Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

1988. ÁPRILIS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt A jó műveknek megvan az a tulajdonságuk, hogy amikor csak hozzájuk for­dulunk. amikor kézbe vesz- szük őket, mindig van mon­danivalójuk a számunkra. Amilyen Illyés Gyula drá­mája is, a Malom a Séden, amelyet vasárnap tévéjáték formájában mutatott be a televízió, s amelyben a szer­ző egyfajta elégtételt kíván adni mindazoknak, akik a második világháború idején emberségből. helytállásból fényes példát mutattak. Ugyanakkor most megszólal­tatva nemcsak nemes emlé­keztető tud lenni ez a drá­ma, hanem választ képes adni napjainkban felvetődő kérdéseinkre is. Jól válasz­tott tehát a televízió, amikor ezt az ötvenes évek második felében született Illyés-drá- mát tűzte műsorára nemzeti ünnepünk előestéjén. Malom a Síden Előbb talán a dráma tör­ténelmi megközelítéséről. És elnézést az olvasótól, ha kis­sé hosszabban idézek Illyés egyik nyilatkozatából, mely nagyszerűen világítja meg a művet működtető írói szán­dékot. „A magyar nép a második világháborúban nemeseik vért vesztett ren­geteget. Jó hírét, becsületét is kemény csapások érték. Igaztalanul olyan vádakkal illették, amelyek hatása alatt már-már a természetes nemzeti érzés — korunknak is e leghatékonyabb közössé­gi érzése — szégyellni való­nak látszott.” Majd valami­vel később így folytatja: „Ez a darab arról szól, hogy nin­csenek — nem lehetnek — önmagukban bűnös népek. Hogy Európa nehéz eszten­deiben a magyarok közt is akadtak bőven, akik hitet tettek az európai eszme mel­lett. Nincsenek járhatatlan, zord hegyeink, ahol a külső barbársággal szemben ellen­állást lehetett volna szervez­ni. De a lelkekben nálunk is vált olyan magaslat, ahol a becsület épen maradt, és harcot vállalt.” És álljon itt még egy másik idézet, mely egy 1970-ben keletkezett Magyar Ifjúság-beli beszél­getésből való: „A Malom a Sléden-ben arra törekedtem, hogy felmutassak valamit a nemzet jobbik énjéből, se­gítsek visszaadni a háború utáni alaposan megtépázott önbecsülését. A tagadhatat­lan bűnök és hibák mellett büszkeségre is van okunk. A kép így teljes. Igaz. kímélet­len is: a tehetetlen nemzeti értelmiséget nem nézhetjük engedékenyen, de a fasiz­mussal szembeni helytállás­nak, ellenállásnak is meg kell adnunk a rég esedékes elégtételt.” A Malom a Séden tehát történelmi igazságszolgálta­tás drámai formában; meg- idézése olyan emberi konf­liktusoknak, méghozzá egy rendkívül kiélezett helyzet­ben, amikor a vér valóban elválik a víztől, vagy más­képpen az ocsú a búzától. A drámabéli malom lakói ugyanis életük kockáztatásá­val nyújtanak menedéket a fasiszták elől menekülő em­bertársaiknak, s fogadnak be a legzűrzavarosabb na­pokban olyan valakit, akit a fasiszták halálra keresnek. Sorsdöntő pillanatokban, amikor dönteni kell: elhagy­ni a hazát vagy hűséggel maradni a szülőföldhöz. Er­re kapunk máig ható fényes példát Illyés drámájában: az emberség és a hűség pél­dáját. Ma még nem tudjuk pon­tosan, hányán cselekedhettek az országban a Galambos családéhoz hasonló módon, talán majd a történészek ezt is kikutatják idővel, bár mi tagadás, már elkéstek most is a feladat megoldásával. Illyés mindenesetre megtet­te, amit tehetett: lelkiisme- retébresztő szavát hallatta kellő időben. A Malom a Séden mj.i ol­vasata azonban egyebet is tartalmaz, azt a gondolatot — s ez adja a mostani tévé­játék időszerűségét —, hogy igenis felelősek vagyunk egymásért, s hogy ma sem nézhetjük tétlenül bajba ju­tott embertársaink sorsát, közömbösen és hidegen. A Léner Péter rendezte tévé­játék szépen is érvényesíti ezt a mának szánt gondola­tot, a konkrét történelmi helyzet ábrázolásában az általánosabban vett emberi mondandóra helyezvén a hangsúlyt. Hitelesen bemu­tatva azt a belső összetett drámát is. amely lejátszódik a szereplők lelkében. Nem soványítja tehát le egyoda- lúan jók és gonoszak szem­benállására a konfliktust, hanem árnyaltan ábrázolja a helytállás különböző formá­it, s jól tükrözi az adott helyzet bonyolult ellentmon­dásosságát. Hogy ez sikerül­het, ebben segítségére van­nak a kitűnő színészek, első­sorban Mensáros László, aki a professzor elmélyült alakí­tásával ad súlyt a tévéjáték­nak. mellette Ráczkevei An­na, aki Vali szerepében nyújt megrendítően hiteleset. Va­lamivel egysíkúbbak a má­sik oldal, az ellenséges erő képviselői — bár Tordy Gé­za a százados alakjának megformálásában határozot­tan elkerüli a sablonokat. A rendezés érdeme, hogy a pattanásig feszült dráma egy pillanatra sem lankad, a játék mindvégig magas hő­fokú. Csupán a kezdő és zá­ró jelenetet nem érzem túl szerencsésnek; áz üldözött, ismeretlen, jelentős szemé­lyiség megsebesülésének, majd szerencsés távozásának képeit vélem túlságosan di­daktikusnak. Ez a rendezői többlet nem ad hozzá való­jában semmit az eredeti műhöz, ugyanakkor végső kicsengésével eltompítja, lehalkítja a malombéliek hő­si helytállásának hangját. Pedig a lényeg az ő drámá­juk. nem a megmentett sze­mélyiség drámájában van. Mindenesetre a Malom a Séden méltó televíziós cse­lekedet, ünnepien emlékez­tető és nemzeti önbecsülé­sünket növelő, ugyanakkor egymással szembeni köteles­ségeinkre figyelmeztető cse­lekedet. Röviden Röviden szólnék még az Osztrák—Magyar Melódia RT címmel sugárzott szom­bat esti műsorról, amely mint címe is elárulja: tele­víziós közös vállalkozás. Nem tudom, hogy a benne részt vevő feleknek miféle haszonnal járt ez a lazán összetákolt operettműsor, nekünk azonban, nézőknek — legalábbis nekem — több­nyire bosszúságot okozott. Nem a dalok, azok szóltak szépen, annak rendje és módja szerint. A körítés, az volt csapnivalóan silány és olcsó, már mint a csicsás, mesterkélt környezet és a kiábrándítóan üres stúdióbe­li locsogás az egyes dalok között. A két bonviván. a magyar Németh Sándor és az osztrák Harald Serafin harmadikként egy okvetet- lenkedő kompjuterrel, _ ők hárman belterjes viccelődé­seikkel alaposan megkeserí­tették az édes muzsikák estjét. (Még szerencse, hogy ők ketten énekeltek is, s így meggyőződhettünk róla, hogy a maguk műfajában, amikor van mit csinálniok, akkor fényeset tudnak pro­dukálni.) Bécs és Budapest szórakoztató programok tár­gyában nem először lépett közös frigyre. Az alkalmi házasságot azonban ezúttal sem kísérte túl sok szeren­cse. Jó lenne egyszer talán nemcsak a könnyű szórakoz­tatásban, hanem más komo­lyabb műfajokban is való­ban művészi rangú vállalko­zásba fogni, hátha abban fé­nyesebb siker koronázná az igyekezetét. Valkó Mihály Csutkától a Legóig Játékország csodái Kiállítás a Jász Múzeumban A századforduló óta ké­szült gyermekjátékokból rendez kiállítást a Jászbe­rényi Kókai László Üttö- rőház és a Jász Múzeum. A Játékország csodái című kiállítást április 7-én dél­után 3 órakor dr. Selmeczi László, a Budapesti Törté­neti Múzeum főigazgatója nyitja meg. Az emberi, állati figurá­kat, technikai eszközöket ábrázoló, kézügyességet, szellemi képességeket fej­lesztő és a mozgáskény­szert kielégítő játékok ko­ronként változnak. A kü­lönböző anyag, az eltérő megmunkálás és a változó divat mögött azonban a lényeg ugyanaz: a gyer­mekeket, a saját maguk, vagy a felnőttek által fab­rikált, illetve üzemben elő­állított eszközökkel fel­készíteni a mindennapi te­endőkre, a felnőtt életre. A kiállításon — ha vázla­tosan is de — a csutkajá­tékoktól a Legóig végigkí­sérhetjük a formai és tech­nikai átalakulást. Gyűjté­sük helye a Jászság, a ké­szítésük helye azonban még az országhatáron is átlépett, mert német és francia mesterek remekeit is megtalálhatjuk köztük. A kiállítás szeptember vé­géig tekinthető meg. Az elmúlt hónapban sikeres jubileumi ren­dezvénysorozattal ünne­pelte megalakulásá­nak 40 éves évfordulóját a Karcagi Zeneiskola. A programok mellett to­vább folyt a tanulmányi munka is, hiszen három­százötven növendék ta­nul különböző hangsze­reken az intézményben. Újdonságnak számít, hogy ma már ének és ütőhangszer szakra is je­lentkezhetnek a gyere­kek. A zeneiskola tizen­három főállású tanára mellett óraadó tanárokat is foglalkoztat. A hang- szerellátottág mennyi­ségileg megfelelő, minő­ségi problémák azonban akadnak, például nagy szükség volna jó minő­ségű hegedűkre. A gya­korlás céljára is elegen­dő terem áll rendelkezés­re, igaz erre a tanári és az igazgatói szobát is használják. Felvétele­ink a zeneiskola min­dennapjaiba adnak be­pillantást. (Fotó: Dede Géza) Postafiók ”88 vetélkedő II harmadik forduló 1. ) Csacsi-pacsi néven em­legetjük azt a szójátékot, melyben a két szó kezdő­hangját változtatva más-más jelentést kapunk. A megha­tározásokból kell kitalálni a két szót. Első szó: egy tárgy, mely a pincében történő bortáro­lásnál a hordók alatti talp­gerenda neve. Kezdőhang: Második szó: egy néptörzs, a 13—14. században, részben a kunokkal egyidőben a Zagyva két partjára betelepí­tett, nomád életet folytató alán eredetű néptörzs. Kezdőhang: j. Mi a tárgy, s mely nép­törzsről van szó? Csak egyik kezdőbetűre lesz szüksége. 2. ) 1988. január elsejével indult el a magyar gazdaság egyik szükséges intézkedése, mely az év folyamán „pe­reg”. Homokóra rejtvényünk, megfejtése után, a bal felső sarokból kiinduló átló szava ennek az intézkedésnek a nevét adja. Mi ez? 1. Keresztül elmozdítom, 2. Férfinév (német is, Ká­rollyal király is), 3. Európai főváros (délen), 4. Kiejtett betű, 5. Kiejtett betű, 6. Eu­rópai főváros (északon), 7. Férfinév (német is, lovagko­ri költő keresztneve is), 8. Keresztül elmozdítom. 3.) 1919-ben, illetve végle­gesen 1931-ben készült el az a mű, melynek meséjét fele­ségéhez írt levelében (1919. márciusában) így mutatja be a szerző: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel fiatal férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak. Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarin­ban felébred a vágy, a sze­relem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tő­le. Az apacsok megtámad­ják, kifosztják, dunyhába fojtják, karddal szúrják ke­resztül, mindhiába, a man­darinnal nem bírnak, sze­relmes és vágyakozó sze­mekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az hol­tan, élettelenül terül el.” Ki a szerző, mi a mű cí­me és műfaja? 4. ) Ószövetségi név. Talán héber eredetű, ez esetben a jelentése: lehelet, múlandó­ság. A német Adalbert név­nek is van (ilyen) becéző formája, ez azonban a ma­gyar származását nem érin­ti. Névnapját jan. 2., jun. 2., aug. 5., dec. 5., és 9-én is tarthatja. E nevet viseli egy XX. szá­zadi Erdélyből származó ma­gyar író trilógiájának hőse is. Nevezze meg az írót és a trilógia címét, mely egyben a leírt utónév is. 5. ) Tudja-e, hogy ezt a sportot Jigoro Kano profesz- szor, a japán felsőház tagja és a japán Olimpiai Bizott­ság elnöke alapította. 1882- ben nyitotta meg Kodokan nevű iskoláját (jelentése: is­kola a módszer tanulmányo­zására, valódi értelme: élet- felfogás, életsport). „A judo a szellem és a test gyakorlá­sának tana, amely az életvi­telre és minden dologra ér­vényes, és képessé teszi az embert a méltó és értelmes életre.” , hogy e sport neve gyűjtőfogalom, mely eredeti értelmében a kéz különböző részeivel végzett ütések, a láb részvételével végrehaj­tott rúgások, azok védéseinek összességét jelenti. Szó sze­rinti jelentése: „puszta kéz.” ősidők óta a kínai, japán, indiai őskultúra a személyi­séggel kötötte össze filozófiai rendszerét és az emberi test­re összpontosította figyelmét. De szükség volt a puszta kéz­re — mint egyetlen fegyver­re — hiszen Távol Keleten a leigázott népeknek és nép­osztályoknak időszakonként megtiltották bárminemű fegyver viselését. Kérdésünk, hogy melyik ez a küzdősport, s mely föld­részhez kötné eredetüket? (Ez utóbbi kezdőbetűje fon­tos önnek!) A második forduló helyes megfejtése: 1.) Berekfürdő — gyógy­fürdő, gyógyvíz. 2.) Bérre­form, 3.) Berény Róbert: 1919. Tanácsköztársaság (ill. elfogadható a Tanácsköz­társasághoz kapcsolódó helyi esemény). 4.) Borssem Jan­kó. 5.) Magyar Zoltán (Ma­gyar-vándor). Szükséges be­tű: B. NYERTESEK (II. forduló) Haladás szocialista brigád, BHG. Karcag, Március 15. szocialista brigád, VOLÁN, Karcag, Petőfi Sándor szo­cialista brigád, GMV, Kar­cag, Vörös Csillag (I.) szo­cialista brigád, GMV, Kar­cag, Zrínyi Ilona szocialista brigád, TITÁSZ, Karcag, „Yorick” KHT, Karcag, Kal­már László szocialista bri­gád, SZÜV, Szolnok, Szőke Tisza szocialista brigád, PV Szolnoki Papírgyár, SKÁLA- AGEL brigád, ÁFÉSZ, Szol­nok, Tyereskova szocialista brigád, Kőolajkutató V. Szol­nok, Brunszvik Júlia (I.) szoc. brigád, Jósika úti Böl­csőde, Szolnok, Neumann Já­nos szoc. brigád, Tisza Cipő­gyár, Martfű, Március 8. szo­cialista brigád, Szolnoki Nyomda Vállalat, Petőfi Sándor szocialista brigád, TITÁSZ V. Tiszafüred, An­gela Davis brigád, KUN- SZÖV, Kisújszállás, Zrínyi Ilona szocialista brigád, Túr- keve, Lenin szocialista bri­gád, Pannónia Szőrme, Kun- szentmárton, Dugovics Ti­tusz brigád. Bútoripari Szö­vetkezet, Mezőtúr, Busi Vin­ce brigád, Tanács Eü. Intéz­ményei, Mezőtúr, József At­tila brigád, Tisza Cipő, Me­zőtúr, 3. sz. Ált. Iskola SAS kör RT, Mezőtúr, Radnóti Miklós szocialista brigád, ör­ményes, Stromfeld Aurél szocialista brigád, Hűtőgép­gyár, Jászberény, Jégvirág munkacsapat, Hűtőgépgyár, Jászberény. JATÉKLAP (beküldendő): 1. A tárgy és a néptörzs neve: --------------------­2. Gazdasági intézkedés: 3. A mű szerzője, címe és műfaja: ----- ------­♦. Egy utónév és egy író neve: ...............- ­5 . A földrész és a két küzdősport neve: Szükséges betű: Beküldési határidő: 1988. április 13. Beküldő neve és címe: _________ M egjegyzés: Az első forduló 5. kérdésével kapcsolatban közöljük, hogy természetesen az „angol eredetű, cél, kapu stb. jelentésű” megfejtéseket is elfogadtuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents