Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

Ära: 220 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! A miniszterelnök tegnapi londoni programjából Grósz Károly a brit pénzügyi intézményeket tekintette meg Nemzetközi sajtókonferencia a látogatás eredményeiről A londoni City, az üzleti és bankvilág idegközpontjával ismerkedett pénteken délelőtt Grósz Károly. A Miniszterta­nács elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Nagy- Britanniában, évszázados hagyományú, ám napjaink pénz- és értékvilágpiacán ma is kulcsszerepet játszó intézményeket keresett fel. Olyanokat, amelyek működése iránt a meg­újuló magyar gazdaságban is egyre nagyobb az érdeklődés. Első útja a határidőügyleti értékpapír- és devizatőzsdé­re vezetett, ahol David Bur­ton elnökhelyettes magya­rázta el ennek a viszonylag újkeletű, a ^hagyományos értéktőzsde „segédmotorja­ként, létrehozott intézmény­nek a különleges szerepét. Funkciójának lényege az, hogy a hosszabb lejáratú ha­táridős üzletkötéseknél vi­szont biztosító ügyletekkel védje ki a valutaárfolya­mok, illetve a bankkamat­lábak hevesebb ingadozásá­ból keletkező veszteségeket. Grósz Károly sétát tett az alkuszok termében, ahol az ügyletkötők a kívülállók számára kiismerhetetlen hang- és zűrzavarban kiál­tozzák egymásnak eladási és vételi ajánlataikat. Ezután a magyar kor­mányfő minden börzék ősét, a londoni értéktőzsdét ke­reste fel, ahol Sír Nicholas Goodison elnök adott átte­kintést a kétszázötven éves múltú intézményről. Itt ad- ják-veszik az állami és in­tézményi kölcsönkötvénye- ket, illetve jegyzik az öt­ezer legnagyobb brit ipari és üzleti vállalat részvénye­it, amelyek összes névértéke meghaladja a 600 milliárd fontot. Ebben a teremben a kiabálásnak és sürgés-for­gásnak már nyoma sincs — az alkuszok helyét 1386-ban (Folytatás a 2. oldalon) A rendezés érdekében Nadzsibullah Indiában Naldzsibullah elnök meg­ítélése szerint India, súlyát és befolyását latba vetve, értékes szerepet játszhat mind az afgán belső állapo­tok rendezésében, mind Af­ganisztán nemzetközi hitelé­nek növelésében. Az afgán köztársasági elnök hivatalos látogatásának végén, pénte­ken Üj-Delhiben sajtóérte­kezleten foglalta össze tár­gyalásainak eredményeit. Útjáról rendkívül elégedet­ten nyilatkozott: úgy érzi, hogy új fejezet kezdődött a két ország kapcsolataiban, a látogatás fordulópontot ho- zatt az indiai—afganisztáni együttműködésben. Péntek délelőtt .Nadzsi­bullah még egyszer találko­zott Radzsiv Gandhi kor­mányfővel. A miniszterelnök hivatalos kabuli látogatásra szóló meghívást fogadott el. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSÉRT Nemzeti Zászló Kőteleknek, országos elismerés Szolnoknak Ünnepi falugyűlésen, városi tanácsülésen kitüntették a legjobb társadalmi munkásokat is Mint ismeretes, az 1987 évi településfejlesztési országos és megyei versenyben szép eredményt ért el Szolnok me­gye. Az elismerések, oklevelek és vándorzászlók átadása a május elsejei ünnepségek előtt kezdődött és e hét végén két rangos eseménnyel folytatódott. Kőtelken tegnap ünnepi fa­lugyűlést rendeztek a Nemzeti Zászló átadása alkalmából, Szolnokon pedig a tanács ünnepi ülésén kapta meg a város a Megyei Tanács értékelésében első helyezést elért városnak járó vándorzászlót, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának oklevelét. Vendégünk a mozambiki külügyminiszter Kegyeletes megemléke­zéssel kezdődött pénteken dr. Pascoal Manuel Mucüm- bi, a Mozambiki Népi Köz­társaság külügyminisztere, a FRELIMO-párt Központi Bizottsága titkárának hiva­talos magyarországi prog­ramja. A mozambiki diplo­mácia vezetője koszorút he­lyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök te­rén. Ezt követően — a kora délelőtti órákban — a Kül­ügyminisztériumban Vár- konyi Péter külügyminiszter és Pascoal Manuel Mucum- bi vezetésével tárgyalóasz­talhoz ült a magyar és a mozambiki tárgyalócsoport. A külügyminiszterek köl­csönösen igen hasznosnak ítélték meg tárgyalásaikat. Mindketten megerősítették, hogy azonosan ítélik meg a világ és Afrika legfőbb problémáit, a tennivalókat, s a szándékot a Magyar Népköztársaság és a Mozam­biki Népi Köztársaság kö­zötti baráti kapcsolatok ápo­lására, lehetőségek szerinti fejlesztésére. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kora délután a KB székházában találkozott a mozambiki külügyminisz­terrel, a FRELIMO-párt Központi Bizottságának tit­kárával. A Parlamentben Ülésezett a külügyi bizottság Az Országgyűlés külügyi bizottsága Szűrös Mátyás el­nökletével pénteken ülést tartott a Parlamentben. A testület tájékoztatót hallgatott meg az IPU 81., budapesti konferen eiáj áriáik előkészületeiről. Az 1989. márciusi, hazánk fővárosá­ban megrendezendő tanács­kozásra 109 országból mint­egy 500—600 képviselőt, s körülbelül ezzel azonos szá­mú szakértőt várnak. A bu- budapesti konferenciájának fő napirendi pontja a Gyer­mekek helyzete a világban című téma legyen. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódná­nak a hazai kísérő rendez­vények is. Ünnep volt tegnap Kőtel­ken. Délután a Klubkönyv­tárban falugyűlést tartottak, mivel a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az elmúlt évben végzett társadalmi munkákért kitüntetésben ré­szesítette 9 települést. Dr. Kovács Béla, a HNF Országos Tanácsa elnökségé­nek tagja, a MUOSZ tovább­képző intézetének főigazga­tója köszöntő beszédében szólt arról, hogy a mérsékel­tebb anyagi lehetőségek, ez előnytelenül változó gazda­sági. körülmények ellenére Szolnok megye lakossága so­kat tett szűkebb környezete gyarapításáért, az életfelté­telek javulásáért. A megye települései az el­múlt hét évben tizenhét nemzeti zászlót, két elismerő oklevelet nyertek, amelyek­kel 27 millió forint támoga­tás járt. Tavaly 1 milliárd 508 millió forint értékű tár­sadalmi munkát vegeztek az itt élők: és ily módon bővült a gázhálózat, az ivóvízrend­szer, az óvodai helyiségek, az iskolai tantermek száma, gyarapodtak a portalanított utak. Mindezen gazdagodás­ból alaposan kivették részü­ket a kőt.elkiek is, hiszen 1987-ben a tanács és a nép­front szervezésében az itt élők 20,4 milliárd forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. Többek között meg­épült egy kilométer hosszú­ságú út, egy öltözővel ellá­tott sportpálya, folytatták a belvízrendezést, fásítottak, parkosítottak valamint fel­újították az idősek klubját. Mindezekért a gyarapodáso­kért a HNF Országos Taná­csa nemzeti zászlót és vele másfélmillió forint jutalmat adományozott a községnek, amelyeket Boros Imre ta- Viácselnök-helyettes vett át Kovács Bélától. Ezt követően dr. Lőrinczy György megyei tanácstag a településfejlesztési verseny­ben elért harmadik helyért oklevelet és 200 ezer forin­tot nyújtott át a^ tanácsnak. A falugyűlés további ki­tüntetések, elismerések át­adásával fejeződött be. A HNF Országos Tanács pla­kettet adományozott Szabó Jánosnak, a