Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

1988. MÁJUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A barátsági szerződés jubileuma alkalmából A megyeszékhelyre látogatott a lengyel nagykövet Kereskedelmi árubemutató tizenkét vállalat termékeiből barátságára, s a negyven év előtti nevezetes napra, ami­kor a két ország vezetői alá­írták a barátsági és kölcsö­nös együttműködési szerző­dést. Szólt közös gazdasági ügyeinkről is. hangsúlyozva, hogy lehetőségeink sokkal nagyobbak, mint amit eddig kihasználtunk. Elmondta, hogy Lengyelország évi 1 milliárd 200 millió rubel ér­tékű árucserét bonyolít ha­zánkkal, s tavaly már közös vállalatot, kooperációs kap­csolatok létrehozásáról is kának bővítésére — a hazai vásárlók jobb szolgálata ér­dekében. A béke- és barátsági hó­nap eseményeként magyar— lengyel barátsági hét kezdő­dött megyénkben. Ennek egyik rendezvényeként teg­nap Szolnokra érkezett Zbig­niew Lakomski nagykövetsé­gi tanácsos, a Lengyel Tájé­koztató és Kulturális Köz­pont igazgatója, akit a nép­Tadeusz Czechovicz lengyel nagykövet megnyitja az árubemutatót Tegnap Szolnokra látoga­tott Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. A ven­déget a megyei pártbizott­ság székházában Szabó Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára fogadta, s tájékoztatta megyénk életéről, majd idő­szerű társadalompolitikai és gazdasági kérdésekről vál­tottak szót. Az eszmecserén részt vett Simon József, a megyei pártbizottság titkára. Tadeusz Cze­chowicz délelőtt Simon Józsefnek, a megyei pártbi­zottság titkárának társaságában az SZMT művelődési házának nagyter­mében találkozott a Kunság Füszért valamint a megye vezető kereske­delmi szakembe­reivel. A nagyte­remben ugyanis a Kunság Füszért és a lengyel To- rimex Külkeres­kedelmi KMFT kereskedelmi áru­bemutatót rende­zett. A kiállítás az első megyei rendezvénye an­nak az ünnepség- sorozatnak, ame­lyet a Magyar— Lengyel Barátsági és Kölcsönös Együttműködési Szerződés aláírásának negyvenedik év­fordulója tiszteletére rendez­nek hazánkban. A Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat másfél éve rendszeres árucsere for­galmat bonyolít a most Szol­nokon bemutatkozó lengyel nagykereskedelmi vállalat­tal. Tizenkét lengyel vállalat 26 szakembere hozta el a válo- gatottan szép árukat, élel­miszereket, porcelánokat, háztartási és üveg- és kris­tálytermékeket, sport. író­szer, játék, ezüstékszer, koz­metikai és lakásvilágítási árucikkeket. A nagy gonddal berende­zett bemutatón Csikós Sán­dor igazgató köszöntötte a lengyel vendégeket, valamint Békés és Szolnok megye je­lenlévő kereskedelmi szak­embereit. A bemutatót Te- deusz Czechowicz lengyel nagykövet nyitotta meg. Em­lékeztette a jelenlévőket a két nép több mint ezeréves megállapodtak az illetékes kormányszervek. Tavaly ősz­szel ennek szellemében ren­deztek lengyel műszaki na­pokat Budapesten, az idén pedig lengyel—magyar mű­szaki-gazdasági rendezvény- sorozatot Varsóban. — Szeretném remélni — mondotta végezetül, hogy jóhírű nagykereskedelmi cé­günk, a Torimex bemutatója sikeres lesz Szolnokon, s a magyar kereskedelmi szak­emberekkel jó üzletet bonyo­lít majd. Mert a közös gaz­dasági célok, feladatok a közös barátságot erősíthetik tovább a jövőben. Ezután a bemutatón jelen­lévő lengyel és magyar ke­reskedőkkel váltott szót a nagykövet. Az ízléses lengyel áruk kiállítása péntekig tart nyitva, s a Kunság Füszért az ország valamennyi álla­mi és szövetkezeti kereske­delmi vezető szakembereit meghívta — árunézőbe, a boltok, áruházak választé­front megyei székházában Sándor László, a HNF me­gyei titkára fogadott, és ven­dégével a mozgalom idősze­rű feladatairól folytatott eszmecserét. Délután Zbigniew La­komski Kunszentmártonba utazott, ahol a Beton- és Vasbetonipari Művek helyi gyárában Lázi Béla tanács­elnök tájékoztatta őt a város életéről. Ezután megtekintet­te a gyárat, majd a művelő­dési központban megnyitotta a Lengyelország képekben című kiállítást. Ugyanitt a koraesti órákban fórum kez­dődött Lengyelország politi­kai, gazdasági, kulturális életéről, amelyen a nagykö­vetségi tanácsos válaszolt a propagandisták, a népfront aktívák, az üzemi munkások és a fiatalok, hazáját, az or­szágaink közötti kapcsolato­kat érintő kérdésekre. A megyei tenáee vb napirendjén Beszámolt a szállítási bizottság A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága tegnap dél­előtt megtartotta soron kö­vetkező ülését. Napirendjén szerepelt többek között az a beszámoló, amelyben a Me­gyei Szállítási Bizottság adott számot az újjáalakulá­sa, azaz 1983 óta végzett munkájáról, s amely széles körűen öleli fel a személy- szállítás és a teherfuvarozás valamennyi területét. Jelen­tős szerepe van a bizottság­nak a szállítások rendjének ésszerű kialakításában, az úgynevezett koordinációban, amely szükséges informáci­ók biztosításával is szolgál­ja a jelentkező szállítási igé­nyek és a hozzá „rendelen­dő” különböző eszközök, módszerek minél ésszerűbb „találkozását”. A megyei tanács vb-testü­leté elismeréssel állapította meg, hogy a szóban forgó bizottság tevékenységével eredményesen segítette a fu­varozással, a személyszállí­tással kapcsolatos központi elhatározások érvényesülését, a közlekedéspolitika területi feladatainak megoldását. Néhány területen országosan is figyelemre méltó kezde­ményezéseket is vállalt — például a közületi autóbu­szok bevonása a személy- szállításba, vagy a vállalatok szállítóeszközeit koordináló iroda létrehozása. Persze, nem gond nélküli a megyé­ben sem a személy- és az áruszállítás. Főleg a korsze­rűsítésben, a fokozott ész- szerűsítésben vannak továb­bi teendők, illetve további tartalékok. A lakosság még jobb utazási körülményeinek kialakításában, ami nagy mértékben hathat ki az ál­lampolgárok közérzetére is. Jelentős előrehaladás a szál­lítások területén a szomszéd megyékkel kialakított jó kapcsolat — Heves, Békés, Csongrád, Bács után most Pest megyére is kiterjed a jól bevált együttműködés a tömegközlekedésben és a fuvaroztatásban —, de itt is kihasználandók még a továb­bi lehetőségek. A legfőbb gondok természetesen: az utak állapota, hiányzik a korszerűsítéshöz szükséges anyagi forrás, a gépjármű­park nagymérvű elhasznált­sága, üzemeltetése költséges, s az általános problémák mellett sajátosan Szolnok me­gyei gond: a két Tisza-híd, a tiszaugi és a szolnoki helyze­te, valamint a megyeszék­hely közlekedési túlzsúfolt­sága. Mindezeket számbavé- ve a vb további teendőkre hozott határozatot a szállí­tási bizottság részére. Tájé­koztatta a vb tagjait ezen az ülésen a megyei népi ellen­őrzési bizottság annak a vizsgálatnak az eredményei­ről, amelyben az oktatás személyi és a középfokú ok­tatás tárgyi feltételeinek ala­kulását mérte fel, s a diák­szociális és iskolaegészség­ügyi ellátás helyzetét vizs­gálta meg. A vb továbbá két prog­ramtervezetet is elfogadott: a megye 2006-ig szóló egész­ségvédelmi programtervét, valamint a közlekedés és hírközlés ezredfordulóig ér­vényes hosszú távú prog­ramját. Mindkettőt megtár­gyalja majd a megyei ta­nács testületé. Miért veszi az ember a kalapját? Kunszentmártonban nem nézik tétlenül a népesség fogyását Az MSZMP Kunszent­mártoni Városi Bizottsága jogosan foglal úgy állást, hogy a népességszám csök­kenése a távlatokat tekint­ve jelentős gazdasági és társadalmi veszteségeket jelent még akkor is, ha a napi gondokat a lakásellá­tás, a foglalkoztatás, a ke­reskedelem, az egészségügy és egyéb tekintetben mér­sékli. A testület nem véletlenül irányította és irányítja erre a pártszervezetek és a helyi tanácsok figyelmét, hiszen elvben a tíz települést magá­ba foglaló körzetben a lakos­ság száma az utóbbi évtize­dekben csökkent és ez a ten­dencia a nyolcvanas évek elejétől — mint az ország­ban másutt is — felerősö­dött. Számítástechnika helyett bedolgozás A körzet harmincegyezer lakosának több mint a fele községekben él. Az ipar dön­tő része viszont Kunszent­mártonban van, így a mun­kások jórésze naponta ingá­zik. Nagyobb és korszerűbb iparra volna szükség a tér­ségben. Meghonosítását cé­lul is tűzte az 1985-ös váro­si pártértekezlet. Az akkori elképzelések szerint a gép­ipar és a számítástechnika fejlesztése került volna napi­rendre, de a kedvezőtlen irányba fordult gazdasági helyzet a városi pártértekez­let állásfoglalásától való visszalépésre kényszeríti a városi pártbizottságot. Most már a korszerű gépipari munkahelyek helyett annak is örülni kell, ha betanított munkásokat tudnak elhelyez­ni vagy bővíteni tudják a bedolgozó hálózatot. Ügy tű­nik, napjainkban ez a járha­tó út a kunszentmártoni tér­ségben. A Szolnoki Háziipa­ri Szövetkezet segítséget nyújtott ehhez. Szükség is van rá, hiszen nem kétséges, hogy a telepü­lések népességmegtartó ké­pességének feltételei között első helyen áll a kenyérkere­seti lehetőség. A kevés mun­kahely miatt sok az eljáró dolgozó ebben a térségben. A térség községeibe például alig négyszázan járnak dol­gozni, onnan viszont közel háromezren keresnek máshol munkát. Ezért elismerésre méltó a tanácsok és a terme­lőszövetkezetek munkahely- teremtésre irányuló igyeke­zete még akkor is, ha az ál­taluk létesített kisüzemek nem a legkorszerűbbek, és alig húsz-harminc embert foglalkoztatnak. Jelenleg is több munkahelyteremtő ak­ció van folyamatban. Közü­lük talán a legígéretesebb a Körösmenti Termelőszövet­kezetben létrehozandó szige­telőanyaggyártó üzem lete­lepítése Budapestről. Villa­mos berendezések szigetelői­nek gyártásáról van szó. Ez is kenyeret jelentene ötven­hatvan embernek. Az ilyen kezdeményezések azért is fontosak, mert a gaz­daságpolitikai intézkedések hatására várhatóan növeked­ni fog a helyben való foglal­koztatásra való igény, a kész lehetőség viszont hiányzik. Kunszentmártonban például harminc ember szociális fog­lalkoztatása a város tisztasá­ga szempontjából sokat szá­mít, de megközelítőleg sem oldja meg a foglalkoztatási gondokat. Vékonyabb pénzért A foglalkoztatás mellett a keresetek alakulása sem hagyható figyelmen kívül a népességmegtartás feltételei­nél. Kunszentmárton körze­tében a kereseti lehetőségek is kedvezőtlenebbek az or­szágos átlagnál. Ott például a szocialista iparban foglal­koztatott fizikai dolgozók át­lagbére mintegy nyolc száza­lékkal a megyei átlag alatt van, az országos átlagnál pe­dig tizenöt százalékkal ala­csonyabb. Mivel a községekben gya­korlatilag nincs lakáshiány, ilyen gond megoldása csak Kunszentmártonban számít a lakosság megtartásában, így a tanács folyamatosan biztosítja az építési telkek kialakítását. Ami pedig a kommunális ellátást illeti, az igények ebben a térségben is meghaladják a lehetősége­ket. A legnagyobb gondot a belvíz és a szennyvíz elveze­tése jelenti. Ebben még nem sikerült megfelelő mértékben előre lépni. Az említettek mellett sok egyéb tényező is közreját­szik abban, hogy az emberek egy része marad vagy más­hová készülődik a körzetből. A gyermekintézmények háló­zata és az egészségügyi alap­ellátás az elvárásoknak meg­felelő, de a kereskedelem csak részben elégíti ki az igényeket. Márpedig ez na­ponta foglalkoztatja a lakos­ságot. Hatás csak hosszabb távon Jogos igény, hogy Kun­szentmárton minden tekin­tetben betöltse körzetköz­ponti szerepét. Szükséges eh­hez az is, hogy a lakossági szolgáltatás ne csak a leg­alapvetőbb igényeket elégít­se ki, hanem minősége és színvonala is fejlődjön, mert ez még elmarad más térsé­gekhez viszonyítva, pedig a fejlesztési elképzelések egy része (postaépület, szolgálta­tóház, autóbusz-pályaudvar) megvalósult, illetve a beru­házás folyamatban van. A tömegközlekedés megbízha­tósága és színvonala sem mondható kielégítőnek Kun­szentmárton és a környező települések között. Dióhéjban így értékelhető a városi pártbizottság fel­adatokat is magába foglaló helyzetértékelése és a kun­szentmártoni körzet népes­ségmegtartó, népességeltartó helyzetéről. Kitűnik belőle, hogy a kedvezőtlen folyama­tok mely tényezők javításá­val lassíthatok, illetve állít­hatók meg. A már megtett és az ezután teendő intézke­dések kedvező hatása csak hosszabb távon várható, ezért a lakosság számának számottevő növekedése a kö­zeljövőben nem következik be. S. B. Négyütemesített Wartburg Pécsről Négyütemű, Dacia-motorral működő környezetkímélő Wartburg személygépkocsi pro­totípusát mutatta be nemrég a pécsi Pannonautó. A Mecsekaljai Gépjárműjavító Vállalat azzal a céllal fejlesztette ki a Warcia névre keresztelt öszvérautót, hogy ha­zánk útjain futó, nem kifejezetten környezetbarát üzemű, több mint negyedmillió Wartburg egyik lehetséges átalakítására példát mutasson. A Pannonautó szakembe­rei arra törekedtek, hogy a Wartburg minél több elemét megtartsák. Az eddig ötezer kilométeres sikeres próbafutást teljesített prototípus a tapasztalatok szerint jobb teljesítményű az eredeti gépkocsinál, s üzemeltetése a levegő tisztaságának védelmén túl gazdaságosabb is. Képünkön az utolsó simítások az átalakított Wartburgon (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc)

Next

/
Thumbnails
Contents