Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-30 / 128. szám

1988. MÁJUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vízügyi szemle öt városban I karbantartással mindenütt végeztek Versenytárgyalás után Ha megnyerte, hadd takarítsa Bizonyára nincs ebben az országban olyan apuka és anyuka, aki ne tudná, hogy május utolsó vasárnapja a gyerekek napja. Ilyenkor az apróságok felé fordul a fi­gyelem és ajándékokkal halmozzák el őket. Nem véletlenül, hisz nincs nagyobb boldogság annál, amikor a szülő őrülni látja gyermekét. Jól tudjuk, hogy gyer­mekeinknek szükségük van ránk, felnőttekre, rászorulnak a védelmünkre, tanítá­sunkra. A kisgyermekek érzelemgazdagok, bizakodóak, nyitottak, s éppen ezért ki vannak téve a kudarcnak, védenünk, óvnunk, nevelnünk kell őket. „Az értelem és szeretet fénye hiányzik ebből a világból — írja Hermann Gmei- ner, az SOS gyermekfalvak megalapítója. — Pedig csak ebben a fényben láthatjuk meg, hogy milyen gonosz a gyűlölet, az ellenségeskedés és a háború. Az értelem és szeretet fénye talán több apai és anyai érzést ébreszthet föl ezen a világon". Súlyos mondatok ezek, amelyeken a gyermeknapon elgondolkodhattunk. Gyermeknapi képösszeállításunk felvételei Szolnokon, a Szabadság téri bölcsődé­ben készültek, ahol a Ságvári Körúti Óvoda nagycsoportosai műsorral kedvesked­tek apróbb társaiknak (Fotó: Nagy Zsolt) Mezőtúr volt az utolsó ál­lomása annak a vízügyi-köz­egészségügyi szemlesorozat- nák, amelyen a megye húsz­ezernél nagyobb lélekszámú városainak nyári ivóvízellá­tásáról tájékozódtak a szak­emberek. Az üzemmérnökségek fel- készülten várják a nyári csú­csot, a szükséges karbantar­tási, mosatási, fertőtleníté-, sí munkákat mindenütt elvé­gezték — összegezhető rövi­den a vizsgálat eredménye. Szolnokon és a vonzáskör­zetéhez tartozó településeken — mint arról korábban már hírt adtunk — zökkenőmen­tesnek ígérkezik az ellátás, Jászberényben tavaly nem kellett vízkorlátozást elren­delni. Az idén várható meny­nyiséget biztosítja a vízmű­vek. Két kút építésével, má­sik kettő felújításával nőtt a vízhozam. A csúcsidőszak itt annyit jelent, hogy az átlagos lakosonkénti 78 literes fel- használás 126 literre emelke­dik. Az igényekhez folyama­tosan igazodik a fejlesztés, melynek a városi tanács és a vízművek közötti jó együttműködés az alapja. Erre van szükség Török- szentmiklóson is, mert a munkák fedezetét csak kö­zösen tudják előteremteni. A kapacitásbővítést nem lehet sokáig halogatni, ugyanis a múlt nyáron már 13 száza­lékkal volt nagyabb a fo­gyasztás, mint a kutak víz­adó képessége, ezért részle­ges locsolás! és gépkoesimo­sási tilalmat kellett elrendel­ni. A felhasználás korlátozá­sával számolni kell Karca­gon is: A helyzeten javít valamelyest, hogy elkészült a berekfürdői összekötőveze­ték, melyen jó minőségű fel­szín alatti víz érkezik a vá­rosba. Mezőtúron még tart a há­lózat műszaki vizsgálata, öt kilométer vezetéket már el­lenőriztek, törést vagy repe­dést — melyen szennyeződés kerülhet a csövekbe — nem észleltek. Megállapították, hogy a fertőzés idején a víz­művek szabályszerűen mű­ködött, üzemeltetési hiányos­ság nem történt. <5z. Z. Tisztább és visszahívható telefonfülkék A Magyar Posta a VII. öt­éves tervidőszakban 20 ezer­ről 26 ezerre akarja növelni a nyilvános telefonok számát. Jelenleg a Debreceni Posta- igazgatóság területén több mint 800 fülke található, amiből Szolnok megyére 160, a megyeszékhelyre 85 darab jut. Az új szolnoki távbeszélő központ átadásá­hoz kapcsolódóan még eb­ben az évben jelentős bővü­lés várható. Jobb és szebb jövőt azonban nem csak a mennyiség, hanem a minő­ség szempontjából is joggal vár a lakosság. Ezért is fi­gyeltünk fel azokra a kezde­ményezésekre, amelyeket a Debreceni Postaigazgatóság távközlési osztálya indított el, s amelyek a kulturáltabb, magasabb színvolalú szol­gáltatások elérését célozzák még akkor is. ha megyénk­ben a távközlés helyzetének javulásában az áttörést nem e mostani tervek megvalósu­lása jelenti majd. Ami újdonság a nyilvános távbeszélő fülkék üzemelte­tésében, az egyrészt az, hogy a takarításra ezúttal ver­senytárgyalási keretek kö­zött találtak alkalmas vál­lalkozót, másrészt az új fő­központ üzembe helyezésével a nyilvános telefonok vissza­hívhatók lesznek. Erről Brenner Miklóst, a nyilvános távbeszélő állomások létesí­tésének és üzemeltetésének három megyében illetékes felelősét kérdeztük. — Űj színfolt a távközlési szakterület gyakorlatában a versenytárgyalás. Miért volt erre szükség? — Már tavaly Debrecen­ben és Hajdúszoboszlón meghirdettük ezt a formát. A fülkéket eddig postás dolgo­zók takarították mellékfog­lalkozásban. Voltak minősé­gi kifogásaink is, illetve az is problémát jelentett, hogy az új adórendszer mellett nem mindenki vállalta a munka folytatását. Szolnok megyében is van olyan terü­let, ahol ez év július 1-jétől már nem lett volna takarító, például Jászberényben, ahol 19 fülkéről van szó. — Ezek szerint Szolnok megye egészére meghirdették a versenytárgyalást? — Először csak Szolnok városára gondoltunk, azon­ban a tárgyalás során mégis kiterjesztettük a kiírást az egész megyére. Ezúttal a megbízásunkat egy debrece­ni takarító kisiparos nyerte el. A fülkéket havonta két alkalommal kisöpri, vegy­szeresen lemossa, és a fülke környékét is egy méteres körzetben tisztán tartja. Ez télen hóeltakarítóst is jelent. Ha hibás készüléket talál, a 03-nak azt bejelenti, illetve a szakadt távbeszélő névso­rok és tájékoztató feliratok cseréjét is elvégzi. Ha a mi­nőség nem megfelelő, amire az ellenőrzéseink vagy a la­kossági bejelentések alapján is hamar fény derül, akkor a szerződés szerint lehetőség van teljes díjmegvonásra. Sőt nem esnénk kétségbe, ha újabb versenytárgyalást kel­lene tartanunk, hiszen ezút­tal egyszeri keretes hirdetés­re öten jelentkeztek. Nyu­godtan mondhatom a debre­ceni és hajdúszoboszlói ta­pasztalatok alapján, hogy tisztábbak, kulturáltabbak lesznek a nyilvános teltfon- fülkék. — Másik tervük, hogy az utcai telefonok visszahívha­tók lesznek. — Igen, az új központ üzembe helyezése után sze­retnénk ezt a szolgáltatást bevezetni. Ha tehát valaki megbeszéli az ismerősével, hogy egy adott fülkénél adott időpontban várja a hívását, akkor erre a tervezett átál­lás után lehetőség lesz . A fülkében a saját hívószámot fel fogjuk tüntetni. — A visszahívhatóság — akinek lakástelefonja van. az tudja — a táviratfeladásnál fontos, hiszen a kezelők így ellenőrzik a feladó „valódi­ságát”. így tehát utcáról is adhatunk fel táviratot? — Sajnos erre nemet kell, hogy mondjak. Ugyanis könnyen belátható, hogy a posta futhatna a pénze után akár táviratfeladást, akár tá­volsági beszélgetést lehetne fülkéből jegyeztetni. Erre te­hát — leszámítva néhány se­gélykérő telefont — tovább­ra sem lesz lehetőség. — Mikor lesz a következő versenytárgyalás és milyen témában? — Erre még nem tudok válaszolni, de annyit mond­hatok, a piaci kínálatot va­lamennyi szolgáltatás javítá­sában — ahol az technikai­lag és jogilag elképzelhető — a jövőben is célszerű lesz figyelembe venni. Szilas Péter Ünnepségek a gyermeknapon Az értelem és a szeretet fénye Őrzi a táj hangulatát Szerencsét hozott a patkó Jubiláló úttörőház — Csapatokat tüntettek ki — Napsugár díj a pajtásoktól nek németek, osztrákok, de a magyar vendég sem érzi, hogy nem őérte van a csár­da. Megtörténik, hogy Nyír­egyházáról jön a turistákkal teli-autóbusz, és mivel nem rendeltek előre, senki se vállalta útközben a csoport étkeztetését. A Patkós csár­dából nem küldik el azokat a csoportokat sem, amelyek nem rendeltek előre étke­zést. „Azért van itt a sze­mélyzet, hogy elkészítse az ételit, ha vendég érkezik” — tartja Vargáné. A személyzet tizenkét em­bert jelent. Mesterszakácsuk nincs, sőt szakácsuk sem; egyszerűen mindenkinek tud­nia kell főzni. Aki idekerül, azt Vargáné személyesen avatja be a vendéglátás tit­kaiba. A „betanulási idő” egy hónap. Persze, a szorgalom önmagában nem elég ahhoz, hogy mindig teljesíthessék a kívánságokat: az ételválasz­ték „fedezetét” biztosítják a hűtőszekrények és a jó kap­csolat a gazdaságokkal, té­eszekkel, vadásztársaságok­kal. A télen-nyáron, este-reggel érkező érdeklődők havonta 600—700 ezer forintot hagy­nak a csárdában. Nemcsak étellel-itallal ma­rasztalják a vendéget, a motel 60 vendég elhelyezését tudja biztosítani. Sokszor szállnak meg például oszt­rák horgászok. Mások vadá­szattal töltenek itt néhány napot. Akik szeretnének szét­nézni a környéken, fölszáll- hatnak a „pusztabusz”-ra, kirándulni mehetnek ekhós szekéren vagy hintón. Kü­lönböző programokat rendel­hetnek: lovaglást, csikós be­mutatót, szánkózást. A tu­risták számára szervezett ki­rándulások népszerűsítik a környék nevezetességeit, vagy a nem is olyan híres, de szép, hagyományokat őr­ző épületeit, parkjait; a nagyiváni táj házat, a tisza- örsi műemlék kápolnát, a Meggyes csárdát, a hortobá­gyi Kaparó csárdát, a tisza- igari arborétumot, a tiszaör- si fürdőt. —pé— Harminc éve együtt a gye­rekekkel. Ez a mondat fo­gadta a jászberényi Kókai László Üttörőház jubileumi ünnepségére gyülekezőket szombat délelőtt az úttörőház nagytermében. „A legszebb felnőtt korát élő intézmény bár átlépte a gyermekkor határát, mégis a gyerekeké maradt.” — állapította meg Kubicz Györgyné a jászbe­rényi tanács művelődési egészségügyi és sportosztá­lyának vezetője, az ünnep­ség előadója. Ma is és egyre inkább a sokszínűség a vál­tozatosság, a kísérletező készség, az ötletesség jellem­zi az úttörőház munkáját. Pezsgő itt az élet, a gyere­kek, a kisdobosok, az úttö­rők egyaránt otthonuknak érzik. A születésnapi ünnep­ségre sokan eljöttek a paj­tásokon kívül egykori úttö­rőket a város vezetőit is kö­szönthette Kovács Éva a vá­rosi úttörőelnök, majd Szabó Eszter átadta a KISZ KB Vörös Selyemzászlaját mely- lyel az úttörőház kiemelkedő munkáját ismerték el. Az ünnepség a jászberényi út­törők műsorával folytató­dott. Délután a Suli-pódiu­mon a Bajcsy-Zsilinszky Úti iskola tanulói szórakoztatták a résztvevőket. Ekkor ve­hette át Száva Sándor jász­berényi bűvész a gyerekek szavazatai alapján kiérde­melt Napsugár díjat. Az út­Vasárnap délután a Kassai Üti Általános Iskolában Szabó Eszter megyei úttörő elnök ünnepélyes csapatgyűlésen adta át a KISZ KB kitüntetését (Fotó: K. É.) törőház vendégeit a két ju­bileum között című az el­telt öt év munkáját repre­zentáló fotókiállítást a jász­sági úttörőmozgalmi gyűjte­ményt és hét úttörőház fotó szakköreinek munkáiból vá­logatott legjobb felvételeit is megtekinthették. * * * A hagyományokhoz hűen az iskolák többségében az idén is kisdobos- illetve út­törőavatással tették emléke­zetesebbé a gyermeknapot. A hétvégén számos intéz­ményben rendeztek ünnepé­lyes gyűléseket, amelyeken kitüntetéseket adtak át az úttörőmozgalomban kiemel­kedő teljesítményt nyújtó, élenjáró csapatoknak. A KISZ KB Vörös Se­lyemzászló Csillagja kitünte­tést nyerte el a Szolnoki Kassai Üti Általános Iskola és a Jászberényi Kossuth La­jos Üti Általános Iskola út­törőcsapata. A KISZ KB Vörös Selyem­zászló Szalagja kitüntetéssel ismerték el a Törökszent­miklósi Rózsa Téri Általános Iskola úttörőcsapatának munkáját. Kiváló Úttörő- munkáért elismerésben ré­szesült a berekfürdői, a Ti- szaföldvári Ószőlői Általános Iskola csapata, valamint a Tiszafüredi Zrínyi Ilona út­törőcsapat. Tudja, kedves olvasó, ho­gyan készül a karcagi boj­táravató? Két szelet sertés­hús közé rakják a fűszeres mustáros májat (amelyet szalonnával tűzdelnek), sü­tés után kapormártással ön- tik le a húst, és túrós csu­szával tálalják. Vagy hallott már a füredi böllérpecsenyé- ről? Ez pedig fokhagymás darált hússal töltött sertés­hús, amelyet sütés után fok­hagymamártással öntenek le, párolt káposztával és sült burgonyával szolgálnak fel. Vagy evett már ön rumos dióval és zsemlemorzsával töltött birsalmát, amelyre sütés után tejszínhabot ön­tenek? Ne is folytassam? Ezeket az ételeket, ame­lyeket leírtam, nem ínyen­cek szakácskönyvében ol­vastam, nem is nagyanyám meséiből maradt az emléke­zetemben. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Idegen- forgalmi Leányvállalatá­nak Patkós csárdájában na­ponta (a birsalma kivételé­vel) tálalják. A Patkós csárda a Tisza­füred—debreceni főút mel­lett található, a puszta kö­zepén, ahol szabadon nyar- galászik a szél, és telt búza­kalászokat ringat meleg nyá­ri napokon... Ahol ennek a mezei idillnek a hangulatát még a csárda mögötti motel panelépületekre emlékeztető képe se tudja elrontani. A Patkós csárdát hat évvel ezelőtt alakították ki egy ré­gi épületből, amely koráb­ban bolt és kocsma volt. Rö­vid idő alatt a hazai és a külföldi túristák kedvenc helye lett. Hogy szeretik, ke­resik, annak csupán egyik oka a pusztai szél, no meg a telt búzakalász. A másik: a vendégszeretet. Varga Jánosnéval, a csár­da vezetőhelyettesével be­szélgettünk a vastag falban mélyen ülő ablak mellett te­rített asztalnál. Arról ér­deklődöm, hogyan készülnek a tájjellegű ételek, mint pél­dául a betyárpecsenye, a karcagi bojtáravató... A re­ceptek hallatán felkapom a fejem; nagyon munkaigé­nyesek az ételek. Vargáné egyetért velem. Idő- és munkaigényes éte­lek, de megéri elkészíteni. Vendégcsalogató ez is... Forgalmasabb nyári na­pon több száz vagy akár ezer turista is megfordul a csár­da benti vagy szabadban megterített asztalainál. Jön­Csárdatitkok nyomában

Next

/
Thumbnails
Contents