Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

xxxix. évf. 86. sz., 1988. április i2., kedd a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Branko Mikulics hazautazott Magyarországról Kádár János megbeszélése a jugoszláv kormányfővel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn a Központi Bizottság székházában fogadta Branko Mikulicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökét, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottságának tagját, aki hi­vatalos, baráti látogatáson tartózkodik Magyarországon. A nyílt, szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen véle­ményt cseréltek a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság belső fejlődésé­nek kérdéseiről, az előttük álló fő feladatokról, a két or­szág közötti kapcsolatok ala­kulásáról, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdé­seit, hangsúlyozva a béke megőrzésére, a leszerelésre és a nemzetközi együttműkö­dés erősítésére irányuló erő­feszítések fontosságát. A találkozón részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, Györke Sándor, hazánk belg­rádi és Rudolf Sova, Jugo­szlávia budapesti nagyköve­te. Hétfőn délelőtt a Parla­ment delegációs termében magyar—jugoszláv plenáris tárgyalást tartottak. A Grósz Károly vezette magyar tárgyalócsoport tag­ja volt Villányi Miklós pénz­ügyminiszter, őszi István külügyminiszter-helyettes, Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Györke Sándor. Branko Mikulics vezetésé­vel Egon Padovan, a szövet­ségi kormány tagja, a Ma­gyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, Trajko Traj- kovszki külügyminiszter-he­lyettes és Rudolf Sova fog­lalt helyet a tárgyalóasztal mellett. Az MTI tudósítójának ér­tesülései szerint az őszinte, nyílt légkörű, kötetlen meg­beszéléseken a kormányfők tájékoztatták egymást orszá­gaik helyzetéről. Fontossá­guknak megfelelően foglal­koztak a gazdasági együtt­működés kérdéseivel, bőví­tésének lehetőségeivel, illet­ve az ezzel kapcsolatos fel­adatokkal, hangsúlyozva tar­tós érdekeltségeiket ennek fejlesztésében. A kereskedel­mi forgalom helyzetét átte­kintve annak alakulását — a megtorpanás ellenére — biz­tatónak tartották. Rámutat­tak a kooperációk és a tar­tós együttműködési formák jelentőségére, és fontosnak tartották az új formák kere­sését a gazdasági kapcsola­tokban. Hangsúlyosan szóltak a kulturális, az oktatási, a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztésének fontos­ságáról. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy a Ma­gyarországon élő horvát, szerb és szlovén, illetőleg a jugoszláviai magyar nemze­tiség az együttműködés ösz- szekötő szálait erősíti. Mind­két részről figyelmet fordíta­nak arra, hogy megőrizhes­sék kultúráikat, hagyomá­nyaikat és megfelelő kapcso­latot tarthassanak az anya­nemzetekkel. Az időszerű nemzetközi kérdéseket áttekintve most is megállapították, hogy a fő nemzetközi kérdések megíté­lésében a két ország nézetei nagyfokú azonosságot mu­tatnak. Azonos módon érté­keljük az egyes nyitott kér­dések megoldásának lehető­ségeit és módját. A plenáris tárgyalást kö­vetően Villányi Miklós pénz­ügyminiszter és Egon Pado­van, a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnökei megbe­szélésükön részletesen átte­kintették a gazdasági együtt­működés időszerű kérdéseit és feladatait. A plenáris tár­gyalást megelőzően a jugo­szláv kormányfő ünnepélyes külsőségek között megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét a Hősök terén. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke a Parlament vadásztermében díszebédet adott Branko Mikulics tisz­teletére. Az ebéden a magyar miniszterelnök a jugoszláv kormányfő pohárköszöntőt mondott. (A díszebéden el­hangzott kormányfői beszé­deket a 2. oldalon közöljük.) A díszebéd után Németh Károly, az Elnöki Tanács el­nöke a Parlament Munká- csy-termében fogadta Bran­ko Mikulicsot. A találkozón jelen volt Györke Sándor és Rudolf Sova. Hivatalos baráti látogatá­sának befejeztével Branko Mikulics a kora esti órákban elutazott hazánkból. A jugo­szláv kormányfőt és kísére­tének tagjait Grósz Károly, Villányi Miklós és Őszi Ist­ván búcsúztatta a nemzeti lobogókkal díszített Ferihe­gyi repülőtéren. A búcsúzta­táson jelen volt Györke Sán­dor és Rudolf Sova. A látogatásról közös köz­leményt adtak ki, amelyben Grósz Károly és Branko Mi- kulics kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a bará­ti és nyílt légkörben folyta­tott megbeszélések, á kölcsö­nösen hasznos tapasztalat- csere hozzájárulnak a ma­gyar—jugoszláv kapcsolatok és a sokoldalú jószomszédi együttműködés további ered­ményes fejlődéséhez. Branko Mikulics jugoszlá­viai látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. MA: Nyílt politizálás, nagyobb önállóság 3. oldal Nem születünk rendőrnek 4. oldal 0 kun Diogenész és a sűrű föld festője 5. oldal Közép-Amerika Helyi megoldás szükséges A Szovjetunió álláspontja szerint a közép-amerikai or­szágoknak a kölcsönös érde­kek, továbbá az önrendelke­zés alapján, külső beavatko­zás nélkül kellene megoldást találniuk a térségbeli konf­liktusra. Ezt az állásfoglalást a Costa Rica-i elnökhöz in­tézett szovjet válaszlevél tartalmazza, amelyről vasár­nap adott tájékoztatást a Costa Rica-i fővárosban Vlagyimir Leontyevics San José-i szovjet nagykövet. Oscar Arias Sanchez Costa Rica-i államfő márciusban kérte levelében a Szovjet­uniótól, hogy az fogja vissza a Közép-Amerikába irányuló katonai jellegű szállításait. A Szovjetunió — derül ki a nagykövet válaszleveléből —- javasolta az Egyesült Ál­lamoknak, hogy kölcsönösen mondjanak le a közép-ame­rikai országok katonai támo­gatásáról. Ez a javaslat mindeddig nem válhatott va­lóra. mert Washington hal­lani sem akar a Hondurasba és Salvadorba irányuló ame­rikai fegyverszállítások bár­miféle csökkentéséről. Kádár János, az MSZMP főtitkára április 11-én a KB szék­házában fogadta Branko Mikulicsot (MTI-fotó: Kovács Attila) Agrár Innovációs RT Banki közgyűlés Az Agrár Innovációs Bank Rt. hétfőn, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen tartotta közgyűlését. Szigethy Miklós ügyveze­tő igazgató előterjesztést tett arra, hogy az Agrobank Rt. július 1-jétől kereskedel­mi bankként folytatja mun­káját. Az ehhez szükséges jogosítványok megszerzésére a szükséges előkészületeket megtették, és rendelkeznek a Pénzügyminisztérium elő­zetes egyetértésével. A rész­vénytársaság úgy tervezi, hogy először budapesti fiók­jánál fogad vállalatokat, kü­lönböző szolgáltatásokat nyújtva, és az itt szerzett ta­pasztalatok alapján terjesz­ti ki a számlavezetési mun­kát a vidéki fiókhálózatra is. A javaslatot a közgyűlés ma­gáévá tette. A Tószegi Petőfi Tsz orsózó üzeme bérmunkában a Szegedi Textilművek részére évente 1500—1600 tonna nyers fonalat csévél át a megrendelő által megadott méretre (Fotó: D. G.) A napokban helyezték üzembe a MÁV pécsi konténer-pálya­udvarán az új 40 tonnás bakdarut, amellyel gyorsabb és könnyebb lett a rakodás (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc) Szovjet —amerikai kapcsolatok II tárgyalások jóindulatúan folytatódnak Nem tudjuk, elkészül-e a megállapodás a hadászati tá­madó fegyverekről a moszk­vai csúcstalálkozó idejére, de a tárgyalások komoly for­mában és mindkét fél ré­széről jóindulatúan folyta­tódnak, s ez önmagában is történelmi jelentőségű — hangoztatta Reagan elnök vasárnap, az amerikai rádió­sok és televíziósok szövetsé­gének tanácskozásán. Az el­nök húsvéti szabadságáról visszatérőben szakította meg útját Las Vegasban, s beszé­dét főként a szovjet—ameri­kai kapcsolatok alakulásá­nak szentelte. Reagan kitért arra. hogy küszöbön áll a megállapo­dás az afganisztáni rende­zésről. a szovjet csapatok ki­vonásának megkezdéséről, s azt hangoztatta, hogy ez a lépés „nagy hozzájárulás lesz a kelet—nyugati kapcso­latok javításához”. Bár mél­tatta a megállapodás jelen­tőségét, sietett hozzáfűzni, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja majd az afganisztáni kormányelle­nes erőket. Ugyancsak kö­zölte. hogy segíteni kívánja a nicaraguai „kontrákat” is. Bírálta a kongresszust a se­gélyezés lassításáért. Ugyan­csak támogatást ígért min­den olyan erőnek, amely „a kommunista zsarnokok” el­len küzd. Reagan ezúttal is kitért arra, hogy a moszkvai csú­cson tárgyalni kíván az em­beri jogokról és a regonális válságokról. Jelezte, hogy a szovjet fővárosban új javas­latokat akar előterjeszteni a két ország egyszerű emberei közötti kapcsolatok bővítésé­re. A szovjet—amerikai csúcs- találkozók előtti időszak im­már megszokott taktikájá­nak megfelelően az amerikai elnök ezúttal is szovjetelle­nes kirohanásokkal, az ame­rikai fölényt hangoztató szó­lamokkal fűszerezte beszé­dét. Emberek a kozmoszban Interjúnk a 2. oldalon Saját nevelésű utánpótlás Szakmát és munkát kapnak a fiatalok a Jászsági Cipőipari Szövetkezetben A 70-es évek elején bocsá­totta útjára az utolsó felsza­badult cipésztanulóját a Jászberényi 606-os Szakmun­kásképző Intézet. Azóta nem volt jelentkező a szakmára a 100 ezer lakosú Jászság­ban. A cipész dinasztiákat nevelő községekben se vá­lasztotta senki a kaptafát. A technika „megölte” a kéz­műipart, legfeljebb cipőfel­sőrész-készítőnek jelentkez­tek a hajdani mesterek leá­nyai. Fiúk ugyanis egyre jobban kiszorultak az után­pótlásiból. A Jászsági Cipőipari Szö­vetkezet is küzd a szakmun­káshiánnyal, jobb híján a termelési profil módosításá­val követte a megváltozott feltételeket. Az évtized ele­jéig termelésének háromne­gyede korcsolyacipő volt, emellett férfi szandálokat és félcipőket készítettek. Azu­tán rátértek a gyermek- és fiúszandálok gyártására, majd a múlt évtől fürdőpa­pucsokat is készítenek. Az olcsó árfekvés mellett a szakmunkáshiány is indo­kolja az eddig csak bőrrel dolgozó szövetkezetben, hogy idén műbőrrel kombi­nált diszkócipőt ás piacra adnak. Az utóbbi időben csak 2—3 cipőfelsőrész ké­szítő szabadult fel náluk, nem volt aki a tömegesen nyugdíjba vonuló tapasztalt „suszterek” helyébe lépjen. A 126 dolgozót foglalkozta­tó szövetkezetben a közvet­len termelő 80 dolgozónak csak a fele szakmunkás. A cipőgyártásban például 27- en vesznek részt, de a 9 szakmunkás és a kétszer annyi betanított munkás ará­nya éppen fordítva volna jó. Mint Láng Lajos, a szö­vetkezet elnöke elmondta, a cipőiparban 3 féle szakmun­kást képeznek. Rangban, te­kintélyben első helyen áll­nak a hagyományos cipészek, akik kézzel egy cipőt teljes egészében el tudnak készí­teni. őket a cipőgyártó szak­munkások követik, akik már a kézműipart felváltó soro­zatgyártás termékei. Gép mellett az aljarészt (talpat) készítik és szerelik össze a felsőrésszel. Végül a teljesen nőies, kevés fizikai munkát igénylő, a szakmunkának még szőkébb területét isme­rő cipőfelsőrész-készítők áll­nak. A szövetkezet kizárólag rájuk nem építhette jövőjét, ezért a magasabb képzettsé­gű cipőgyártó szakmunká­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents