Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-05 / 106. szám
1988. MÁJUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I társasági törvény tervezetéről Kamarai állásfoglalás A Magyar Gazdasági Kamarában szerdán Zámyi Jenő ailelmök tájékoztatta az újságírókat a Kamara ügy- ivezetőségének a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezetével, valamint az előkészületben lévő bérreformmal kapcsolatban kialakított állásfoglalásáról. Elmondta: a bérreformmal kapcsolatos jelenlegi vita alapján úgy tűnik, jövőre csak a bérmechanizmus átalakítására készül a kormányzat. Ezzel a Kamara nem ért egyet. Arra lenne szükség, hogy a verseny- szférában teljes mértékben megszűnjön a bérszabályozás, a bér ugyanolyan termelési költséggé váljon, mint minden más ráfordítás, s felihasználásáról a vállalatok saját jövedelmezőségi értékeiket figyelembe véve dönitslenek. Hosszabb távon pedig ezt a rendszert más területekre is ki kell terjeszteni. A jövő esztendőben semmiképpen nem tartható fenn az idén érvényben lévő központi bérszabályozás, mert a jelenlegi keretek között nem lehet biztosítani a dolgozók megfelelő anyagi ösztönzését. A kamara jogászai is részt vesznek a társaságitörvény- tervezet megfogalmazásának munkálataiban. Ez biztosítja, hogy a Kamara már az előkészítő szakaszban is érvényesíthesse véleményét, s szükség szerint a törvénytervezetben alternatív megoldásokat dolgozzanak ki. A szakemberek több vitatott kérdéssel is foglalkoznak. Például azzal, hogy alakít- hoitnak-e kizárólag magánszemélyék részvénytársaságot, vagy hogy a külföldiek részt vehetnek-e magánszemélyek által létrehozott lettben ? A Kamara úgy vélekedik, hogy e téren biztosítani kell a fokozatosságot, így a magánszemélyek előbb betéti társaságot hozhassanak létre, majd ha azok jól működnék, alakulhassanak át kft-vé, később részvénytársasággá. Az eddigi munkálatok alapján várható, hogy a társasági törvény — amennyiben az országgyűlési képviselőik az őszi ülésszakon jóváhagyják — 1989 január elsején hatályba léphet. Attól azonban óvja tagvállalatait a Kamara, hogy az új törvény lehetőségeivel élve meggondolatlan, előkészítetlen átalakításokra határozzák el magukat. Branyat ér a mesterséges csapadék A kiskörei öntözőrendszer egyes térségeiben meggyorsították az öntözőberendezések szerelését, üzembeállítását is, a Ráikóczifalvi Rákóczi Tsz-iben három Bauer- típusú öntözőberendezés 'kezdte meg a 223 hektár étkezési vöröshagyma kelesztő öntözését. Ha a következő napokban nem lesz eső, akkor nagyobb vízadaggal hozzálátnak a 400 hektár szója öntözéséhez, majd ezt követi a cukorrépa és a kukorica táplálása. öt Bauer és négy hagyományos, kézátelepítésű berendezéssel, szükség szerint együttesen 1200 hektár kultúra öntözését tervezik.) A vizet a Holt-Tiszából és az élő folyóból vezetik a földekre. A tsz „Rákóczi hadnagya” névre keresztelt tiszai vízkivételi művét a szezonra elektronizálták, így ■gazdaságosabb és egyenlete-, sebb a vízszolgáltatás. Jól jár a téesz is, a tag is A régi gyümölcsös háztájiban, az új telepítés vállalkozásban Segít az Országos Takarékpénztár is A virágba borult gyümölcsösben most csak a nyesedékzúzónak akad munkája, a növényvédelmet — elsősorban a méhek kímélése miatt — sziromhullás után folytathatják majd a kertészek Esztendőnként éppen csak, hogy rentábilis volt, vagy minimális nyereséget hozott a Törökszentmiklósi Tisza- táj Tsz-nek a nagyüzemi gyümölcstermesztés. Két évvel ezelőtt a vezetőség úgy döntött, megpróbálja úgy jövedelmezőbbé tenni a rendkívül kézimunkaigényes tevékenységet, hogy háztáji gondozásba adja a tagoknak az almáskertet. Háromezer négyzetméternyi területet igényelhettek az ültetvényből azok a szövetkezetiek, akik váiilalltálk, hogy szabadidejükben — munka után és a hétvégeken — maguk illetve a családtagok segítsék gével ápolják tovább a fákat. Elvégzik a fák metszését, a nyesedék eltávolítását, a •törzsápolását, a gyümölcs leszedését és előkészítését a feldolgozó iparnak vagy exportra történő értékesítésre. Már az első esztendőben kiderült, hogy nem járt rosz- szul a téesz sem és azok a tagok sem, akik a 3000 négyzetméternyi gyümölcsös fejében lemondtak a teljes, hatezer négyzetméternyi szántó művelésű háztáji földjükről. Az idén már a tagság mintegy harmada 46 hektár gyümölcsöst gondoz háztájiként a szövetkezet 111 hektáros ültetvényéből. A nagyüzemi leg végezhető feladatokat — sorközművelést, növényvédelmet, termésszállítást — szolgáltatásként látja el, és rajta keresztül értékesített termés hasznából is részesedik a téesz. Mindezekből együttesen tavaly például már ötmillió forintot közelítő nyeresége volt a Tisza tájnak, egy-egy tag pediiig 40—50 ezer forint közötti kiegészítő jövedelemre tehetett szert. A tagok sokkal inkább érdekeltek az úgynevezett piacosabb termék előállításában, mintha közös munkaként szednék a gyümölcsöt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy amíg a közös gyümölcsből értékesített termésnek az 55—60 százaléka, a háztájiba kiadott ültetvényről eladásra kerülőnek viszont a hetven százaléka volt tavaly exportképes. Számolva az ültetvények folyamatos elöregedésével, a Tiszatáj Tsz-ben új vállalkozási formát dolgoztak ki a gyümölcs szakaszos megfiatalítására. Jó partnerre talált ehhez a közös gazdaság az Országos Takarék- pénztár megyei igazgatósa-, gában. Az idén ősztől ugyanis a tagok saját pénzének bevonásával, OTP-kölcsön- nel és állami támogatással telepítenek új gyümölcsöst a szövetkezetben. Hetven ezer forint körüli saját tőkével kell rendelkeznie annak a téesztagnak, aki vállalkozik fél hektárnyi, elkerített gyümölcsös telepítésére. Az öntözhető területet 25 évre haszonbérbe adja a téesz, a pénzintézet öt évi törlesztésre a kölcsönt. A közös gazdaság, hogy a fák termőre fordulásáig is legyen miből törleszteniük az OTP-részletet, zöldségfélék köztes termesztésére szerződik a tagokkal. Uborka, paradicsom, burgonya termeszthető például a fiatal gyümölcsösben néhány évig, amíg nem árnyékolnak a fák. A főágazat szakvezetői úgy tervezik, az újszerű vállalkozás keretében telepített, korszerű, exportra is keresett gyümölcsöst érlelő idored és jonagold almafák mind termőre fordulnak, mire a mostani almáskert elöregszik. T. F. Vegyesen könnyebb Bekapcsolódni a világgazdaság vérkeringésébe Figyelem a televízióban az Ofotért hirdetéseit, amelyek arra biztatnak, hogy vigyem hozzájuk filmjeimet kidolgozásra, ők akár egyetlen nap alatt elkészítik a munkát. Ez meglehetősen új információ, hiszen korábban heteket kellett várni az ilyen szolgáltatásra. A helyset azután változott, hogy a Fotex magyar—amerikai vegyesvállalat több automata laboratóriumot állított fel Budapesten, és órák, sőt Kezdetben az állam jobbára azért támogatta a vegyesvállalatok alapítását, hogy az ország további pénzhitelek felvétele nélkül jusson több devizához. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a működő tőke, importjában nem is annyira a tőke, mint inkább annak működő volta a számottevő. Az, hogy a külföldi pénzzel együtt korszerű technika, technológia is érkezik az országba, sőt a modern technikai eszközök, gyártási eljárások, licenciák mellett a külföldi partner szervezési és vezetési ismeretei, értékesítési és beszerzési hálózatai szintén hozzáférhetővé válnak. Ez legalább annyira szükséges, mint maga a pénz. Bár több utazási irodát, szervezési tanácsadással, piackutatással foglalkozó céget alapítottak az elmúlt néhány évben külföldi partner közreműködésével, a magyarországi vegyesvállalatok túlnyomó többsége termeléssel foglalkozik. A legsikeresebbek között tartják számon a B-f-Z Kft-t, amely svájci partnerrel a A hazai vállalatok, szövetkezetek körében növekvő érdeklődés tapasztalható a vegyesvállalati forma iránt, ám a szándékok egyelőre nehezen realizálódnak. Az lérdeklődők jó része gyakran csak a felismerésig jut el — „jó lenne ehhez vagy ahhoz a tevékenységhez külföldi tőkét szerezni” —, de a megfelelő külföldi partnert megtalálni, az együttakár percek alatt előhívja és másolja az amatőr fotósok színes felvételeit. Amint a Fotex megjelenése felélénkítette a fotószolgáltatások piacát, úgy remélhető ez más vegyesvállalatoktól más szolgáltatások, illetve egyes cikkek termelése esetében is. Bár a hatás általában nem ennyire bombasztikus, a magyar— külföldi közös vállalkozások mindenütt, ahol megjelennek, valami újat hoznak a magyar gazdaságba. gyógyszeriparban tevékenykedik, a magyar—japán tulajdonú Polifoam Kft-t, amely vegyipari termékeket gyárt, a holland kereskedő- séggel létesített Mode 3H Kft-t, amely férfiöltönyök termelésére specializálódott. Az utóbbi sajátossága, hogy úgynevezett vámszabadterületen működik, miáltal különleges kedvezményeket élvez. Míg az egyéb vegyesvállalatokra a legtöbb tekintetben ugyanazok a játékszabályok érvényesek, mint a tisztán magyar tu- lajdonúakra; a vámszabad- területen működők — 10—12 ilyen társaság jött eddig létre — deviza, külkereskedelmi, pénzügyi és vámügyi szempontból külföldinek minősülnek. Igaz, ezzel szemben ha terméküket Magyarországon adják el, akkor az a vevő számára tőkés importnak számít, de hát a magyar gazdaságnak nem elsőrendű érdeke, hogy a vegyesvállalatok a belső piacra termeljenek. Ellenkezőleg: az, hogy exportáljanak, s ezzel javítsák a külkereskedelmi mérleget. működés részleteit kidolgozni, az alkut megkötni, a vegyesvállalatot megalapítani csak ritkán sikerül. Külföldi kapcsolatok, speciális jogi ismeretek nélkül ez valóban bajos. Az ilyen gondokat enyhítendő hozta létre márciusban a Magyar Gazdasági Kamara azt a bonyolult elnevezésű szervezetét — a Külföldi Beruházásokat Előmozdító Intézményt —, amely információkkal és tanácsokkal, a megfelelőnek ígérkező külföldi partner felkutatását szolgáló külföldi ajánlatok közvetí tósével is segíti a vállalati célok megvalósítását. Meg kell mondani, szinte mindenütt a világon, ahol szorgalmazzák a működő tőke beáramlását, vannak hasonló, nem profitra törekvő, állami, városi intézmények. És sok helyütt szorgalmazzák, mert a működő tőke importja nem csupán egy-egy vállalkozónak, hanem az adott nemzetgazdaságnak is érdekében állhat. Európában jobbára az új munkahelyek teremtése a nemzetgazdasági cél. Bécs városa például azzal igyekszik vonzani a külföldi tőkét, hogy az odatelepülő vegyesvállalatoknak közművekkel ellátott telkeket kínál a szabadpiaci áraknál lényegesen olcsóbban. Ausztria más tartományaiba más és más kedvezményekkel csalogatják a beruházókat. Vonzóbb feltételek Országok tucatjai versengenek manapság ilyen-olyan meggondolásból a külföldi működő tőkéért, s a nemzetközi összehasonlításban a magyarországi kedvezmények nem éppen a legvonzóbbak. Részben ez a magyarázata annak, hogy a magyarországi vegyesvállalatok száma még csak éppen hogy meghaladta a 150- et. s a beléjük fektetett külföldi tőke is viszonylag szerény össizegű, vállfalatonként átlagban alig több egymillió dollárnál. A vegyesvállalatok alapításának és működésének feltételeit a gazdaságpolitika tovább szándékszik javítani, mindenekelőtt azért, hogy az ország jobban bekapcsolódhasson a világgazdaság vérkeringésébe. A magyar vállalatok szívesen társulnának KGST- tagországok vállalataival is, ám az elszámolási rendszer nehézségei miatt ez idáig csak néhány szocialista vegyesvállalatot sikerült tető alá hozni. ’ G. Zs. Szükséges, mint a pénz Növekvő érdeklődés I megszokottnál lassúbb az ütem Befejeződik a rizs vetése A Nagykunságban vetik a szik „fehéraranyának” nevezett kultúrát, a rizst. A Kisújszállási Tisza II. Tsz- ben a befejezéshez közeledik a majdnem 600 hektár rizs vetése. Naponta 45—50 hektáron juttatják a földbe a vetőmagot. Dolgoznak a rizsvetőgé- pek a karcagi határban Is. A vetés tervezett üteme azonban lassúbb a megszokottnál, az elmúlt hetek esőzései ugyanis megviselték az amúgy is kemény, rögös talajt, nehéz a táblák el- munkálása. A Magyar— Bolgár Barátság Tsz 926 hektár rizsből eddig félezer hektárnál több területen került földbe a mag. A vetéssel várhatóan ma estére, a szokottnál hat nappal később végeznek. A szomszédos Május 1 Tsz-ben a munkában lévő hét géppel naponta 100 hektáron végeznek a vetéssel. Ha az időjárás nem szól közbe, ma estére földben lesz az 1200 hektár vízi gabona. A Nagykunsági Állami Gazdaságban is jó ütemben halad a felületi vetés, hat géppel naponta 60—70 hektár kerül bevetésre. A munka befejezését május 8-ra tervezik. A Jászkiséri Lenin Tsz autódiagnosztikai szervizében újra beindult a lakossági szolgáltatás. Havonta így a vállalati bérmunkával Összesen mintegy 150 gépjárművet ellenőriznek, javítanak. Képünkön gyújtásbeállítás (Fotó: T. Z.)
