Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-26 / 125. szám
1988. MÁJUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Észt delegáció a megyében A bővülő kulturális kapcsolatok jegyében A nemzetközi vásáron ______________ Népünnepély helyett vevők és eladók Hát igen, a BNV. .. Alighanem oda az össznépi vásári csődület. Tolongva már nem kell tipródni nyitáskor a kapuk előtt, sem bent az elárusító standoknál. A karcagiak Birkacsárdájában csúcsidőben is találtam üres asztalt a hűvös belső udvarban, és az étlapot látva meg N Szotév új jogosítványa A Szotév ezúttal egy új jogosítvány birtokában állt a vevőközönség színe elé. A közelmúltban külkereskedői jogot kaptak, és erről egy laikus azt hinné, kinyílt előttük a világ, adhatnak-vehet- nek kelettől, nyugatig, termékeik piaca határtalanná vált. Krasznai Andor, a tanácsi vállalat gazdasági igazgatója a forgalmas pavilonjukban időt szakított arra. hogy előkeresse azt a hivatalos papírt, amelyik a külkereskedelmi tevékenységüket engedélyezi. Nos, ebből kiderült, hogy szó sincs teljes „felnőtté válásról”. Ugyan valóban szabadabban kereskedhetnek építő kapacitásukkal, légtechnikai termékeikkel, faipari áruikkal, de lépten-nyomon beleütköznek a korlátokba. Hogy mit forgalmazhatnak kifelé és befelé, azt egy cikklista tartalmazza. Jó. elég széles a skála az export-import tevékenységhez, csakhogy riem rendelkeznek önálló devizakerettel, így minden egyes alkalommal igényelniük kell konvertibilis fizetcVszközt. így van ez még akkor is, ha termékeik révén hozzák a dollárt, csakhogy nekik ebből a kemény valutában kiErdőt vegyenek Hogy ismét a külkereskedelemre terelődjék a szó, az egy jellemző vásári pillanatnak volt köszönhető. A tárgyalás alatt nyílt az ajtó és egy szerény külsejű, aktatáskás férfi lépett be rajta. Illedelmesen megállt, várt sorára és amikor szóhoz jutott, megkérdezte, vajon nem vásárol-e a Szotév faárut nagyobb tételben? Az ajánlat meglepő volt. ám nem kevésbé volt szokatlan a folytatás. A férfiről kiderült, hogy Colorádóban élő rriaPalágyi Béla a m Ötödször kiváló a negyvenéves Lenin Tsz is ertettem az okát. Viszont a kiállítók pavilonjaiban nem volt hiányérzete az embernek. És lehet, hogy a kíváncsiskodó közönség elmaradt, ám az üzletkötők gyakrabban nyitogatták komoly szándékkal a tárgyalók ajtaját. termelt öszegből szinti semmi nem marad. Márpedig az érdeklődés élénk volt a standjukon. Például a Csőszer révén az alumínium „acélkígyóik” kijutnak Bécsbe, ahol a Hotel El- dorádó elegáns épületében biztosítják a szellőzést. Hogy miért tartják jó partnernek a Szotévet a Csőszernél, erről Csehi Pál, generálvállalkozási főmérnök elmondta: legfőbb erényük a mozgékonyság, az azonnali reagálás képessége. Ezt bizonyítandó Barsy Lajos anyagellátási- és értékesítési főosztályvezető bepillantást engedett a Rába gyárral folytatott tárgyalásukba. A győriek szeretnék, ha egy nagyobb beruházásukhoz a szolnokiak készítenék a légtechnikái elemeket, ám hogy a szállítási költséget megspórolják, kérték, települjön a Dunántúlra a Szotév csőgyártó részlege és ott gyártsák le a terméket. A válasz csak igenlő lehetett, hiszen nyolc kilométernyi, közel egy méter átmérőjű cső előállítása háromműszakos megfeszített munkát kíván hosszabb időn át. de hát a várható 10—12 milliós üzlet így is megéri. gyár és 200 holdas erdejéből kínál eladásra úgynevezett lombos árut. Ha kell. a szállítás napokon belül megkezdődhet. .. Ádámosi György, a Slzotév igazgatója a meglepő ajánlat kapcsán el is mondta legfájóbb sérelmüket. Bár reális esélyük van külpiacon való kereskedelemre, az utazásaikat deviza híján képtelenek lebonyolítani. Az exporteredmények 3 ezrelékét lehet ugyanis ilyen célra fordítani, csakhogy egy új Immár több évtizedre visszatekintő, a gazdasági, társadalmi és kulturális élet sok területére kiterjedő testvérkapcsolat köti össze az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságot és fővárosát, Tallinnt Szolnok megyével. Az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit tanulmányozta az a kulturális küldöttség, amely Mossz Ilmár, az észt kulturális miniszter első helyettese vezetésével tegnap egész napos látogatásra érkezett Szolnok megyébe. Az észt delegáció tagjainak programja a megyeszékhelyen kezdődött, ahol rövid városnézés után megtekintették a Szolnoki Galériában az Antik szobrok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című kiállítást. Ezt követően az Észt SIZSZK és Szolnok megye közötti kulturális együttműködés fejlesztéséről rendezett kerekasztal-beszélge- tésen vettek részt, amelyen részt vett Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A vendégeket Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője tájékoztatta a megye kulturális életéről, a művelődési intézmények, szervezetek, művészeti csoportok közötti kapcsolatok erősítésének lehetőségeiről. A megbeszélésen — amely előkészítette egy, a jövőben megkötendő együttműködési szerződés részletes kimunkálását — ott voltak a megye központi kulturális intézményeinek vezetői is. Az észt vendégeket ezt követően fogadta Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnök- helyettese. A delegáció délután Jászberényt kereste fel, ahol — egyebek mellett — a Jászkun Múzeummal és a Hűtőgépgyárral ismerkedett. — Amióta megvettük a kamerát, az írásos jegyzőkönyvek mellett „élőben” rögzítjük a fontosabb tanácskozásokat, neves előadók szerepléseit, a KISZ-es ünnepségeket, az emléküléseket stb. De „bemerészkedünk” a megyei, a városi bizottságok üléseire, a KISZ- titkár választásokra is. Karcagon legutóbb a városi KISZ-titkár választásakor két alkalmas jelölt akadt a A közlekedésben: Műszaki fejlesztések Az újítómozgalom és a műszaki fejlesztés hélyzeté- ről, valamint a közútijárművezető képzés továbbfejlesztéséről tanácskozott szerdai ülésén a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. A testület tagjai megállapították: a hazai közlekedés jelenlegi állapota — a rossz minőségű utak, a nem megfelelő hidak, az öregedő gépjármű- állomány, a korszerűtlen hajó- és repülőgép-park — elengedhetetlenné teszi, hogy a közlekedési vállalatok fokozottan ösztönözzék a, műszaki színvonal javítását elősegítő újításokat. Nagy Ervin rámutatott, hogy az ezredfordulóig lényeges változások nem várhatók a közlekedés műszaki színvonalában, belátható időn belül azonban a fejlesztési ráfordítások nem növekedhetnek számottevően, így a napi üzemeltetési tennivalókra kell összpontosítani a figyelmet. városi titkári posztra. Kifaggattuk őket érzéseikről, terveikről a választás előtt, s után. A felvételt bárki bármikor megnézheti. Tér- mészetesen elsősorban KISZ-vezetők, propagandisták igénylik. Az élő példa így használható módszertani „útmutatóként.”. — Félszáz kazettánk döntően politikai természetű, a televízióból fölvett műsorokat tartalmaz, de vannak játékfilmjeink is — nyúl a polcra Nádasné. — Egyre több KISZ-szervezet vásárol videomagnót, s kikölcsönzik kazettáinkat. A „politikaiak” kölcsönzése díjtalan, a játékfilmek vetítése 50 forintba kerül. Ezeket a kazettákat a KlSlZ-vezetők „otthoni” képzésében is jól hasznosítják a városi bizottságok. Pupilla, azaz KISZ-híradó nagyban és kicsiben Ejtsünk szót még néhány újdonságról! A KISZ Központi Bizottsága jó egy éve jelentkezik videókazettán „Pupilla” című híradójával. Ebből az ötletből fakadt, hogy — ha már a technika rendelkezésünkre áll — Szolnokon is KISZ-híradót készítsenek. A megye ifjúságmozgalmi életének nevezetes eseményeit, történéseit rögzítik, s vetítik le híradójukat a KISZ megyei bizottsága ülésein, a titkári tájékoztatók alkalmával. A jövőről: — A jövő a számítógépé — vallja Ladányi Károly. — Már megjelentek a KISZ KB gondozásában azok a módszertani anyagok, amelyek a számítógép és a televízió csatlakoztatásával különféle ismeréteket közvetítenek, játékos formában. — A KISIZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa például számítógépre vitte nyári képzéseinek anyagait. Nincs messze az az idő állítja Szymczak Judit — amikor telefonon föltárcsázzuk a számukat és itt. Szolnokon azonnal láthatóvá válnak televíziónk képernyőjén a Budapesten tárolt ismeretek. őszintén szólva a fiatalok jogos igénye, hogy minél szélesebb körben megismerkedjenek a számítógéppel. Miért ne lehetne része a KISZ politikai képzésének — egy-egy tanfolyamon fontos „mellékeseként” — a számítógépes alapismeretek elsajátítása? Egri Sándor Fotó: T, Katona László (Folytatás az 1. oldalról) 80 százalékát exportra értékesítették. Kevés lehet azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek elmondhatják: az állattenyésztési főágazat előző évi jövedelmének megduplázását a hovatovább országosan válságágazatnak számító juhászaiban folyamatosan megvalósított nagyarányú fejlesztésnek köszönhetik. A Lenin Tsz-ben az utóbbi tíz évben 31 százalékról 57 százalékra növelték á juhok arányát az összes állatállományon belül, 111 százalékról 154 százalékra emelték a 100 anyára jutó szaporulatot, és megduplázták a vágójuh értékesítést. A korábbinál jobban kihasználva eszközeiket, takarékoskodva az anyaggal és az energiával, nem utolsó sorban jobban szervezve munkájukat, az 1986. évi nyereségnek az ötszörösét érték el tavaly az alaptevékenységen kívüli — szállítási, kereskedelmi, ipari — ágazatok. Jól megalapozták a szövetkezetiek a jubileumi esztendő gazdálkodását is. Az 1100 hektárnyi őszi búza táblákon — amelyeken a napokban hullott májusi aranyatérőt már a kalászosok „hizlalására” hasznosítják a növények — az állomány 90 százalékát jónak minősítették a szakemberek. Az áprilisi fagy csak a korai érésű meggy és a fiatalabb, termőre fordulóban lévő kajszibarack fákon okozott jelentősebb kárt. a körte, a szilva és a cseresznyefák jó terméssel biztatnak a téesz 200 hektáros gyümölcsösében. ígéretesek a tavasziakkal bevetett határrészek is, de a tiszaburai gazdák sem bízzák csupán csak az időjárásra földjeik sorsát. Az egy hektárra jutó műtrágya hatóanyagot 60 kilogrammal, a szervestrágya mennyiséget 10 tonnával növelik idén. és a gépesítésre fordítható 12 millió forint nagyobb részéből öntözőberendezéseket vásárolnak az eredményesebb, biztonságosabb növénytermesztés érdekében. Az utóbbi években már jövedelmező juhászatot is tovább fejlesztik, kétszázzal növelik az anyaállományt, és átadnak egy újabb 600 férőhelyes hodályt. Mohácsi Ottó — mielőtt a MÉM és a TOT megbízásából átadta a kollektívának a Kiváló Szövetkezet címet dokumentáló oklevelet — elismeréssel szólt a tudatosan megvalósított szerkezetátalakítási munkáról. — Ennek köszönhető — mondotta, hogy a Lenin Tsz-ben a kedvezőtlen termőhelyi adottságok, a mindinkább nehezedő gazdálkodási és szigorodó közgazdasági feltételek közepette is mindig a közös gazdaságnak tisztes jövedelmet, tagjainak biztos belépő, aki hetekkel ezelőtt kapott külker jogot, ilyen bázissal még nem rendelkezik. tehát devizahitel szerződést köthet a bankkal, és kölcsönt vehet fel, amelynek az összege azonban nem haladhatja meg — írd és mondd — a 100 ezer forintot. Gyors számolás következik, mennyi piacot lehet ebből felkutatni szerte a nagyvilágban. és az eredmény lehangoló. Bizony, a napi 5 ezer forintos ellátási költségek mellett, mindössze 20 napra elegendő ez a keret az év során. Ebből pedig csak arra futja, hogy prospektusból vásároljanak és majd itthon a kicsomagolás után kiderül, hogy mit. — Formailag tehát megkaptuk a jogot, de igazi lehetőséget ahhoz, hogy éljünk is vele már nem adtak — mondja az igazgató. És ez a vásár felemásságát is érzékelteti. A látottak ugyanis azt igazolják, hogy a nagyvilág bizalma megnőtt irántunk. ám a részletekbe menő egyezkedések során kiderül, hogy azért egyenrangú partnerként még nem lehet minket számontartani. Legyen felnőtt a magyar partner A külkereskedelem állami monopólium. Ezen a monolitikus rendszeren hajszálrepedéseket jelentett, hogy a külker vállalatok termelő üzemeket ruháztak fel a határon túli kereskedelem jogával. Ám ezen az úton minél hamarább tovább kell lépni. A Budapesti Nemzetközi Vásár ma már nem népünnepély; mindinkább közelít igazi rendeltetéséhez, ahhoz, hogy fórumot teremtsen és megméretést biztosítson az arra érdemes termékeknek, így hát a részvétel szinte kötelező annak a cégnek, amely úgymond ad magára.. Ám a termékeket el is kellene adni. ehhez viszont arra lenne szükség, hogy ezen a nagy nemzetközi piacon — és egyéb máson is — legyen teljes jogú és rugalmas partner a magyar üzletfél! megélhetést eredményező tevékenységet tudtak folytatni. A szántóföldi nagyüzemi és háztáji növénytermesztés szerkezete és az ültetvénytelepítési-művelési módok nemcsak a helyi adottságoknak felelnek meg, hanem összhangban vannak a nép- gazdasági elvárásokkal is. A megyében egyedülállóan kedvező pozícióba hozták a juhászatot. Bizonyítva ezzel, hogy a megújulásra képtelennek látszó ágazatoknak is lehet létjogosultságuk, ha céltudatosan. hozzáértéssel határozzák meg a feladatokat, és ehhez a dolgozók érdekeltsége is párosul. A megyei tanács elnöke végezetül elmondta: a tavalyi munkáért kapott kitüntetés értékét növeli, hogy következetesen megvalósított, dinamikus gazdaságfejlesztés eredménye, hiszen a tiszaburai kollektíva a téesz négy évtizedes fennállása óta ötödször nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet. Elismerésben részesítették a tegnapi. jubileumi és kitüntetési közgyűlésen a munkában élenjáró téesztagokat is. Szegő László a TOT által adományozott Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért miniszteri kitüntetést nyújtotta át Kiss Gyula anyagbeszerzőnek, tizenketten pedig a Kiváló Dolgozó elismerést vették át a téesz elnökétől. T. F. Videó-stúdió a KISZ-táborban Mozgófilm-tártól a számítógépig A legnépszerűbb oktatástechnikai és módszertani eszköz Négy évvel ezelőtt vásárolta a KISIZ Szolnok Megyei Bizottsága az első videomagnót politikai képzési központja számára. Ma a ti- szaligeti politikai képzési központ minden közösségi helyiségébe eljut a videostúdió helyi „adása”, illetve az épületen belül bárhonnan tudnak képet továbbítani a stúdióba. Az elmúlt négy év „jártuk végig”. Egyetlen képmagnó kevés Magáról a festői környezetben épült, vonzó képzési központról — közismert nevén a KISZ-táborról — any- nyit illik még tudni, hogy ott képzik — különböző tanfolyami csoportokban — Szolnok megye KlSZ-veze- tőinek jó részét. — Annyi mindenképpen videó-stúdiónk előzményéhez tartozik, hogy korábban sem hiányoztak oktatástechnikai eszközeink kelléktárából az audio-vizuális eszközök — emlékszik a kezdetekre Nádasné Füzes Veronika. — Volt egy elég gazdag moz- gófilm-tárunk, használtunk magnetofonokat, Írásvetítőt, diasorozatokat. Mindezeket nem száműztük, ám tény; fiataljaink a videózást — ezzel együtt videó-eszköztárunk fejlesztését — igénylik mindenekelőtt. Mire használtuk a videomagnót? Kezdetben a legkülönfélébb politikai témáMinőségi ugrás: megjelent a kamera — Az oktatásban, a módszertani munkában is óriási előrelépést hozott a kamera — dicséri az új technikát a képzési központ vezetője. — Foglalkozásaink részleteit rögzítjük, s vissza- játszuk. Propagandistáink azonnal megkedvelték ezt a módszert, hiszen így — magukat látva — önmaguk javíthatták azonnal saját hibáikat — mondjuk retorikából. Ladányi Károly oktatástechnikus alatt tehát kialakították saját zártláncú televíziójukat. Hogyan? A fejlődés lépcsőfokait Nádasné Füzes Veronikával. a politikai képzési központ vezetőjével, Szymczak Judittal, a KISZ megyei bizottsága agitációs propaganda és ideológiai titkárával és Ladányi Károly oktatástechnikussal jú műsorokat vettük föl a telvízióból. Politikai képzési központunk három tanára ezeknek segítségével tette élvezetesebbé, szemléletesebbé óráit. — Császi Ferenc kollégámmal láttunk hozzá a stúdió kialakításához — mondja Ladányi Károly. — Az azonnal nyilvánvaló volt, hogy egyetlen videomagnóval nem megyünk sokra, ha a fiatalok igényeivel a politikai képzésben is lépést akarunk tartani. Mivel a KISIZ erszénye már akkoriban jócskán apadt, más forrás után néztünk. Kicsiben vállalkoztunk. A fordulópontot. a minőségi ugrást első videó-kameránk megvásárlása jelentette. Reklám- ifilmeket, referenciafilmeket készítettünk a megye mező- gazdasági nagyüzemei, termelési rendszerei megrendelésére.
