Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

1988. MÁJUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 |A tévé képernyője előtt Szórakoztató hétvége?-Nem könnyű mulatság a szórakoztatás — pedig tele­víziónk mostanában igencsak erőlteti. Legfőképp hétvége­ken, szombat és vasárnap es­te mindenáron ki akarja „kapcsolni” nézőit. Látha­tatlan ez az ideológiája: sza­badidőnkben szórakozhas­sunk felhőtlenül. Jöjjön hát a humor és jöjjenek a szó­rakoztató filmek. Persze a szórakoztatás nem is olcsó mulatság, egyetlen magyar játékfilm vetítési jogdíjaként például félmil­liót is elkérnek a televízió­tól. Ennyi pénzért pedig akár két amerikai kommerszet is meg lehet vásárolni. Jöjje­nek tehát a filmek: a tenge­rentúlról. Az import még mindig jobban megéri, mint a hazai termék. De meg hon­nan is lenne a hétvégekre elegendő, honi származású „szórakoztató játékfilm”? Még a szocialista filmpia­con is kevés az efféle tartal­mú munka. Így azután való­ban jönnek is a tengerentúli krimik vagy a különböző szerelmes históriák, főképp a régebbi időkből, szinte el- áraszva a képernyőt. Főleg azok a filmek, amelyek ont­ják, olcsón kínálják az iz­galmakat. Vagy épp az unal­mat. Az elmúlt hét vége kü­lönösen „jó” példa erre. Mert nézzük csak, mit is láthattunk kikapcsolódásként szombaton este főműsoridő­ben? Először is humort, ez­úttal zenés vidámságot Le­hár nevével fémjelezve, a rangos Zenés Tv-Színház rangon aluli produkcióját. Mert nem mind arany, ami Lehár, az sem, a legnagyobb művésznek is lehetnek, sőt vannak is zsengéi, illetve gyengébb művecskéi; amo­lyan forgácsok, amelyek a remekművek megmunkálá­sakor „keletkeznek” a mű­helyekben. Az Alpesi törté­net — magyarított címe ez az eredetileg Rosenstock und Edelweiss-nek nevezett ze­nés komédiának, amelyet nem is színházban, csupán egy bécsi mulatóban adtak elő, — ez bizony csak afféle melléktermék. Mondhatni bárgyú, lapos történet egy tehenészlányról, meg egy vá­rosi kereskedőről, aki zergék után vágyakozva egy „őziké­re” bukkan az Alpesekben; egy szépséges szőke leány­zóra, aki mellesleg huncut, s akinek egyáltalán nem mel­lesleg, hogy van egy tarka tehene, amelynek mindennap ő a megfejője. Elbolondoznak ők ketten egy kicsit az alpe­si házikóban, a leány meg­tréfálja váratlan vendégét, miközben nagyokat bőg a történet harmadik szereplő­je, a fekete-fehér foltos Lizi. Legszívesebben azt a címet adnám az egésznek: A va­dász és Mariska az ő tehe­nével. Kabaréba kívánkozó tréfa ez csupán, annak is meglehetősen poros. Hiába akar a két tehetséges fiatal színész, Malek Andrea és Ke­rekes József életet lehelni a szerepekbe, azok mégsem kelnek életre, csak szerepek maradnak, a figurák, mint­ha papírból volnának kivág­va. S a zene is inkább csak néhány kupié, semmint iga­zi Lehár-muzsika. Ezt a ze­nés valamit nyilván a zene­szerző kikapcsolódásképp já­tékos kedvében vetett papír­ra. Ez minden szerzőnek joga. Az azonban elgondolkodtató, hogy 1988-ban miért kell „felfedezni” a televízióban Lehár egy meglehetősen ba­nális tárgyú zsengéjét, ami­kor remekművek kínálkoz­nának tőle is felfedezésre. Nem volt több szerencsénk az Utolsó öleléssel sem. Leg­feljebb annyi, hogy a film elé biggyesztett beszélgetés­ből megismerhettük Roy Scheidert, aki bebizonyítot­ta néhány ragyogó rögtönzés­sel is, hogy valóban művésze szakmájának, hogy kivételes fizikai és lelki képességek­kel rendelkezik, melyeket mindig mozgósítani tud a maximális hatás érdekében. Briliánsán villantotta fel pél­dául a győzelemmel végző­dő harc mámorából a szo­morúságba áthajló lelkiálla­potot, merthogy a győzelem­mel mindig meg is szűnik valami, s váratlanul üresség támad a győző lelkében. An­nál inkább kiábrándító volt viszont a beszélgetést követő film, a maga erőszakolt bo­nyolultságával, zűrzavaros­ságával. (Ma sem tudni pél­dául, hogy a főszereplőnek kikkel