Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

1988. ÁPRILIS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elismerés törzsgárda tagoknak Miniszteri kitüntetés a Jászkun Volánnak Tegnap délután a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszálójában rövid ünnepség keretében adtáik át a Jászkun Volán dolgozóinak az elmúlt évi munkát magasra értékelő miniszteri dicsérő oklevelet. Az ünnepségen részt vett Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, a dicsérő okle­velet adományozó Közleke­dési Minisztérium képvise­letében Györfy József főosz­tályvezető, Groll Béla, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője. Sziráki András, a Szolnoki Mezőgép vezérigazgatója, országgyűlé­si képviselő, valamint Szol­nok’ város állami- és társa­dalmi szervezeteinek képvi­selői. Máté János, a Jászkun Vo­lán igazgatója beszédében értékelte a vállalat 1987. évi munkáját. A nyereségük 132 millió forint volt, amely az előző évinél 43 millióval több. Ez szemléletesen bizo­nyítja újszerű üzletpolitiká­juk eredményességét. Annak ellenére, hogy a vállalatok egyre inkább saját jármű­veikkel szállítanak, és erő­teljesebb a magánfuvarozói tevékenység is, a korábbi évekhez képest mégis javult a teherszállítási ágazat tel­jesítménye. Ezt úgy sikerült elérniük, hogy nagyobb fi­gyelmet fordítottak a régi üzletfelekre és új lehetősé­geket kutattak fel. Kiemel­kedő a nemzetközi szállítás; itt hatvan százalékkal nőtt az árutonna-kilométer. Szín­vonalasabb lett a személy- szállítás, javult az autóbusz­közlekedés kulturáltsága. A járművek karbantartása fo­lyamatos, dolgozóik jó mi­nőségű munkát végeznek. Az utazóközönség nem érezte meg azt, hogy időnként munkaerőgondjaik vannak: pl. kevés a gépkocsivezető. Eredményeik alapján, az or­szág legjobb ^olán vállala­tai között emlegetik a szol­noki székhelyű vállalatot. Az 546 millió forintos vagyon­nal rendelkező cégnél eddig 557 aranygyűrűt adtak ki a huszonöt esztendeje ott dol­gozóknak. s a kollektíva tag­jai közül ezt most harminc­ötén kapják meg. Györfy József köszöntötte a vállalat dolgozóit a közle­kedési miniszter, a Közleke­dési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete és a Volán Vállalatok központja nevé­ben. A közösség kitüntetése nemcsak múltbéli tevékeny­ségük elismerése, hanem egyben a jövő feladatait is meghatározza: a mostani színvonalat meg kell tartani. Ezután került sor a Vo­lán Vállalatok Kiváló Bri­gádja kitüntető cím átadásá­ra, amelyet az autóbuszveze­tők Ságvári Endre brigádja érdemelt ki. Hegedűs Mihály kereskedelmi vezető Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. Elismerték a jászberényi üzemegység, a kisújszállási kirendeltség és a szolnoki teherforgalmi üzemegység da.rabárufuvarozási főnöksé­gének munkáját. A vállalat kiváló brigádja címet tíz kö­zösség kapta. A Szakszerve­zeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát Csömör Ist­ván, bronz fokozatát Nagy Sándorné és Sulyok József kapta. Megemlékezések országszerte, elismerés propagandistáknak Jakatics Árpád és Berki Ferencné a szolnoki Lenin-szobor- nál elhelyezi a pártszervek koszorúját (Folytatás az 1. oldalról) álló feladatok fontossága. Emlékeztetett arra, hogy a párt életében eddig is vol­tak olyan időszakok, ami­kor a politikai munkával szemben megnövekedett kö­vetelmények a lényeges vál­tozások, a minőségi fejlődés periódusaiként jellemezhetők. Mint hangsúlyozta, nem té­vedünk, ha ezt az időszakot is ilyennek fogjuk fel. Romany Pál, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának ünnepi beszédében méltatta Lenin eszméinek máig ható jelentőségét, kiemelve az új gazdasági politikára vonat­kozó fontos megállapításait. Kijelentette: több szocialista ország mai gyakorlatában különleges módszerek, más, régi-új tételek és eszközök jelennek meg a gazdaságpo­litikában, de a társadalom- politikában, a kormányzás­ban vagy éppen a társa­dalomtudományok művelésé­ben is. Ezt követően -Berecz Já­nos, -az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára át­nyújtotta a kitüntetéseket az agitációs és propaganda mun­kában kiemelkedőknek. Eredményes munkájuk elis­meréséül a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa 23 agitátort és propagandistát a Munka Érdemrend különbö­ző fokozataival tüntetett ki; az MSZMP KB Lenin Em­lékplakettjét 184-en vehet­ték át. A művelődési mi­niszter további 72 propagan­distát a Szocialista Kultú­ráért jelvénnyel tüntetett ki. Ugyancsak eredményes munkájuk elismeréséül a megyei pártbizottságok több ezer propagandistának ado­mányoztak oklevelet. A ki­tüntetéseket a megyei párt- szervezetek ünnepségein nyújtják át. A központi ünnepség a kitüntetettek tiszteletére adott fogadáson ért véget. A fogadáson megjelent Kádár János, az MSZMP főtitkára, valamint a politikai, állami és társadalmi élet számos vezető képviselője. Szolnokon is megemlékez­tek Lenin születésének év­fordulójáról. A Szotév szo­cialista brigádjai erre az al­kalomra társadalmi munká- bán felújították a Tisza partján álló Lenin szobor környékét. így az ünnepi külsőségeknek megfelelő kö­rülmények között helyezhet­ték el a megemlékezés virá­gait a párt- és a tanácsi szervek, a fegyveres testüle­tek, valamint a lakosság képviselői. A pártszervek ko­szorúját Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Berki Fe­rencné, a városi pártbizott­ság titkára, a tanácsi szerve­két Ürmössy Ildikó, a me­gyei tanács elnökhelyettese és Lengyel Boldizsár, a vá­rosi tanács elnökhelyettese helyezte a szobor talapzatá­ra. A délután folyamán a megyei pártbizottság propa­gandista ünnepséget rende­zett Lenin születésének 118. évfordulójának tiszteletére. A Megyei Művelődési és If­júsági Központban tartott rendezvényen, amelyen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Jaka­tics Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője tar­tott rövid megnyitót, majd Kiss Gyula, a jászberényi városi párbizottság titkára emlékezett korunk nagy for­radalmárára. Bevezetőül arról szólt, hogy nekünk már nem ada­tott meg, hogy személyes él­ményeket őrizzünk Leninről, de lehetőségünk van művei révén együtt gondolkodni vele a jövőt illetően is. Ta­lán ez most számunkra a legfontosabb. A mai valóság­ra kell alkalmaznunk gondo­latait. Manapság nem köny- nyű eligazodni a világ dol­gaiban, keressük a fogódzó­kat, a fix pontokat, melyeket Lenin tanításaiban lelünk meg. A Szovjetunió-beli ese­ményekre utalva hangsú­lyozta, hogy nagy változások jelei tapasztalhatók. Ideológiai munkánkban és és napi gyakorlatunkban új fogalmakkal ismerkedünk, melyek Lenin tanításainak alkotó alkalmazását jelentik. A propagandisták mai tu­datformáló munkájának egyik legfontosabb eleme­ként az országos pártérte­kezlet elé kerülő dokumen­tum, majd az esemény után a végleges állásfoglalás is­mertetését említette. Azt kérte a propagandistáktól, hogy legyenek szószólói az új törekvéseknek, nevelve ta­nítsák az embereket a marxizmus-leninizmus igaz­ságaira, a munkában és a közéletben való helytállásra. Szilárd hitet kell sugározni­uk, erősíteni azt a meggyő­ződést, hogy úrrá tudunk lenni a nehézségeken. Az ünnepi beszéd után ki­tüntetések, jutalmak átadá­sára került sor. A Budapes­ten rendezett ünnepségen megyénk propagandistái kö­zül Vafdulák Miklósné, a Szolnoki Városi Pártbizott­ság politikai munkatársa a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát vette át. A Lenin emlékplakettet — szintén a budapesti ünnepségen — Egyed Pál (Tisza II. Tsz Kis­újszállás) ; Jakkel Imre (Szolnok, Bajcsy-Zsilinszky Üti Általános Iskola); Hattyár Kálmán (Aprítógép- gyár); Csepesz Imre (Gabo­na és Malomipari Vállalat kunszentmártoni üzeme); Papp Gábor, (Mezőtúri Dó­zsa Tsz); dr. Tóth Imre (Adó- és Pénzügyi Ellenőr­ző Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága);. és dr. Lakatos János (Vörös Csillag Tsz Túrkeve) kapta. Slzolnokon Szűcs János ad­ta át a kitüntetéseket. Mi­hály Kálmán, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat nyomdájának veze­tője Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesült; Si­mon István (Abádszalóki Lenin Tsz) és Kenyeres Pál (Finommechanikai Vállalat, Törökszentmiklósi a Szoci­alista Kultúráért kitüntetést vette át. Lesz mit feldolgozni, dev. Biztató terméskilátások, aggasztó borpiac Kapacitáskihasználás, alapanyagellátás Tiszaugon és Cibakházán Idestova esztendeje lesz, hogv két, termelőszövetke­zeti beruházással készült élelmiszeripari feldolgozóval gazdagodott a megye élel­miszeripara. Cibakházán, a Vörös Csillag Tsz-ben a nagyüzemi és a példásan in­tegrált háztáji zöldségter­mesztés vertikumát bővítet­te a savanyítóüzem. Tisza­A szőlészet-'borászat ha­zai helyzetét nem ismerők sajnálták a csópaiakat: bor- palackozót üzembe helyez­ni akkor, amikor országszer­te a rendkívüli tél martalé­ka lett a szőlőtermés? Nos, a Tiszaimenfii Tsz szakvezetői most azt állítják: soha jobb­kor nem bővíthették volna a szövetkezőt, gazdálkodár- sában, sajátos termőhelyi adottságaik közepette meg­határozónak számító tevé­kenység vertikumát. Miből adódik a látszólagos ellent­mondás? Tény, hogy ta­valy — a jobb évek hét ton­na körüli hozamával szem­ben — alig fél tonnányi sző­lőt szüreteltek hektáron­ként az elfagyoitt, csaknem 400 hektáros ültetvényről. Felitudott azonban vásárol­ni a téesz mintegy ezer ton­na bomakvalót a háztáji és kisgazdaságokból. Várhatóan így 22 ezer hektoliter körüli új 'bor forr majd ősszel a szövetkezet meglévő és addig elkészülő pincéiben. Az év végéiig ugyanis a jelenlegi 18 ezer hektoliteresről 38 ezer hek­toliterre bővítik a tárolóka­pacitást. Az ország más bor­vidékein is hasonlóan jók a terméskilátások, ami máris igazolja a Tiszamenti Tsz ágazati szakvezetőinek állí­tásét: soha jobbkor nem hozhatták volna létre a bor- f eldől gozó és palackozó üze­met. A bor ugyanis „kiboj- tölheti” hordókban, palac­kokban a piaci lehetőségek jobbra fordulását, a szőlőt illetően viszont minden 'bi­zonnyal értékesítési gondok­kal kellene küzdeniük szü­ret idején. A borértékesítés frontján tapasztalható válsághelyzet miatt gyakori tehát a kép­ugon pedig a szőlészeti-bo­rászati tevékenységet tette teljesebbé a Csépai Tisza- menti Tsz szőlőfeldolgozója és borpalackozója. Mindket­tőben az idei termelési és értékesítési kilátásokról, a kapacitáskihasználás és az alapanyagéi Iá tás várható alakulásáról érdeklődtünk. Volt tehát végül is mit feldolgozni és palackozni. Az óborkészlettel együtt össze­sen 1? ezer hektoliter nedűt tároltak a téesz pincéiben. Nem az alapanyagellátáson múlt hát, hogy csak har­madrészben tudják kihasz­nálni a palackozóüezem ka­pacitását. Az' országos ten­denciához hasonlóan ugyan­is a csépaiak borai, a ka­darka és rizling iránt is ala­posan megcsappant a keres­let. Főleg a szocialista or­szágok importigénye csök­kent a korábbi évekhez ké­pest. Pedig a koratavaszi rügy­vizsgálatok alapján idén jó­nak mondható, hektáron­ként mintegy öt-hat tonna közötti termésre számíthat­nak a csépaiak szőlőből. Van bzenkívüil csaknem hétszáz tonnányi felvásárlási köte­lezettségük a háztáji és kis­gazdaságok felé is. letesen vett uborkaszezon a itiszaugi palackozó üzemben. Biztató igazi uborkaszezon elé néz viszont az ugyan­csak tavaly nyáron üzembe helyezett savanyítóüzem a Giibakházi Vörös Csillag Tsz- ben. No nem a termést ille­tően, hiszen hol van még az idei nyár, hanem a savanyú­ságok iránti kereslet alaku­lása szempontjából. A fel­dolgozó létrehozásában is jó partnernek bizonyult Békés­csabai Konzervgyár által exportált termékeik ugyan­is olyannyira megálliták a helyüket a tőkés — főként ausztráliai és NSZK-beli — piacokon, hogy azokból a megrendelések alapján a ta­valyi 20 millióval szemben idén mintegy 60 milliós ár­bevételire számít a közös gazdaság. Az úgynevezett zöldszezonban, tehát a friss termés feldolgozásának ide­jén mintegy kétezer tonna uborkát szándékoznak tartó­sítani ausztráliai megrende­lőjük részére. A hat hétig tartó uborkaszezont az NSZK-beli megrendelésre készülő ecetes és káposztával töltött almapaprika savanyí­tása követi. Ezekhez a ter­mékekhez mintegy 400 ton­na alapanyagra van szüksége az üzemnek. Jelenleg a karbantartók uralják a terepet a savanyí- tóban, az ott dolgozók egy részét a cipőfelsőrész készí­tő üzemében, többségüket a kertészetben foglalkoztatja a téesz. Az utóbbiak lassan már túl lesznek a hajtatásos palántanevelésen. Az alma­paprika megtöltéséhez és a vegyesvágott savanyúság gyártásához szükséges ká­posztafélék palántázását már meg is kezdték a nagyüzem­ben és a tagok háztáji föld­jein. Az 1988-ra tervezett csaknem ötezer tonna kész­áru alapanyagának mintegy a harmadát ugyanis a oibaik- házi szövetkezetben termelik meg. Uborka „hét határból" A közösből és a háztájiból kerül majd ki a paprika- és a káposztafélék teljes meny- nyisége, az uborka alap­anyagnak viszont csak alig a hatodrésze. Az utóbbi sava- nyúságnakvalóból a többi mennyiséget kis túlzással hetedhét határból vásárolják föl. Jászsági, KalocsaJkör- nyéki, törökszentmiklósi, Szeged-környéki termelő­szövetkezetekkel, áfész szak­csoportokkal kötöttek ugyanis felvásárlási szerző­dést nagy és kisüzemekben termelt uborka felvásárlásá­ra. Elgondolkodtató, hogy a környékbeli, egyébként ré- gente nagy zöldségtermeszté­si .hagyományokkal bíró, ti­szazugi gazdaságok nem na­gyon mutatnak hajlandósá­got alapanyagtermelésire a cibafcialknak. Nem csak üze­mi érdek lenne pedig, hogy minél kisebb távolságról, minél kevesebb mennyiségi és minőségi veszteséggel jus­son a savanyítanivaló az egyébként is regionális cél­lal létrehozott savanyító- üzemibe! Temesközy Ferenc Biztató rügyvizsgálatok Siker Ausztráliában Sávos vetőgép a GITR-nél A GITR a szolnoki központú gabona- és ipari nö­vények termelési rendszere új vetőgépet próbál ki a ma­gyar rónákon. Az Amason típusú munkagép a kalászos gabonák vetésére különösen alkalmas, mivel a magokat szórva, azaz a tenyészterület teljes egészét kihasználva juttatja a talajba. A vetési mélység is meghatározott kultúránként változtatva 3—9 centiméter. Képeinken a GITR szakemberei kipróbálják, tesztelik az új vetőgépet őszi árpa vetésénél. Várhatóan az új technika alkalma­zásával mintegy 15 százalékos fajlagos hozam növeke­dését várják a rendszer szaktanácsadói.

Next

/
Thumbnails
Contents