Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-07 / 82. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. ÁPRILIS 7. 4-X_ IA tudomány világa I AUTOMATIZÁLT VEZÉRLÉSSEL Korszerű betongyártás Kevesebb építőanyagot ért már több vád, mint a cement, víz és kavics megfelelő arányú keverékéből készülő betont. Sokak a panellal emlegetik egy napon, mint a mai építészet két gonosztevőjét. Elfeledkeznek arról, hogy a beton nélkül ma már aligha folythatna akármilyen építkezés. A nagy építőipari fellendülés éveiben, a hetvenes években telepített 'betonüzemek mostanában értek el a rekonstrukció idősszakához. Mivel az állami lakásépítés aránya csökkent, sok vállalatnak döntenie kell, megszünteti. vagy fenntartja és korszerűsíti-e betonüzemét. A döntés nem csupán vállalati ügy, ágazativá lép elő, mert az adott terület betonellátása a magánépítkezés kiszolgálása révén kihat a lakásellátásra is, ami társadalmi kérdés. A betongyártás korszerűsítésekor érdemes figyelembe venni azokat a technológiai ismereteket, amelyek a betonüzemeknél és az építőipari kutatóintézeteknél felhalmozódtak az üzemek telepítése óta eltelt időszakban . A technológiában az adott szilárdságú beton gyártása megköveteli, hogy a receptekben előírt arányokat szigorúan betartsák. Ezért a meglévő üzemek rekonstrukciójakor a vezérlés automatizálására és a mérő-adagoló rendszer korszerűsítésére is szükség van. Ha a vezérlés automatikus, akkor célszerű pontosan osztályozott 'kavics- és homokfinakciókkal dolgozni, mert hiába pontos a mérés, ha az adalékanyag nem egynemű, akkor szóródni fog a beton minősége is. (Az osztályozott kavics legapróbb szemű részét nevezik homokfrakcdónak). A szakmában leginkább a hódmezővásárhelyi mérlegeket alkalmaznak. A Metri- pond és az Építéstudományi Intézet (ÉTI) úgynevezett erőmérő cellás mórlegcsalá- dot fejlesztett ki. Kidolgozták ezekhez a mérlegekhez az adalékanyag mérésére és adagolására is kiterjedő mikroprocesszoros rendszer, amely már működik is a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatoknál és a Beton- és Vasbeton Művek lá- batlani gyárában. Az állandó betonösszetételnek egyik fontos feltétele, hogy az adalékanyagok nedvességtartalma ismert legyen. Mivel az anyagokat legtöbbször a szabadban tárolják, nedvességtartalmuk a mindenkori időjárás függvénye. A kavicsfrakcióban ez nagyjából állandó, az esetek többségében elég, ha a homokfrakció tömegét változtatják annak nedvesség- tartalma függvényében. A homok nedvességtartalmának mérési eredményei annál inkább hasznosíthatók, minél közelebb van a mérés helye és ideje a betonkeverés helyéhez és idejéhez. Ezért legcélszerűbb a folyamatba építeni a homok nedvességét, és a beton konzisztenciáját mérő és szabályzó műszereket. A mért adatok így a már folyó keverésben is szerepet játszanak, nemcsak a következő adag esetében. A nedvességmérő szondát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy elkerülhető legyen a nedves homok rátapadása, különben sokáig ugyanazt az értéket mutatja. Célszerű a betonkeverék konzisztenciáját is állandóan ellenőrizni. Az • ezt mérő műszerek többségének működési elve azon alapszik, hogy a vízfelvétellel változik az elektromos keverőgép teljesítményfelvétele. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez más tényezőktől is függ. Ha csak a teljesítményfelvétel vezérli a vízadagolást, előfordulhat, hogyha egy kavics beszorul a keverőlapót és a berendezés oldalfala közé, az automata vízzel önti el a keverőben lévő anyagot. Ezért célszerű a vízadagolás maximális mértékét meghatározni a vezérlési programiban. Az egyik legkorszerűbb ’konzisztencia-szabályzó rendszer kétlépcsős. Először a homok adagolásakor egv mintavevő kanál mintát vesz, s méri annak víztartalmát. A második lépcsőben a keverőgép teljesítményfelvételét mérik a keverővíz egy részének adagolása után. Ennek alapján automatika határozza meg a még szükséges vízmennyiséget. Ez a rendszer nagyon jól bevált a Betonútépítő Vállalat ferihegyi keverőtelepén. A betongyártás fontos művelete a keverés. A keverőgép típusának kiválasztásakor figyelembe kell venni a tisztítási lehetőségeket, a karbantartás és a gyors alkatrészcsere feltételeit is. A mixerkocsikban szállított betonok készítéséhez energiatakarékos megoldás nagy keverődobú, úgynevezett szabadon ejtő keverőgép, aminek az üzemeltetése gazdaságos, javítási igénye kisebb, mint a kényszerkeverőgépeké. A Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat az Uvamix keverőgépből fejlesztette ki Hajdűmix keverőgépét. Az új gép zárt, oldala lenyitható a gyors lapátcseréhez, energiafogyasztása kedvező. Az ÉTI szovjet megrendelés kielégítésére 1,5 köbméter hasznos térfogatú, két vízszintes tengelyű, lapátos keverőgépet tervezett kooperációs gyártásra. A gépek lemezeit és keverődt célszerű vulkanizált gumiból készült 'betéttel ellátni. Fontos korszerűsítési lehetőségek vannak az üzemeltetés módszereiben is. Nem mindegy, hogyan végzik a szokásos évi nagy karbantartást. A DUTÉP szervezés megoldása például, hogy a nagyjavítások után egy ideig mindkét keverőjét működteti, hogy az esetleges hibák kijöjjenek, s csak ezután állítják le a másikat is nagyjavításra. • A leálláskor a cementsilókat is teljesen ki kell üríteni, hogy megelőzzék az esetleges megkötött cementtömbök leeséséből származó, üzemközben előforduló eltömődéseket. Igen fontos a betongyár- tófc szakmai képzése és továbbképzése is. Az automatikus vezérlés esetén is fontos ez, mivel előfordulhatnak szélsőséges körülmények, vagy ritkán rendelt különleges betonreceptek, amelyekre nincs programozva az automatika, így kézi vezérlésre is szükség van. A megfelelő minőség szempontjából fontos a gyártásközi ellenőrzés, és annak visszacsatolása a gyártáshoz. A mixerkocsis szállításnál előfordulhat, hogy a beton ürítése nem történhet meg az eltarthatósági időn belül. Ezért a kocsikat el kell látni a szállított beton mennyiségének megfelelő kötéskésleltető adalékkal. Nagyon fontos, hogy a beton késztermék minősítése pontos legyen, mert ha a pontatlan mérés miatt megfelelő 'biztonságra akarnak törekedni, indokolatlanul túladagolják a cementet. S az a gyáraknak is fontos, hogy megmaradó és korszerűsített betonüzemük minél alacsonyabb költségekkel működjön. G. J. teljes vízfelhasználása és az intenzív felszíni párolgás még kedvez is e felfelé irányuló vízmozgásnak, végső soron a sófelhalmozódásnak. A túlöntözés pedig még más következményekkel is járhat: elláposodhatnak a talajok, ami ugyancsak rontja a termőképességet. A talaj sóforgalmának az ilyen megváltozása a másodlagos szikesedés. Lényegében Nemcsak előnyös, hátrányos is lehet Az öntözés veszélyei Az öntözésnek az az alapvető célja, hogy a termesztett növények vízigényét jobban kielégítse, s így a termésátlagokat növelje. Ám egyidejűleg szükségszerűen megváltoztatja a talajok víz- és sóforgalmát, ezzel megnövelvén a szikesedés veszélyét, tehát az öntözés nemcsak hasznos, hanem hátrányos is lehet bizonyos körülmények között. A másik — az előbbinél talán még súlyosabb — veszély az, hogy az öntözéssel megemelkedik a talajvízszint. Így az altalajban lévő vízben oldódó sók jóval könnyebben és nagyobb mennyiségben juthatnak a felszínre. A növények erőA konstruktőröknek viszonylag rövid időn belül kell a gépjárművet olyan igényibevételnek kitenniük, amelyekkel egyébként — normális használatban — csak hosszabb idő, esetleg évek során kerülnének szembe. Az autók viszonylag rövid időn belüli túlterhelésének megtervezését és kivitelezési programját nyugodtan tékimthetjük alkalmazott tudománynak. A legkülönbözőbb próbapadok és fárasztógépek mellett a túlzott igénybevételű, pontosan megtervezett menetkísérletek mindig is lényeges részei lesznek a fejlesztési, konstrukciós munkáinak. A menetkísérleteik színihelye a próbapálya. A próbapályákon minden előfordul, ami a közúti közlekedésben. Van rajta jó út, rossz út, száraz út, nedves út, különösen csúszós út, van rajta emelkedő, lejtő, felfagyás, gödör — egyszóval minden, Vizsga a próbapályán amivel a gépjármű pályafutása során találkozhat. Az autó tulajdonosa — ameny- nyine csak lehetséges —, természetesen igyekszik elkerülni az útjába kerülő gödröt, felfagyást. A próbapályán viszont a „berepülő pilóta’’ szándékosan keresi ezeket (előírás szerint!), hiszen a kísérletnek éppen arra kell választ adniuk: mi történik, ha az autó mégis találkozik egy gödörrel? Megsérül-e a futómű? Lever-e az autó alja, tönkre- megy-e valamelyik szerkezeti elem, kilyukad-e az olajteknő? A kísérletek tervezőinek olyasmikre is gondolniuk keld. olyan különleges helyzeteket is figyelembe kell venniük, amilyeneket az autó későbbi gazdája esetleg még elképzelni sem tud. A próbapályák leglátványosabb része a gyorsasági kör, amelyen a nagysebességű tartampróbákat végzik. Fontos része minden próbapályának a rossz út vagy az elhasznált út. Ezeken az utakon a gyári „pilóták” különböző sebességgel sok ezer kilométert tesznek meg, miközben a vizsgálószemélyzet, a meghatározott teljesítmény elérése után, gondosan ellenőrzi az autó minden részét, különös tekintettel a futóműre. A hegyi utakat utánzó pályarészeken versenyvezetői tudással kell rendelkezniük a vizsgáló autóvezetőnek ahhoz, hogy a szerpentineken, meredek emelkedőkön és lejtőkön az előirt nagy sebességgel vigyék végig az autókat. Felvételünk „vizsgázó” teherautókat mutat a próbapálya 60 százalékos emelkedő és 70 százalékos lejtsza- kaszán. Fahulladékból brikett Kutyamosás — géppel A nálunk is használt kocsimosó berendezésekre emlékeztető kutyamosó gépre kért és kapott szabadalmat egy torinói feltaláló. A kutyamosó gép a gyógyításra használt vastüdőre hasonlít. A tulajdonosnak kell a kutyát fejjel előre bebújtatni a csőbe. A henger alakú kabinban körös-körül fúvókák vannak. A kutya fejét a kabin egyik végén nyakörvvel rögzítik, a henger másik végére pedig vízhatlan függöny borul. tehát ugyanolyan folyamat ez, mint a természetes szikesedés, csakhogy ez esetben a vízben oldódó sók kivirágzását a talaj felszínén a saját termelő tevékenységünk — öntözés — idézi elő, vagy legalábbis sietteti. Természetszerűleg a másodlagos szikes talaj nem termékeny, és ugyanazokat a jeleket mutatja. mint a természetes szikes. A másodlagos szikesedés kialakulása a talaj mélyebb szintjeiben kezdődik, ezért azt a felszínen még nem látjuk. Igaz, hogy vannak a felszínén észlelhető jelei már ilyenkor is: a talaj mélyebb szintjeinek víz- és levegőgazdálkodása any- nyira leromlik, hogy az nehezen művelhető lesz, és nem nyeli el az öntözővizet sem. Olyan, mint a természetes szikes talaj: nedves állapotban kenődő és ragacsos, száraz állapotban pedig any- nyira kemény, hogy megművelése is szinte lehetetlen. Képünkön egy szórófejekkel éjjel-nappal öntözött paprikatáblát láthatunk. («tó: KS) Svédországban évente mintegy 70 millió köbméter faárut termelnek ki az erdő- gazdaságokban, és ennek során körülbelül 50 millió köbméter hulladék marad hasz- nosítatlanul a fakitermelés színhelyén. Üjfajta gépekkel e hulladék jelentős része is átalakítható jó fűtőértékű tüzelőanyaggá, fabriketté és értékes papírgyári anyaggá. Az idén helyezik üzembe az első üzemet, amely évente Rómában a savas esőtől megtámadott építményeket olyan bevonattal igyekeznek „meggyógyítani”, amelyeket az ókorban használtak. Ennek receptje már id. Pli- nius (i.sz. 61—114) Naturális história című művében is előfordul. Eszerint közönséges meszet összekevernek sovány tehéntejjel, s a keletkező pépet egyenletesen márványfelületre juttatják. Ez a bevonat, amely megvédi a márványt a korróziótól és az időjárás viszontagságaitól, csaknem átlátszó, és egyenletes színű, nem támadja meg az alapanyagot, s bármikor eltávolítható vagy megújítható. Az innsbrucki egyetemi klinikán új eljárással: mély- hűtéses fagyasztással gyógyítják a csontdaganatokat. A folyékony nitrogén elpá- rologtatásával mínusz 20— 50 Celsius fokosra lehűtött daganatok anélkül távolíthatók el, hogy nagyméretű vágásra vagy csontpótlásra lenne szükség. Eddig már ötven olyan betegen végez70 ezer köbméter hulladékot dolgoz fel, s ezzel annyi fabrikettet állít elő, ameny- nyivel nyolcezer köbméter importált fűtőolaj pótolható. A törzseket, a gallyakat előbb különleges forgódobban gondosan megtisztítják, majd faköszörületet készítenek belőle. Ebből készül azután a fabrikettet. A tuskó- kat és a nagyobb gallyakat papíripari nyersanyaggá dolgozzák fel. A rómaiak szívesen alkalmazták ezt az eljárást. Több olyan oszlopon, amelyeket az utóbbi évek restaurálási munkálatai során — sok évszázad óta először — alaposan megvizsgáltak, tucatnyi ilyen bevonatot találtak, s alatta a márvány ugyanolyan ép volt, mint kétezer évvel ezelőtt. Ennek az ősi eljárásnak az újrafelfedezése együtt járt azzal, hogy a márvány tartósítására használt műgyanta rosszul vizsgázott. A természetes kő a műgyantabevonat alatt nem tudott lélegezni miközben mégis „dolgozott”, s e bevonat az idők során csúnya piszkos színt is öltött. teket, akiknek áttétük, vagy jóindulatú, vagy rosszindulatúvá válással fenyegető csontdaganatuk volt. E műtét után kevesebb betegség újult ki, s csökkent az embólia veszélye is. A fagyasztá- sos eljárás nemcsak a műtétet teszi könnyebbé: a nagy hideg magukat a daganatokat is pusztítja. Restaurálás régi mádon Mélyfagyasztott csontdaganat ték el a mélyhűtéses műtéGépjárművek „fárasztópadon”
