Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-09 / 84. szám
1988. ÁPRILIS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A gyermekekért, a családért Társadalmi eszmecsere Karcagon Két napon át adott otthont Karcagon, a Ragó Antal nevet viselő szakmunkásképző intézet annak az országos jellegű tanácskozásnak, amely a családsegítő központok és az iskolák eszmecseréjét hozta. Csütörtökön délelőtt már munkához láttak a résztvevők, akik között ott voltak a megyék cigányügyi koordinációs bizottságainak titkárai, a vendéglátó megye, nemrég alakult családsegítő központjainak vezetői, munkatársai, tanárok, tanítók, óvónők. Az országos pártkonferencia állásfoglalás-tervezetének vitája Sokoldalúan, kritikusan, felolőssóggel Jászberény, Aprítógépgyár Miről is esett szó a két nap alatt? Azoikról, akiknek valamilyen okból szükségük van vagy lehet bármiféle külső segítségre. A nehezebben élők 'között is különálló helyet foglal el a cigány- származású lakosság. A csütörtök délelőtti ösz- szevont szekcióülésen például — többek között — „mai” történelmünkről is szó esett, a tanácskozás témájához kapcsolódva. Elhangzott, hogy a cigányság beilleszkedésének hazánkban nincs akadálya, hiszen minden olyan jog megilleti az etnikumhoz tartozókat, mint bármely magyar állampolgárt. Ez vonatkozik a szociális kérdésekre, a tanulásra és a munkavégzésre egyaránt. A mindenki számára rendelkezésre álló lehetőségek közül azonban nem minden cigányszármazású választ idejében, hátrányos helyzetükért saját felelősségüket is érezniük keli. Hagyományaik, sajátos kultúrájuk része néphagyomá- nyunknak, kultúránknak — identitástudatuk csorbát nem szenved már hosszú évtizedek óta. A Minisztertanács társa- közi koordinációs bizottságának képviselője kifejtette, hogy a hátrányosabb helyzetben élő cigányság ügye a napi politika része, a megoldás — az elért eredmények mellett — teljeskörűen érhető csak el. Volt, aki a szociálpolitika távlati lehetőségeit vázolta, s előadás hangzott el a cigány hagyományőrző csoportok tevékenységéről, valamint a Romano Nyevipe, a Cigányújság eddigi munkájáról. Mindezekről a délutáni fórumon is szó esett, mint ahogy arról is, hogyan is dolgoznak Szolnok megyében a családsegítő központok, miként kapcsolódnak ébbe a munkába a cigány- családok életével behatóbban foglalkozó szociális ■munkatársak. A csütörtöki — elméletibb jellegű — programok után pénteken a gyakorlat tapasztalatainak megosztása következett. Készült úgynevezett családtérkép JászapátiBevezették az üdülőhelyi díjat Pécsett; az idei turisztikai szezonban már szedni fogják a díjakat az üdülő- területté nyilvánított városrészekben. Az intézkedés célja a mecsekaljai város üdülési adottságainak és lehetőségeinek fokozott hasznosítása, az idegenforgalmi fogadóikészség fejlesztése, s nem utolsó sorban a tanács érdekeltségének erősítése. A városi tanács Pécs egyes részeit üdülőhellyé nyilvánította. Mindenekelőtt az országos vonzáskört! mecseki parkerdőt, amely természeti-környezeti adottságainál fogva különösen alkalmas pihenésre, tenrnéA negyedik falusi ABC- áruházat építi saját erőiből, vagyis a tagság részjegyeiből a zirci áfész. A fogyasztási szövetkezetnek az utóbbi tíz évben egyetlen fillér bankkölcsönt sem kellett felvennie, hiszen a tagság meghitelezte a beruházásait. így készült el a közelmúltban átadott jásdi, duda- ri és csetényi ABC-áruiház és ily módon építik most Dr. Várnagy Elemér az egészséges életmódról beszélt ■■ ról, amit a településen dolgozó családsegítő ismertetett. Bodor Józsefnét a karcagi családsegítő ‘ központ vezetője követte, aki a munkájukat segítő szakirodalmat ismertette a jelenlévőkkel. Szolnak megye — ez a főhatóságok képviselőinek szavaiból is kiderült — jó úton jár, kezdeményező, új lehetőségek megteremtését is szorgalmazza. Ezek közül való az öcsödi óvoda kísérlete. Ebben a községben jelentős számú cigánylakosság él, gyermekeik jó része úgy kerül óvodába, hogy csak gigányul szólal meg. Valójában az óvónők tanítják meg őket a magyar nyelvre. Dolgukat nehezíti, hogy a pedagógusok viszont szetjárásra, téli sportok űzésére. Üdülőhely lett továbbá az óváros, amelynek történelmi emlékei és kulturális értékei egyaránt célpontjai a belföldi és külföldi idegenforgalomnak. A belvároshoz csatlakozó hegyoldal és az egyetemi városnegyed szintén része a pécsi üdülőterületnek. Az üdülőhelyi díjakról alkotott tanácsrendelet 1 szerint azok a magánszemélyek kötelezettek díjfizetésre, akik nem állandó lakosként tartózkodnak Pécs üdülőövezetében, hanem szállodák, panziók, motelek, üdülők, fizetővendégszobák vendégei. Olaszfalun az új ABC-áru- házat is. A fejlesztésekhez jelenleg is mintegy 16 millió forintnyi tőkét biztosítanak a részjegyek. Az áfész a részletvásárlásokból is kikapcsolta az OTP-t, tagjainak ugyanis saját maga előlegezi a vásárlás összegét; természetesen a részletvásárlásokból származó kamat a szövetkezet nyereségét bővíti. nem beszélik a cigány nyelvet, pedig ez munkájuk eredményességét javíthatná. Ugyancsak érdeklődésre tartott számot a tisza'bői iskolában elkezdett kísérlet. Tudvalévő, hogy az itt tanuló gyermekek kevés híján hetven százaléka cigány, nem kevés közülük meg nem felelő családi környezetben él. A velük való kiemelt foglalkozás egyben a település jövőjét is meghatározhatja, hiszen például a tavaly végzett nyolcadikosok közül máu. tizenegy nem tanult tovább. A jövendő elhelyezkedési nehézségek megelőzésére a megyei koordinációs bizottság és a testület néhány tagja — egyéb speciális foglalkozások mellett — sajátos osztályfőnöki témajavaslatokat is kidolgozott. A Pécsi Janus Pannonius Egyetem docense a hátrányos helyzetű cigány gyerekekről tartott előadást. Az <# előadó, dr. Várnagy Elemér — többek között — arról is szólt, hogy a rosszul táplált, egészségtelenül élő szülők már tulajdonképpen magzati állapotaiban hátrányos helyzetbe hozzák jövendő gyermeküket. Minderről, a napi munkában előforduló esetekről, nehéz helyzetekről, az esetleges krízisek föloldásáról beszéltek vitatkoztak, cseréltek eszmét a kétnapos tanácskozás résztvevői. Amit a szervezők a legfontosabbnak tartottak, az éppen ez volt; a sajátos és az általános tapasztalatok egybegyűjtése, a lehetséges megoldások, új módszerek megismertetése, a gyakorlat eredményeinek kicserélése. Magyar nemzetiségű külföldi állampolgároknak Munkavállalási segítség A Budapesten tartózkodó magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok ügyeinek intézésére a Tanács körút 28. szám alatt, március 29- ón létrehozott irodát megnyitása óta kétszázan keresték fel. A munkát és szállást keresők szinte valamennyien Romániából érkeztek, s az irodától tanácsot, segítséget kérnek az elhelyezkedéshez. A Magyar Vöröskereszt budapesti vezetősége, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága közös irodájának vezetője, Németh Ferenc az MTI munkatársának elmondta, hogy a már tartózkodási engedélyt kapott külföldi állampolgároknak eddig 196 munka vállalási engedélyt adtak ki, illetve 87-et hosz- szabbítotitak meg. Az irodában eddig 210 munkakönyvét állítottak ki. Az irodában eddig 400 vállalat, szövetkezet, intézmény csaknem hatezer álláslehetőséget ajánlottak fel, s a foglalkoztatásra vállalkozzak többsége munkás- szállást is biztosít. A Jászberényi Aprítógépgyár 2. számú pártalapszer- vezete a szerelde és a minőség ellenőrzési főosztály kommunistáit tömöríti. A terület mintegy kilencven dolgozójából húszán tagjai a pártnak. Közülük tizenketten vettek részt a csütörtök délután tartott taggyűlésen, hogy meghallgassák az üzemben dolgozó kettő vállalati gazdasági munkaközösség tevékenységéről szóló tájékoztatót, valamint megvitassák az országos pártértekezlet állásfoglalásának tervezetét. Az alapszervezet tagjai abban egyetértettek, hogy a tervezet részletes, tartalmas és önkritikus; valóban vitaalap. A taggyűlésen legtöbb A Megyéi Gyógyszertári Központban tartott taggyűlésen a központ és a szolnoki gyógyszertárak párttagjai vettek részt. Az országos értekezlet állásfoglalás tervezetéhez többen is hozzászóltak. A véleményeknek csak egy része kapcsolódott szorosan a dokumentumhoz, mások olyan gondokról beszéltek, amelyek most foglalkoztatják őket. így került szóba, hogy egyre nehezebb kielégíteni a kulturális igényeket, megvenni egy könyvet, elmenni a színházba, különösen ha a család több tagja is szeretne. Felmerült az is, hogy a KlSZ-munká- nak egyre kisebb a becsülete: a fiatalok egy részét nem érdekli, mások értetlenül szemlélik azokat, akik KISZ- munkát végeznek. szó a felelősség körül forgott, a gazdasági életünk, az oktatás színvonala, a téves helyzetértékelés és a lassú mozdulás miatt. Sizvós Ferenc szerelő lakatos szerint az ország hiába várja, hogy teljen a közös kassza, ha még mindig sokan élnek mások rovására dologtalanul. Személyi változásokat is sürgetett a vezetői posztokon, mert mint mondta, a frissítést nemcsak a megújulás, hanem az elhibázott döntések is indokolják. Radios Béla főosztályvezető az oktatási reformok ellentmondásaira hívta fel a figyelmet. Két évtizede megmagyarázták, hogy nem kellenek a technikusok, most pedig, mondta, újraélBalla Andor főgyógyszerész például, hozzászólásában több fontos kérdést is érintett. Az állásfoglalás tervezet dokumentumának pontjai közül a demokrácia szélesítésének kérdését emelte ki. Jobban kellene érvényesülni a párt és munkahelyi demokráciának, mert formálissá váltak a tanácskozások. Ehhez azonban korrektebb, gyorsabb tájékoztatásra lenne szükség. Elmondta, hogy ha mindez megvalósul, amit a dokumentumban terveznek, akkor véleménye szerint lesz esélyünk a kibontakozásra. A munkahelyi demokráciáról beszélt többek között dr. Perjési András gyógyszerész is. A fiatal párttag kételyeit fogalmazta meg, jenezzük képzésük bevezetését. Ezúttal azonban jó a döntés, mert sokszor a mérnöknek kellett a technikust helyettesíteni. Szóvá tették, hogy a nagy horderejű döntéseket előkészítő pártrendezvények formálisak voltak, amelyeken egymás után indokolták meg az egyszerű párttagok előtt a ..prioritások” szükségességét a bizalomra és az ország érdekeire apellálva, és most mégis egy újabb nekirugaszkodás, nagy elhatározás előtt állunk. Az árnyalt véleményalkotás - fontossága miatt kevésnek találta az országos értekezleten képviselő küldöttek számát. L. P. többek között azt, hogy „A munkahelyi demokrácia teljesebbé tételének feltételei között legfontosabb, hogy a vállalati célokat magyarázzák meg a dolgozóknak. Teljesebb demokráciát úgy élhetünk meg az országban, ha növeljük a társadalmi nyilvánosságot — ez a dokumentumban is benne foglaltatik, mint ahogy a sajtó munkájával szembeni elvárás is.” A gyógyszerész elmondta, azt is, mi az elvárása a sajtótól. „Sokszor tapasztaljuk, hogy leginkább a jóról, a szépről esik szó, még mindig jellemző a problémák elhallgatása.” A tömegtájékoztatástól azt várjuk — fűzte tovább a gordolatot —, hogy tükröt tartson az emberek elé. P. É. A Vízkutató és Fúró Vállalat ti- szajenői gyógyvízpalackozó üzemében Mira, Salvus és szovjet exportra Hunyadi keserűvizet palackoznak. Évente 2 millió 7Ö0 ezer (ebből 9#0 ezer a szovjet export) üveget töltenek meg gyógyvízzel, amelyek közül a Mira vizet a helybeli kutakból nyerik. (Fotó: D. G.) A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja (Fotó: D. G.) Töprengések a taggyűlésen Huszonnyolc kommunista alkotja a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Gyermek és Munkahelyi Étkeztetési Leányvállalata pártalapszervezetét. Érthető, hogy a kora délutáni órákban kezdődő taggyűlésre gyűrt arcú, fáradt férfiak és nők érkezett melegben külön is adott rájuk, a tavaszi fáradtság ebben a hirtelen érkezett melegben külön is hatott rájuk. Konyhások, szakácsok, cukrászok, büfévezetők — néhány központi hivatalnok. Az ember nem is vár különösebb vitát, a titkár, J. Tóth Margit is óvatos, részletesen ismerteti az országos pártórtekezlet nyilvánosságra hozott állásfoglalását. Az emberek előtt ott a kis füzet, s amennyiben belelátok, egy se csak a nyomtatott betűkkel teli. A keskeny oldalszéleken ceruzás jegyzések, aláhúzások, felkiáltójelek. Pedig nem volt sok idő a tanulmá- jiyozásra. A kilenc fölszólaló közül volt. aki emiatt bosszankodott. Túlságosan kevés az idő ahhoz, hogy a dokumentumot egyszer, kétszer, háromszor elolvassa az ember, mielőtt megvitatnák. Mégis, aki szót kér, már az első mondatainál kitűnik: bizony elolvasta, nem is egyszer, s véleménye is van róla, javaslata is a teljesebbítéshez. Legtöbben úgy kezdik: a párt nem másra mutogat, elismeri, saját tevékenységének hiányosságai is okozták a nehézségeket. Az egyik fölszólaló ezt úgy vezeti be: kár, hogy nem évekkel ezelőtt tárta így föl a párt a bajokat, előbbre lennénk. A következő még aggódóbb: nekünk annyi jó határozatunk, tervünk született már. Mi lesz, ha a megoldás késik, lassú lesz? Maga elé néz a következő, amikor azt mondja: elkábítottuk magunkat, jobban éltünk, mint dolgoztunk. Aztán egy-egy bekezdés, mondat fölött újabb meg újabb gondolat. Bizony, itt az ideje, kimondani, ha a reform a társadalom egészére nem terjed ki, nem is valósítható meg. Az idősebbek közül többen a párt tagjainak elméleti képzését, továbbképzését sürgetik. Hogyan lehet személyes példával, agitációs és vitakész párttagokkal gazdagítani a párt belső életét? Az utóbbi években egyszerűen elfelejtettük, hogy az elméleti képzés menynyire fontos. Mások a választási rendszer új, tervezett formáinak örülnek. Ugyan már, hányszor tette föl az ember magában a kérdést — mondja ki valaki —, hogy most az arányok fontosak, vagy az emberek? És ez sajnos még egy-egy vezető, munkahelyi főnök kiválasztásában is lefogta a döntést hozók kezét. Másnak az az örvendetes, hogy az állásfoglalás kiterjeszti a párt tisztségviselőinek választása is másképp történik ezután. — Elég a két ciklus, — állapítják meg többen is, — kell a pártvezetésbe is a friss, fiatal szellem és erő. Azzal pedig mindenki egyetért: májusig van értelme olvasgatni a kis brosúrát. A pártértekezlet előtt az alapos tanulmányozás biztosan sok jót, újat hozhat még a kommunisták gondolataiba. Mert, — s ez megint egyöntetű vélemény — itt az idő. cselekvésre sürget! — sj — Szolnoki gyógyszertári központ Üdülőhelyi dij Pécsett A pénzt a turisztika hozza Falusi áruházak részjegyből