Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
5 Megkezdte munkáját az országos pártértekezlet (Folytatás a 4. oldalról) párt fegyelmét. Sajnos, róluk sokkal többet beszélnek, mint azokról, akik fegyelmezetten élnek és dolgoznak. Ha a számokat nézzük — mármint azt, hogy hány párttagot vonunk felelősségre — ez a taglétszámnak kis töredéke, 0,6—0,8 százaléka, számszerűleg mintegy évi 6000 fő körül mozog. Miközben látjuk és méltányoljuk a jó példákat, azt sem hallgathatjuk el, hogy lazult a pártfegyelem, ami megmutatkozik eszmei, politikai megnyilvánulásokban és etikai kérdésekben is. Nőtt azoknak a száma, akik nem vállalják a párt politikája melletti nyílt kiállást, a politika védelmét, cselekvő támogatását. Akadtak olyan párttagok is, akik a párt politikájával szembehelyezkedtek, a párt ügyeit illetéktelen körökben vitatták. A jószándékú figyelmeztetés, sőt pártbüntetés sem bizonyult eredményesnek, s ezért nem maradhattak soraink között. Sajnos, az erkölcsi lazulás a párttagok egy részét is érinti. Körükben is előfordul munka nélküli jövedelem- szerzés, spekuláció, ügyeskedés, megvesztegethetőség, a közös vagyon tékozlása, jogtalan előnyök igénylése és elfogadása. A párttagság és a közvélemény különösen elítéli, ha ezekben vezető beosztású személyek a vétkesek. Akik ilyen cselekményeket követnek el, azok az anyagi kár mellett súlyos politikai kárt is okoznak. A Központi Ellenőrző Bizottság álláspontja, hogy a jövőben az eddiginél is köKAZSMÉR JANOS, a Videoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója a gyár kommunistáinak véleményét tolmácsolva elmondta: párttagságunk azt várja a pártértekezlettől, hogy egyértelmű, világos állásfoglalásával, szervezeti, személyi változásokkal helyreállítsa a párt tekintélyét, újratermelje a társadalom hitét a párt politikája iránt. Fejér megye kommunistái igénylik, támogatják, hogy a párt őrizze meg szocialista értékeinket: a népi hatalmat, a termelőeszközök meghatározó részének társadalmi tulajdonát, és erősítse a szocialista demokráciát. — Jónak tartjuk azt a tervezetben megfogalmazott célt, hogy a gazdasági szervezeteket motiválják a piac törvényei — mondotta. — Csakhogy számolnunk kell azzal is, hogy ebben az átmeneti időszakban a gazdasági szervek mozgástere igen szűkre szabott. Előfordul, hogy többezres kollektívák eredményes munkáját az irányító szervek egyetlen, nem körültekintő intézkedése szinte a nullával teszi egyenlővé. Az ilyen helyzeteket nem lehet össztársadalmi érdekre való hivatkozással megmagyarázni. E helyzeteket elkerülendő legyen lehetőség az igazi gazdaságpolitikai prullarizmus kialakítására. PÄL LÉNARD, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangoztatta: az új gondolkodásmód nélkülözhetetlen a szocializmus vonzó, humanista céljaink megvalósításához, nem jöhet létre parancsra, nem lehet csupán néhány ember alkotása, nem alakulhat ki máról holnapra. Az új gondolkodásmódot a társadalom valamennyi rétegében meglévő szellemi erő alkotó kibontakoztatása alakíthatja ki és teheti hatékonnyá. Ebből kiindulva szólt arról: ma mindenütt előtérbe kerül a művelt, kezdeményező, szuverén gondolkodású, innovációra, együttműködésre képes, kockázatot • vállaló személyiség. El kell ismerni, a hazai társadalmi légkör hosszú időn át nem kedvezett ennek a típusnak sem a gazdaságban, sem a politikában. Ma jobb ugyan a helyzet, de az elmaradás nagy, és sok mulasztást kell pótolni. Az emberi tényező formávetkezetesebben és szigorúbban kell eljárni mindazokkal szemben, akik visz- szaélésekkel rontják a közmorált, sértik a pártfegyelmet. A párt vezető erejét úgy őrizhetjük és erősíthetjük, s a párt iránti bizalmat újból és újból úgy nyerhetjük meg, ha a párttagok példa- mutatóak a fegyelem, a rend betartásában, ha becsülettel eleget tesznek a párt és a társadalom szabta követelményeknek. FEJESNÉ JEN El CSILLA, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem hallgatója elöljáróban kiemelte: — Azt hiszem, mindannyian elfogadjuk, hogy az ifjúság jelenti a jövőt, viszont a mai ifjúságpolitika további folytatása az ország jövőjét teheti tönkre. Felszólalásában azt elemezte, hogy nem könnyű ma párttag hallgatónák lenni az egyetemen: — Nehezen lehet olyan politika mellett érvelni, amelynek nem ismerjük sem a szándékát, sem az indítékait, és amely nem ad meggyőző választ napi problémáinkra. Különösen nehéz dolog ez akkor, ha sok kérdésben a párthatározatok és KB-ál- lásfoglalások nem is jutnak el az egyes párttagokhoz, meghozatalukban személyes beleszólási lehetőségünk nincs, így sokszor mi magunk sem vagyunk igazán meggyőződve helyességükről. Ha elfogadjuk — és kérem, hogy fogadjuk el —, hogy a párt vezető szerepét nem adminisztratív eszközökkel, hanem tagjain keresztül, meggyőzés útján kívánja a jövőben gyakorolni, akkor ennek a feltételeit is meg kell teremteni. lásában meghatározó szerepe van az iskolai oktató-nevelő munkának, amelynek színvonalától, hatásosságától függ mindaz, ami a későbbi életvitel, életstílus kialakításában döntő szerepet játszik. A felsőoktatás kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági funkciója ma mindenki számára világos. Az oktatást — a népgazdaság szelektív fejlesztése szempontjából — „húzóágazatnak” kell tekinteni, és minél hamarabb ennek megfelelően kell biztosítani ellátottságát is. A gazdaság szerkezetváltásának kényszere sürgeti a szerkezetváltást az oktatásban is. Az iskolarendszer fejlesztése mellett nagy figyelmet kell fordítani az átképzésre és a továbbképzésre, a tanfolyami szakoktatásra. A gazdasági eredményektől nyilván nem függetlenül, de minél előbb növelni kell a felsőoktatás korszerűsítésére fordítható összegeket, és fokozatosan emelni kell a hallgatói létszámot is. A fejlesztés megvalósításához természetesen nélkülözhetetlen a pénz, de önmagában nem elegendő. A pénz mellett, vele egyenrangú fontos tényező a felsőoktatási intézmények belső fejlesztésére irányuló tevékenység. A tudományos kutatásokról szólva kifejtette: a jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az alapkutatásokra, amelyek —■ sajnálatos módon — az utóbbi időben visszaszorultak. Ezen a területen sok kiváló magyar kutató működik, érdekünk és kötelességünk munkájuk támogatása. A továbbiakban hangsúlyozta: a kultúrpolitika reformja elképzelhetetlen a kultúra demokratizálása nélkül, amelynek alapvető célja, hogy a művelődési leher tőségek, a kulturális értékek legszélesebb körben jussanak el a társadalom minden csoportjához, rétegéhez, valamennyi állampolgárhoz. Szakítani kell azzal a szemlélettel és gyakorlattal, amely szerint az államigazgatás önmagában elég bölcs ahhoz, hogy képviselje a társadalom és valamennyi közössége érdekeit. Ki kell ala^. kítani az oktatási és művelődési intézmények demokratikus irányításának új formáit és testületi kereteit. Fontos feladatként jelölte meg a párt új kultúrpolitikai koncepciójának kidolgozását, amelynek az új helyzethez igazodóan foglalkoznia kell a művelődés társadalmi szerepével, feltételeivel és intézményeivel; és új felfogásban meg kell határoznia a tudományos kutatás, az oktatás, a művészet egymással is összefüggő fejlődési folyamatainak politikai kezelésére vonatkozó főbb elveket. ANTALÖCZI ALBERT, a Komárom Megyei Pártbizottság első titkára felszólalásában megállapította:- • A vitákban egyértelműen megfogalmazódott, hogy a demokratikus centralizmusban a hangsúly most a demokratizmus szélesítésére, az önállóság továbbfejlesztésére kerüljön. A párt megújulása fontos elemének tartjuk a döntési rendszer korszerűsítését, a döntési folyamat gyorsítását és demokratikus vonásainak erősítését. A kádermunkában is nyíltságra, fiatalításra, a kölcsönös képviselet jelenlegi merev formáinak oldására, a két ciklus gyakorlatának általános bevezetésére van szükség. A megyei pártbizottság véleményére alapozva azt javasoljuk, hogy ez az elv a XII. kongresszustól számítva lépjen érvénybe. Ezt követően a megye pártközvéleményét széles körben foglalkoztató gazdasági gondokról, a szénbányászatról szólt, majd így folytatta : — A gazdasági-társadalmi megújulás lényegi feltételének tartjuk a tudat, a köz- gondolkodás formálását. Nemcsak a véleménynyilvánítók egy részének felkészületlensége, hanem az egyes kategóriák szocialista gazdaságbeli érvényesülésének elméleti-ideológiai tisztázatlansága is okozza, hogy ma még a reform, az árutermelés, a piac értelmezésében értetlenség, ellentmondásosság tapasztalható. A munkások kétkezi dolgozók is élesen bírálták az értékes szellemi munka fontosságáról szóló megállapítások és azok gyakorlati érvényesülése közti mély ellentétet, esetenként szakadékot. A Komárom Megyei Pártbizottság meggyőződése — mondotta —, hogy a szellemi kapacitások fokozottabb kihasználása, a szakképzettség, a tudás, a műveltség leértékelődésének megállítása, a gyakran méltatlan helyzetek felszámolása azonnali és érdemi intézkedéseket igényel. LETOV AI ILDIKÓ, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy ma az állampolgárok részvétele meghatározó a célok megjelölésében, a feladatok megolSZABÓ ISTVÁN, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára felszólalását azzal kezdte — többek között —, hogy a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége megújításának szükségessége a Szolnok megyében folytatott pártvita egyik legfontosabb témája volt. Majd így folytatta: — Tapasztalataim szerint a párt egységével, akcióképességével elméleti és gyakorlati szempontból manapság különösen időszerű foglalkozni. Tagságunk ugyanis a tag- könyvcsere időszakában elindított eszmecsere, majd az azt követő viták során úgy ítélte meg, hogy a párt mint vezető erő meggyengült, a gazdaság kritikus, nehéz állapotba került. Ennek következtében — sok egyéb gond mellett — megélhetési, foglalkoztatási bajokkal kell szembenézni, együttélni. Társadalmi méretekben elsősorban ezért erősödött fel a kritika, alakult ki sokak részéről bizalmatlanság, kétkedés, s vett erőt az elbizonytalanodás. Ez a párton belül is hatott, lefékezte az ütemes, egységes cselekvés kibontakozását. Az országos pártértekezlet munkájára a megye párttagsága és a lakosság széles rétege tekint várakozással, mert bízik, hogy a vitatott kérdésekben sikerül egysédásában. Ügy ítélte meg, hogy a lakosság mozgósítását a korábban gyakorolt módszerekkel már nem tudjuk megvalósítani. Nagyobb érzékenységgel, több figyelemmel, a problémákat jobban érzékelve kell segíteni a valós lehetőségek megismerését, az új típusú közmegegyezés kialakítását. Ehhez a népfrontnak is önálló tevékenységi formákat kell keresnie. Természetesen illúzió lenne azt gondolni, hogy a népfrontmozgalomnak, a szervezetben dolgozó kommunistáknak könnyű a helyzete, munkája. Napjainkban egyre nehezebb megvalósítani a szövetségi politikát, amikor a társadalom jelenlegi osztály- és rétegszerkezetének valóságos ismeretével, az ezzel összefüggő tendenciák és feladatok markánsabb megjelenítésével adós még a politika, a tudomány. Igazán reménytelenné azonban a helyzet akkor válik, ha nincs mondanivaló, ha egy-egy réteg jogos, valóságos problémájának megoldására késik a válasz, az állásfoglalás. Biztató és előremutató, hogy a pártértekezletet előkészítő viták során sokféle szándék, útkeresés, korábban nem tapasztalt társadalmi nyíltság volt érzékelhető, s a polémiában olyan rétegek is aktivizálódtak, akik korábban passzívak voltak. PATAKI ATTILA, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat pártbizottságának titkára többek között hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a pártmunka legfőbb színterévé az alapszervezetek váljanak. Ehhez persze az szükséges, hogy világosan legyenek meghatározva a pártön belüli döntési szintek. Kifejezetten korszerűtlen, s a pártmunkában csak hatalmi eszközökkel megvalósítható az a gyakorlat, hogy a felsőbb szervek meghatározzák a feladatokat, az alsóbbak pedig végrehajtják azokat. Az alapszervezeti munkában megcsontosodott gyakorlat él, túlhangsúlyozott bürokratikus és formai követelményekkel — folytatta a bauxitbánya vállalat párt- titkára. — A párttagság reakciója ilyenformán az, hogy az alap- szervezeti tevékenységet nem becsüli meg eléggé. Érdekes megfigyelni, hogy milyen sok szó esik az alapszervezeti pártmunkáról, és mégis milyen magukra hagyatottan működnek az alapszervezetek. Ahogy nőtt a belső bizonytalanság a pártbán, úgy vált egyre gyakoribbá és erőteljesebbé az alulról jövő kezdeményezés jelentőségének, az alapszervezetek önállóságának hangoztatása. ges álláspontot kialakítani, amely kiinduló pontja lesz a jó irányú és egységes cselekvésnek. Lényeges az is, hogy abból a határozatból, amelyet meghozunk, derüljön ki egyértelműen : mit támogat a párt, mert az politikájának lényege, és az is derüljön ki, ami kompromisszum, vagy ami szándékaink szerint csak átmeneti szükségszerűség. Ügy gondolom, hogy az előterjesztett dokumentum ezekre az igényekre alapoz. Helyes, hogy tisztázódnak azok az elvi problémák, amelyek a hatalom jellegéhez, a párt vezető szerepéhez és a politikai intézmény- rendszer működéséhez kapcsolhatók. Támogatom, hogy a pártértekezlet erősítse meg a marxizmus—leninizmus időt álló elveit, a reformfelfogást, mint a társadalmi fejlődésnek teret adó politikai gondolkodást, á gazdaság új fejlődési pályára állításának programját. Majd így folytatta: Mindezeket azért hangsúlyozom, mert az átfogó döntések körül kialakuló eszmei-politikai egységet a cselekvési egység alapfeltételének tartom. Az elmúlt időszak egyik jogosan bírálható jellemzője volt, hogy a döntések szándékait, ideológiai összefüggéseit sok esetben nem sikerült megértetni a párttagsággal. Bebizonyosodott: nem elegendő a meghozott határozatoknak csupán a megmagyarázása. Az emberek az okokra is kíváncsiak, de a várható hatásokra, a valószínűsíthető eredményekre is. Jövőbe mutató tanulság, hogy a beavatottság, a döntések előkészítésében való közvetlen részvétel lehetősége teremti meg csupán az értelmi azonosulás mellett az akarati kötődést a határozatokhoz. A tagság tudati és érzelmi meggyőződése lehet az egységes cselekvés kiváltója és mozgásban tartója. Ellenkező esetben tovább él a „nincs közöm hozzá” szemlélet, a szurkolói álláspont, és a sokat bírált „folyosói politizálás”. Ezután így folytatta: Számolnunk kell azzal is, hogy napjainkban jelentősen megváltoztak a politikai munka feltételei. Ma már mindenütt és nap mint nap szembesülünk a társadalomban meglévő érdek- és véleménykülönbségekkel. Tapasztaltam, a közelmúltban lefolytatott pártviták során szinte elfelejtettük a személyre szóló bírálatot, önbírálat pedig elvétve került felszínre. Mi azon vagyunk, hogy példát adjunk az irányított pártsíer- vezeteknek és az alapszervezeteknek. Szerintem a példa ereje és kisugárzó hatása elősegíti, hogy a párttagok széles körben gyánakvás. régi beidegződéseken alapuló félelem nélkül mondják el javaslataikat. Türelmesnek kell lennünK, mert ezek a problémák lassabban oldódnak meg. Higgadt és közvetlen politizálással kell megértetnünk: a viták célja mindig az ügy előrehaladása, fontos dolgok megoldása. Minél sokoldalúbban közelítjük ezen az úton a valóságot, annál pontosabbak. konkrétabbak lesznek döntéseink. Egyetértek a szóbeli jelentés azon megállapításával, hogy a vezetői példamutatás és tolerancia Szabó (István felszólalását mondja A pártalapszervezeteket és az irányító pártszerveket ez a helyzet arra kötelezi, hogy a társadalmi céljainkkal egybeeső kezdeményezéseket használják fel, ezekből is építkezve, önállóan gondolkodó, alkotó politikai munkát végezzenek. Ebben a felfogásban a párt egységét a párt politikai céljainak követésében és önálló arculatú, sokszínű végrehajtásában lehet mérni és minősíteni. Az irányító pártszerveknek elsősorban a politikai kereteket kell kijelölniük és a jelenlegitől lényegesen több energiát kell fordítaniuk a helyi, a sajátos alapszervezeti munka segítésére. Fontos, hogy az új helyzetnek megfelelően kerüljenek pontosításra és további decentralizálásra a káderhatáskörök is. Az önállóság és felelősség, de nem utolsó sorban a döntések objektivitása is megköveteli, hogy a személyi kérdésekben — mint ahogyan annyiszor elmondtuk már — ott foglaljanak állást, ahol az érintetteket a legjobban ismerik. Meggyőződésem, hogy a hatásos helyszíni munka nagymértékben segíti céljaink megvalósulását. Ez is serkenti a cselekvést. Ezért megerősítem a határozat-tervezetnek azt a részét, ami szorgalmazza: a Központi Bizottság tagjai és minden szinten a választott és kinevezett pártvezetők gyakrabban látogassák a pártalapszervezetek rendezvényeit, ' találkozzanak azok tagjaival. Ezek a találkozások tényleg protokoll-men- tes érdemi eszmecserék legyenek. Mi, Szolnok megyében az utóbbi időben már változást értünk el e vonatkozásban. A testületeink tagjai csaknem teljes körűen több alkalommal vállaltak részt találkozásokból, képviselték s megyei pártbizottságot alapszervezeti rendezvényeken, ami érzékelhetően kedvező fogadtatásra talált. A pártegység megújításához számításba kell vennünk: vannak olyan tartalékaink, amelyek a párt belső működésében rejlenek. Célszerű ezeket kiaknázni. Nem kell új feladatot vállalni, gyakran csupán a meglévő alapelveínk szerint kell eljárni, ellenőrizni azokat. Ilyennek tartom az őszinteséget, a nyíltságot, az alkotó légkört, amelyben a helyi problémák, gondok a maguk teljességében kerülhetnek a felszínre. különösen fontos e kérdésben. Az általam elmondottak — mint az őszinte vélemény- nyilvánítás általánossá válása, a bírálat, önbírálat érvényesülése, vagy az eltúlzott egzisztenciális függőség kiküszöbölése — bár azok fontosak, azonban a demokratizmus fejlesztéséhez elsősorban a szubjektív feltételeket biztosítják. Ezért támogatom, hogy az állásfoglalás-tervezetben szerepelnek olyan megoldási javaslatok is, amelyek szervezeti garanciát is jelentenek. Végül megerősítem, foglalkozni szükséges azzal, milyen legyen a viszonyunk a véleményükkel kisebbségben maradottakhoz. A kérdésnek elvi jelentőséget tulajdonítok. mert noha ilyen alsóbb szinteken még ritkán fordul elő. mégis fokozott figyelmet indokolt fordítani rá. Biztosítanunk kell, hogy a kisebbségben maradottak pártszerű keretek között kifejthessék álláspontjukat. Joguk van azt ugyancsak pártszerű keretek között fenntartani, mivel a kisebbségi vélemény is válhat a többség véleményévé. Ha nem ezt vallanánk, tagadnánk a kommunista mozgalom születését. A pártértekezlet után célszerű a kérdésre visszatérni, és az eljárás részleteit szabályozni, mert egy döntés ebben a formában még csupán elvi lehetőséget jelent. Támogatom azt is, hogy a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatot a XIV. kongresszusig ki kell dolgozni. Addig kellő idő áll rendelkezésre, hogy azokról a szervezeti intézkedésekről, amelyeket az elmúlt ' időszakban tettünk, általánosítható tapasztalatot gyűjt- sünk. Az előterjesztett dokumentumot, a szóbeli beaján- lást elfogadom. Bízom, hogy az országos pártértekezlet határozatainak végrehajtása pezsdülést hoz a pártéletbe. Hozzájárul, hogy mozgalmunk a nép és a párttagság érdekeit sikeresen szolgálja, küldetését eredményesen teljesíti. * * * Az országos pártértekezlet Szabó István felszólalásával befejezte első munkanapját: a vita szombaton reggel 9 órakor folytatódik. Este Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Dz oktatás „húzóágazat” Párlegység - akcióképesség