szakigazgatási szerv vezető helyettesének. A Társadalmi Munkáért el­ismerés arany fokozatát kap­ta a TRV Március 15. szoci­alista brigádja, ugyanennek a kitüntetésnek a bronz fo­kozatát vehette át a helyi önkéntes tűzoltó egyesület. Aranyjelvény elismerésben ketten, ezüstben hárman, és bronzban pedig öten része­sültek. Szolnok Város Tanácsának ünnepi ülésén részt vett Mohácsi Ottó, a megyei ta­nács elnöke és Szűcs János, a megyei pártbizottság titká­ra. Ott voltak a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak tagjai, a körzeti párt- és népfront szervezetek kül­döttei. — s a szolnoki or­szággyűlési képviselők is. Az 1987. évi városfejlesz­tési munkát Bálint Ferenc tanácselnök értékelte. — Ügy gondolom, hogy gazdasági nehézségeink kö­i(Folytatás a 3. oldalon) Kőtelki gyarapodások: a felújított klubkönyvtár, játszóudvar, park az óvodában, és út­alap a Széchenyi utcában (Fotó: N. Zs.) A TARTALOMBÓL: Újabb évek egy fedél alatt Közelharc a becsületért Apa öt gyerekkel Téglagyári pillanatok Munkavédelem a termelőszövetkezetekben Szembetűnő javulás, kevesebb pénz Ebben az évtizedben elő­ször esett meg, hogy egyik esztendőről a másikra javu­lásról „beszélnek” a sta­tisztikák. Tavaly 1159 fog­lalkozási balesetet regiszt­ráltak a megyében a mező- gazdasági szövetkezeti szek­torban — közülük 5 volt ha­lálos —, 1986-ban viszont még 1342-t — amiből 7 vég­ződött a legsúlyosabb követ­kezménnyel. A javulás je-, lentős és szembetűnő . Az ötvenöt megyebeli ter­melőszövetkezet baleseti sta­tisztikái lényegesen eltérnek egymástól. Mintegy tíz szá­zalék azoknak a gazdasá­goknak az aránya, ahol ma­gas a balesetek száma és ja­vulás nem esetleg to­vábbi romlás — tapasztal­ható. Megfigyelhető az adatok elemzésekor az is, hogy a balesetek gyakorisága és a táppénzes napok száma nem együtt változik, mozgásuk elválik egymástól. Akkor, amikor 1987-ben 13,6 szá­zalékkal csökkent a foglal­kozási balesetek előfordulá­sa, addig a táppénzes napo­ké csak alig, mindössze két- három százalékkal változott. Ez azt jelenti, hogy egy balesetre több táppénzes nap jut. mint korábban, te­hát vélhetően súlyosabbak a regisztrált esetek. A foglalkozási balesetek számának kedvező alakulása remélhetőleg nem lesz csu­pán átmeneti jelenség. Erre utal, hogy 1988 első negye­dében hetvennel kevesebb ilyen esetet jegyeztek fel a szóbanforgó cégeknél, mint az előző év hasonló idősza­kában. A gazdasági helyzet per­sze, az egyre szűkülő pénz­ügyi és beruházási lehetősé­gek, nem kedveznek a mun­ka- és egészségvédelemnek sem. Az utóbbi időben 30— 40 százalékkal csökkent a munkavédelemre fordítható összegek nagysága s ez a tény már önmagában is dif­ferenciálja és rangsorolja a feladatokat. Óhatatlanul hát­térbe szorulnak a megelőzést szolgáló beruházások — nem beszélve a jobb munkahelyi közérzetet s a kedvezőbb munkakörülményeket célzó intézkedésekről —, és jobbá­ra csak a legsürgetőbb, azonnali közvetlen veszélyt jelentő állapotok megszünte­tésére jut pénz. A munkavé­delmi követelményeket igaz­ság szerint az alkalmazott technika és technológia szín­vonalán, az üzem- és mun­kaszervezési módokkal azo­nos szinten kellene kielégí­teni. Szerencsére ennek ne­gatív hatásai még nem érez­hetők a foglalkozási bal­esetek gyakoriságában, mert a pénzhiány egy ideig el­lensúlyozható kellő gondos­sággal, fegyelmezett munka­végzéssel és következetes el­lenőrzéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents