Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-23 / 96. szám
Ara: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évf. 96. sz., 1988. április 23., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Biztató terméskilátások, aggasztó borpiac A szerkesztőség postájából A munkahelyi közművelődés szolgálatában A lányok, a lányok, a lányok... Közösen gondolkodva Ma ülést tart a megyei pártbizottság; nem rendkívüli ülés ez, szervesen illeszkedik a pártélet rendszerébe. Tartalma azonban mégis rendkívülivé teszi: hisz ezúttal olyan eszmecserére kerül sor a testület mukaprogramjában, amely nemcsak a párttagság egészét, az ország jövőjét érinti; a kibontakozáshoz szükséges új társadalmi, gazdasági, politikai feltételrendszer kialakításáról van ugyanis szó. A XIII. kongresszuson kitűzött célok megfelelnek ugyan a magyar nép érdekeinek, de a körülmények gyors és kedvezőtlen irányú változása miatt a kongresszusi határozatban megfogalmazott módon és ütemezésben nem valósíthatók meg. Olyan nagy horderejű kérdésekről van szó, amelyekben a válaszadás már meghalad- J ja egy központi bizottsági ülés hatáskörét. Épp ezért döntött pártunk a magasabb, szélesebb körű fórum, az országos pártértekezlet összehívása mellett; hogy a többség véleménye alapján, országos pártvita eredményeként határozhassa meg végleges döntését. A pártértekezlet elé kerülő, most folyó eszmecsere alapján átdolgozott dokumentumtervezet tehát a párttagság meghatározó többségének véleményét is tükrözi majd. Ez adja a megyei párt- bizottság mai ülésének is az igazi jelentőségét, de egyúttal a felelősségét is ez növeli. Azt a felelősséget, amely már az alapszervezetekben tartott vitákat is jellemezte mindenütt. Aki megyénkben ezekben a napokban pártrendezvényeken vett részt, tapasztalhatta. hogy valami változott a szókimondásban. Nem a korábban jellemző „mondjam, ne mondjam” okoskodó megfontolás, hanem „ami a szivemen, az a számon” elv vezérelte azokat, akik a vitákban részt vettek. De nem a kimondott szó megfellebbezhetetlen igazságának tudatában mondták el véleményüket, javaslataikat, hanem vitára készen, érzelmektől fűtötten. Bizonyságául annak, hogy készek felelősségteljesen gondolkodni — munkálkodni az ország sorsán, annak jövőjéért. És főleg akkor készek erre, ha annak tudatában foglalhatnak állást, hogy a párt vezető szervei nemcsak a határozatok feldolgozását, magyarázatát, elfogadtatását és végrehajtását várják tőlük, hanem a döntés meghozatala előtt is igénylik észrevételeiket, tanácsaikat. A pártélet megélénkülése kétségkívül annak tudható be, hogy a Központi Bizottság az országos pártértekezlettel nem kész helyzet elé akarja állítani a párttagságot, hanem az állásfoglalástervezet vitára bocsátásával — mondhatjuk úgy is, hogy alulról felfelé építkezve — minden párttagot meghallgatva, felelősségérzetét és cselekvőkészségét fokozva munkálja ki a továbblépés irányát és módozatait. Nem véletlen tehát, hogy a párttagok közül aki csak tudott, részt vett az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének vitájában. Megyénkben ezeken a fórumokon a párttagság nyolcvan százaléka jelent meg, és húsz százaléka mondott véleményt, tett bátran javaslatot. Hosszú lenne ezen a helyen az erre vonatkozó „listát” felsorolni. A kialakult helyzetképből azért mégis hadd említsünk egy-két részletet, hiszen azok a párttagság egységes állásfoglalását tükrözik olyan kérdésekben is, amelyek nemcsak a párt belső életére hatnak ki, hanem az ország sorsára is. Mindenekelőtt azt, hogy a kommunista közvélemény továbbra is elengedhetetlennek tartja a párt kezdeményező, irányító, vezető szerepének egyértelmű érvényesítését. A párttagok igenis bíznak abban, hogy az általuk is időszerűnek és szükségesnek tartott országos pártértekezlet a párt megújulásával, erejének növelésével, eszmei-politikai és cselekvési egységének megszilárdításával, a párt iránti bizalom helyreállításával jár együtt. Ezért is tekintenek várakozásteli bizalommal, ugyanakkor kritikus szemmel a fontos esemény elé. Felelősségteljes, kritikus volt a pártrendezvények hangneme. A kritika azonban korántsem arra irányult, hogy szocialista építőmunkánk eredményeit kérdőjelezze meg, egyáltalán nem építőmunkánk lebecsülésére irányult; a bírálókat mindenben a jobbító szándék vezette. Arról beszéltek elsősorban és hangsúlyosan, olykor indulatosan, amin változtatni szükséges, amit fejleszteni, korszerűsíteni kell. Mindezt abban a tudatban, hogy most nem elsősorban eredményeinket kell summáznunk, hanem a további út kimunkálására kell törekednünk. Az alapvető egyetértés mellett az említett igény és szándék testesül meg az állásfoglalás-tervezetet illető bírálatokban. Amikor elismerik a párttagok, hogy a tervezetben foglaltak a leglényegesebb kérdésekre irányulnak, ugyanakkor joggal várják el, hogy a jövőre vonatkozó feladatok megfogalmazása legyen konkrétabb, épüljön a valóság talajára — tartalmi és időbeli vonatkozásaiban egyaránt. Továbbá jogos az az elvárás is, hogy az országos pártértekezlet fogalmazza majd meg azokat a legfontosabb törvény- szerűségeket, amelyek a szocialista építés jelenlegi szakaszában érvényesek. Az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének megyei vitája arról is tanúskodik, hogy a párttagok készek a társadalmi-gazdasági programban megfogalmazottak végrehajtására és ennek zálogát egy céltudatos, saját határozatainak érvényt szerző, megújulásra kész pártban látják. Mert a párt is csak akkor tud a társadalmi, a politikai intézményrendszer átalakításának élére állni, ha maga is megújul. E megújulásnak meghatározó momentuma a pártdemokrácia fejlesztésén túl. a konstruktív vitákban újra meg újra megteremtett pártegység, az új módszerek és az új munkastílus kialakítása, alkalmazása. Ez is a kibontakozás politikai feltétele. Tudván azonban azt is, hogy a feltétel megteremtésével a munka nem ér véget, hanem folytatódik. A taggyűléseken és egyéb pártfórumokon elhangzottakból kitűnik, hogy a párttagok azt akarják: a párt lendüljön mindenben offen- zívába. Javaslataikat megtették ehhez, most a megyei pártbizottság ülésén egységes állásfoglalásba ötvöződnek, de tettekkel is készek részt venni a rájuk váró feladatok megoldásában, hisz személyes érdekük is az, hogy a helyesen kimunkált úton, gyorsabban haladjon az ország. Ma véget ér Francia elnökválasztási hadjárat Franciaországban szombaton véget ér az elnökválasztási hadjárat. 38 millió választásra jogosult, április 24-én és május 8-án az urnákhoz járulhat, hogy két fordulós szavazással a következő hét évre megválasz- sza a köztársasági elnököt. Az utolsó közvéleménykutatások szerint a legnagyobb esélyes a hivatalban lévő elnök, a 71 éves Francois Mitterrand, ö az V. köztársaság negyedik elnöke és ő lehet az első, akit népi választáson újraválasztanak a legmagasabb állami tisztségre. Az 1988-as elnökválasztási hadjárat sok megfigyelő szerint új szakaszt nyithat a francia belpolitikában, és a hatalomgyakorlás rendszerében. A háború óta először fordul elő. hogy az elnökválasztáson nem az ország gazdasági és társadalmi irányításának két ellentétes — baloldali és jobboldali — felfogása csapott össze. Népfronttanácskozás Mihail Gorbacsov fogadta az amerikai külügyminisztert Folytatódtak a tárgyalások — Sajtóértekezlet A szovjet külügyminiszter Tolsztoj utcai vendégházában pénteken, moszkvai idő szerint reggel 9 órakor folytatódtak Eduard Sevardnad- ze és George Shultz tárgyalásai. Az amerikai külügyminiszter csütörtökön érkezett a szovjet fővárosba, s még aznap négyszemközti megbeszéléseket tartott szovjet kollégájával, majd teljes üléseken, illetve szakértői munkacsoportokban folytatódott a munka (a külügyminiszterek hét témakörben alakítottak ki ilyen bizottságokat) . (Folytatás a 2. oldalon) ülést tartott a Minisztertanács KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatásit adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly jelentését Nyi- kolaj Rizskovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és Branko Mikulics- nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnökének Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormánydöntések tudományos megalapozásának javítására, a várható következmények feltáráséra a Minisztertanács Tanácsadó Testületet hozott létre. A kormány megvitatta az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvény elveit, valamint a lakásgazdálkodás korszerűsítésének koncepcióját. A Minisztertanács javasolta az Elnöki Tanácsnak a lakásszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A Minisztertanács határozatot hozott a lakcímbejelentés és . -nyilvántartás korszerűsítésére. A Minisztertanács jelentésit hallgatott meg a bányák biztonsági helyzetéről és a fogyasztási cikkek minőségi követelményeinek érvényesüléséről. A Minisztertanács dr. Raft Miklóst kinevezte a Minisztertanács Hivatala elnökiévé, dr. Kiss Elemért és Bercsényi Botondot pedig a Hivatal ein ökhel y ettesévé. (Folytatás a 2. oldalon) Lenin születésének évfordulóján Megemlékezések országszerte, elismerés propagandistáknak Napirenden az állásfoglalás- tervezet A Hazafias Népfront Országos Elnöksége — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott pénteken a népfront Belgrád rakparti székházában. A testület a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának felkérése alapján az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét vitatta meg. Heti világhíradó Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon Vlagyimir Iljics Lenin születésének 118. évfordulója alkalmából agitátorokat és propagandistákat tüntettek ki pénteken az MSZMP Központi Bizottságának székházában. A központi kitüntetési ünnepségen Lakatos Ernő, a Központi Bizottság Agitá- ciós és Propaganda Osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket: az elnökségben helyet foglaló Szabó Istvánt, a Politikai Bizottság tagját, a TOT elnökét, valamint a megyei pártszervek, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága, a Munkásőrség és a Művelődési Minisztérium képviselőit, a párt intézményeinek, az agitációs és a propaganda szerveinek munkatársait. Ezt követően kifejtette: külön jelentőséget ad az ünnepségnek mai helyzetünk, a szocializmus világmozgása, a társadalom és a párt előtt {Folytatás a 3. oldalon) A sorközök tárcsázását végzik ezekben a napokban a csépai téesz jó terméssel biztató szőlőültetvényeiben. Belső fotónkon: a cibakházi határban megkezdték a savanyítóüzem fontos alapanyagának, a káposztaféléknek a palántázását. (írásunk a 3. oldalon) A felvételi rendszer Az idén még nem változik- A sokait bírált hazaii egyetemi felvételi rendszer most végre változóban van. A korszer űsíités irányelvei az egyetemre, főisikolára való bejutás merevséget kívánják -oldani és a kezdeti beváláson alapuló szelekciót javasolják meghanosíitamá. Az egymásra épülő módosítások szakaszosan lépnek életbe. Az idei felvételi semmiben sem különbözik a tavalyaitól, alapelv ugyanis, hogy a középiskolás diák minden változásról időben értesüljön, egyetlen új követelmény se érje váratlanul. Meghatározó elve a felvételi rendszer módosításának, hogy — a jelenlegi gyakorlattal ellentétben — építeni kíván az érettségi eredményekre. Hosszú távon arra számít a minisztérium, hogy egy országosan egységes érettségi vizsgarendszer bevezetésével, a felsőoktatást is képviselő független vizsgabizottságokkal, kiküszöbölheti a mai értelemben vett felvételi vizsgát. Ehhez persze fel kell oldani a keretszámokat, s érvénybe léptetni a felsőoktatás szintjén folytatódó szelekciót. Ez a lehetséges modell — az egyszerűsítésen túl — jól láthatóan a minőségi képzést és a minőségi szelekciót célozza meg. De megannyi feltételét kell kidolgozni elvben és gyakorlatban is. A legsürgetőbb teendő a felvehetők létszámának emelése, amit az ország szellemi potenciáljának növelése mellett a demográfiai hullám feszítő ereje is egyre erőteljesebben fog követelni a 90- es évektől, ahogyan gyarapszik a felsőfokon továbbtanulni kívánó érettségizők száma. A jelmlegi arány tartásához fokozatosan el kell érni a 25 százalékos emelést, s könnyű belátni, hogy ennek nem csak pénzügyi feltételei varrnak — bár vannak azok is —, mert nem elhanyagolható szempont az intézmények kapacitása sem.
