Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-20 / 93. szám

Ny lkot aj Rizsko v tegnapI programjából Látogatás a Tungsramban és a sárisápi Új Élet Termelőszövetkezetben Megduplázódnak a terméshozamok AZ ÖNTÖZÉS RENESZÁNSZA MESSZEBBRE MUTATÓ TERVEK Szolnok megye közismerten az ország csapadékszegény térségei közé tartozik. Az utóbbi öt aszályos esztendő egyre jobban az öntözés fejlesztésére irányította a figyelmet, s az e célt szolgáló beruházások kiemelt szerephez jutottak. Megyénkben mintegy 60 ezer hektárnyi öntözőtelep van, s ez az országos nagyságrend 21 százaléka. Ezzel a szántó- terület 15,6 százaléka öntözhető, szemben az országos hely­zetet jellemző 6 százalékkal. A Nádudvari KITE 1987- ben indította három éves szuperintenzív öntözésfej­lesztési programját, amely a megyében is nagy figyelmet keltett, s nagy beruházási kedvet váltott ki. Az élénk érdeklődést jelzi, hogy ta­valy — az első esztendőben! — 16 általuk ajánlott Val- mond öntözőberendezést he­lyeztek üzembe, s ezekkel mintegy 4300 hektárnyi te­rületet vontak be a szuper­intenzív technológiájú mű­velés alá a megye nagyüze­mei. Az idei tervek jóval messzebbre mutatnak. Az elképzelések szerint 33 újabb berendezés beállításával to­vábbi hétezer hektáron nyí­lik lehetőség az új termelé­si technológia bevezetésére. Az időszak befejező éve 1989 lesz, amikorra továbi 19 be­rendezést telepítenek, újabb 4200 hektár terület szupar- intenzív művelését ütemez­ték be a megye gazdaságai. Nem túlzás tehát a szakem­berek véleménye, miszerint reneszánszát éli ma nálunk az öntözés. A megye mezőgazdasági nagyüzemei jelenleg szinte kizárólag kukoricát termesz­tenek a szuperintenzív tech­nológiára alkalmassá tett te­rületen, és ez azért .fontos igazán, mert megyénk állan­dó kukoricavásárló térség­nek számít. A KITE által adott új technológia beveze­tésekor a gazdaságok öt tonna hektáronkénti többlet­termést vállaltak — vállal­nak — a szerződéskötést megelőző három év átlagá­hoz képest, és így csaknem megkétszereződnek a ter­méshozamok. (1987-ben a megyei „többletátlag” meg­közelítette a hat tonnát.) A Valmond öntözőberen­dezéseket _ meg lehet ugyan vásárolni, de az üzemek szí­vesebben lízingelnek, hiszen a lízing díjat költségenként tudják elszámolni, nem pe­dig a beruházási keretből. A technológia segítségével el­ért többlettermés után egyébként kereskedelem­politikai támogatás jár a termelőknek, s ennek össze­ge a lízing díj jelentős ré­szét fedezi. (A beruházás többi részére 30 és 70 száza­lék közötti állami támoga­tás igényelhető.) A szuperintenzív módszer persze nemcsak a fokozott öntözést jelenti. A KITE komplett technológiát ad, amely magában foglalja töb­bek között a jó vetőmagot, a magas tőszámot, a nagyon gondos talajmunkát és a fo­kozott tápanyagellátást is. Az öntözés csak egyik — de nagyon fontos — része e sornak, segítségével olyan mikroklimatikus viszonyok alakíthatók ki, amelyek gya­korlatilag függetleníthetik az érintett területet az időjárás szeszélyeitől. Néhány szuperintenzív technológiát meghonosító gazdaság a kukorica mellett más növények ilyen termesz­tésével is próbálkozik az idén. Foglalkoztatás- és bérpolitika Átképzés, újrakezdési kölcsön, közhasznú munka ÁBMH-tájékoztató Bécs — utótalálkezó Magyar felszólalás Az országok közötti kap­csolatok csak akkor lehet­nek normálisak és kiegyen­súlyozottak, ha az ezekben élő nemzetiségek képesek betölteni igazi szerepüket: a közeledés és összefogás híd- jaként szolgálnak, nem pe­dig az elválasztás és az el­idegenedés tényezőiként sze­repelnek — jelentette ki Er­dős André nagykövet, a bé­csi utótalálkozón résztvevő magyar küldöttség vezetője kedden, a találkozó plenáris ülésén. Felszólalásában hangoztat­ta: Magyarország küldöttsé­ge a bécsi tanácskozás most kezdődött új fordulójában eltökélten azért tevékeny­kedik, hogy érdemi eredmé­nyek szülessenek a Helsinki Záróokmányban foglalt va­lamennyi európai együttmű­ködési területen. A nagykövet a továbbiak­ban a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozva rá­mutatott, hogy az utótalál­kozón folytatott termékeny eszmecsere e téren is nem elhanyagolható haladást eredményezett, de a munka jelentős része még hátra van. A Magyar Sajtó Házában Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke tájékoz­tatta az újságírókat a fog­lalkoztatáspolitika jelenlegi helyzetéről, a bérpolitikáról, továbbá a tervezett bérre­formról. Az államtitkár mindenek­előtt bejelentette, hogy má­jus 2-ától 4-éig Nemzetközi bérreform és gazdasági ki­bontakozás címmel Budapes­ten konferenciát rendeznek, amelyen a kutatók ismerte­tik a bérpolitikával össze­függő alapkérdéseket, a fej­lett piacgazdaságú országok képviselői pedig kifejtik az ezzel kapcsolatos vélemé­nyüket. Halmos Csaba leszö­gezte, hogy hazánkban olyan bérreformra van szükség, amely nem igényel nagyobb pénzeszközöket, sőt jövedel­met termel. Az ÁBMH vé­leménye szerint a bérreform nem kötődhet egy meghatá­rozott naptári időponthoz, hiszen ez egy folyamat, amelynek célja, hogy az ed­digitől eltérő mechanizmust hozzon létre a bérpolitiká­ban. A bérreform kidolgo­zásakor óhatatlanul szükség van az utóbbi húsz év hi­bás bérpolitikai lépéseinek feltérképezésére, elemzésére. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a bérpolitikának nem alakult ki sajátos arcu­lata, funkciói a változó gaz­daságpolitikai prioritások függvényében módosultak. Hiba volt, hogy nem ismer­ték fel: a bér önmagában nem pusztán gazdasági, ha­nem egyszerre gazdasági, po­litikai és társadalmi kategó­ria. Mindez törvényszerűen vezetett a torz kereseti ará­nyok kialakulásához. Az ál­lamtitkár hangsúlyozta: ha nem indítjuk el 1989-től a bérreformot — ami tulaj­donképpen a teljes bérpoli­tikai mechanizmus újragon­dolása és új alapokra helye­zése —, akkor veszélybe ke­rül a stabilizációs és kibon­takozási program. Átérve a másik témára, ma már nem lehet vitatni, (Folytatás a 3. oldalon) Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, április 19-én látogatást tett a Műszertechnika kisszövetkezetben, ahol Széles Gábor a szövetkezet elnöke tájékoztatta (MTI FOTÓ) A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törökszentmikló­si malmában naponta 18 vagon búzát őrölnek meg. Az elké­szült liszt egy részét a felvételünkön látható FAVEMA liszt­csomagoló gépen tasakolják. Egy műszakban 200 mázsát töl­tenek húszezer tasakba — Mészáros — Gyárlátogatással folyta­tódott kedden Nyikolaj Rizskov magyarországi prog­ramja. Az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a kormány meghívásá­ra hivtalos, baráti látogatá­son tartózkodik hazánkban, a kora reggeli órákban a Tungsram Rt., budapesti gyárát kereste fel. A vendé­get és kíséretének tagjait, köztük Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettest, Nyikolaj Pugin gépkocsi ipa­ri minisztert, Anatolij Lu- kasovot, az Állami Tervbi­zottság elnökhelyettesét és Borisz Sztukalin nagyköve­tet a magyar vendéglátók, Grósz Károly miniszterel­nök, Marjai József minisz­terelnök-helyettes, kereske­delmi miniszter, Berecz Fri­gyes ipari miniszter, Raj­nai Sándor nagykövet, illet­ve Újpest párt- és állami vezetői fogadták a nagy­múltú vállalat központjában. A gazdálkodás főbb ada­taival, a fejlesztési elképze­lésekkel Gábor András ve­zérigazgató ismertette meg a látogatókat. Mint elmond­ta, a Magyarországon csak­nem 20 ezer dolgozót foglal­koztató, 92 éves nagyválla­lat tavaly mintegy 11 milli­árd forint termelési értéket állított elő. A Tungsram- amiblémával ellátott gyárt­mányok — a különféle fény­források, félkész termékek, gyártó berendezések — a világ minden táján, a tőkés piacokon és a szocialista or­szágokban egyaránt jól is­mertek, keresettek. Ennek megfelelően a cég jelentős arányban, mintegy 5 száza­lékkal részesedik világ fény­forrás előállításából. Tér­iméi ő üzemeik, kereskedéli- mi kirendeltségeik, képvise­leteik hálózata az amerikai kontinenstől Ausztráliáig több mint száz országot fog át. Jelentős múltra tekintenek vissza a Tungsram orosz- szovjet kapcsolatai is; a részvénytársaság már 1901- ben kapcsolatokat épített ki az orosz iparral. A kontak­tusok a felszabadulás után indultak jelentősebb fejlő­Nyikolaj Rizskov az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, április 19-én programját a Tungsram RT budapesti gyárában kezdte (MTI TELEFOTÓ) désinek. Különösen 1957 után vált szorossá az együttmű­ködés, amikor a magyar vál­lalat megkezdte gyártó be­rendezéseinek exportját a Szovjetunióba. A három év­tizede folytatódó gyümölcsö­ző együttműködés nyomán a Szovjetuniónak szállított mintegy 700 millió rubel ér­tékű Tungsram-gyártósorok- ról kerül le a szovjet lám­pák és fénycsövek túlnyomó többsége. A különösén fontosnak tartott szovjet piac megtar­tása és további bővítése ér­dekében a vállalat keresi az együttműködés újszerű for­máit. így például az elmúlt években közös tervezőirodá­kat szerveztek szovjet part- nervállailataiíklkatli, a közeljö­vőben közös vállalat kezdi meg működését Poltavában, s az Avto Váz egyesüléssel kötött együttműködési meg­állapodás alapján vezérlő­berendezéseket szállítanak az ott készülő i pari robo­tokhoz. A rövid ismertetőt köve­tően kötetlen párbeszéd ala­kult ki a magyar vendéglá­tók, gazdasági szakemberek és szovjet vendégeik között. Nyikolaj Rizskov számos kérdést tett fel a gazdálko­dás szervezésével kapcsolat­ban ; érdeklődött a vállalat vezetőitől a Tungsram rész­vénytársasági formájának mai tartalma felől, a minisz­tériumi felügyelet rendszeré­ről, a szovjet kapcsolatok fejlesztésének távlatairól. A kérdésekre, észrevételékre válaszolva beszélgetőpartne­rei a szabadon kezelhető kö­zös pénz hiányában jelölték meg az együttműködés to­vábbi elmélyítésének leg­főbb akadályát. Kapcsolata­ink fejlődésének jelenlegi szakaszában — hangzott a magyar értékelés — minde­nekelőtt arra lenne szükség, hogy az áruk forgalmát a pénz forgalma kövesse. Nyikolaj Rizskov végezetül 'megtekintette a Tungsram múzeumát és a tavaly üzem­be helyezett autólámpa- gyártósort, amely a világ egyik legkorszerűbb ilyen jellegű automata berendezé­se. A nagyvállalat után egy, a magyar gazdaság másik pó­lusán elhelyezkedő gazdál­kodó szervezet tevékenysé­gével ismerkedett meg a szovjet kormányfő. Bár a Műszertechnika Kisszövet­kezet a foglalkoztatottak számában, a termelés össz­értékében nem kelhet ver­senyre a fényforrásgyártó nagyvállalattal, eredményes­ségét, fejlődésének dinami­káját tekintve méltó társa a (Folytatás a 2. oldalon) MA: I nyilvánosság is garanciája lehet a helyes döntésnek 3. oldal Lent és lent 4. oldal Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 93. sz., 1988. április 20., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents