítani tudtuk, milyen konkrét árucsere kapcsolatok létesítése jöhetne számításba a felkeresett termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az észt szovhozok, kolhozok között, figyelembe véve, a napjainkra nálunk is megváltozott, könnyebbé vált valutáris lehetőségeket. Hasznos volt számunkra az is, hogy az átszervezés időszakát élő. az adminisztratív irányítási módszerektől megszabaduló- ban lévő Észt Agráripari Egyesülés delegáltjaiként ta- tulmányozhattuk a Teszöv érdekképviseleti, szaktanács- adási tevékenységét. A delegáció másik tagját Piirsalu Mattit, az Észt Agráripari Egyesülés baromfitenyésztési osztályvezetőjét arról faggattam, mit nyújtott neki szakmailag a megyénk nagyüzemeiben tett látogatás. — Huszonhárom nagyüzem, szovhoz és kolhoz foglalkozik az Észt SZSZK-*ban baromfitenyésztéssel. Évente 420 millió tojást és 27 ezer tonna baromfihúst biztosítanak a hazai feldolgozóknak, a fogyasztóknak. Házigazdánk, a Teszöv szervezésében a rákóczifalvai és a mezőhéki termelőszövetkezetben, valamint a Palotási Állami Gazdaságban volt alPiirsaulu Matti: — Hasznos lehet az állattenyésztési rendszerek cseréje, a sajátos adottságokra adaptálva kalmunk tanulmányozni a rendszerszerű baromfitenyésztést és tartást. Kaptunk konkrét ajánlatokat is a közvetlen gazdasági kapcsolatok felvételére. A mezőhé- kiek például lúd törzsanyagot biztosítanának az észt gazdaságok részére. A túr- kévéi és a kunszentmártoni téeszben technológiai eljárások cseréjét helyezték kilátásba. Meg kell azonban mondanom, hogy annyira különbözőek az észt és .a magyar gazdasági feltételek, a klimatikai viszonyok, hogy ha a mostani látogatásunk eredményeként létrejönnek is konkrét cserekapcsolatok, csak résztechnológiák fogadására, adaptálására látok lehetőséget. A vendégek közül Hunt Üllas a Tallinntól Stzolnok— Budapest távolságnyira található Pödrangu Szovhoz fiatal igazgatója, mint elmondta, nem először, járt Szolnok megyében. — Ez a harmadik alkalom, hogy a testvérmegyei kapcsolatok keretében az itteni mezőgazdálkodást tanulmányozhatom. A hétszáz dolgozót foglalkoztató, nyolc és félezer hektárt művelő, háromezer szarvasmarhát tartó nagyüzemünknek régebbi kapcsolata van a Palotási Állami Gazdasággal. Eddig ez a mi esetünkben is a szakemberek kölcsönös látogatását jelentette leginkább. Hunt Üllas: — A konkrét árucserekapcsolatok létesítéséhez mindenekelőtt az árakban kell közös nevezőre jutnunk Most, hogy a konkrét gazdasági együttműködés lehetőségeiről is szó esett, a pa- lotásiak a kacsatenyésztési vertikumuk szolgáltatásait ajánlották fel egy esetleges cserekapcsolat keretében. Természetes, hogy amikor az árucsere lehetőségeit latolgatjuk, azonnal szóba kerül az ár kérdése. Nem voltak azonban eddig tisztázottak a konkrét gazdasági kapcsolat- teremtés pénzügyi, valutáris feltételei. Felmerült a most meglátogatott gazdaságokban a devizamentes árucsere kialakításának lehetősége is. Mint elmondták a vendéglátóink, szívesen fogadnának ellenszolgáltatásként fenyő fűrészárut, bőrárut vagy különböző Észtországban gyártott berendezéseket, gépeket. A megyei szövetségnél a látogatásunkról most elkészített emlékeztetőben is rögzítettük, hogy mindezeket a lehetőségeket, javaslatokat egyeztetjük odahaza az illetékes bizottságokkal, és a lehető legrövidebb időn belül reagálunk azokra. A delegáció vezetője és Benedek Fülöp, a Teszöv titkára által aláírt emlékeztetőről kértem még véleményt Tanvell Váinótól, aki amellett, hogy igazgatóhelyettese, a technikai és energetikai osztály vezetője is az Észt Agráripari Egyesülésnek. — Kétségtelenül sokkal konkrétabb ez az együttműködés, mint bármelyik az eddigi delegációk látogatásairól készültek közül. Mint gépesítéssel is foglalkozó szakember örömmel vettem a Szolnoki Mezőgép Vállalat ajánlatát. A cég lehetővé teszi, hogy még az idén bemutatásra kerüljenek nálunk Észtországban a szálas- és tömegtakarmányt betakarító gépsorai, berendezései. Szeretnénk élni a lehetőséggel. Mondják mifelénk, hogy zsákban nem veszünk malacot. Ezért is kedvező a Mezőgépnek az az ajánlata, hogy egy szezonban díjmentesen ki is próbálhatják gyártmányaikat az irántuk érdeklődő gazdaságok. Véleményem szerint egy olyan emlékeztetővel térünk haza, amely azt bizonyítja, sikerült, közös nevezőre jutnunk Szoinok megyei barátainkkal a gazdasági kapcsolatok szélesítését illetően. T. F. (Folytatás az 1. oldalról) legalább annyira fontos, hogy a szövetkezet összhangba tudta hozni a kivitelezés árait a minőséggel, és újszerű szerkezeti megoldásokkal, az építési területek jó megválasztásával a lakosság mind szélesebb rétegei, a fiatalok számára is elérhetőbbé tették az új otthon teremtésének lehetőségét. Az építőiparra általában, Országosan is jellemző gondokról szólt a miniszter is. Somogyi László elmondta, hogy hiába termeltek az év első négy hónapjában sokkal többet, mint bármikor "hasonló időszakban az épívégezni, hogy kellő munkasikert hozzon a kivitelezőnek,. és örömet szerezzen az új lakások tulajdonosainak is. Miután az ágazati minisztérium és az Okisz elnöksége által adományozott kiváló címet dokumentáló oklevelet átadta Novotny Já- nosnénak, Somogyi László Kiváló Munkáért kitüntetést nyújtott át Nagy Tibor építésvezetőnek. Kiemelkedő munkát végzők — kilenc szövetkezeti tag pedig — az elnökasszonytól vehette át a Kiváló Dolgozó elismerést. Az ünnepség vendégei ezután Jászberény érparti városrészét keresték fel, ahol tizenkét új lakás boldog tulajdonosa várta az ünnepéSomogyi László adta át az elismerést Novotny Jánosnénak (Fotó: T. F.) tőanyagot gyártók, kínálatunk még mindig nincs összhangban a megnövekedett építési kedvvel. Miközben az építőipari gépeket gyártók, forgalmazók között még nem sikerült olyan versenyhelyzetet teremteni, amely lehetővé teszi az építőszervezetek számára, hogy a jászságiakéhoz hasonló színvonalon járulhassanak hozzá a lakás- és általában a beruházáspolitikai célok megvalósításához. A jászberényi szövetkezet kollektívája — mondotta a miniszter — nem csupán a gazdálkodás számszerű mutatói alapján szolgált rá a kiváló címre. Munkájukat a józan árpolitika, a megrendelők minőségi igényeinek maximális figyelembevétele, a szakma és általában a jó munka becsületének erősítése jellemzi. A hasonló profilú szövetkezetek közül az országban évente legtöbb lakást megvalósító kollektíva példásan tesz eleget kötelezettségének: egyszer kell elvégezni a munkát, de jól ellyes pillanatot: a szövetkezet által határidőre, jó minőségben elkészített lakások kulcsainak átadását. Szombaton délelőtt Szolnokon ünnepi munkásgyűlést tartott a Szotév. Az eseményt az indokolta, hogy a megyei tanács építőipari vállalata az elmúlt évi munkájáért ezúttal kapta meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter elismerő oklevelét, melyet Karikás György, az ÉVM főosztály- vezetője adott át Adámosi György igazgatónak. A jeles eseményen jelen volt Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Galamb István, az ÉFÉDOSZ Központi Vezetőségének osztályvezetője és Bálint Ferenc, a Szolnoki Városi Tanács elnöke is. Adámosi György ezt az alkalmat használta fel arra, hogy mérleget készítsen az elmúlt esztendőről, és vázolja az idei év legfontosabb tennivalóit. 1987-ben a vállalat nyeresége meghaladta a 40 millió forintot, s ami különösen örvendetes, ezt jövedelmező gazdálkodással és a termelékenység ugrásszerű növekedésével sikerült teljesíteni. Feladataik közé tartozott többek között a A TRV tiszabói géptelepe ipari tevékenységgel is foglalkozik. Jelenleg két víztisztításra alkalmas dobszűrőt készítenek a Dunántúli Regionális Vízmű részére (Fotó: D. G.) Jobbak a kilátások
