Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. ÁPRILIS 26. A közúti fegyelem javulásáért Előtérben az emberi tényezők szerepe A megye közútjain a tavalyi forgalom folyamatosnak, és nagyobb zavaroktól mentesnek minősíthető. Ez még akkor is igaz, ha esetenként zsúfoltság alakult ki a Tisza-híd szűk áteresztőképessége miatt, hiszen a nehézséget az is nagymértékben fokozta, hogy a burkolatcserét Szolnokon és Törökszentmiklóson éppen a nyári csúcsidőben végezték. Szerencsére a közlekedők megértéssel fogadták a szükséghelyzetet, a munkák végzésével járó nehézségeket, várakozást Evek során útjaink burkolata olyan lett, amely nagyobb felújítást igényelne, bár a rendelkezésre álló anyagi eszközök csak szinten tartást, hiánypótlást tesznek lehetővé. Mindezek következtében a korszerűsítés lelassult. Ahol viszont lehetőség adódik — mivel a forgalom biztonsága is megköveteli — kerékpárutakat, ke- rékpársávokat alakítanak ki. Gond az is, hogy növekszik a gépjárművek átlagos életkora, a közúti ellenőrzések is sok műszaki hiányosságot tárnak fel. Mégis a megye területén tavalyelőtt [hét, tavaly pedig egy esetben szerepelt csak műszaki ihiba baleseti okként. Mindezek ismeretében kézenfekvő a következtetés, hogy a balesetek alakulásában az utak, a járművek állapotát messze megelőzve a vezetők, a gyalogosok, azaz az emberi tényezők szerepe a legfontosabb. A tapasztalatok szerint egyes gépjárművezetők elméleti és gyakorlati fel- készültsége — enyhén fogalmazva is — nem kielégítő. Sok helyen még a hivatásos „pilóták” rendszeres és folyamatos továbbképzése sem biztosított, nem beszélve a magán járművezetőkről. Holott jelentős az az erőfeszítés is, amelyet a megyei, illetve a városi közlekedésbiztonsági tanácsok, szakbizottságok tesznek a javulás érdekében. Így a gyermek- és ifjúságnevelési szakbizottság a művelődési osztályok, KISZ- űizottságok, úttörőelnökségek segítségével versenyeket, vetélkedőket rajzpályázatokat szerveznek, felkészítik a diákokat a Nemzetközi Iskolakupa, az Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa valamint az Iskolák a közbiztonságért versenyek különböző szintű rendezvényeire, fordulóira. A propaganda szakbizottság a közúti ellenőrzések tapasztalatait, a balesetek alakulását elemzi. Kiderült, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is a személy- gépkocsik vezetői okozták a legtöbb balesetet a megyében; így a 656 balesetből 284 a számlájukat terheli, őket a kerékpárosok, majd a figyelmetlen, meggondolatlan gyalogosok követik. Noha az ittasan karambolozok aránya a tavalyelőtti 16 százalékról 14,6-ra csökkent, ez at szám még mindig magas, és nem megnyugtató. Sok ember szemében sajnos a pi- tyőkás vezetés még ma is afféle népi virtusnak bocsánatos bűnnek, egyféle „bátorság próbának” számít. Ugyancsak ez a szakbizottság igyekezett a sajtó, a rádió, a televízió segítségével feltárni a közlekedésben tapasztalható helytelen szokásokat, kifogásolható viselkedési módokat. Egyetlen célért a súlyosabb tragédiák megelőzése érdekében. Ezt szolgálta tavaly az a 894 előadás is, amelyek többségét vetítéssel, videóval egybekötve a KBT-k szakemberei, aktivistái tartottak. Az értékelő-elemző és forgalomszervező szákbizottság a balesetek okait, körülményeit vizsgálja. Az okok között változatlanul a gyorshajtás áll a cseppet sem dicséretes első helyen, majd a szabálytalanul kanyanodók, és az elsőbbségadást elmulasztók következnek. Ez a kollektíva figyeli, követi nyomon a gyalogátkelőhelyek biztonságát, állapotát, s tesz javaslatot a veszélyesek megszüntetésére, a lámpák elhelyezésére. A versenyszervező szak- bizottság munkája is szerteágazó. hiszen tevékenységük 1987-ben is mintegy ötvenezer érdeklődőt vonzott. A teljesség igénye nélkül tevékeny szerepet vállalnak az iskolakupák, munkahelyi vetélkedők, óvodai rajzpályá- zatok, a Túri Kupa, a kisújszállási Nemzetközi Autós Tájékozódási és Ügyességi Verseny lebonyolításában. Üj versenyformákat is bevezetett ez a bizottság, így tavaly KRESZ CB 87 néven a CB-rádióval rendelkező vállalatoknak, személyeknek KRESZ-vetélkedőt szervezett. A kísérlet olyannyira jól sikerült, hogy megyén kívüli indulók is akadtak, így az idén is folytatják ezt a versenyt. Kalandos’ nyár címmel az úttörők közlekedési ismereteit bővítik és ez évre kidolgozták a Vezess baleset nélkül mozgalom új szabályait. Mindezekről a megyei KBT közelmúltban tartott kibővített ülésén részletesen szólt Jankovics Zoltán rendőr ezredes, a megyei főkapitányság vezetője. Hangsúlyozva az emberi tényezők; felelősség, figyelem, idegállapot, kölcsönös tisztelet szerepét a közúti balesetek megelőzésében. Ami a megyei közlekedés- biztonsági tanács idei terveit illeti; kiemelt jelentőségű a gyermekek helyes közlekedésre nevelése, amelynek eredményes megvalósításához kérik a járművezetők, a szülők, a pedagógusok segítségét. Ezen kívül a testület azít állapította meg, hogy a fiatalok — különösen a segédmotorosok és la motorkerékpárosok — közlekedés- biztonságát is fokozni, növelni szükséges. Mindezeken túl meggyőző propagandával, de ha ez nem elég, az ellenőrzések szigorításával is tovább akarják csökkenteni az ittas vezetők számát. Éppen ezért a Szolnok Megyei KBT Elnöksége továbbra is támogatja — az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek bevonásával, valamint az önkéntes segítők közreműködésével — mindazon felmenő rendszert, vagy helyi kezdeményezésű verseny, vetélkedő lebonyolítását, amelyek valamilyen formában lehetőséget biztosítanak a KRESZ-dsmeretek bővítésére, ilymödon kedvezően befolyásolják a közlekedési kultúra és fegyelem javulását. D. Szabó Miklós Híd a gyógyuláshoz Életfontosságú szerv pótlására irányuló törekvések leginkább a vesénél bizonyultak sikeresnek. Veseelégtelenség kialakulása esetén alkalmazott rutineljárás a művesekezelés (hemodlalí- zis), amely a betegeket hosz- szú időn keresztül életben tartja, biztosítja jó egészségi állapotukat, rehabilitációjukat. Alkalmassá teszi őket új vese fogadására. A méregtelenítés az ún. dializátoron keresztül történik. Jelenleg hazánkban mintegy 750 beteg kezelése megoldott, de a kapacitás további bővítésére van igény. Szolnokon huszonhárom veseelégtelenségben szenvedő beteget kezelnek. A Szolnok Megyei Tanács Hetényi Géza Kórházban 1987. július 1-én kezdte meg működését az új művese- állomás, ROLITRON-készülékek alkalmazásával. Képeink a kezelés egyes fázisait mutatják be. (Fotó: Nagy Zsolt) Nyitnak a strandok 3!Befiirdünk”, ha filrdiink? Közeledik a strandok megszokott nyitási ideje, mindenütt lázas munka folyik. A Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tizenkét fürdő, uszoda, strand „gazdája” szűkebb pátriánkban. Évente ezeknek az állóeszközeire körülbelül tízmillió forintot költhetnek, ebből a nyári szezonra való fölkészülés 3—4, milliót követel meg. így van ez az idén is. Néhány újítással is szolgálnak: a Tiszaligetben óriási csúszda várja majd elsősorban a gyerekeket. Hogy a fürdözök hogy vélekednek majd, ha az árakra pillantanak? Nos, azt még előre nem tudni, de vélhetően lesznek tiltakozók. Már tavaly is, amikor a borsos huszonöt forintos belépődíjat „vasalták be” az enyhülést keresőktől a bejáratnál, akadtak méltatlankodók. Vajon most mit szólnak, ha a tisza- ligeti és a berekfürdői strandon már harminc forintot „gombolnak” le róluk? Nyilván megértik — vélik a strandok gazdái —, hogy növekedtek a költségek, s a fürdők nemigen hozzák be a ráfordításokat. S a Tiszaligetben a csúszdáért nem kell külön fizetni, a belépő árában benne foglaltatik. Egyébként mindenütt szorgoskodnak az építők és más szakemberek, igyekeznek eltüntetni a tél okozta károkat. Oj fák, bokrok, cserjék kerülnek a szabad területekre, az elvetett fűmag mindenütt zöldell már. Cserkeszőlőn is az utolsó simításokat végzik ezekben a napokban, hogy nyitás napjára a négy gyógymedence és a gyerekek pancsolója rendben legyen. A fedett uszodával egyetemben tavaly 175 ezer ember fordult meg ott, a nyári szezonban ebből százötvenezren váltottak belépőt. Túrkevén a tanács tulajdonában lévő strandfürdőben folyik az egyik gyógymedence szigetelése, a nagymedence karbantartásával már végeztek. Építik a szennyvízelvezetőt az ugyancsak készülő étteremhez, új zuhanyozót és vécét is átadnak hamarosan. Itt tehát szintén jobb körülmények várják a fürdőzőket. S nézzük az árakat! A hétvégén a felnőttek belépője mindössze tizenöt forint, hétközben csak tizenkettő — a gyerekek, nyugdíjasok és katonák hétfőtől péntekig csak nyolc forintot fizetnek. A Jászság hat strandjával várja a jó időt — itt is mindenütt a vendégek kedvét keresik a megfelelő környezettel. Jászapátiban — akárcsak Cserkeszőlőn — kempingben is megszállhatnak az érkezők, a „vizes” vállalat a jobb körülményekre milliókat fordított már. Jász- szentandráson április utolsó napján a medencebál lesz a szezonnyitó, elsején pedig már a fürdőzőket várja a kicsinosított, jóhírű fürdőhely. Jászberény strandjára kilencvenezer embert várnak az idén. Jászárokszálláson az új kút megfúrásával bizonyára nem lesz gond az idén a fürdővízzel — a belépőjegyek árát itt sem emelik. A Hűtőgépgyár uszodájában már tavaly óta működik a forgató berendezés, ami naponta ötször tisztítja át a medencében a vizet. (Már a fedett medencében is van!) Igaz viszont, hogy a nyitott medencét csak május közepén töltik föl. Kisújszálláson. Jászbol- dogházán és Mezőtúron is csak a hónap közepén nyitnak kaput, de vigasztalja az oda készülőket, hogy a belépődíj felnőttek számára továbbra is tizenöt forint, kedvezmény illeti a gyerekeket, nyugdíjasokat és katonákat, nekik csak nyolc forintot kell fizetniük. (Egyébként a Tiszaliget, a Tisza Szálló fürdője és Berekfürdő is kedvez a diákoknak, nyugdíjasoknak, tőlük a szolgáltatásért tizenhat forintot kérnek.) Még annyit a strandolók- nak, hogy Berekfürdőn az idén már többen üthetik föl a sátrat a kempingben, Tiszafüreden pedig kialakítottak a „hátizsákosok” számára területet. Jászapátiban pedig a sátorhelyekhez elvezették a villanyt, a megépített zuhanyozókat pedig nyilván örömmel fogadják a vendégek. Nyitás tehát — legtöbb helyütt — vasárnap, már csak jó időt kívánhatunk hozzá mindannyiunknak. H. Z. — L. P.
