Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-12 / 86. szám
1988. ÁPRILIS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A múlt évben költözött új telephelyére, a Munkásőr út végére a Kelet-magyarországi MÉH Vállalat szolnoki üzeme. Az új helyen munkába állítottak egy nagy teljesítményű présgépet is, amely öt és 900 kilogrammos bálákba tömöríti a hulladéklemezt (Fotó: T. K. L.) Kisautó Hódmezővásárhelyről Indul a Puli sorozatgyártása Az állami élet demokratizmusa érdekében Nyílt politizálás, nagyobb önállóság Az állam működési módjának döntő befolyása van arra, hogy hogyan valósítható meg a politikai intézményrendszer napirenden lévő reformja, nevezetesen: az állampolgárok érdekeltségére építő társadalmi aktivitás kibontakozása; a közügyekbe való tényleges beleszólás; a nagyobb nyilvánosság; a közhatalom állampolgári ellenőrzése — hogy csak a legfontosabbakra utaljunk. Ezek olyan kérdések, amelyek azt igénylik, hogy közösen újragondoljuk az állam funkcióiról, az állami szervek közötti munkamegosztásról, az önkormányzatról és önigazgatásról, az állampolgárok és a közhatalom kapcsolatáról kialakult felfogásunkat, s főleg gyakorlatunkat. Kevesebb feladatvállalás — több eredmény Két évvel ezelőtt, a hazai gépkocsigyártás 'vitájának kellős közepén szenzációként robbant a hír: a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat kifejlesztett egy kisautót, amelyre már akadt is francia vevő. Hogy teljesen világos legyen, miről is van szó, íme a Puli paraméterei: hosszúsága 2460 mm, szélessége 1400 mm, magassága 1390 mm. Tömege 350 kilogramm, terhelhetősége 200 kiló, sebessége óránként 45 kilométer. Fogyasztása 2,8 liter gázolaj száz kilométeren. Mindebből világos, hogy a Puli teljesítménye a hasonló méretű japán kiskocsikétól messze elmarad. Nincs azon(Folytatás az 1. oldalról) sokból igyekszik az utánpótlást megszervezni. A körülményeik kedvezőek, •mert a demográfiai hullám most közeledik a középiskoláikhoz. Az újonnan munká- ibaállók elhelyezkedési gondjai is arra engednek következtetni, hogy a fiatalok közül'többen választják az eddig hanyagolt cipőipart, már csak azért is, mert ott ’biztos elhelyezkedés várja őket. A szövetkezetnek 4 harmadik, 5 második és 9 első osztályos tanulója van idén. Az utóbbi időben már tanulmányi szerződéssel igyekszik magához kötni a felszaba- dulókat. Valamennyi másodikos, harmadikos élt is a iéhetőséggel. A szakmunkásképző intézettel közösen pedig ez év őszétől szeretnék megkezdeni a cipőgyártó szakmunkások képzését. Tizenöt fiú tanuló gyakorlati oktatását, majd foglalkoztatásét vállalták, ennek érdekében bővítették a tanműhelyüket. A városi tanács közreműködésével a jászberényi üzem szomszédságában megvásároltak egy lakóházat 1,2 millióért. Az óktatás feltételeinek javítására. gépek beszerzésére, szociális rész megépítésére, ezen felül tanban ekkora különbség az arat illetően, hisz a Pulit — ahogy ezt Horváth Árpád, a Hódgép műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta — Franciaországban a partnerük 40—50 ezer frank körüli áron kívánja értékesíteni. Az első mintadarabban még 50—50 százalékban voltak francia és magyar alkatrészek. Ma az alváz, az erőátviteli berendezések és a felépítmény (karosszéria, szélvédő, ülés stb.) hazai, ám a kocsi lelke, azaz a motor — japán. A hódmezővásárhelyiek keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne a japán motort hazai vagy szocialista gyártmánnyal felcserélni. műhely korszerűsítési pályázatot nyújtottak be további 1,7 milláóna. Az utánpótlás érdekében jövőre összesen 40 tanuló oktatására készülnek fel, sőt a Jászberényi Cipőipari Vállalat cipőgyártó szakmunkástanulói