Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

1988. ÁPRILIS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Túljelentkezések, hiányzó diákok, divatos szakmák JÁSZKUN HORIZONT Támogatása szabadidő tartalmas eltöltéséhez n mi legyen gondjai és a lehetőségek PÁLYAVÁLASZTÁSI KÖRKÉP A megyében az idén vár­hatóan nyolcszázzal több nyolcadikos végez, mint ta­valy. A középiskolák jelen­legi adottságai alkalmasak arra, hogy fogadják a meg- növékedett létszámú diákse­reget. Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden ta­nulónak teljesül a vágva: abban az iskolában folytat­hatja tanulmányait, ahova pályázott. Amíg némelyik intézményben még várják a nyolcadikosok jelentkezését, másutt már betelt a keret­szám. A középiskolák egy résziében éppen a napokban postázták az elutasított diá­kok jelentkezési lapjait a második helyen megjelölt intézménybe. A szolnoki Pálfy János szakiközépiskolából száz­harminc tanuló pályázatát küldik tovább. Az iskolá­ba kétszázötvennyolcan je­lentkeztek, de az intézmény a négy első osztályba csak százhuszonnyolc diákot ve­het fel. Különösen népszerű volt a számítástechnika szak, amelyre háromszoros volt a túljelentkezés. Az idén ugyancsak meg­növekedett a szolnoki Sza­muely Tibor szakközépisko­lába jelentkezők száma is. Tavaly még nyolcvanan se pályáztak az intézménybe, most viszont százhuszonhe- ten jelentkeztek a kilencven­hat helyre. A megye nyolcadikosainak több mint egytizede a Szol­noki 633-as Számú Petőfi Sándor Ipari Szakmunkás- képző Intézetet és Szakkö­zépiskolát választotta: a tár­gyi feltételeket tekintve ta­lán hem túlzás azt állítani, hogy a megye legmostohább hélyzetben lévő iskoláját. Mint ismeretes, tavaly ősz­szel az intézmény négy tan­terme, asztalosműhelye, két tornaszobája életveszélyes­sé vált. így jelenleg a negy­venhat osztály ezerkétszáz tanulója szorong az épület­ben. A szó szaros értelmében reggeltől estig tanítanak egy- folytában a nevelők. Az el­ső óra hét órakor kezdődik, az utolsóról este fél 8-kor csengetnek ki. A fiatalok mellett csaknem 300 felnőtt is tanul az iskolában, amely­ben mindössze 12 tanterem áll rendelkezésre. Az órák egy részét a kollégium he­lyiségeiben tartják, a torna­órákat pedig az udvaron, vagy más iskolákban. Az intézménybe a tavalyi­nál száznéggyel több, össze­sen 434 elsőst vettek fel az idén a hétszázat is meghala­dó jelentkezőből. Ettől füg­getlenül a vasbetonkészítő szakmában az idén sem jön össze egy osztálynyi diák. Miközben a változatlanul népszerű fodrász szakmában négyszeres volt a túljelent­kezés, s ugyancsak sokan pá­lyáztak a bőrdíszműves, a bútorasztalos osztályokba is. Kevesebben választották a kőműves és az ács szakmát, mint ahány tanulót felvehe­tett volna az iskola. A vá­lasztott szakon elutasított fiataloknak ugyan ajánlot­ták az utóbbi szakmákat, de többségük ragaszkodott az eredeti elképzeléséhez, s megfellebbezte az intézmény döntését. Az iskolában csak kétszáz­hetvenen végeznek az idén, s így a jövő tanévben jelen­tősen megnő a diákok szá­ma. A huszonlhéféle szakmá­ban ezerháromszázhetvenhat tanulót és háromszázhatvan felnőttet oktatnak. Az intézmény tárgyi felté­telei — mivel már jelenleg is zsúfolt az iskola — nyil­vánvalóan még kevésbé fe­lelnek meg az igényeknek a jövő tanévben. Az intézmény további működése válna két­ségessé az Achim úti iskola épülete nélkül. A tervek szerint szeptembertől hu­szonnyolc osztály kétszáz­ötvenhárom diákja tanul majd az Achim úti iskolá­ban, tizenkilenc húsipari, papíripari és szolgáltató szakmában. A Petőfi Sándor úti épületben pedig fii3 ta­nuló és 360 felnőtt sajátít­hatja el a különböző fa- il­letve építőipari szakmákat. Lehetővé válik az egymű- szaikos tanítás, amely régi vágya az iskola diákjainak, tanárainak. Nem csoda, hi­szen a tanulók több mint fe­le bejáró, sokan még sötét­ben indulnak el otthonról, hogy hét órára megérkezze­nek az iskolába, s ugyancsak besötétedik már, mire haza­érkeznek. Nemcsak a szolnoki isko­lához képest van szinte idil­li környezetben és helyzet­ben a Martfűi Cipőipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola. A cipőipa­ri szakmák mégsem vonzóak a fiatalok körében. Noha az idén megnövekedett a pálya- választók száma, az iskolába mégsem jelentkeztek annyi­an, mint ahány diákot fo­gadni tudna az intézmény. Jólléhet az idén még új, gu­miipari szakot is indítaná­nak. Az iskola, úgy tűnik, kénytelen beletörődni az utóbbi évek gyakorlatába, miszerint azok a tanulók, aiki két nem vettek fel egyik megpályázott iskolába sem, végül Martfűre jelentkez­nek. S lehet, hogy ellentmon­dásnak tűnik, de többnyire ők a jobb tanulók, nem pe­dig azok, akik elsőként pá­lyáznak az intézményibe. S a tanulmányok során jó ré­szük megbarátkozik a kény- szerűségből választott szak­mával is. Természetesen az lenne a jó, ha ez a ,,meg- barátkozás” már az általá­nos iskolában megtörtént volna. Az elkövetkező évek különösen erre intenek, hi­szen jövőre nyolcezren vé­geznek az általános iskolák­ban. Az utána következő esztendőkben ugyan csokikén a nyolcadikosak száma, ám akkor ás meghaladja majd a hétezret. A realitásoknak, a lehetőségeknek a számbavé­tele a pályaválasztás során akikor fontosabb lesz, mint eddig bármikor. Tál Gizella Szolnok megyeiek a Ki mit tud?-on A televíziós elődöntő Mint arról hétfői szá­munkban hírt adtunk, az el­múlt hét végén, vasárnap rendezték meg Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ színháztermé­ben a Ki mit tud? tehetség- kutató verseny megyei elő­döntőjét. A késő estébe nyú­ló bemutatósorozat a zsűri tagjai — köztük Gólos Ti­bor, a Ki mit tud? országos titkára és Vadkerti Tibor tv-rendező, a zsűri elnöke — értékelése szerint szokatla­nul egyenletes színvonalú volt. a tapasztalatok szerint a többi megyéhez képest lé­nyegesen több jó produkci­ót mutattak be a Szolnok megyei fiatalok. A marato­ni, de gördülékenyen szerve­zett és élményt adó elődön­tőről végül is tíz műsorszám jutott tovább a májusi te­levíziós válogatóra: Kozák Lajos szolnoki énekes, aki cigánydalokat adott elő, Nagy Zoltán karcagi nóta­énekes, Szakács Ágnes tisza­füredi versmondó, a Barna Gyöngyök Cigányfolklór Együttes Szolnokról, a mező­túri Szivárvány Citeraegyüt- tes, Dudás Zoltán szolnoki énekes, aki mai dalokat adott elő, Bakondi András és Bagi László gitárduója Tö- rökszentmiklósról, a jászbe­rényi Lehel táncklub. Tardy Balázsné szolnoki prózamon­dó, valamint a szolnoki Ti- sza-táncegyüttes. A különböző amatőr mű­vészeti ágakkal foglalkozó fiatalok számára természete­sen más lehetőségek is adódtak arra, hogy eljussa­nak a televízió képernyőjé­ig. Értesüléseink szerint így vesz részt a Ki mit tud? to­vábbi versenyein a karcagi Yorick KHT, a mezőtúri Ga­lagonya Citerazenekar és Völgyi Csaba versmondó. A következő budapesti váloga­tóversenyig remélhetően még tovább bővül a sor. Egy félig összerakott edény Nemcsak cserépedényeket, hanem fémtárgyakat is konzerválnak. Császár Péter egy avarkori csa­tot állít össze (Fotó: T. Z.) Nagyrédci emlék. Köztéri szobor az emlékként meghagyott régi épület előtt, a nagy- rédei Szőlőskert tsz-bcn (MTI Fotó: H. Szabó Sándor) Megyei ifjúsági letéti számlát nyitottak A Szolnoki Damja­nich János Múzeum restaurátorai na­ponta több tucat cserépdarabot is megforgatnak kezük között. Nagy türe­lemmel és szakérte­lemmel lehet csak az apró darabokból összerakosgatni egy- egy edényt vagy tá­lat, hogy a régmúlt korok művészetét a múzeumokban megcsodálhassák a látogatók A régészek által feltárt anyagot tisztítják, válo­gatják. Képün­kön Gárdon Kor­nélia újkökori edény részeit il­leszti egybe A hiányzó része­ket színezett gipsszel egészí­tik ki Az ország közismerten ne­héz gazdasági helyzetéből következik, hogy a kulturá­lis élet több területén csök­kennek az állami támogatá­sok. önmagában is örven­detes tény, hogy az Állami Ifjúsági és Sporthivatal és a KISZ Központi Bizottsága ennek ellenére a jövőben is minden eszközzel támogatni kívánja a fiatalok közösségi kezdeményezéseit, mindenék előtt annak érdekében, hogy ezek tartalmas és hasznos szabadidős — kulturális, sportolási, életmódbeli és turisztikai — programokat nyújthassanak tagjaiknak. Az ÁISH és a KISZ KB ezért 27 millió forintos ifjú­sági közösségi letéti számlát hozott létre, melyből min­den megye azonos módon részesül. A 'letéti számla összege Szolnok megyében 1,3 mil­lió forint, melyet a megyei tanács ifjúsági és sportosz- tólya 2 millió forintra egé­szített ki. Az í'gy rendelke­zésre álló szabadidős alap kezelésiére •— a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ közreműködésével — Jász­kun Horizont névvel szak­értői bizottság alakult nem­régiben. A 11 fős, kuratóri­umként működő bizottság, amely októberig kapta meg­bízását, szakértői csoport­ként ítéli oda a támogatást az azt megpályázó közössé­geknek, intézményeknek és egyéneknek. A bizottság feladata ter­mészetesen nemcsak az, hogy a közösségi letéti számlán lévő pénzösszeget szétossza. Az anyagi ösztönzés mellett tartalmi szempontból is se­gíteni igyekszik azoknak a közösségeknek a munkáját, amelyek a fiatalok szabad­idejének kulturált eltöltését szolgálják. Folyamatosan fi­gyelemmel kíséri ezek tevé­kenységét, 'tájékoztatja a kö­zösségeket támogató szerve­ket és intézményeket, illet­ve ellenőrzi a támogatás fel- használását. A Jászkun Ho­rizont tevékenységében új­donságnak számíthat,' hogy a bizottság tagjainak joguk van javaslatét tenni olyan közösségek .támogatására is, akik nem nyújtanak be 'pá­lyázatot. És még egy dicsé­rendő szándék: az ifjúsági pénzalapot érintő kérdések nyilvánosságának megterem­tése a bizottság minden tag­jának és a pénzkezelő intéz­ménynek közös feladata lesz. A szabadidős alapra — amely vissza nem térítendő céltámogatás, illetve kamat­mentes kölcsön egyaránt le­het — írásos pályamunkákat kell beküldeni a Jászkun Horizont Szabadidős Alap Szakértői Bizottsága címére (5002 Szolnok, Pf.: 100)., két példányiban. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó, a fenntartó, a közösségveze­tő nevét, címét, a pályázati programot, a megvalósítás idejét, feltételeit és költsége­it (a saját és egyéb forrá­sok, az igényelt támogatás összegének, illetve kölcsön esetén a visszatérítés — ma­ximum 3 év — ütemének, mértékének és határidejé­nek, megjelölésével, végül pedig a közösség létszámát, A pályázatokat — melyek­nek beküldési határideje áp­rilis 30 — a szakértőd bizott­ság májusban bírálja el, a döntésről az érintetteket írásban is értesíti.

Next

/
Thumbnails
Contents