Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-16 / 115. szám

1988. MÁJUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hót filmjeiből A rózsa neve Az idő megy, elviszi az em­bereket, újak születnek, s minden marad a régiben. A sors útjai 1327-ben és 1987- ben egyaránt kifürkészhetet- lenek. Jean-Jacques Annaud A rózsa neve című filmjének előtörténete, majd a film sugallata is ezt mondja. Jó bő hat évszázaddal ez­előtt egy észak-itáliai kolos­torban — mai szóval élve — fontos tanácskozásra gyüle­keznek a hittudósok. Dönte­niük kell egy vitában, mely nem csupán a ferences ren­det érinti, hiszen a gond az egyetemes egyházé, mi le­gyen az álláspontjuk a sze­génység kérdésében. A vendéglátóknak, a derék bencés rendieknek azonban még külön is megvolt a ma­guk baja. A hegyi kolostor falánál összeroncsolva talál­ták meg az egyik kódexmá­solójuk holttestét. A papi méltóságukról megfeledke­zett barátok gonosz szelle­mekről sustorogtak egymás között. Fordulatot hozott a tanácskozásra látogató Wil­liam of Baskerville érkezése. A felvilágosult ferences ren­di szerzetes nem hisz a go­nosz szellemek létezésében, a kódexmásoló halálának okát nagyon is földi erede­tűnek véli. Teheti ezt annál inkább, mert másnap reggel egy újabb holttestet találnak. Az ehhez kötődő felismerés egyértelmű: gyilkosság tör­tént. William — megintcsak mai fogalomra hivatkozom — megkezdi a nyomozást... Ki­derül, mennyire „kifürkész­hetek” vagy „kifürkészhetet- lenek” a sors útjai... De er­ről — már ami az 1327-es történetet illeti — egy szót sem többet, hiszen aki egy krimi megoldását kifecsegi, az egyéb rosszakra is képes. Mert A rósza neve krimi a javából, benne Jean-Jacques Annaud igen ravaszul elrej­tett mondanivalójával: sem­mi sem változott, csak a díszlet... Ezt az eszmei töltést az alapregény írójától Umberto Ecotól „mentette át” filmjé­be a rendező. De az intellek­tuális kaland már jóval előbb kezdetét vette. Ez maga egy újabb film témája lehetne, nevezetesen Umberto Eco életútja, A rózsa neve elő­története. A tisztességben, tudós könyvei között békésen ku­tató bolognai professzor egy- szercsak olyasmit csinált, mintha azt mondanánk: a Vezúv minden eddigi kiöm­lött lávája visszafolyt a krá­terébe. Ez lehetetlenség, per­sze, a szemiotikával, mű­vészelmélettel foglalkozó tu­dós tette pedig hetedhét or­szágra szóló szenzáció volt. Irt ugyanis egy könyvet, amúgy „balkézzel”, s telje­sen „félvállról” vette, hogy felkapta nevét a világhír: csak a megfilmesítés jogáért több mint 7 millió dollárnyi pénzt kapott. S abban is van valami „kifürkészhetetlen”, hogy a professzor se a könyv, se a film nem érdekelte a továbbiakban, visszament kö­zépkori kódexei közé, s ha igazak az olasz sajtóközlé­sek, nem is nézte meg a filmjét, amelynek leglénye­gibb része egy bő hat évti­zeddel ezelőtti titkos kódex­tárban játszódik. Ritka és kivételes szellemi élmény Eco-Annaud filmje, A rózsa neve, amelyben Se­an Connery a film egészé­hez méltóan tényleg félelme­tes alakítást nyújt. — ti — Korosodó kutatók A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint az ország intézetei, vállalatai több mint 38 ezer tudomá­nyos kutatót foglalkoztatnak, a felsőfokú végzettséggel rendelkező aktív keresők kö­zül átlagosan minden tizen­harmadikát. A tudományos kutatómun­kával foglalkozók között a nők száma és aránya az el­múlt 15 évben folyamatosan emelkedett, de még mindig nem éri el a 30 százalékot sem, noha a diplomás aktív keresőknek több mint 40 százaléka nő. A tudományos kutatók többsége műszaki egyetemeken, főiskolákon szerezte diplomáját. Jelentős mértékben növe­kedett az elmúlt években a tudományos kutatással fog­lalkozók átlagos életkora, ami most 41,3 év, s majd­nem 3 évvel haladja meg az 1977-ben felmért átlagot. Napközben lelentkezik a Balaton Rádió Hétfőn délelőtt 9 órakor a Petőfi rádió hullámhosz- szán újra jelentkezik és megkezdi idei rendszeres műsorát a Balaton Rádió. A nyitó adás rendhagyó lesz; a Napközben című műsort a Balatonról — a Hévíz mo­toroshajó fedélzetéről, illet­ve a part menti települések­ről — sugározzák. A szeptember 18-áig ki­lencven alkalommal, szom­bat és vasárnap kivételével minden nap jelentkező mű­sor általában fél 12-től dél­ig, tíz-tizenkét alkalommal azonban 9-től 12 óráig lesz hallható. Nevezetes épületeink nyomában Qz újszászi kastély Fotós kollé­gámmal amint be­léptünk az újszá­szi kastély épüle­tébe, s megpillan­tottuk a födéme­ket alátámasztó tartószerkezete­ket, egy csöppet sem csodálkoz­tunk Zérczi Já- nosné gazdasági vezetőhelyettes kérdésén: „A mű­szaki osztálytól jöttek?” (Sajnos nem, de az álla­potokat egy szem- villanás alatt fel­mérve, aligha­nem szívesen lá­tott vendégek let­tünk volna...) A rövid kalau­zolás meggyőző: ismét egy kastély, amely sürgős segítségért ki­ált. A korábbi felújítások ellenére tavalyelőtt odáig fa­jult a helyzet, hogy a stati­kusok életveszélyesnek mi­nősítették az épületet, ekkor állították fel a termeket be­hálózó fenyő tartóoszlopo­kat. Most úgy áll a dolog, hogy a két héttel ezelőtti versenytárgyalások ered­ményétől függően talán las­san felszámolódnak a kas­télyban uralkodó tűrhetetlen állapotok: a leendő kivitele­ző ugyanis a közeljövőben több szakaszban kívánja fel­újítani az épületet. (Ugyanez vonatkozik a parkban lévő derítőre és tóra is, amelyet 5 millió 250 ezer forintért átalakítanak, illetve hasz­nálhatóvá tesznek.) A kastély történetét min­den bizonnyal kevesen is­merik olyan alaposan, mint Lischka Zoltán főkertész: — Az épület 1890 körül készült el, báró Orczy An­dor emeltette klasszicista stílusban. Az Orczayakról tudni kell, hogy Zala—Vas megyeiek, azonban a család egyik ága — a főispáni szék miatt — Heves megyébe sza­kadt. A környéken hatal­mas birtokokat vásároltak. egyebek mellett a nagykörűi cseresznyést is ők telepítet­ték. Az építendő kastélyuk színhelyéül az újszászi Szarvashalmot szemelték ki, azt a néhány méterre ki­emelkedő dombocskát, amelynek az az érdekessé­ge, hogy sokan a Mátra utolsó nyúlványának tart­ják. (A halmon egyébként eredetileg egy kis méretű va­dászkastély állott.) Az épít­kezés idején tovább magasí­tották a halmot; kordákkal egy esztendőn át hordták ide a földet. A kastélyt Orczy Andor leánya, Zsuzsanna örökölte, de a könnyed életet folytató baronesse, aki Monte Carlo- ban is gyakran megfordult, 1930-ban eladta az épületet, mégpedig a Hotel Intercon­tinental szállodahálózat­nak. Egy évi használat után azonban az „Isten megváltó leányai” nevű apácarendnek adták tovább. Űj lakói idős, beteg apácák gyógyítására rendezkedtek be. A máso­dik világháború után a bel­ügyminisztérium vette át a kastélyt, s benne rendőrki­képző iskolát alakítottak ki, majd 1954-től tüdőgondozó szanatórium lett. Tizenegy év óta pedig a Hetényi Kór­ház pszichiátriai és rehabi­litációs osztályaként műkö­dik. Ennyi az épület története néhány mondatban, de ehhez kívánkozik még az is, hogy a kastélyt 1986-ban műem- lékjellegű épületnek nyilvá­nították, azt megelőzően pe­dig 1980-ban természetvé­delmi területté a 42 holdas kastélyparkot, amelyet — a növényjegyzék szerint — 150 féle fafaj és cserje díszít. Az alföldi viszonylatban meglehetősen szép parkban láthatók — a többi között — időskorú kocsányos töl­gyek, törökmogyoró csopor­tok, tiszafák, s ritkaságszám­ba mennek a császárfák, je­genyetölgyek, vasfák és a nu- miliai jegenyefenyő, amely­ből Magyarországon még csak egy helyen találhatók példányok. Ilyentájt, nyárelőn káprá­zatos látványt nyújtanak az üde zöld fák, ám — érthető okokból — a park csak kor­látozottan látogatható. J. J. (Fotó: T. Z.) Jó hangulatú, eredményes vetélkedő volt Véget ért a második Országos Verseghy Nyelvművelő Verseny A hétvégén tartották meg Szolnokon a Tallinn Általá­nos Iskolában a második Or­szágos Verseghy Nyelvmű­velő Verseny döntőjét. A 10—14 éveseknek kiírt ver­seny a házigazda város in­tézményei kezdeményezé­sére tavaly vált országossá. Az idei döntőre összesen negyvenkilenc versenyző érkezett Szolnokra az or­szág különböző pontjairól. Zalaegerszegtől egészen Debrecenig. Noha, a versen­gés május 13-án, pénteken — a néphit szerint baljós előjelű napon — kezdődött, a háromnapos seregszemle végül is jó hangulatban, eredményesen telt el. Szép János átveszi az első díjat (Fotó: Katona) Szombaton a diákok két korcsoportban — 5—6. illet­ve 7—8. osztályosok — mér­ték össze tudásukat, írásbeli és szóbeli feladatokat oldot­tak meg. Az életkori sajá­tosságokhoz igazodva eseten­ként humoros feladványo­kon is lemérte a szakembe­rekből álló bírálóbizottság a tanulók felkészültségét, he­lyesírási ismereteit, anya­nyelvi kultúráját. Voltak természetesen nehezebb és komolyabb fejtörést okozó kérdések is, de az ifjú nyelv­művelők többnyire sikeresen válaszoltak ezekre is. Hernádi Sándor főiskolai tanár és Szüts László, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézeté­nek munkatársa, a bírálóbi­zottság elnökei a tegnap dél­előtti eredményhirdetésen elismeréssel szóltak a tanu­lók anyanyelvi-ismeretéről, beszédkultúrájáról, felké­szültségéről. A verseny meg­győzte a szakembereket ar­ról, hogy a döntőbe jutott diákok szeretik, ápolják nyel­vünket, féltik a durvaságtól, az ellaposodástól, a pongyo­la nyelvhasználattól. S mindez felkészítő tanáraik, szüleik érdeme is. hiszen a gyerekek számára a legfőbb példa a felnőttek beszéde, s ebben is megnyilvánuló vi­selkedése, jelleme. A döntő értékelését köve­tően Vincze Sándor, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának vezetője átadta a díjakat, jutalmakat. Az ötö­dik-hatodik osztályosok ver­senyében szolnoki siker szü­letett, Szép János a Mátyás király Üti Általános Iskola hatodikosa (tanára Mold­vai Sándorné) lett az első. A könyvjutalmon illetve utalványon kívül elnyerte az emlékplakettet, amelyet ka­tegóriánként az első öt-öt helyezett vehetett át. A hetedik-nyolcadik osz­tályosok között Pastyik Pet­ra, a Dunapataji Kodály Zol­tán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola nyolcadiko­sa bizonyult a legjobbnak. Ugyanebben a korcsoport­ban holtversenyben a negye­dik-ötödik helyen végzett Szabó Boglárka, a Kunhe- gyesi Dózsa György Üti Ál­talános Iskola végzős diákja (tanára Kun iMSzlóné), s így természetesen ő is megkapta az emlékplakettet. Ugyancsak a Verseghy- éremmel köszönték meg a döntő rendező szervei Be- reczki Lajosnénak, a házi­gazda iskola igazgatójának a példás vendéglátást. Az is­kola az idén is valóban jó házigazdának bizonyult, az intézmény tanárai, diákjai gondoskodtak arról, hogy a vendégek a verseny szüneté­ben is jól érezhessék magu­kat. A háromnapos sereg­szemle során a diákok meg- ismedkedhettek Verseghy szülővárosának nevezetes­ségeivel, szórakozhattak, kikapcsolódhattak a Tisza Antal Üttörőházban, az eredményhirdetés előtt pe­dig a Tallinnka néptánc együttes nagy sikert aratott , műsorral oldotta fel a díj­kiosztás miatti izgalmakat. Videorendezc és -operatőr szak Régi kiadvány hasonmása Szórakoztató játék ábécé „Hatvan perez alatt” A Képzőművészeti Kiadó néhány évvel ezelőtt vál­lalkozott a művészeti témá­jú játékok gyártására. Ma már a boltokban nagy vá­lasztékát találjuk a Kiadó alkotó-műhelyéből kikerülő logikai és kombinációs kész­séget fejlesztő játékoknak. Tekintettel a közeledő nemzetközi gyermeknapra, a Képesboltok és a budapesti Poszterház — a hónap végé­ig — kereken 20 féle játékot reklámáron kínál. Például a sokféle ételrecept elsajátítá­sára alkalmas Varázsfazék és a Formaring elektronikus társasjáték közel féláron kaphatók. A kicsik és nagyobbak kedvelt puzzle összerakói át­lagosan 20 százalékkal ol­csóbbak. A gyermekek szo­báinak díszítésére alkalmas mesetémájú poszterek is rek­lámáron várják gazdáikat a Képzőművészeti Kiadó min­taboltjaiban. Az utóbbi időben divatos­sá vált a régi kiadványok hasonmás megjelentetése. A Képzőművészeti Kiadó „Régi idők játéka” címmel indított sorozatot a közel­múltban. így jelentette meg 1986- ban a 13 féle társasjá­tékot tartalmazó falinaptárt, 1987- ben a mai nagyszülők kedvéit Capitaly játékát, a napokban pedig az idősebb korosztály által jól ismert Játék ábécé látott napvilá­got, melyből szórakozva ”60 perez alatt” — ahogy írja a szerkesztő — a gyerekek megismerhetik az ábécé ösz- szes betűjét. Első alkalommal indít vi- deo-rendező és video-opera- tőr szakot szeptembertől a Színház- és Filmművészeti Főiskola. Az esti tagozatos másoddiplomás, három éves kiegészítő képzésre felsőfokú végzettséggel — egyetemi vagy főiskolai oklevéllel — rendelkezők jelentkezhetnek, 35 éves korig. A felvételi jelentkezési laphoz — amelynek beadási Szeptemberben kezdődik a Jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban a két tan­nyelvű oktatás. Az első év­folyam 8. osztályos tanulói részére február óta tartanak előkészítő órákat. Az or­szág különböző részéről ér­kezett harminchat jelentke­zőből huszonnégyen feleltek meg az elvárásoknak, ök az általános iskola utolsó évé­nek tananyagával együtt a gimnáziumban készülnek az orosz nyelvű képzésre. Május 21-én délelőtt nyílt napot rendeznek a gimná­ziumban, hogy az érdeklő­dők meggyőződhessenek a rövid néhány hónap oktatási eredményeiről, az idegen nyelv elsajátításának ütemé­ről. Ezzel a rendezvénnyel az iskolának kimondottan az a szándéka, hogy széles kör­ben megismerjék a két tan­nyelvű oktatást, és ősszel a felvételin minél több nyol­cadikos diákból tudjanak válogatni. határideje május 27. — ön­életrajzot, a felsőfokú vég­zettséget igazoló oklevelet, a 300 forint felvételi díj befi­zetését igazoló postautal­ványt, valamint két, saját névre megcímzett borítékot kell csatolni. Jelentkezni a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanulmányi osztá­lyán lehet: 1088 Budapest, Vas u. 2,'c. A bemutató tanítás a Le­hel Vezér Gimnáziumban 10 órakor kezdődik, melyre az általános iskolák 7. osztá­lyos tanulóit, valamint az érdeklődő szülőket és taná­rokat várják. Az egyszerre három csoportban folyó tár­salgási, matematika-, fizi­ka-, földrajz- és történelem- órákat Galina Viktorovna Volkova lektor, az orosz nyelvű oktatás szakmai irá­nyítója és a gimnáziumi ta­nárok vezetik. A 30 perces órák után, a déli órákban, az érdeklődők választ kap­nak a képzés rendjére, fel­tételeire. a továbbtanulás le­hetőségeire vonatkozó kér­désekre. A féléves előkészítőre je­lentkezők számától függően a gimnázium lehetőséget te­remt a távol lakó diákoknak a levelező felkészülésre is. A két tannyelvű oktatás se­gítése érdekében pedig a TIT idén szeptembertől nyelvtanfolyamot indít. Tantárgyak oroszul Nyílt nap a Lehel Vezér Gimnáziumban Bemutató tanítás a két tannyelvű oktatásról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents