Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

1988. ÁPRILIS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Külkereskedelmi Bank RT Biztonságos üzletmenet NAPIRENDEN: II társadalmi ellenőrzés, a fogyasztói érdekvédelem SZMT-ÜLÉS SZOLNOKON Tegnap ülést tartott Szol­nokon a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A testület több fontos napirend mel­lett áttekintette a kereske­delmi társadalmi ellenőrzé­sek tapasztalatait, a fo­gyasztói érdekvédelmet. A szakszervezetek alapvető funkciójukból eredően je­lentős feladatuknak tekintik a lakosság, a fogyasztók ér­dekvédelmét, az áruellátás folyamatosságát, a kereslet és a kínálat közötti arány­talanságok feltárását. Ennek a tevékenységének me­gyénkben gazdag hagyomá­nyai, fokozatosan javuló eredményei vannak. A Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola szolno­ki kihelyezett tagozatának hallgatóiból, valamint nyug­díjasokból álló szakszerveze­ti társadalmi ellenőrhálózat csaknem négyszáz tagja szé­les körű vizsgálatokat vé­gez; 1987-ben, egy év alatt a tanácsokkal, a kereskedel­mi felügyelőségekkel együtt­működve hatszáz közös, il­letve önálló ellenőrzést tar­tottak. A zöldség- és gyü­mölcsforgalmazástól a kis­települések áruellátásáig, a bútorértékesítéstől a hús és tüzelőanyag-ellátásig, az idegenforgalomig számos te­rületen vették szemügyre az árukínálatot, az árak alaku­lását, a kereskedelmi és vendéglátóipari rendelke­zések betartását. Az ellenőrök a vizsgált egységek közel felénél kifo­gást találtak a fogyasztói árak körül, a hús és húské­szítményeknél az árakat nem előírás szerint tüntet­ték fel. A próbavásárlások harminc százaléknál tapasz­taltak szabálytalan mérést, részben a fogyasztó megká­rosítását. Visszatérő jelen­ség, hogy a kistelepülések, külterületek boltjaiban rosszak a vásárlói körülmé­nyek, hiányos az áruellá­tás, különösen olcsóbb élel­miszerekből. fogyasztási cikkekből; baj van a higié­niai állapotokkal. Az ellen­őrzött bútorok körül sem találtak mindent rendben, egyharmada nem felelt meg a minőségi követelmények­nek. A feltárt szabálytalan­ságokért az illetékes állami szervek háromszáz személyt vontak felelősségre. A fo­gyasztók megkárosításáért kilenc szabálysértési felje­lentést kezdeményeztek és tizennyolc figyelmeztetést adtak ki. 1988 január 4-től me­gyénkben is megszervezték az áruellátásra, a fogyasztói árak alakulására, annak al­kalmazására irányuló árfi­gyelést. Azóta eltelt három es fél hónap alatt több mint kétszáz társadalmi ellenőr­zést végeztek. Áprilistól nö­vekedett a szabadáras ka­tegóriába tartozó áruk szá­ma, ezért továbbra is napi­renden tartják, sőt erősítik a társadalmi kereskedelmi ellenőrzéseket. Az ellenőrök szakmai ismereteinek a bő­vítésére az idén két ütem­ben, májusban és október­ben továbbképzést tartanak. Az SZMT-ülés megvitatta és véleményezte Szolnok me­gye közlekedésének, hírköz­lésének hosszútávú prog­ramjai időarányos végrehaj­tásáról szóló jelentést és a megyei tanács elé kerülő ez­zel kapcsolatos előterjesz­tést. Sikeres évet zárt a múlt esztendőben a Magyar Kül­kereskedelmi Bank Rt., for­galmát több mint 40 száza­lékkal növelte és nyeresége meghaladja a 3 milliárd fo­rintot — állapították meg a pénzintézet közgyűlésén csütörtökön a Duna Inter­continental Szállóban. Erdély Gábor elnök-vezér­igazgató elmondotta, hogy a bank nyeresége jelentős részben a gyorsan fejlődő fo­rint hitelezési tevékenység­ből származik. Számottevő­en bővítette’ a bank a nem­zetközi bankügyletekből származó bevételét és jöve­delmezőnek bizonyultak azok a szolgáltatások is, ame­lyekkel a külkereskedelem fejlesztését támogatják. A bank továbbra is szolid üz­letpolitikát kíván folytatni. Ennek szellemében az igaz­gatóság javasolta a közgyű­lésnek, hogy a nyereségből 1,9 milliárd forint értékű tartalékot képezzenek, ami szükséges a bank biztonsá­gának további növeléséhez, s a részvényeseknek 12 száza­lékos osztalékot fizessenek ki. Mindkét javaslatot elfo­gadta a közgyűlés. Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes elmondot­ta, hogy a pénzügyi kor­mányzat a jelenlegi helyzet­ben igen nagyra értékeli a bank szolid és konzervatív üzletpolitikáját, s azt, hogy az üzletmenetben a bizton­ságot helyezi előtérbe. En­nek következménye, hogy a kormány pénzszűkítő intéz­kedéseit a bank megfelelő szelektivitással tudta közve­títeni ügyfeleinek, s így partnereinél pénzügyi gon­dok nem jelentkeztek. . MEZŐTÚRON: Továbbra sem ismert, mi terjeszti a szalmonellát Fertőtlenítik a vizet, szünetel a fagylaltárusítás Mezőtúron tegnap dél­utániig több miint félezer em­ber kereste fel az egészség- ügyi intézményeiket szalmo­nellafertőzésre utaló pana­szokkal. A fertőzés -lánc olat- malk még nincs vége, hiszen naponta huszonöt-harminc új megbetegedést regisztrál­nak a rendelőikben, s a pa­naszosok közül huszonné­gyen igényeltek kórházi ke­zelést. A város közhangula­tát az nyomaszftja, hogy a fertőzés gócát illetően szin­te sötétben tapogatóznak az illetékesek, hiszen a szalmo­nellát mindössze egy eset­iben egy közkúti 'kifolyónál sikerült eleddig „tetten ér­ni”. Dr. Ambrózy Péter városi főorvos elmondta, hogy sű­rű vendégjárás jelzi a meg- möveflsfcdett érdeklődést; az ötlet című újságtól és a Pol­gári Védelem című laptól jártak nála kollégák, min­ket megelőzően. Nékik is csak azt mondhatta, amit a •mi kérdésünkre: hatvannál több különböző helyről vett mintát analizáltak — még az udvarokban is megvizsgál­ták a baromfiak hulladékát — ám valamennyi eredmény negatív volt. Természetesen, elsősorban a közfogyasztán si cikkeket gyártó üzemek kerültek górcső alá, így ala­posan. elemezték az állami gazdaság húsüzemének és a vágóhídnak a higiénés álla­potát, ám mindent a legna­gyobb rendben találtak. A tényék azt bizonyítják, hogy nem a városon kívül előál­lított, élelmiszer lehet a fer­tőzés Okozója, mert úgy más településeken is előfordultak volna hasonló megbetegedő-' sek. Az első számú ^gyanú­sított” a víz is 'baktérium- mentesnek bizonyult, a biz­tonság kedvéért minden­esetre erősebben klórozzák, 'mint korábban. Szóba került az is, hogy nem mindenki jelentkezett talán az egészségügyi szer­veknél, aki hastmenéses, hányingerrel járó tünetet észlelt, hiszen — főleg a kül­területeken lakók — csak akkor mennek orvosihoz, ha már viszik őket. A főorvos szerint ennek a lehetősége • fennáll, miként az is elkép­zelhető, hogy növelte a be­tegék létszámát néhány megriadt páciens is, aki ép­pen a közhangulat hatására „észlelte” magán a fertőzés jegyeit. Miután a mezőtúri városi kórháznak fertőző osztálya nincs, így a karca­gi és a szolnoki kórházba viszik az arra rászorulókat. Természetesen Mezőtúr egészségügyi apparátusa „ugrásra kész”, és megvizs­gálták annak is a lehetősé­gét, miként lehetne a lehe­tő legrövidebb ' idő alatt egy fertőző részleget létre­hozni a városi kórházban, ha erre netán szükség len­ne. Bármi is a baktérium köz­vetítő közege, egy biztos: valamennyi kórokozó „egy tőről fakad”, ezt mutatják a tenyészeték, melyek szerint a baktériumok egyazon szalmonella-törzsiből szár­maznak. Biztonsági okokból megszüntették a fagylalt árusítását a városiban, so­káig azt is mérlegelték, hogy átmenetileg bezárják a szó­rakozóhelyeket is, ám erre még nem került sor. Egyéb­ként érd,eikes képet mutat a megbetegedések korosztály szerinti megoszlása. A fertő­zöttek 60 százaléka 15 év alatti, 40 százaléka 15 és 50 év közötti, 50 év fölöttiek 'közül csak. .azok betegedtek meg, akiknek családjában a fertőzés előfordult. Bár sem térben, sem idő­ben nem lehet a közös ere­dőjét találni a fertőzésnek, a feltételezés szerint a húsvé­ti ünnepek megváltozott ét­kezési rendje hozhatta fel­színre a megbetegedések so­rát. Ráadásul a tavaszi szü­netben a diákok „vitték- hozták” a fertőzést. Mindez­zel együtt tovább folyik a góc kutatása, ám dr. Amb­rózy Péter szerint az is el­képzelhető, hogy úgy ér vé­get majd a járvány, hogy az okozóját nem sikerül majd megtalálni. Hogy milyen a város -han­gulata? Érthetően feszült, és amikor szóba került a tájé­koztatás késlekedése, a fő­orvos ezt azzal is indokolta, hogy napjainkban komoly felelősséget vállal magára az, aki a közhangulatot bár­mivel is befolyásolhatja. Amikor már megfelelő té­nyek birtokába jutottak, hangszórós kocsikkal járták a várost, és a legfőbb tenni­valóikra figyelmeztették a la­kosságot. Tecnap -délután az ügye­letekre újabb -panaszosok ér­keztek, sőt egy -gyermeket kórházba is kellett szállíta­ni. Megnyugtató, hogy az egészségügyi -hálózat kellő felszereltséggel rendelkezik a -betegek gyógyítására, s a helyzet enyhülését • jelzi, hogy a fertőzést /okozó szal­monella látszólag ., kifulla­dóban'’ van. A tünetek eny­hébbek. a betegség lefolyá­sa pedig közel-sem olyan he­ves. miint az az első időkben volt. Kádár János találkozója tudósokkal, művészekkel Kádár János, az MSZMP főtitkára beszél, mellette Pál Lé- nárd, az MSZMP KB titkára és Radios Katalin, a KB osz­tályvezetője (MTI FOTÓ) (Folytatás az 1. oldalról) ikal, tehetségük kibon­takoztatásához szükséges fel­tételek hiánya miatt nem tudtak annyi hasznot hajta­ni, amennyit lehetne. Meg­engedhetetlen luxusnak ne­vezte, hogy hazánkban jóval több olyan tudományos ér­ték születik. mint ameny- nyit a gyakorlatban is hasz­nosítunk. Ezért is tartotta különösen fontosnak az állásfoglalás­tervezetben a tudományos kutatások fejlesztéséről meg­fogalmazottakat, hozzátéve, hogy az ehhez nélkülözhetet­len feltételek megteremtésé­ről szólva lehetne még hatá­rozottabb a dokumentum. Foglalkozott a ma oly sokat vitatott felelősség kérdésé­vel is, azt hangoztatva, hogy a Központi Bizottság önkri­tikus helyzetértékelése mel­lé oda kellene állítani mind­azoknak a felelősségét, akik mulasztottak a racionális gazdálkodás megvalósításá­ban, a rendteremtésben, a döntések kellő megalapozá­sában, dolgozzanak az irá­nyítás vagy a végrehajtás bármely szintjén. Veress Miklós költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára konkrét példákkal támasztotta alá azt a tapasz­talatát, hogy a kultúra pozí­ciói gyengülnek, anyagi fel­tételei romlanak. Mintmon- dotta, a jelenleginél mélyeb­ben és alaposabban kellene ennek okait elemezni, mert enélkül igen nehéz lesz meg­állítani ezt, a társadalom jövője szempontjából káros folyamatot. Tamássy István akadémi­kus, a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem rektora üdvözölte azt, a párt vezető testületéiben s a kormányza­ti munkában egyre inkább teret hódító törekvést, hogy a döntések a korábbinál szé­lesebb körből érkező véle­ményekre alapozva szülesse­nek. Jó volna, tette hozzá, ha ez a demokratikus gya­korlat mielőbb jellemzővé válna a különböző ágazatok irányító munkájára is. Ancsel Éva akadémikus, egyetemi tanár azt a kérdést elemezte hozzászólásában: miként lehetne a párt iránti bizalmat erősíteni. Vélemé­nye szerint ehhez mindenek­előtt kendőzetlen igazmon­dásra, s a reformprogramot hirdető párt állandó önmeg­újítására van szükség. A Dárt tekintélyét veszélyeztet­hetik az extenzív irányítási módszerek. Hatalmi szóval nem lehet érvényesíteni a párt. vezető szerepét. Berend T. Iván, az MTA elnöke személyes hangú hoz­zászólásában arra emléke­zett, hogy a kommunisták soraiba lépve annakidején ő elsősorban konkrét cse­lekvési lehetőséget keresett és talált is a pártban. Ezt a cselekvési lehetőséget köte­lességünk ma is megterem­teni a fiataloknak — hang­súlyozta —, ehhez persze ha­tározott programot kell ad­ni, majd azt következetesen ‘magvalósítani. Igen fontos, hogy minden szinten érvé­nyesüljön a szavak és .tettek egysége, mert ennek hiánya bizalomvesztéshez vezet, s az egyébként helyes politikai célok is visszájukra fordul­hatnak. Kozma Ferenc közgazdász, asz MSZMP KB Politikai Fő- iskolájámaik retetorhelyettiese kifejtette, hogy a párt cse­lekvési programjának ki­munkálása során a stratégiai és a rövidtávú feladatokat egymással összehangoltam, egységben kell megjelölni, s a reformfolyamat egészét az így született célokhoz iga­zodva megvalósítani. Mind­ebben meghatározó szerepe van az emberi tényezőnek, ahogyan fogalmazott: az em­berekben rejlő atomenergia ■felszabad: Itásá ra van szük­ség. Fülöp József akadémikus, geológus, az ELTE rektora a feladatok rangsorolását tar­totta különösen fontosnak mai helyzetünkben. Ha a társadalom számára megha­tározó elemekre koncentrál­juk a szellemi és anyagi erőforrásokat, akkor az egyszersmind jó alapot ad a társadalmi közmegegyezés újrateremtéséhez is — mon­datta. Szinetár Miklós ja Magyar Televízió főrendezője, annak szükségességére hív­ta fel a figyelmet, hogy közgondolkodásunkban te­ret hódítson a reális törté­nelemszemlélet. Ennek alap­vető feltétele, hogy a maga teljességében lássuk és 'lát- íiaissulk történelmi utunkat, mutassuk be azt a fiatalok­nak, 'akik csak e háttér is­meretében képesek felmér­ni a megtett út nagyságát, birtokba vertni alapvető szo­cialista értékeinket. E gondolathoz kapcsoló­dott Németh G. Béla iroda­lomtörténész. az ELTE Könyvtárának főigazgatója is, aki a fiatal értelmiségiek oktatásához elengedhetetlen­nek tartotta a történelem kellő mélységű udományos analízisét. Daróczi Zoltán akadémi­kus, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem rektora az oktatómunka tapasztalatai­ból azt emelte iki, hogy a ne­velés csak akkor lehet ered­ményes, ha a fiatalok által felvetett kérdésekre hiteles válaszokat adunk. Vélemé­nye szerint a párttagság meggyőző munkája, érvelő­készsége az utóbbi időszak­ban gyengült. Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese nagyra értékelte azit, a dokumen­tum-tervezetben is megnyal;- vánuló politikai törekvést, hogy a párt meg kívánja te- reimtem az önikantrolljához, önkorrekeiójához szük­séges feltételeket. Eh­hez persze a megfelelő me­chanizmust is ki kell építe­ni. A reform körül zajló vi­tákban kevés szó esik arról — mutatott rá —, hogy a re­formfolyamat élén a párt állt, s áll ma is. Ezért is oly fontosak a nyilvánosság szé­lesítését szolgáló törekvések — tetté hozzá. Szentes Tamás, az MSZMP KB társadalomtudományi in­tézetének főigazgató-helyet­tese a politikai vezetés és a tudomány viszonyát elmezve kiemelte: a társadalomépí­tés jelenlegi szakaszában felértékelődnek a társada­lomtudományi kutatások, ami a szellemi műhelyekre, tudósokra is nagyobb felelős­séget' ró, ugyanakkor szük­ség van a kutatási eredmé­nyek következetesebb hasz­nosítására, megismertetésé­re. Kádár János megköszönte a jelenlévőknek, hogy meg­hívását elfogadták. Mint mondotta, e beszélgetés kez­deményezésével az volt a szándéka, hogy közvetlenül is információkat kapjon ar­ról, a magyar értelmiség képviselői miként ítélik meg helyzetünket, azt a politikai programot, amelyet a pártér­tekezletre készített állásfog­lalás-tervezet körvonalaz. Az itt elhangzott őszinte sza­vak, a társadalmunk lényegi kérdéseit érintő vélemények nagyban segítik a pártérte­kezletre való felkészülést — mondotta, hangsúlyozva, hogy a felszólalásokban meg­fogalmazott javaslatokat, észrevételeket érdemben fel­dolgozzák, s az előkészítő munka hátralévő szakaszá­ban hasznosítják. A téli szünet után ismét megnyitotta kapu it az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Em­lékpark, amely tavaly mintegy kétszázezer hazai és külföldi turistát fogadott. Az Idén az első vendégek Budapestről és Tata bányáról érkeztek a Csongrád megyei em­lékhelyre (MTI fotó: Tóth Béla) — pb —

Next

/
Thumbnails
Contents