Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-03 / 104. szám
1988. MÁJUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyében a téeszekben, gazdaságokban vegyszerezik a különböző növénykultúrákat. Képünkön a Kuncsorbai Búzakalász Tsz-ben a búza gyomirtását fejezték be a napokban (Fotó: T. Z.) Közgyűlésre készül az Akadémia Számvetés előtt a magyar tudomány Berend T. Iván nyilatkozata A Magyar Tudományos Akadémia május 9-én és 10- én tartja évi közgyűlését. Tevékenységét, a magyar tudomány helyzetét elemzi majd, miként tette ezt eddig minden esztendőben. Az idei számvetéskor azonban várhatóan nem visszafelé, hanem előretekint. Azt vizsgálja, hogy a tudós társadalom mit tehet az ország fel- emelkedéséért. Ez alkalomból Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke adott tájékoztatást: — Az ország méltán számíthat a hazai kutatóbázisra, amely az a szellemi tőke, ha úgy tetszik, termelőerő, amely képes elősegíteni a gazdasági-társadalmi stabilizációt és a kibontakozást. Az utóbbi közgyűlés óta elért kutatási eredmények is bizonyítják ezt. A természet- tudományi műhelyekben — jelentős alapkutatási eredmények mellett — kifejlesztettek számos világszínvonalú terméket, s olyan módszerekéi, eljárásokat, amelyekkel előmozdíthatják a műszaki fejlesztést, a termékszerkezet, a gyártmányok korszerűsítését. A társadalomtudományok művelői a gazdasági-társadalmi folyamatok, a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak elemzésével, általánosítható elvi következtetésekkel a reform gyorsításához, a politikai intézményrendszer megújításához, a korszerű gazdasági működés elméletének kidolgozásához kíván hozzájárulni. Az akadémia elméleti műhelyeinek felismerései, ajánlásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a politikai vezetés ne csupán a kívánatos mozgásirányokat, hanem a stratégiai célokat is megfogalmazza. A tanácsadó, véleményező testület kialakítására vonatkozó állásfoglalásunkban — amelyet a kormány felkérésére készítettünk — javasoltuk: a szakemberek közreműködését ne csupán a már kész határozatok véleményezéséhez kérjék, hanem azok kidolgozásához is. örömmel tapasztaljuk, hogy figyelembe vették javaslatunkat: a napokban megalakult a Minisztertanács tanácsadó testületé, amely az akadémia szellemi bázisán működik majd. Az ország jövőjének kedvező alakulása érdekében szükséges lenne, hogy a párt és a kormány az eddigieknél következetesebben vegye figyelembe a tudomány más ajánlásait is. Jelenleg az állami költség- vetésből a kiadások 0,7 százalékát fordítják kutatásra, míg a fejlett ipari országokban 5—8 százalékot. A magyar tudomány, annak ellenére, hogy kapacitásának tekintélyes részét talponma- radásra kénytelen fordítani, ezideig meg tudta őrizni nemzetközi reputációját. A magyar tudomány számos képviselőjét beválasztották nemzetközi tudományos társaságok vezető testületéibe. Az akadémia mintegy 200 kutatója vesz részt a világ lejelentősebb kutatócentrumainak tevékenységében. Számos intézetünk hosszú idő óta működik eevütt világhírű külföldi intézetekkel. Ez az intenzív nemzetközi kapcsolat nemcsak hasznot hoz az országnak, hanem a magyar tudomány nemzetközi rangját emeli, nélkülözhetetlen a tudomány fejlődéséhez. Parlamenti bizottság ülése Vita a gazdasági társaságokról szóló törvénytervezetről Hétfőn ülést tartott az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága. S többek között megvitatta a vagyonérdekeltségről és a készülő gazdasági társaságokról szóló törvény alapvető elveiről készített írásos tájékoztatókat. A tájékoztatót kiegészítve Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy a vagyonérdekeltség feltételeinek megteremtése számos intézkedést igényel a kormányzattól. Ennek érdekében vezették be az egységes vagyonszámlát, hozták létre a vagyonjegy intézményét. A vagyonérdekeltség szempontjából igen fontos a leendő társasági törvény is, amely lehetővé teszi majd, hogy a gazdálkodók tevékenységükhöz kiválasszák a legmegfelelőbb működési formát. Ezzel párhuzamosan elkészül az egységes vállal- kozóiadó-törvény, amelynek révén a különböző formában működő cégek gazdálkodási feltételei egységessé válnak. Hangsúlyozta, hogy olyan társadalmi, gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben a vagyonát gyorsan növelni képes szervezet minősül gazdaságilag és politikailag sikeresnek, míg a fizetési kötelezettségeinek pontatlanul eleget tévő, ingatag pénzügyi helyzetben lévő szervezet gazdasági és társadalmi megítélése kedvezőtlenné válik. Indokolt lehetővé tenni a lakosság számára is a részvények vásárlását. Ez ugyanis a szakértők megítélése szerint nem fenyeget olyan veszéllyel, hogy az állami vagyon tömeges méretekben reprivati- zálódna, illetve a gazdasági szféra irányítása a magán- részvényesek kezébe kerülne. Mérlegelni kell azt is, hogy a részvényvásárlás az állampolgárok több generációja számára teremthet értékőrző, felhalmozási lehetőséget, s átalakíthatja a lakosság fogyasztási befektetési struktúráját, jelentősen csökkentve a pazarló fogyasztást, Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezete nyitott, annak kiegészítésére számos javaslatot várnak. A törvény nagyon gyakorlatias lesz, a parlament folyamatos kontrollját az is biztosítja, hogy két jogász ország- gyűlési képviselő részt vesz a munkában. Egyébként a munkacsoport tagjai zömében vállalati jogászok. Aké-' szülő törvény nem szabályozza a vállalatok átalakulásával kapcsolatos problémát, vagyis azt, hogy miként válhat állami vállalat, szövetkezet társasággá, rt-vé vagy kft-vé, így elképzelhető, hogy szükségessé válik úgynevezett átalakulási törvény megalkotása. Ellenkező esetben viszont módosítani kell a vállalati és a szövetkezeti törvényt. A képviselők szükségesnek tartják, hogy még jóval az őszi ülésszak előtt kézhez kapják a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezetét. Egy másik javaslat alapján a bizottság úgy döntött: megvizsgálják, szükség van-e albizottságok alakítására, mivel a második félévben több előkészítés alatt álló fontos, nagy horderejű törvénytervezetet kell véleményeznie a terv- és költségvetési bizottságnak. A vitában felszólalt még: Horváth Lajos, a terv- és költségvetési bizottság titkára, Vass József né (Békés megye), Szabó Kálmán (Budapest), Antal Imre (Pest megye), Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Séra János (Komárom megye). Az élelmiszertörvény módosításáról A minőséget garantálni kell Az köztudott, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának napirendjén többek között az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV-es törvény módosítása is szerepelt. Az ezzel kapcsolatos Már- ebből az egyszerű tényből is következtetni lehet arra, hogy jócskán megérett a módosításra ez a törvény, amely egyébként az elmúlt tizenegy esztendő alatt lényegében megfelelően szabályozta az élelmiszerelőállítás és -forgalmazás feltételeit. Ám az azóta bekövetkezett szerkezeti változtatások, a technológia fejlődése, a minőséghez fűződő egyre növekvő belföldi és külföldi igények szükségessé tették annak felülvizsgálatát és korszerűsítését. A törvény módosítását — amelyet két évig tartó széles körű előkészítő munka előzött meg — valójában két mozzanat indokolta. Egyrészt az elmúlt több mint egy évtizedben a termelők között valamiféle átrendeződés játszódott le. Jóllehet, országosan még manapság is az állami élelmiszeripari vállalatok termelése a meghatározó, de az utóbbi években megnőtt azoknak a különböző társulásoknak, szövetkezeteknek, magánszemélyeknek, kisiparosoknak a száma, az állami élelmiszer- ipari vállalatok termelése a meghatározó, de az utóbbi években megnőtt azoknak a különböző társulásoknak, szövetkezeteknek, magán- személyeknek, kisiparosoknak a száma, amelyek — akik élelmiszerek előállításával kezdtek foglalkozni. Másrészt pedig változott az élelmiszer-ellenőrzés rendszere. Tehát lényegében ez a két fő ok motiválta a változást. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a módosított törvény egyfelől szélesebbre tárja a kapukat a termelők előtt, másfelől pedig szigorúbb feltételeket szab, amelyben nő az ellenőrzés hatékonysága, szerepe. A szándék mindenképpen helyes, mert ebben a módosításban az is benne van, hogy mindenki jogosult élelmiszert előállítani, ha megteremti annak személyi és Jól tudom, hogy ez nem egyszerű kérdés, hisz — mint ahogyan a különböző élelmiszeripari vállalatok vezetői is hangoztatják — minőség az alapanyagnál kezdődik. Mert az is igaz, hogy rossz alapanyagból jó terméket előállítani nem lehet. Ez a kérdés a tejiparban például már megoldott, 1984 óta ugyanis minőség szerint veszik át a tejet. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden rendben megy, hiszen változtatási javaslatok fölött a honatyák körében nem alakult ki komolyabb vita, s így azt a Tisztelt Ház — mondhatjuk úgy is, simán — egy ellenszavazattal és egy tartózkodással — elfogadta. tárgyi feltételeit. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a törvény azonos garanciákat ír elő minden termelőhelyen, ami főként az egészségügyi, higiéniai feltételekre vonatkozik. A személyi feltételeknél ugyanúgy, mint régebben, vannak természetesen alkalmassági kritériumok, de belép egy új dolog, mert a módosított törvény — amely egyébként 1988. július 1-jén lép hatályba — arról is rendelkezik, hogy élelmiszert előállítani a jövőben csak szakképesítéssel lehet. Ugyancsak új momentum, hogy ezután a gyártó maga határozhatja meg azokat a paramétereket, amelyek az adott terméket jellemzik, de amit vállalt, azt garantálnia is kell. S ha attól eltér, viselnie kell a következményeket. Ebben, úgy gondolom, nincs semmi különös, hisz az élet más területein is így természetes. Egy szó mint száz, megnő az ellenőrzés szerepe, fontossága, s megvalósul az ellenőrzés ellenőrzése. Mert tulajdonképpen arról van szó, hogy a termelő vállalja az általa meghatározott paraméterek teljesítését, s azt a belső ellenőrzésével önmaga garantálja. Az állami ellenőrzés pedig azt vizsgálja majd, hogy az adott üzemben mindezeknek eleget tettek-e. Kétségtelen, hogy nő a gyártó felelőssége, mert ha nem teljesíti a feltételeket, akkor büntetésre számíthat. Ezzel kapcsolatosan máris hallani többféle véleményt. Vannak, akik helyeslik, mások meg túl szigorúaknak tartják a különböző intézkedéseket és azt mondják, hogy a törvény sok olyan szankciót fogalmaz meg, amelyek az iparágat sújtják. Persze más oldalról is közelíthetünk a dologhoz, és fogalmazhatunk úgy is, hogy a módosított törvény több olyan intézkedést tartalmaz, amely a fogyasztó érdekeit védi. — mint hallani lehet — még napjainkban is vannak viták a tejtermelő gazdaságok és a vállalatok között. Mert az természetes, hogy a vizezett, a gátló anyagokat, maró és fertőtlenítőszer-maradványokat tartalmazó tejet nem veszik át. Tehát mintha a szemlélettel is baj volna, mert nagyobb figyelemmel ezek a hibák is kiküszöbölhetők lennének. Ezen a helyzeten természetesen az érdekeltség növelésével lehet és kell is változtatni. A minőség biztosításának másik alapvető feltétele a feldolgozás és az értékesítés színvonala. A tejipari vállalat példájánál maradva a cég a kész termékeket ipari termoszkocsikkal — nem hűtőkocsikkal! — hajnalban teríti, s így a tej még a bolt előtt is eltölt egy-két órát, míg a hűtőbe kerül. Vagyis megszakad a hűtőlánc, aminek főképp nyáron következménye a minőség romlása, a savanyú tej. Remélhetőleg az illetékesek azon is törik a fejüket, hogy miként lehetne változtatni ezen a helyzeten. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha a minőség kerül szóba, ennek a kérdésnek az emberi oldalát sem. Persze az is igaz, hogy követelni csak ott lehet, ahol az alapvető műszaki feltételek is adottak, mert ellenkező esetben — mint ahogy a múltban akadt rá példa bőven — meg kell alkudni Ezért is kell növelni a jövőben az ellenőrzéseket, s a minőségi munkát viszont akár preferálni is lehet. Ez egyébként nem új dolog, hisz a Szolnok Megyei ÁHV- nál kísérleti jelleggel néhány üzemben már bevezették a minőségi bérezést, aminek eredménye a jobb termék. Ennek a hamarosan életbe lépő módosított törvénynek azért is örülni lehet, mert így legalább megszűnik az a hibás felfogásból eredő gyakorlat, miszerint három — a tőkés, a szocialista és a hazai — piac létezik, s ha valamilyen áruféleség nem felelt meg az egyik piacon, sokan úgy gondolták, hogy azért azt még el lehet adni a másikon. Ebből az is következett, hogy a hazai vásárlók asztalára enyhén szólva nem mindig a legjobb élelmiszer- féleségek kerültek. Osztályon felüli árak Nos, ennek vége, mert manapság egyre jobban a minőséget, és csakis a minőségét fizetik meg. Nem beszélve arról, hogy a január elseje óta érvényben levő hazai áraink is ezt indokolják, mert azok már feltétlenül „első osztályú”, sőt osztályon felüli” minőségűek. S így ma már csak „mo- lett” pénztárcával érdemes elindulni a közértbe is. Az biztos, hogy az élelmiszertörvény módosulásából adódó intézkedések a fogyasztók érdekeit tartják szem előtt. Mert az emberek is úgy vannak vele, ha drágábba kerül valami, akkor legalább a minősége legyen jobb. És a törvény módosítása — mint ahogy arról az előzőekben már többször is szó esett — elsősorban ezt a célt szolgálja. > Nagy Tibor Szélesebbre tárt kapukkal Milyenek a feltételek7 A Cibakházi Vörös Csillag Tsz cipőüzeme a martfűi Tisza Cipőgyár részére edző-, kismama- és félcipők felsőrészét és különböző modellek cipőtalpait gyártja. Az üzemben százötvenen dolgoznak egy műszakban. Jelenleg a szalagokon naponta két modellből 1800—1900 szandálfelsőt készítenek el (Fotó: D. G.)
