Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. ÁPRILIS 14. Kommentar Ifganisztán — Moszkvából nézve Mihail Gorbacsov és Nad- zsitoullaih múlt heti tasikenti találkozója óta a szovjet fő­városban mégimkább a fi­gyelem középpontjába került az afganisztáni válság ren­dezését célzó folyamat első szakaszának közeli lezárá­sa. Szovjet külügyi tisztség- viselők, sajtóelemzések fog­lalkoznak a csütörtökre be­jelentett genfi aláírással, az azt lehetővé tevő diplomá­cia erőfeszítésekkel, s a meg­állapodás nyomán kibonta­kozó új folyamatok várható alakulásával. A szovjet csapatok kivo­násának menetrendjéről az már eddig is ismert volt, hogy a május 15-től augusz­tus 15-ig tartó első szakasz­ban a tervek szerint a szov­jet csapatok felét vonnák ki Afganisztánból, Az MTI tu­dósítójának értesülései sze­rint a kivonulás körzeten­ként bonyolódik majd le, úgy, hogy az egyes területe­ken ne alakuljon ki katonai, politikai vákuum. Az első egységeket azokról a terüle­tekről vonják ki, amelyéken már megteremtették a kel­lő stabilitást, a kormányhű erők és a hozzájuk csatla­kozott korábbi ellenállók ké­pesek megőrizni a rendet, a nyugalmat. A kivonulás után a hely­zet kialakításakor feltétlenül hatni fognak az évtizedes hagyományok, amelyeknek alapja — még a királyság idejéből —, hogy az ország­ban sosem volt erős, egysé­ges központi hatalom. Az mindig területileg 'behatárolt volt, az ország területének nagy részén a törzsi erők sa­ját fegyvereseikkel tartották fenn a rendet. Moszkvai diplomáciai megfigyelők el­képzelhetőnek tartják, hogy a szovjet csapatok távozása után visszaállhat egy ilyen „munkamegosztás”. A kor­mányerők csak az új belső status quo-t zavaró erők el­len fognak fellépni, egyéb­ként megtűrik a törzsi fegy­veres erők létét. Az aláírás előtt álló utol­só akadályok egyike volt a fegyverszállítások kérdése. Ez ügyben az egyik doku­mentum, amelyet Afganisz­tán és Pakisztán képviselői írnak alá, tartalmazza a külső fegyverszállítmányok továbbításának tilalmát is. Diplomáciai körökben rá­mutatnak arra, hogy április 14-én, a dokumentumok alá­írásával lezárul egy szakasz, az egyezmények előkészíté­sének és aláírásának szaka­sza, s ezáltal megkezdődhet az afgán belső helyzet ren­dezésének második szaka­sza, a végrehajtás. E folya­mat hosszúnak és bonyodal­masnak ígérkezik. A fő kérdés azonban az, hogy a nemzetközileg is ga­rantált megállapodások által kialakított kereteket hogyan sikerül az afganisztáni belső erőknek kellő stabilitást és békét hozó tartalommal ki­tölteniük. Szántó András Vietnam—Kína Területi vita A vietnami külügyminisz­térium szerdán nyilatkozat­ban utasította el a Kínai Országos Népi Gyűlés hatá­rozatát, amely a kínai Haj- nan tartományhoz csatolja a Spratly és a Paracel sziget­csoportot. A hanoi dokumentum ér­vénytelennek minősíti a döntést és kinyilvánítja: Vi­etnam továbbra is magáénak vallja a szigetcsoportokat és a körülöttük kialakult terü­leti vita békés, tárgyalásos rendezésére törekszik. I Kremlben, amerikai üzletemberek előtt Géprablás Mihail Gorbacsov beszéde A szovjet—amerikai gaz­dasági-kereskedelmi együtt­működés, az üzleti körök és az egyes üzletemberek fele­lőssége az emberiség sorsá­ért egyre nagyabb a mind­inkább egymásra utalt vi­lágban — mondta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára azon a fogadáson beszélt,, amelyet az ameri­kai—szovjet kereskedelmi­gazdasági tanács Moszkvá­ban zajló éves közgyűlése alkalmából adtak. — Az önök Moszkvába ér­kezése — mondta a vendé­geknek Gorbacsov — a szov­jet—amerikai kapcsolatok,, a nemzetközi légkör javulá­sának jele. A világ nagy ré­szét foglalkoztatja, hogy két­oldalú kapcsolatainkban mindinkább előtérbe kerül­nek a nemzetközi folyama­tok pozitív elemei. Ügy vél­jük, hogy a helyzet tovább javul. Ezeknek a változásoknak az okairól szólva a szovjet vezető kitért a tudományos­műszaki haladás, a fegyver­kezési verseny, a világgaz­daság, a „harmadik világ”, a környezetvédelem, az ener­getika, a tájékoztatás terén kibontakozó változások ag­gasztó elemeire. Mindezek nyomán világszerte nő a fe­lelősségérzet nemcsak a nemzeti ügyekért, hanem az egész világ sorsáért. Az em­berek egyre jobban érzik, hogy korunkban milyen nagy az egymásrautaltság. Az SZKP KB főtitkára utalt arra a szerepre, ame­lyet a szovjetunióbeli átala­kítás, az új gondolkodásmód játszott a nemzetközi hely­zet alakulásában. Az átala­kítás előtt valóban történel­mi, forradalmi feladatok megoldása áll. Ezzel kapcso­latban utalt a XIX. orszá­gos pártértekezlet előkészí­tésére. A főtitkár utalt az átala­kítás iránt Nyugaton tapasz­talható érdeklődésre, amit Moszkvában úgy értelmez­nek, mint a rövidebb és a hosszabb távlatú kapcsola­tok fejlesztése iránti igényt. Gorbacsov a szovjet— amerikai kapcsolatok alaku­lását áttekintve beszélt a vezető politikusok párbeszé­dének gyakorivá válásáról: két és fél év alatt három csúcstalálkozót tartottak, többször találkozott egymás­sal a két külügyminiszter, s lezajlott a honvédelmi ügyekkel foglalkozó minisz­terek első hivatalos találko­zója is. A sablonok lezárá­sának folyamata megnyitot­ta a három évvel ezelőtt ■még elképzelhetetlennek hitt utat a nukleáris leszerelés felé. Az afganisztáni rendezés­ről szóló dokumentumok csütörtöki aláírásán,ak je­lentősége nem törpül el a Washingtoniban aláírt raké­taszerződésé mellett — mondta Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió és az Egyesült Államok e folyamatban köz­vetítőként és hivatalos ke­zesként játszott szerepe rendkívül fontos példája a konstruktív együttműködés­nek. Az új gondolkodásmódnak — folytatta a főtitkár — át kell hatnia a gazdasági kap­csolatokat is. Ebben az ösz- szefüggésben ki kell dolgoz­nunk a társadalmilag és ide­ológiailag eltérő országok gazdasági kapcsolatainak új rendszerét. Gorbacsov rámutatott ar­ra, hogy az átalakítás gazda­sági feladataiban kiemelt helyük van a külgazdasági kapcsolatoknak. A kétolda­lú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokban új irányokat is keresni kell. Ezekbe bele­tartozik a közös vállalkozás, a közös részvétel az egész emberiség javát szolgáló vállalkozásokban, mint ami­lyen a világűr békés meghó­dítása, a Mars-utazás közös előkészítése vagy a betegsé­gek és a környezeti ártal­mak elleni együttes küzde­lem. Gorbacsov kitért arra, hogy a világgazdaságban ta­pasztalható nehézségek, vál­ságjelenségek leküzdése — globális problémák lévén — csak együttes erőfeszítések­kel képzelhető el. Végezetül Gorbacsov hang­súlyozta, hogy az átalakítás és az új tartalmú külpoli­tika hatásai nemcsak hosz- szú távúak, azok már napja­ink realitásává váltak. Külügyi szóvivői értekezlet Hazánk síkraszáll a vegyi fegyverek teljes betiltásáért A Külügyminisztériumnak a vegyi fegyverek ismételt bevetése ellen tiltakozó nyi­latkozatát ismertette, s az újságírók leszereléssel kap­csolatos kérdéseire válaszolt a Külügyminisztérium szóvi­vője szerdán a minisztérium Bem rakparti épületében megtartott nemzetközi sajtó- tájékoztatón. Tóth Tibor leszerelési kér­désekben illetékes szóvivő hangsúlyozta: a Külügymi­nisztérium ismét mély nyug­talanságának és aggodalmá­nak ad hangot az iraki—irá­ni háború eszkalációja, a védtelen polgári lakosság el­len alkalmazott megtorló akciók miatt. Különösen saj­nálatosnak tartja a vegyi fegyverek ismételt beveté­sét. amely szöges ellentét­ben áll az ilyen típusú harc­eszközök alkalmazását tiltó, 1925. évi genfi jegyzőkönyv rendelkezéseivel. A magyar Külügyminisztérium az ilyen jogsértő magatartást min­denkor elítélte és a jövőben is e szerint cselekszik, füg­getlenül attól, hogy a nem­zetközi jogot és az általános humanitárius elveket meg­sértő akciók honnan indul­nak ki. A nyilatkozat a további­akban kiemeli: a Magyar Népköztársaság mindenkor következetesen síkraszállt a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáért és felszá­molásáért. 1988 februárjá­ban a genfi Leszerelési Ér­tekezleten Várkonyi Péter külügyminiszter leszögezte, hogy a Magyar Népköztár­saság nem rendelkezik ve- gyífegyver-készlettel, sem vegyifegyver-gyártó ipari létesítménnyel. . Az úgynevezett Jakes- terwel kapcsolatos magyar vélemény iránt érdeklődő kérdésre válaszolva a szóvi­vő kifejtette: Magyarország támogatja a két szövetségi rendszert elválasztó vonal mentén, a bizalom, az együttműködés és a jószom­szédság érdekében létreho­zandó övezet kialakítását célzó csehszlovák tervet. Ez a kezdeményezés jól illesz­kedik a Varsói Szerződés tagállamai közös indítványa­inak sorába, kapcsolódik az egyes tagállamok által kü- lön-külön előterjesztett ja­vaslatokhoz. Támogatjuk azt a felfogást, amely szerint a biztonság fogalmát nem le­het leszűkíteni és azonosíta­ni a katonai biztonsággal. Szavatolásának egyéb ténye­zői is vannak: politikai, gaz­dasági, emberi jogi, humani­tárius és környezetvédelmi területen olyan közös erőfe­szítésekre van szükség, ame­lyek hozzájárulnak a bizton­ság megszilárdításához, az együttműködés előmozdítá­sához. Tóth Tibor rámuta­tott: a kezdeményezés figye­lemre méltó eleme, hogy a kis és a nagy államok közös felelősségéből indul ki, is­merteti a két szövetségi rendszer megkülönböztetett felelősségét az európai biz­tonság szavatolásában és megszilárdításában, megfele­lő teret adva a kis-, a köze­pes- és a nagyhatalmaknak e cél megvalósításához. Fiilöp-szigetak Teljes harckészültség Teljes harckészültséget rendeltek el szerdán a Fü- löp-szigetak fegyveres erői­nél. Az intézkedést azért hozta meg az ország vezeté­se, mert Maniilában olyan hírek vannak, hogy a jobb­oldal katonai puccsra akar­ja kihasználni az államfő négynapos távollétét. Cora- zón Aquino, a Fülöp-szige- tek elnöke ugyanis csütör­töktől kezdve — másfél év óta először — külföldi uta­zást tesz: Kínába és Hong­kongba látogat. Az izraeli hatóságok által az előző napon Dél-Libanonba de­portált nyolc palesztin egyikének szülei április 12-én a cisz- jordániai Beita faluban, az izraeli hadsereg által lerombolt házuk romjainál felállított sátruk mellett (MTI—Telefotó — Külföldi Képszerkesztőség) Tárgyalás a terroristák és az algériai kormány között Szerdán délután Szaud al- Aszemi külügyi állammi- niszter vezetésével kuvaiti küldöttség érkezett Algírba, melynek repülőterére haj­nalban szállt le a kilenc napja elrabolt kuvaiti repü­lőgép. (Előző nap a ciprusi Larnaca repülőterén a Boe­ing—747-es feltöltéséért cse­rébe a terroristák szabadon engedték tizenkét túszukat). Szaud al-Aszemi annak a re­ményének adott hangot, hogy algír a túszdráma utol­só fejezete lesz. Kuvaitban ugyanakkor az ország bel­ügyminisztere megerősítet­te, hogy kormánya nem bo­csátja szabadon azit a 17 személyt, akiknek elengedé­sét a géprablók követelik. Jasszer Arafat a PFSZ VB elnöke szerdán a CNN ame­rikai tévétársaságnak adott telefoninterjújában kijelen­tette, hogy szerinte Irán áll a gépeltérítési akció mögött. A lamacai repülőtéren ked­den este elengedett túszok egyike a kuvaiti al-Kabhasz című lapnak úgy nyilatko­zott, hogy a nyolc géprabló közül ketten az iráni Meshed városában szálltak fel a gép­re. A géprablókkal szerdán hajnalban néhány perces megbeszélést folytatott az algériai kormány néhány tagja. Később el Hadi Hediri algériai belügyminiszter folytatott mintegy háromne­gyed órás tárgyalást a légi kalózokkal a Boeing—747-es fedélzetén. Közben Algéria kuvaiti nagykövete a Reuter brit hírügynökségnek nyilatkozva közölte: Algéria csak azzal a feltétellel egyezett bele az eltérített repülőgép fogadá­séiba, hogy a géprablók sza­badon engedik valamennyi túszukat. Az eltérített Boe­ing 747-es kuvai­ti repülőgép egyik utasát a larmacai kór­házba kísérik azon 12 társa kö­zül, akiket a gép­rablók április 12-én szabadon bocsátottak (MTI—Telefo­tó)) WASHINGTON A Fehér Házhoz akkredi­tált tudósítók egy része de­rültséggel, másik része vi­szont felháborodással fogad­ta a nagy leleplezést: Rea­gan jónéhány „nagy mondá­sa” sohasem hangzott el, azokat volt szóvivője, Larry Speakes találta ki és terjesz­tette főnöke bölcsességeként az újságíróknak. Speakes, aki a Fehér Házat otthagy­va egy nagy tőzsdevállalat propagandaigazgatója lett, most megjelenő emlékiratai­ban számolt be erről — s külön nyilatkozott az ügyről a The Washington Postnak is. KAIRÓ Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök elfogadta Moamer el-Kadihafi líbiai vezető ja­vaslatát, hogy találkozzanak a két ország határán vagy pedig Jugoszláviában. A hírt maga Muibarak jelentette be, ám azt nem közölte, mikor kerülne sor a találkozóra. Amennyiben a két állam­férfi csakugyan találkozik egymással, az a legkomo­lyabb kísérlet lelhetne a 16 éve feszült egyiptomi—líbiai viszony megjavítására. SZÓFIA A görög sajtó értesülésed szerint csütörtökön hivatalos látogatásra Athénba várják Reis Malile albán külügy­minisztert. E látogatás nem az egyetlen jele Albánia kül­politikai nyitásának' amely egyelőre főként balkáni tő­kés szomszédainak szól. JOHANNESBURG Kedden este a dél-afrikai Orange tartományban, Hen- neman városának közelében lezühant egy DC—3 típusú, belföldi járaton közlekedő repülőgép. A gépen lévő 23 személy életét vesztette. Dél-Afrikában hat héten belül ez már a második re­p ü lőgép -szerencsétlenség volt. A Szolnok Megyei Adófelügyelőség pályáza­tot hirdet behajtási osztályvezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: állam- és jogtudományi egyetemen szerzett diploma, legalább 3 éves államigazgatási gyakorlat. Bérezés: a 13/1987. (X. 25.) ÁBMH sz. rendel­kezés alapján, megegyezés szerint. Pályázat benyújtásának határideje: május 15. A pályázat elbírálásáról a pályázók június 15- ig értesítést kapnak. A pályázatokat a Szolnok Megyei Adófelügye­lőség vezetőjének címére, Szolnok, Ságvári krt. 6. kell benyújtani. A Szolnok Megyei Adófelügyelőség felvételre keres (továbbá revizori munkakörbe jogi, felsőfokú épí­tőipari, középfokú műszaki, faipari végzett­ségű; behajtási előadói munkakörökbe középiskolai végzettségű munkaerőket. Jelentkezéseket a fenti címre kérjük írásban megküldeni. (4614)

Next

/
Thumbnails
Contents