is első évben a szövetkezet tanműhelyében sajátíthatják el a szakma kezdeti fogásait. Egy tanuló évenként legalább 10 ezer forintban van, de hosszú távon mindenképpen megtérül a befektetés. Nem úgy, hogy munkábaál- láskor a kifizetett ösztöndíjak fejében csökkenti a fizetésűiket, hiszen a bérezés egyöntetűen a normák alapján történik, hanem a termelési színvonal javulásával és a gyártás volumenének növelésével. Ismét szeretnének kijutni export piacra, ahonnan ’82- ben gazdaságtalanság miatt kiszorultak. A még elfogadható 94 százalékos minőségi termelést 3 százalékkal kívánják javítani. A jól begyakorlott cipőgyártókból pedig néhány év múlva tudnak (de kényszerülnek is) küldeni szakembereket a javító részlegbe, mert ilyen árak mellett várhatóan ott is emelkedik a megrendelések száma. — 1. p. — Elutazott hazánkból Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesi- _ tett fegyveres erőinek főparancsnoka hétfőn elutazott Budapestről. A minőségügyről KGSTtanácskozás Tíz ország minőségügyi • szakembereinek részvételével hétfőn Budapesten megkezdődött a KGST Szabványügyi Együttműködési Állandó Bizottsága minőségügyi szekciójának ülése. A tanácskozáson részt vevő szakemberek elemzik az idén január 1-jén bevezetett kölcsönös minőségtanúsítási rendszer — az úgynevezett SZEPROSZEV-rendszer — gyakorlati alkalmazásának eddigi tapasztalatait. Az ülésen döntenek arról is, milyen tanúsító jelet alkalmazzanak, amely bizonyítja, hogy megfelelő a minőség, s összeállítják azoknak a termékeknek a listáját, amelyeket 1989-ben és 1990-ben kölcsönösen tanúsítanak, azaz a külkereskedelmi árucsere során nem lesz szükség ismételt vizsgálatukra. Elismerések a településfejlesztésért Oklevél Szolook megyének A Hazafias Népfront Országos Titkársága a településfejlesztési társadalmi munka 1987. évi eredményei alapján nemzeti zászlót és elismerő oklevelet adományozott a következő településeknek és fővárosi kerületeknek: Nemzeti zászlót kaptak: Békéscsaba, Salgótarján, Kalocsa, Békés, Encs, Tata, Paks, Sárvár városok. Tiszaalpár, Tar, Kőtelek, Decs, Bük, Zalakaros nagyközségek. Oroszló, Káld, Bak, Csátalja, Erdőbénye, Pusztaberki községek. Budapest XVII. és XXI. kerülete. Elismerő oklevelet kaptak: Kecskemét, Szolnok, Szentes, Gödöllő, Tiszavasvári, Csorna, Szigetvár, Nagykanizsa városok. Mezőberény, Kiszombor, Kerepestarcsa, Lajoskomá- rom, Fertőszentmiklós, Lengyeltóti nagyközségek. Töltéstava. Balatonszabadi, Döbrököz, Szada. Kokad, Zagyvarékas községek. Az Országos Titkárság Bács-Kiskun megyének serleget, Békés és Szolnok megyének elismerő oklevelet adományozott. Társadalmi fejlettségünk mai fokán, és várhatóan még hosszú ideig az állam nélkülözhetetlen szerepet tölt ’be az újratermelés szabályozásában, a társadalom rendezett tevékenységének ’biztosításában. A jónéhány papíron maradt elhatározást látva azonban sokunkban felmerül: kevesebb állami feladatvállalás feltehetően több eredménnyel járt volna. Ugyanis gyakran előfordult, hogy az ellentmondásokat, vagy az úgynevezett szűk keresztmetszeteket jogi-hatósági előírásokkal próbáltuk megoldani, egyéb lehetőség híján. Tapasztalatok mutatják azt is, hogy a „mindenről gondoskodó állam” elmélete, illetve ennek gyakorlata viszafogja a kezdeményezéseket; az emberek akkor is hivatalokhoz fordulnak, amikor összefogva, egymást segítve, kölcsönösen támogatva gyorsabban juthatnának eredményre, megoldásra. Az egyesületek, a különböző társulások, kollektívák időt álló meggyökeresedésé- hez, magabiztosságához nélkülözhetetlennek látszik azoknak a jogi feltételeknek az újrafogalmazása, amely rögzítik az állami szervek velük kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Meghatározzák a különböző önszerveződések mozgásterét, azokat a kereteket, amelyek megtartása esetén az állam garantálja működésüket, s kizárja a szubjektív megfontolásokon alapuló beavatkozásokat. A demokrácia kiszélesítése reflektorfénybe állítja az állampolgári jogokat és azok érvényesülését. Kérdés, hogy az alkotmányiban biztosított alapjogok részletszabályai megfelelnék-e a mai igéTársadalmi viszonyaink jogi szabályozottságát gyakran éri kritika. Vannak, akik a túl sok rendeletet és a részletes előírásokat kifogásolják, mások pedig éppen ilyeneket hiányolnak. Társadalmi viszonyaink jogi szabályozottságát gyakran éri változzon meg a jogalkotás alapállása. A tiltások csak a legszükségesebb esetekre maradjanak fenn, s legyen minden olyan magatartás megengedett, amelyet a jogszabály nem tilt, illetve korlátoz. Ez a feltétele egyébként az olyan régóta ostorozott jogi túlszabályozás megszüntetésének is. A nagyobb helyi cselekvési szabadságnak együtt kell járnia azzal is, hogy a „központi szándékok” helyébe — kivéve ez alól a társadalmi rendünk fő kérdéseire vonatkozókat — a szűkebb lakóhelyi, intézményi közösség demokratikusan kialakított normái lépjenek. Az állami élet demokráciája ebben a vonatkozásban úgy teljesedhet ki, ha a lakosság közvetlen vagy közvetett beleszólásának biztosítására hivatott fórumok elé kerül minden olyan probléma, amely az állampolgárokat e minőségükben érinti, ök pedig az életviszonyaik javulása által taA differenciáltabb állami szerepvállalás természetesen nem eredményezheti a másik végletet, azaz nem járhat együtt valamiféle szociális érzéketlenséggel, az (pmberek alapvető kulturális, egészségügyi, s más ellátási jogainak csorbításával. Mindezek biztosítása azonban ne jelentsen egyben „állami monopóliumot” is. Az állami szervek, a tanácsok, ezek intézményei ne tekintsék mintegy előjognak saját feladataikat. Az állampolgári önszerveződésekkel kapcsolatos állami magatartás új, toleráns alapokra helyezése, a sokszínűség tudomásulvétele olyan energiákat hoz felszínre, amelyek az egyén mellett a nagyobb közösségnek is hasznára válnak. Hozzátehetjük: nz említett szervek, testületek, intézmények ne csak tolerálják, támogassák, hanem egyenesen kezdeményezzék a kisebb-nagyobb közhasznú közösségek megalakulását, összefogását. nyéknek? Kellő eszközök áll— nak-e rendelkezésre az embereket ért sérelmek orvoslására? A felvetés első hallásra indokolatlannak látszik, hiszen tény, hogy a bíróságihoz és a hatóságokhoz fordulók ügyeinek túlnyomó többsége törvényesen rendeződik. Mégsem volna helyes, ha nem keresnénk azokat az eljárási módokat, amelyek a jogok védelmének további biztosítékait adják. Megfontolandó például, hogy szinte minden közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát lehessen kérni. Vagy, hogy az Országgyűlés Alkotmányjogi Tanácsának hatásköre terjedjen ki az állampolgárok által felvetett jogalkotási hibák orvoslására is. pasztalják, hogy van szavuk a település fejlesztésében, hatásuk van az ellátás problémáinak megoldására. Hiba lenne azonban az állampolgári közérzetet javító hatásokat csak az anyagi jellegű helyi döntésektől remélni. Ebbe a körbe tartoznak az olyan lokális intézkedések is, amelyek javítják a falu, a város általános légkörét, az emberek együttműködési készségét, s ösz- szességében azt eredményezik, hogy a helybeli lakosság jól érzi magát szűkebb pátriájában. Az elmúlt évtizedekben jelentős helyi különbségekkel ugyan, de lényegesen fejlődött a tanácsok önállósága, az emberekkel való párbeszéd a településpolitika szerves részévé vált. Az Országgyűlés napjainkban válik egyre inkább az országos állami ügyek tényleges, legfelsőbb fórumává. A választási rendszer korszerűsítése révén ugrásszerűen megnőtt a képviselők és a tanácstagok személye, munkája iránti érdeklődés. Ugyanakkor sajnos még nem állíthatjuk, hogy megoldódott a képviseleti testületek alkotmányos szerepe és a valóságos lehetősége között fennálló ellentmondás is. Még előttünk álló feladat, hogy az Országgyűlés és a tanácsok a nyílt politizálás, az érdekviszonyok megjelenítésének és összehangolásának igazi intézményeivé váljanak, hogy a lakosság az országgyűlési időszakokat és a tanácsüléseket valóságos közéleti eseményekként tartsa számon. Ugyanakkor kérdés, hogy vajon ezek a testületek jelenlegi összetételükben alkalmasak-e az ilyen szellemű tanácskozásokra? Nem a képviselők és tanácstagok személyes képességeiről van szó, hanem arról, hogy választásuk jelenlegi szisztémája megfelelően biztosítja-e az eltérő érdekek, véleményének fel- . színre kerülését. Továbbgondolandó: nem szolgálná-e jobban ezt a célt, ha a képviselőket, s bizonyos körben a tanácstagokat is oly módon jelölnék-választanák, hogy azok elsősorban az egyes társadalmi rétegek, foglalkozási csoportok képviseletét lássák el, s ezáltal világosabbá váljék: ki kit képviselt, ki kinek felelős. Ugyancsak kérdés indokolt-e mereven fenntartani az országgyűlési képviselők választásánál a területi elvet? Szakképzett közigazgatás, érdemi ellenőrzés A szocializmus építésének kezdeti időszakában az volt az elképzelés, hogy a folyamatosan egyszerűsödő köz- igazgatási feladatokat nem szakapparátusok, hanem napi munkájuk mellett közvet1 lenül azt állampolgárok fog-5 ják végezni. Már régóta tapasztalhatjuk, hogy a fejlődés nem ilyen irányú lett. A társadalmi-gazdasági viszonyok bonyolultsága, a technikai haladás következtében a közigazgatás csak erre hivatott szervezeti keretekben, s megfelelően képzett szakemberekkel végezhető eredményesen. Az azonban változatlanul érvényes, hogy ennek a munkának az állampolgárok állandó, érdemi ellenőrzése mellett, a nyilvánosság legszélesebb biztosításával kell folynia. Az országos és helyi ügyekről való vélemény- nyilvánítás bevált formái a különböző lakossági és rétegviták, a falugyűlések, városkörzeti tanácskozások. Több jel azonban arra utal, hogy az emberek esetenként ezt kevésnek, s nem ritkán formálisnak érzik, és olykor nem pusztán véleményt kívánnák mondani, hanem dönteni is akarnak. Ezért szorgalmazzák, hogy a népszavazás módját — amelyre az alkotmány már régóta elvi lehetőséget ad — törvény határozza meg. Egyes vélemények szerint ez a döntésihozatali, esetenként „csak” döntést befolyásoló eljárás főleg a községekben és a városokban alkalmazr- ható rendeltetésének megfelelően. Ezek a helyi tapasztalatok ahhoz is támpontot nyújthatnak, hogy hogyan vélekedjünk egy-egy országos méretű népszavazás kérdésében. A szocialista demokrácia az államélet területén is csak egységes rendszerben ’bontakoztatható ’ki. Elengedhetetlen tehát a részletek alapos kimunkálása, a legjobb megoldások közös gondolkodásban történő kialakítása, a szükségtelen fékek kioldása, a hiányzó demokratikus elemek pótlása, a jól bevált intézmények működésének javítása. Ennek most van itt az ideje. dr. Budzsáklia Mátyás az MSZMP KB osztályvezető-helyettese A Kunhegyes! Vegyesipari Szövetkezet fegyverneki üzeme készíti az észak-pesti autóbusz-pályaudvar belső berendezését. A létesítménybe mintegy másfél millió forint értékben kisbútorokat, nyílászárókat és falburkoló anyagokat szerelnek be április végéig az üzem dolgozói ' (Fotó: D. G.) Saját nevelésű utánpótlás Az állampolgári jogok védelméért A jogi túlszabályozottság ellen