és miért kellett ta­lálkoznia Mexikóban, ahol az étteremben brutálisan rá­támadtak, s megölték felesé­gét). Ez a film tipikus esete az öncélú izgalomkeltésnek, „valódi” szórakoztatóipari termék. Ilyenkor bizony a nagy színész tehetsége sem segít. Ezt tapasztalhattuk va­sárnap este az NSZK tévé­filmben is, amely hiába épí­tett a vonzó, pikáns, franciás egyéniségű színésznő, Leslie Caron egyéniségére — akár a film az ő jutalomjátékának is felfogható — maga a drá­ma nélkülözte az igazi drá- maiságot. A világtól elzárkó- zottan élő, öregedő hölgy és a vakmerő fiatalember kö­zött kialakuló kapcsolat, ha nem is végződik olcsó mó­don afféle heppienddel, mé­giscsak fáradt história, sok­sok üresjárattal. Mindannak ellenére, hogy rendezőjétől Krzysztof Zanussitól nem lehet elvitatni a tehetséget, a megfilmesítés eleganciáját. Nehéz dolog a szórakozta­tás: de kötelező. A szórakoz­tató televízió, mely a kö­zönség, a néző igényeihez való közelebb kerülést is jelenti, ez a szándék újabb és újabb törekvésekre sar­kallja a leghatalmasabb tö­megkommunikációs intéz­ményt. Lám, itt van most egy újabb kísérlet, az MTV Plusz, amely újfajta műsor­renddel és ezen belül néző­csalogató programmal kíván szolgálni két héten át, még­hozzá napközben reggeltől esteiig. A kérdés persze csu­pán az: ki tudja nézni eze­ket a programokat? Kinek szánják, mikor a nézők több­sége, a lakosság nagy része munkahelyeken tartózkodik, dolgozik! Legfeljebb a nyug­díjasok ülhetnek szabadon a képernyő elé. A gyermekek is iskolában vannak, több­nyire. Arra gondolni sem merek, hogy a műsor gazdái­nak hivogatására és javalla­tára, miszerint akinek van néhány nap szabadsága, az most akár kiveheti erre a célra. Munkahelyet felcse­rélni a képernyő előtti fotel­lel? Üzemek, üzletek, válla­latok csukhatnák be néhány napra a kapukat. Egy ország szabadságon, amely az MTV Pluszt nézi, munka helyett? — rémálomnak is szörnyű. így hát peregnek majd a műsorok üres „nézőtérrel” vagy legalábbis foghíjas né­zőtérrel. S csak az lehet ben­ne a vigasztaló, hogy a tele­vízió rendkívüli hirdetések­kel mindennek megkeresi az árát, merthogy üzleti-keres­kedelmi érdekek is meghú­zódnak e kísérleti vállalko­zásban. Majd elválik — mennyi haszonnal. Mi azon­ban, napközben dolgozó ál­lampolgárok legfeljebb csak csipegethetünk belőle, s tán „bosszankodhatunk”, hogy amikor szórakozásra csábít a televízió, dolgoznunk kell ke­ményen. Mindenesetre jó volna tudni például, hogy ma 11 órakor hányán ülnek oda a rendkívül népszerű olasz filmhez, a Kenyér, szerelem, fantáziához? Amelyet szíve­sebben néztem volna végig magam is akár a szombat es­ti Utolsó ölelés, akár a va­sárnap esti A megközelíthe­tetlen helyett. Valkó Mihály Diákok a miniszteri székben Országos számítógépes verseny Dsmokas Géza köszöntése Domokos Géza romániai magyar írót, a bukaresti Kriterion Könyvkiadó igaz­gatóját, a romániai magyar nemzetiség egyik kiemelkedő alakját kedden Bukarestben, hatvanadik születésnapján köszöntötte Szűst Pál ma­gyar nagykövet. Nagyköve­tünk méltatta azt a tevé­kenységet, amelyet Domokos Géza a magyar—román kul­turális kapcsolatok elmélyí­tése, a magyar irodalom ro­mániai terjesztése, a magyar és a román nép közeledése érdekében kifejt. Kiállítások, bemutatók Megyei környezetvédelmi napok Csütörtökön, május 19-én lesz a hivatalos megyei meg­nyitója az idei környezet- és természetvédelmi napok ese­ménysorozatának. A műve­lődési házban délután 2 óra­kor Környezet és fejlesztés címmel dr. Madas András nyugalmazott minszterhelyet- tes, a MTESZ Központi Kör­nyezet- és Természetvédelmi Tanács elnöke tart előadást. Az ünnepség további részé­ben díjakat, jutalmakat, ki­tüntetéseket adnak át. E napon kezdődik a Nim­ród fotóklub Találkozás a természettel című fotókiállí­tásának és színes diasoroza­tának bemutatása, továbbá szakkönyv- és plakátbemu­tató is, vásárlással egybeköt­ve. Ugyanott Egészséges élet­mód — egészséges táplálko­zás címmel tart bemutatót termékeiből a Szolnok Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat is. A miniszteri bársonyszék jóllehet nem túl vonzó mos­tanában, hiszen valószínűleg több gondot, munkát jelent, mint sikerélményt, kilenc­ven középiskolás diák szom­baton mégis beül a képzelet­beli bársonyszékbe az első alkalommal sorra kerülő or­szágos gazdasági döntésjá­ték versenyén, a Jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban. A Strategem 2/c gazdasági döntésjáték szülőatyja Den­nis Meadows kanadai fizi­kus-közgazdász professzor, az első számítógépes világ- modell kifejlesztője. A játék a latin-amerikai országok gazdasági szakembereinek képzésére készült, s emiatt elsősorban egy fejlődő or­szág, gazdasági viszonyait modellezi, s rávilágít a gaz­dasági élet legfontosabb ösz- szefüggéseire. A Strategem 2/c már is­mert a magyar középfokú nevelési-oktatási intézmé­nyekben, az Országos Okta­tástechnikai Központ jóvol­tából. A jászberényi verse­nyen így nem érheti váratla­nul a feladat az ország 16 középiskolájából érkező öt­öt diákból álló csapatokat. Megyénket a Szolnoki Vásár­helyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépis­kola és a házigazda intéz­mény, a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium tanulói képviselik. A játékban az öt diák bel­kereskedelmi, energiaügyi, mezőgazdasági, ipari és szo­ciális, valamint külkereske­delmi miniszterré „lép elő”. A valójában néhány órás mandátum a játékban 50 évet jelent. A „felelős mi­nisztereknek” „ötévenként”, vagyis tíz alkalommal kell dönteniük a képzeletbeli or­szág gazdaságpolitikájáról, s szét kell osztani a rendelke­zésre álló energiát, ipari és mezőgazdasági javakat a kü­lönböző termelési és fogyasz­tási ágazatok között. A szá­mítógép pillanatok alatt megmutatja az öt évvel ké­sőbbi állapotot, amely az újabb fél évtizedre szóló döntések alapja. Természete­sen az a „minisztertanács” vagyis csapat gazdálkodik a legsikeresebben, amelyik gyarapodó lélekszám ellenére is életszínvonal-növekedést ér el a képzeletbeli ország­ban. A verseny győztes csapatai számítógép- s más értékes jutalomban részesülnek, amelyet a védnökök s a ren­dező szervek ajánlottak fel. A védnökök között találjuk Dennis Meadows profeszort is, aki 1000 dollárral járul hozzá a díjazáshoz. „Postafiók 88” vetélkedő I hatodik forduló feladványai 1) Mi ez? Melyik váro­sunkban és hol található ez a tárgy? 2) Rakja megfelelő sor­rendbe egymás mellé a do­minókockákat! Ha helyesen rakta össze, egy, a gazda­ságban és társadalomban is szükséges fogalmat kap, mely napjaink elengedhetetlen feladata. Mi a teendő? írja le a szó magyar megfelelőjét is! 1 V N 0 Á * C ó 3) Az 1879-ben született dráma máig élő konfliktuso­kat dolgoz fel. Ezek közül a nő társadalmi szerepe, felnö­vekedése, önálló léte a fő­szereplő alakjában szimbó­lummá vált. ö és férje közötti párbe­szédekből idézünk: „— Csak azt tudom, hogy egészen másképp nézem az ilyesmit, mint Te. Hiszen a törvényekben is csalódtam: nem, senki sem hiteti el ve­lem, hogy ezek a törvények helyesek. Hogy asszonyok ne kímélhessék öreg, haldokló apjukat, vagy ne menthes­sék meg férjüket? Nem, ezt nem hiszem el. — Ügy beszélsz, mint egy gyermek. Nem érted, milyen társadalomban élsz. — Nem, csakugyan nem ér­tem. De majd kiderítem. Látnom kell, kinek van iga­za: a társadalomnak-e vagy nekem... — ..., igazságtalan és hálát­lan vagy! Nem voltál boldog itt? — Nem, nem. Csak hittem: de sosem voltam az. — Nem?! — Nem: csak víg. Mindig jól bántál velem. De ottho­nunk afféle babaszoba volt. Apus bábulánykájából a Te bábufeleségeddé csepered­tem. S a gyerekek az én babá­im lettek. Mulattam, ha ját­szottál velem, amint ők mu­lattak, ha én játszottam ve­lük. Ez volt a mi házassá­gunk, Torvald”. Ki a darab szerzője és mi a címe? 4) És még tovább a társa­dalomról, ezúttal napjaink­ban: „A jogrendszer csak akkor töltheti be társadalmi funk­cióját, ha az állampolgárok, az állami és gazdasági szer­vek, valamint az egyéb szer­vezetek megtartják a jogsza­bályokat. Az esetek túlnyo­mó részében ez a jogszabá­lyok öntkéntes követése út­ján valósul meg. A jognak azonban fogalmi eleme sza­bályainak kikényszerűsíthe- tősége, ezért fontos szerep jut az állami szervek jogal­kalmazó tevékenységének. A jogalkalmazás egyik fő terü­tele az ............., ami Magyar­országon —• az Alkotmány alapján — a bíróságok fel­adata. Idézetünkből egy szó ki­maradt. Melyik az? 5) Fél évszázadig ő volt a legjobb! Az élete: nagyszülei; In­termezzo II; (apa); Mici (anya). Szülei; Imi és az Olaszországból érkezett Hur­ry. ö 1960-ban született, ak­tívan dolgozott 1964-ig, majd apa szerepet kapott. Diós­pusztán. Jellemzői: „ ......... l enyűgöző megjelenéséhez, alkati nagyságához csodála­tosan illeszkedik nyugodtsá­ga, szelídsége, idegnélküli jámbor természete. Ebben a telivérben minden összpon­tosul. Rendkívüli egyed, ga­loppja olyan tértölelő, hogy mellette minden hazai ló vágtája eltörpül. És olyan könnyed, mintha repülne a levegőben. Emellett látvá­nyosan szép mén. Hetvenöt- ször futott, ebből hússzor győzött, kétszer volt helye­zett. Tizenegyszer hazai ver­senyen (itt mindig veretlen), háromszor Ausztriában, 2— 2-szer Csehszlovákiában ill. az NSZK-ban. 1—1-szer az NDK-ban illetve Svédország­ban”. Kiről van szó? Az ötödik forduló helyes megfejtései: 1. Aba Novák Vilmos (1894 —1941), 1933-ban Chiovini Ferenccel együtt a jászszent- adrási templom freskóit ké­szítette. 2. Deviza. 3. Derko- vits Gyula (1894—1934) „1514” Dózsa-sorozat (1929). 4. Deák Ferenc (1803—1876), az 1867. évi kiegyezés. 5. 1900. (Párizs) Bauer Rudolf: diszkoszvetés. Szükséges be­tű: D. Nyertesek (5. forduló). Április 4. Szocialista Bri­gád MÁV-állomás, Kisújszál­lás, MÁRKA brigád, Pince- gazdaság, Kisújszállás, Zrí­nyi Ilona Szocialista Brigád, TITÁSZ, Karcag, Teleki Blanka KISZ-szervezet Arany J. úti Iskola, Karcag, Dr. Csanády György Szocia­lista Brigád, MÁV, Karcag, Fáklya brigád, SZIM, Kar­cag, Irinyi János Szocialista Brigád, SZIM Karcag, Olim­pia Szocialista Brigád, SZIM Karcag, Lenin Szocialista Brigád, Pannónia Szőrme Kunszentmárton, Gábor Áron Szocialista Brigád, Hűtőgép­gyár, Jászberény, Kozmosz Szocialista Brigád, Szekuri- tás Ipari V. Jászberény, In­tegrál közösség, Mezőhék, Május 1. brigád Dózsa Tsz. Mezőtúr, Makarenko brigád Alföldi Téglaipari V. Mező­túr, Vörös Október brigád, Alföldi Téglaipari V. Mező­túr, Április 4. Szocialista Bri­gád, Törökszentmiklós, Októ­ber 11. Szocialista Brigád TVM Szolnok, Lukács György Szocialista Brigád, Kőolajkutató V. Szolnok, Rezervoár Kőolaj- és Föld­gáztermelő V. Szolnok, Tele­ki Blanka Szocialista Brigád, Áfész Szolnok, József Attila Szocialista Brigád, ÁÉV Pü. osztály Szolnok, Termelés kollektíva IKV, Szolnok, Varga Katalin Szocialista Brigád Űjszász, Humbold Szocialista Brigád TVM, Szolnok. JATÉKLAP, BEKÜLDENDŐ: 1. Hol és mi található? ______________________ 2. A fogalom és jelentése:_____________________ 3. A dráma Írója és a elme:________________ 4. A kimaradt szó: 5. Kiről' van szó? ____________________ S zükséges betű: ........................ A z összeállítható szó: Beküldési határidő: 1988. május 25. Beküldő neve és címe: _______.. K észül lempa Mihály szobra Kiss Sunyi István szob­rászművész a Miskolci Városi Tanács megren­delésére Tompa Mihály szobrát készíti. A költő halálának 120. évfordu­lójára elkészülő mell­szobrot az ózdi Kohá­szati Üzemek öntödéjé­ben öntik fémbe. Felvételünkön az öntö­dében Kiss Sunyi István az öntés előtti utolsó si­mításokat végzi a szob­ron. MTI—fotó: Mizerák István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents