Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁJUS 24. A két ország párbeszéde létfontosságú Mihail Gorbacsov interjúja amerikai lapoknak A csúcstalálkozó küszöbén A szovjet rádió vasárnap este ismertette, a héttőn meg­jelent moszkvai lapok pedig teljes terjedelemben közölték annak az interjúnak a szövegét, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB tőtitkára május 18-án adott a The Washington Post című amerikai napilapnak és a Newsweek című heti­lapnak. Az interjú szövegét a szovjet sajtó az egyesült álla­mokbeli megjelenés után közölte. Alább részletesen ismer­tetjük az interjút, amely két részből állt. A szovjet vezető először az írásban korábban feltett kérdésekre válaszolt, majd az újságírókkal folytatott beszélgetésben felelt a fel­merült újabb kérdésekre. — Jelenleg fordulat - megy végbe a konfrontációtól az együttélés irányába. A „hi­degháború” szelei helyett a remény szele kezd fújni — kezdte válaszát Mihail Gor­bacsov arra a kérdésre, hogy várakozásai szerint Reagan elnök moszkvai látogatása hogyan hat majd a két vi­lágrendszer békés versenyé­re. — A változásokban nem kis szerepe van a szovjet— amerikai viszonyban végbe­menő javulásnak. A két or­szág párbeszéde létfontossá­gú az általuk játszott szerep . súlyánál fogva. A nukleáris leszerelés té­májára áttérve az SZKP ve­zetője ismét vitába szállt azokkal, akik kilátástalan­nak tartják a nukleáris fegy­verektől mentes világ meg­teremtését. A nukleáris el­rettentés elvéről kijelentette, hogy a „félelem egyensúlya” a külpolitika, a gazdaság és a szellemi élet militarizálá- sán túl nem adott semmit a világnak. Megrontotta vi­szont a bizalomnak és a ba­rátságnak azt a légkörét, amely a szovjet—amerikai kapcsolatokban a közösen vívott háború és a fasizmus feletti győzelem idején ala­kult ki. — Meggyőződésem — je­lentette ki Gorbacsov —, hogy a katonai-hadászati pa­ritás fenntartható alacso­nyabb szinten, nukleáris fegyverek nélkül. — A nukleáris fegyverek semmilyen formájukban sem vezetnek el a biztonsághoz — jelentette ki, majd hozzátet­te: — Nem rettent-e el a háborútól az a tudat, hogy milyen végzetes lehet egy hagyományos eszközökkel végrehajtott támadás egy atomerőmű vagy egy vegyi üzem ellen a sűrűn lakott Európában ? A hagyományos fegyverek asszimmetrikus csökkentésé­nek problémájára térve Mi­A szovjetunióbeli átalakí­tások nagy témájára áttérve az amerikai újságírók kérték a főtitkárt, hogy pontosítsa a nyilvánosság politikája és a szólásszabadság fogalmának viszonyát. Gorbacsov először arra utalt, hogy a gazdaságpoliti­kában fellelhető hasonlósá­gok ellenére elvi különbség van a nyugati gazdaság és a Szovjetunióban kibontakozó folyamatok között. A szovjet változás a szocialista társa­dalom mindent átfogó forra­dalmi megújulásának folya­mata. Ennek alapja pedig az a történelmi választás, amely 70 ‘évvel ezelőtt az egyetlen helyes elvi lehetőség volt az ország népe előtt. Az átalakítás folyamatá­ban fel kell számolni a pan­gás jelenségeit, le kell bon­tani a fékező mechanizmust, s ehhez le kell számolni a restséggel, a konzervativiz­mussal. E folyamatban tudatos szembenállás mutatkozik meg azok részéről, akiknek mélyen gyökerező érdekei nem egyeznek a peresztroj­kával, sem társadalmi-gazda­sági téren, sem az erkölcsi kapcsolatokban — mondta Mihail Gorbacsov. Különbözők vagyunk, s azok is maradunk, folytatta a szovjet vezető. Tartjuk magunkat eszméinkhez, élet­formánkhoz. De létezik közös felelősség, különösen olyan nagyhatalmak esetében, mint amilyenek a mi országaink, s minden cselekedünket eh- he£ a felelősséghez kell mér­nünk. A főtitkár azt a remé­nyét hangoztatta, hogy a kü­szöbönálló csúcstalálkozón, csakúgy mint a korábbiakon, a figyelem középpontjában a világ legfontosabb problé­mái állnak, s hogy sikerül a párbeszéd és a kölcsönös megértés új szintjére jutni. hail Gorbacsov kifejtette, hogy ilyen asszimmetria mindkét oldalon létezik, s a Varsói Szerződés, kölcsönös alapon, kész az asszimmetria felszámolására. Elégedetlen­ségét hangoztatta a huszon­hármak bécsi tanácskozásá­nak üteme miatt. A Varsói Szerződés és a NATO tagál­lamainak képviselői Bécsben egy jövendő konferencia mandátumának megszöve­gezésén dolgoznak. Afganisztán témájára át­térve Gorbacsov visszautasí­totta a párhuzamot az ame­rikaiak vietnami háborújá­val. A konfliktus jellege sem azonos. Afganisztánnak a szovjet csapatok kivonulásá­nak megkezdésekor létezik saját kormánya, amely a nemzeti megbékélés célját követi. A jövő sokban attól függ, hogyan tartják tiszte­letben vállalt kötelezettsé­geiket a genfi megállapodást aláíró felek. Az Afganisztán előtt álló változásokról maguk az af­gánok döntenek. A Szovjet­unió a hagyományos jószom­szédság és barátság szelle­mében segíti a háború kö­vetkezményeinek felszámolá­sát, az afgán gazdaság hely­reállítását. Tiszteletben tart­juk Afganisztán független, semleges és el nem kötelezett állami státusát — tette hoz­zá a főtitkár. De ez is az_ átalakítás, amelynek folyamán meg akarjuk újítani a társadal­mat, új minőséget akarunk adni neki. Ez a folyamat mind szélesebb és mind mélyrehatóbb, átfogja a la­kosság minden rétegét, az or­szág egész területét. A nyilvánosság politikája és a szólásszabadság — foly­tatta Gorbacsov — összetar­toznak, de nem azonos je- lentésűek. A szólásszabadság elengedhetetlen feltétele a nyilvánosságnak, de a nyil­vánosság szélesebb értelmű. Nemcsak azt értjük rajta, hogy az állampolgárnak jo­ga van nyíltan elmondani vé­leményét minden társadalmi, politikai kérdésről. Egyúttal a hatalmon lévő párt és min­den hatalmi és irányító szerv kötelessége is, hogy tisztelet­ben tartsa a nyitottság elvét a döntéshozatali folyamat­ban, feleljen tetteiért, rea­gáljon a bírálatra, vegye fi­gyelembe azokat a tanácso­kat és javaslatokat, amelye­ket a munkahelyi közössé­gek, társadalmi szervezetek, egyes állampolgárok terjesz­tenek elő. Az átalakítás nemzetközi összefüggéseiről szólva a fő­titkár arról beszélt, hogy az új politikai gondolkodásmód a nukleáris kor realitásainak végiggondolásából fakad. — Ma jobban megértjük az egy­mástól való függőséget, a kölcsönös egymásra utaltsá­got. Az amerikai újságírók Andrej Szaharov szabadon bocsátása, néhány szovjet zsidó kiutazásának engedé­lyezése kapcsán szóba hozták az emberi jogok kérdését. Az átalakítás — mondta erről Mihail Gorbacsov — je­lenti a múlt torzulásaitól va­ló megszabadulást is. Azok­ról van szó, amelyek zavar­ták a szocializmus humanis­ta lényegének érvényesülé­sét. Ez vonatkozik az emberi jogokra és szabadságra is. E kérdéseket nem azért oldjuk meg, mert valakinek tetszeni akarunk — mondta a főtit­kár —, hanem azért, mert ez társadalmunk érdeke, enél- kül nem valósítható meg az átalakítás. Minden országnak meg­vannak a maga sajátosságai. A szovjetek előtt ismeretesek az Egyesült Államok politi­kai, társadalmi, gazdasági és egyéb jogokkal összefüggő problémái. Nem akarjuk azonban — jelentette ki Gor­bacsov —, hogy ezek összeüt­közés tárgyai legyenek. n peresztrojka a nép ügyévé vált Az írásba foglalt válaszok átadása után az SZKP KB főtitkára rövid beszélgetést folytatott az amerikai újság­írókkal. Az átalakítási politika si­kerének garanciáit firtató kérdésre válaszolva kifejtet­te: a szovjet társadalomban és pártban korábban is vol­tak reformtörekvések, nagy­szabású tervek születtek vég­rehajtásukra például Nyikita Hruscsov irányításával. Gor­bacsov hozzátette, hogy Leonyid Brezsnyev vezetése idején is hatalmas terveket vázoltak fel és fogtak meg­valósításukhoz. „Ezek azon­ban nem fejeződtek be. Min­denekelőtt azért nem, mert a társadalom korszerűsítésé­ben, átalakításában nem a legfőbb erőre, az emberek bevonására támaszkodtak — állapította meg. — A tanul­ságokat levontuk és ezért is erősítjük állhatatosan a de­mokratizálás folyamatát.” Az átalakítási folyamat há­rom évének mérlegét meg­vonva Mihail Gorbacsov is­mét megerősítette: „Maga­biztosan elmondhatjuk, hogy a peresztrojka az egész nép nemzeti ügyévé vált.” A Szovjetunió és a kelet­európai szocialista országok viszonyára, valamint a len­gyelországi helyzet megítélé­sére vonatkozó kérdésre vá­laszul az SZKP KB főtitká­ra ismételten hangsúlyozta: minden népnek magának kell megválasztania társa­dalmi fejlődésének irányát. A lengyel népnek is magá­nak kell dönteni, mit tegyen az ország fejlődése, megerő­sítése érdekében. Leszögezte: a Szovjetunió nem kénysze­ríti rá senkire sem saját fej­lődési, társadalomfejlesztési módszereit. Az amerikai újságírók előtt Mihail Gorbacsov újólag megerősítette azt a vélemé­nyét, miszerint nincsenek olyan körülmények, amelyek között megengedhető lenbe az erőszakos beavatkozás egy másik ország belügyeibe. Hozzáfűzte, hogy a beavat­kozástól — annak bármilyen formájától — mindenkinek tartózkodnia kell. Végezetül a leszerelés kér­dését érintve Mihail Gorba­csov az amerikai újságírók­nak újfent megerősítette, hogy a szovjet vezetés bár-' melyik amerikai kormány­zattal kész együttműködni e területen, mert nem áll szán­dékában az időt veszteget­ni. Egyensúly nukleáris fegyverek nélkül Fel kell számolni a konzervativizmust 0 Legfelsőbb Tanácsban Befejeződött a ratifikációs vita A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának kül­ügyi bizottsága hétfőn a moszkvai Kremlben befejez­te a közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakétákról (KHR —HHR) kötött szerződés ra­tifikációs vitáját. A több hó­napos munka eredményeként a két bizottság tagjai egy­hangúlag úgy döntöttek, hogy a szerződés törvényerő­re emelését javasolják a Legfelsőbb Tanácsnak. Megállapították: A szov­jet külpolitika célja a béke és a biztonság erősítése, s a KHR—HHR-szerződés e cél elérését segíti. A szov­jet törvényhozás ma kezdi meg soros ülésszakát. A bizottsági tagok meg­kapták az előkészítő bizott­ság jelentését, amelyhez a bizottság vezetője, Georgij Kornyijenko fűzött rövid ki­egészítést. Kitért arra, hogy akadnak (nem sokan), akik ellenzik a ratifikálást. Töb­ben elvben támogatják a szerződés becikkelyezését, de aggódnak amiatt, hogy Nagy- Britannia és Franciaország nukleáris eszközei egyelőre nem csökkennek. Magyar és szovjet vezetők táviratyáltása Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára táviratban köszöntötte és jókívánságait küldte Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökévé történt megválasztása alkalmából. Ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Grósz Károly- nak abból az alkalomból, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárává választották. Grósz Károly és Kádár János választáviratban fejezte ki köszönetét az üdvözletekért és újabb sikereket kívánt a Szov­jetunióban kibontakozott megújulási folyamat továbbvitelé­ben. Orral a kifutópálya végén lévő mocsaras területbe fúródva hever a földön május 21-én az American Airlines amerikai repülőtársaság Frankfurtba indult repülőgépe, az egyesült államokbeli Dallas repülőtéren, azt követően, hogy a gép első futóművének meghibásodása miatt a pilóták nem tudták vég­rehajtani a felszállást. A baleset következtében legkevesebb hat személy könnyebben megsérült (MTI — Telefotó) H nemzetközi sajtéban Kedvező visszhang a pártértekezletről A párt élén történt válto­zásokról, az MSZMP orszá­gos értekezletének utolsó napi munkájáról kiemelt helyen számoltak be a szov­jet tömegtájékoztatási eszkö­zök. A rádió, valamint a hét­főn megjelent Pravda és Iz­vesztyija (más lapok hétfőn a Szovjetunióban nem je­lennek meg) ismerteti azo­kat az üzeneteket, amelye­ket Mihail Gorbacsov Kádár Jánosnak és Grósz Károly- nak küldött. A két újság emellett címoldalon közli az MSZMP új főtitkárának fo­tóját és életrajzát. A szovjet televízió vasár­nap este úgy összegezte a tanácskozás elmúlt három napi eredményeit, hogy a pártértekezleten világos programot fogadtak el. A rádió a tanácskozás célját abban jelölte meg, hogy a szocialista társadalom töké­letesítéséhez és megújításá­hoz vezető utat kellett fel­tárni. Grósz Károly főtitkárrá választását a szovjet rádió úgy értékelte, hogy szemé­lyében az új generáció kép­viselője került az MSZMP élére. A nyugatnémet rádióállo­Török—görög viszony Tárgyalások kezdődnek Athénban Athénba érkezett hétfőn Mesut Yilmaz, Törökország külügyminisztere, aki a két NATO-tagállam között pa­rázsló, időnként háborús ve­széllyé fokozódó viszály ren­dezéséről készül eszmecse­rét folytatni görög kollégá­jával. A hivatalos tárgyalá­sok ma délután kezdődnek, és a tervek szerint csütörtö­kön érnek véget. A látogatás kezdete előtt néhány órával egy szélsősé­ges görög szervezet Athén­ban pokolgépes merénylete­ket kísérelt meg török dip­lomaták ellen. A November 17. elnevezésű szervezet több török diplomata gépkocsija alá rejtett el robbanó szer­kezeteket, amelyek közül kettő felrobbant, de szemé­lyi sérülést nem okozott. mások hétfőn hajnalban is vezető híreik között foglal­koztak az MSZMP országos pártértekezletének eredmé­nyével, Grósz Károly főtit­kárrá választásával és a ve­zető pártszervek lényeges átalakításával: Méltatják egyúttal a párt elnökévé vá­lasztott Kádár János életút­ját is. A Deutschlandfunk nevű országos adó részlete­sen ismertette Gorbacsov fő­titkár üzenetét az MSZMP új főtitkárához. A nyugatnémet tv-állomá- sok a Magyarország iránti nagy érdeklődés jegyében előző este szintén politikai programjaik élén, kommen­tárok kíséretében közölték a hírt. A ZDF és az ARD té­vétársaságok rámutattak: az országos pártértekezlet meg­bízható alapot teremtett a politikai reformprogramhoz. A ZDF hírmagyarázatában megállapította: Grósz Ká­roly már miniszterelnökként eddig is bebizonyította rá­termettségét. amikor gyakor­latias. gazdasági reformokot és takarékossági intézkedé­seket kezdeményezett. Most a magyar párt súlyos gazda­sági és politikai helyzetben volt képes példamutatóan szembeszállni a nehézségek­kel. A budapesti változás a kommentátor szerint báto­rításként hathat Gorbacsov főtitkár számára is, aki min­dig dicsérőleg en\lékezett meg a magyarokról, de egy­úttal jelzés Nyugat felé: Magyarország az új reformo­kat, piacgazdálkodási törek­véseit egészséges politikai alapokra óhajtja helyezni. Rendkívül nagy érdeklő­dést keltettek Nagy-Britan- niában az MSZMP országos pártértekezletének döntései. A brit tömegtájékoztatás bő terjedelemben, kiemelt he­lyen -jelenti és kommentálja a budapesti fejleményeket. A BBC rádió és a BBC televí­zió vasárnap késő esti és hétfő reggeli híradójának el­ső tudósításában számolt be a pártkonferencia befejezé­séről és az MSZMP élén. il­letve vezető testületéiben végrehajtott változásokról, valamint Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárá­nak Grósz Károly miniszter- elnök pártfőtitkárrá és Ká­dár János volt főtitkár párt­elnökké választása alkalmá­ból küldött üdvözletéről. A „minőségi” lapok — a Fi­nancial Times, The Times, The Daily Telegraph, The Guardian, The Independent — első oldalon tudósítanak a pártértekezlet zárónapjá­ról. "A Magyar-Lengyel Barátsági és Kölcsönös Együtt- ’ működési Szerződés aláírásának 40. jubileumi évfor­dulója alkalmából kezdődő ünnepségsorozat keretén belül a lengyel TORIMEX Külkereskedelmi KFT, és a KUNSÁG Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Válla­lat, Szolnok kereskedelmi árubemutatót tart a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Színháztermé­ben A kiállítás május 25—26-án 14—17-ig a vásárlóközönség előtt is nyitva. Egyes lengyel termékek a helyszínen megvásárolhatók. A kiállításon bemutatunk: élelmiszereket, porcelán, háztartási üveg és kristály termékeket, háztartási, sport, írószer, játék, ezüst, la­kásvilágítás! és kozmetikai termékeket.

Next

/
Thumbnails
Contents