Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-18 / 91. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. ÁPRILIS 18. IA szerkesztőség postájából | Lesz ivóvíz a tanyán Ladnai László törökszent­miklósi olvasónk a Sziget dűlői lakók nevében fordult hozzánk, hogy ivóvízhez jut­hassanak a közelben. Azt írta, nagy öröm volt szá­mukra, amikor tavaly a Bal­lal úton, a 2-es számú kilo­méterkőnél közkifolyót lé­tesített a Tiszatáj Termelő- szövetkezet, és innen hord­hatták a vizet. Tudták, hogy a szennyvíztisztító-telephez kapcsolódva építették — társulati beruházásból és ideiglenes jelleggel, mégis azt remélték, hogy kérésükre meghagyják. Leszerelték a pót, pedig itt idős emberek és csecsemők is élnek. Hiá­ba kérték a méltányos se­gítséget. A városból kell hordaniuk az ivóvizet, ami 2 kilométerre van. Olvasóink érdekében dr. Papp Jánost, a Törökszent­miklósi Városi Tanács vb- titkárát kerestük meg — se­gítségét kérve. Levélválaszát örömmel adjuk közre, mert többek között ezt írta: A tanács költségére április 30- ig a környékbeli tanyai la­kosok ivóvízhez jutnak. Le­ágazóvezetéket építtetnek ugyanabban a kilométer- szelvényben, és vízcsapot helyeznek el megközelíthető közterületen. Tájékoztatás­ként megemlíti, hogy a Ti­szatáj Tsz területén nem la­kossági célra létesítették az ivóvízvezetéket, s nem köz­kifolyót, hanem vízcsapot helyzetek el a 2-f-100 kilo­méteres szelvényben — üze­mi vízvételezésre. Kiderült, hogy a vízcsap nem a leg­szerencsésebb helyre került, akadályozta a nagyüzemi termelést, ezért szerelték le. Népzenei találkozó Mezőtúron A helyi művelődési köz­pont adott otthont március végén az úttörő művészeti szemle megyei népzenei ta­lálkozójának. Az élő népdal városában Fabó Erika váro­si úttörőelnök köszöntötte a megyéből érkezett együtte­seket, szólistákat és a zsű­rit. A tiszta csengésű délal­földi, szatmári, tolnai nép­dalcsokrok. a furulya-, cite- ramuzsikás kisegyüttes be­mutatkozása után nem volt könnyű a zsűrinek kiválasz­tani a jók közül a legjobba­kat. Arany minősítésű okle­velet kapott az Apraja nép­zenei kisegyüttes, a Szolnoki Tallin Általános Iskola ta­nulói (felkészítőjük Juhász- né Antal Gabriella). Herczeg Judit, a Mezőtúri 700. sz. Sógvári E. úttörőcsapat tagja (2. sz. Ált. Isk., Csiderné Mikó Anna tanítványa) cite- raszólójáért, Rajtmán Rená­ta pedig, a Szolnok-Szanda- szőlősi Általános Iskolából (tanára Békéssy Szilárdné) magas színvonalon furulyá­zott. Ezüst minősítést kapott a Tiszaszőlősi Általános Művelődési Központ citera- zenekara (Kulcsár Sándor készítette fel őket), vala­mint a Jászjákóhalmi 2619- es sz. Killián Gy. úttörőcsa­pat népzenei csoportja. A díjakat Vájná Katalin, a zsűri elnöke adta át. — K. J. P. — Mezőtúr Szűkszavú volt a tájékoztatás Az április 6-i Néplapban, a hírek között egy közlemény­ben olvastam, hogy az Afor április 1-jétöl szeptember 15-ig olyan háztartási tüze­lőolajat forgalmaz, amely téli tárolásra nem alkalmas. Arról egy szó sem esett, hogy mikor kezdi majd is­mét árusítani a téli fűtőola­jat, pedig ez sok embert ér­dekel. Nem tudjuk, hogy meddig válthatjuk be a nyugdíjas tüzelőutalványo­kat. Nem mindegy, hogy mennyi időt adnak majd er­re, elveszik az utalványunk vagy sem. A közlemény iga­zán elbírt volna egy kicsivel több tájékoztatást. Pályi Sándor Tiszaföldvár Olvasónk észrevételével Kőszegi Lászlót, az Áfor üzemigazgatóját kerestük meg, aki elmondta, hogy jó­val a fűtési szezon megkez­dése előtt részletes tájékoz­tatást közölnek lapunkban ahogyan ezt korábban is tet­ték. Megnyugtatásként kö­zölte, hogy nincs hiány a té­li fűtőolajból, és az utalvá­nyok beváltására bőven lesz idő. Csalódtunk a moziban Rendszeresen olvassuk a Néplapot, és a moziműsort is nagy figyelemmel kísérjük. Két hónapja azt tapasztal­juk, hogy a törökszentmikló­si Dózsa Filmszínház műsor­tájékoztatója megbízhatat­lan. Kilométereket gyalogo­lunk a moziig, s akkor tud­juk meg, hogy már megint mást játszanak, mint amit az újságban közöltek. Arra kérjük az illetékeseket, hogy a filmszínház műsoráról pontosan tájékoztassák a la­kosságot. Csapó Zsuzsanna és Galambos Anita Törökszentmiklós Sok éves hagyomány, hogy a jászberényi városi KISZ-bi- zottság és a Kókai László Üttörőház tavaszi túrára hívja a Jászság úttörőit és KISZ-eseit. Ebben az évben, a szabad­ságharc jubileumához kapcsolódva, az isaszegi csata emlék­műve volt a célállomás. Az 1849. április 6-i ütközet emléké­re háromszázhatvan fiatal vágott neki a Mende—Isaszeg kö­zötti, közel 20 kilométeres útnak. A szobornál tartott rövid megemlékezés alkalmával a KISZ-bizottság munkatársa helyezte el a kegyelet koszorúját — írta Faragó László jász­berényi olvasónk, s ez eseményről egy képet is küldött Űjabb látvá­nyossággal gaz­dagodik Kunhe­gyes főtere. Szc- lckovszky István, a Kunság Népe Tsz növényter­mesztési főága- zatvezetője egy kunhegycsi le­génybot fejének felnagyított má­sát faragja a ki­száradt kőrisfa törzséből. Az ere­deti bot, melyről az alkotás készül. Oláh Lajos gyűj­teményében talál­ható. Felvételün­kön az alkotó a parkban játszado­zó gyerekeknek mesél a faragás­ról. Fotó: Mészá­ros. Iskolanapok a „zöldben” A szolnoki K. Bozsó Ká­roly Üti Általános Iskola út­törőtanácsa nevében kaptuk e sorokat: március 15-től 31-ig iskolanapokat tartot­tunk, mely során egymást váltották a jobbnál jobb programok. Történelmi ját­szóházzal kezdődött a prog­ram, ahol korhűen elevened­tek meg a 140 évvel ezelőtti események, s vendégeink között köszönthettük Tabák Lajos bácsit, aki gyakran meglátogatja iskolánkat. Ünnepi eseményeink között szerepelt: átadták a 14. élet­évüket betöltött diákoknak a személyi igazolványt; dr. Páldi János tartott érdekes előadást A beszéd és visel­kedés kultúrája címmel; iro­dalmi és nyelvi vetélkedőn mérték össze tudásukat az anyanyelvűket legjobban is­merők; volt családi sportve­télkedő; a szülők nyílt taní­tási órán vehettek részt; fogadtuk a cselgáncs-bemu­tatóra érkező vendégeket. A záróünnepségen a nyolcadi­kosok emlékeztek meg ha­zánk felszabadulásának 43. évfordulójáról, a városi ta­nács Sándor Pál KlSZ-alap- szervezetének küldötteivel közösen megkoszorúztuk csapatunk névadójának em­léktábláját. leles évforduló Meglett a táskáin tes megtaláló Kazinczy Gá­bor, aki a jászberényi Ka­kukk utcában lakik. A hűtő- gépgyári bekötőúton találta meg a táskám és fáradtságos utazással hozta el, amiért ezúton is köszönetét mondok. Gyulainé Mihályi Ilona Szolnok Büszkék vagyunk rá Örömmel olvastuk Raisz Gusztáv miniszterhelyettes beszélgetését a Néplap ven­dégeként. A tv-ben is láttuk a vele készített műsort. If­júsága kezdetétől fogva itt élt közöttünk, a falu népe tisztelte és becsülte, mert úgy a munkájában mint csa­ládi életében, mindig példa­mutató és tisztelettudó volt. Nem hiába esett rá a vá­lasztás a kiváló személyek között. Büszkék vagyunk rá, és engedjék meg, hogy a Néplap oldalán kívánjunk neki jó munkát és erőt egész­séget. Sok-sok tisztelője ne­vében: Herkó Gyuláné Cibakháza Elszomorított a látvány Az április 2-i számban együttérzéssel és aggodalom­mal olvastam a Halódó Zagyva. Jászberény folyója című írást, és a benne fog­laltakkal mindenben egyet­értek. Évtizede sétálgatok a városi belső Zagyva-parton, s a napokban megdöbbenve láttam, hogy a Turing mö­götti részen 11 élő fát vág­tak ki, a fatörzsek a folyó­mederben fekszenek. Ügy látszik, nem volt idő az elta­karításukra. A főtemplomtól a Szövetkezet úti hídig 19, néhány évvel ezelőtt kivá­gott fának a helyét számlál­tam meg. Negyedszázada la­kom a Szövetkezeti úton. de egyszer sem tapasztaltam, hogy a Zagyva-parton kivá­gott fák helyébe másikat, ül­tettek volna. Pedig nemcsak • csókák és varjak, hanem ne­mes énekes madarak is fész­kelnek a Zagyva-parton, a mozi környékén lévő kis parkban. A télen jégmada­rat lehetett látni és harkályt. Miért teszik tönkre a vízpar­tot? Dr. Horgosi Ödön Jászberény Döntött a Legfelsőbb Bíróság Az építési kölcsön Amikor egy technikus hoz­zájárulással más vállalathoz került, az igazgató az áthe­lyezéséhez való hozzájárulá­sát azzal a feltétellel adta meg, hogy az évekkel koráb­ban kapott építési kölcsönből még fennálló százezer forint tartozását továbbra is olyan 'havi részletekben törleszthe- ti, mint eddig. A technikus ezt tudomásul vette, és éve­ken át rendszeresen fizetett. Nemrég azonban felszólítást kapott, hogy a hátralékos összeget harminc napon be­lül fizesse vissza. A felszólí­tás hatályon kívül helyezé­séért és a részletfizetési ked­vezmény további engedélye­zéséért a technikus volt munkahelye döntőbizottsá­gához fordult, amely kérel­mét teljesítette, és a felszó­lítást hatálytalanította. Ezek- után a vállalat a kölcsön egv összegben történő fizetéséért pert indított ellene. Meg ás nyerte. mert a bíróság a technikust a hátralévő tar­tozás kifizetésére kötelezte. Törvényességi óvásra a Lgefelsőbb Bíróság leszögez­te: a vonatkozó rendelet ér­telmében a vállalat az áthe­lyezéshez való hozzájárulás­kor a tartozás teljes össze­gét visszakövetelhette volna, de a jogszabály az ettől elté­résre is lehetőséget ad. Az áthelyezéskor megengedték a részletekben való törlesz­tést és ennek az illető éve­ken át eleget tett. Ezt a meg­állapodást azonban ma már egyoldalúan nem lehet mó­dosítani. Az ezzel ellentétes ítélet téves és törvénysértő, ezért hatályon kívül kellett helyezni és a keresetet el­utasítani. (KS) Bizalom és visszaválts Minden évben meghitt ünnepi pillanat a katonai szolgálatra bevonuló fiata­lok búcsúztatása. A társada­lom, a család, a barátok, a munkatársak és mindannyi­unk figyelmének középpont­jába kerülnek közvetlen vagy közvetett módon. Ilyen­kor talán senki sem gondol arra, hogy a fegyelmezett sorokban álló sok-sok fia­tal közül vajon hány búcsú­zott vélt vagy valós sérelem­mel a kedvesétől, a család­jától, s netán még a munka­helyétől is. Pedig a bevonulási események után mindig akadt néhány erre utaló levél, ami olvasóink­tól érkezett. A február végi bevonulást követően az egyiik édesanya némi szorongással megírta, hogy fia a határőrséghez ke­rült. Aggódik érte, de nem emiatt írta a sorokat, hanem az bántja, ahogyan fiával szemben bevonulás előtt a munkahelyén bántak. Ügy tekintették, mintha kilépett volna a gyárból. Megváiltat- ták vele a munkaruhát: a bakancsáért 1100 forintot, a védőruháért hatszázat fog­tak le a járandóságából. Mintha már vissza se térne. Pedig nincs szándékában a leszerelés után máshová menni. Most otthon szárad 18 hónapig a bakancs és vagy jó lesz még a lábára, vagy nem. Ha a leszerelés után is tudja hordani, ak­kor majd a saját pénzén megvásárolt bakancsban és védőruhában dolgozzon to­vább? Ügy vélem, nemcsak az édesanyában, másokban is felmerülhet a kérdés: vajon szabályosan jártak el a be­vonuló dolgozóval szemben vagy sem? Erre azt kell vá­laszolni, hogy igen. Mert a munkaruháról szóló jogsza­bály ezt lehetővé teszi, a vállalatok az erre vonatko­zó feltételeket a kollektív szerződésben határozzák meg. De nem minden vállalat­nál ez a gyakorlat! S mii azokkal értünk egyet, akik nem kilépőként „szerelik le” a bevonulót, hanem átveszik tőle megőrzésre a ruhát, a 'bakancsot és nem fizettetik ki az árát. Azokkal értünk egyet, akik bíznak a hadkö­teles dolgozóikban, akik visszavárják őket a munka­helyükre. Ennek tudatában sem könnyű elszakadniuk egy időre a megszokott kör­nyezettől, szeretteiktől. — csankó 1. — Válaszoltak - intézkedtek II lakúk megértését kérik Március 21-i számunkban képpel illusztrálva közöltük a Mosonyi és Keskeny János úti lakók panaszát, akik a szépen kialakított játszóte­ret féltették a várható épít­kezéstől és kifogásolták, hogy transzformátor házat is épí­tenek ide. Észrevételükre Tóth István, a városi tanács osztályvezető főmérnöke vá­laszolt: „A Szántó körúton építendő 78 lakásos lakóépü­let energiaellátását biztosító transzformátorház létesítése ellen tiltakozók panasza osz­tályunk előtt ismert. A kö­zös képviselőnek megírtuk, hogy a transzformátorház el­helyezése semmiféle szabályt nem sért, annak felépítése szükséges a lakások energia- ellátásához. A játszótér egy része felvonulási terület lesz, a lakások felépítése után visszaállítják az erede­ti állapotot. Az új lakóépü­let és transzformátor ház vá­rosképi szempontból megfe­lelő lesz, a kilátást és a meg­lévő lakások benapozását nem akadályozza. Megértjük az ott élők gondját, mégis türelmüket és megértésüket kérjük a már meglévő épü­letek folytatásaként megva­lósuló két épület teljes el­készüléséig." Nem tudták befelezni a leltárt A Tüzelőakció bosszúság­gal című levélre — melyet Majoros Kálmán örményesi olvasónk írt március 28-án — Mendler András, a Fegy­vernek és Vidéke Áfész ke­reskedelmi osztályvezetője válaszolt: Azért nem élt március 14-én az engedmé­nyes tüzelőakció az örmé­nyesi Tüzép-telepen, mert a készleten lévő árut leltárba kellett venniük. Három tele­pükön — létszámgondjuk miatt — március 14-én nyi­tásra nem tudták befejezni i leltárt, örményesen csak 15-én reggel végeztek. A boltvezető nem követett el hibát, a vásárló figyelmét felhívta, hogy ekkortól tud­ja kedvezményesen adni a szenet — írta többek között. Szerkesztői üzenet T. A., Kétpó: A levelében felsorolt mindkét esetben el­veszíti a haszonélvezet jogát. A ház eladásakor a kiskorú gyermek apai örökségét a gyámhatóságnál letétbe kell helyeznie. Összeállította: Csankó Miklósnt Hozzászólás cikkeinkhez Danyi István és neje, Tar­jányi Jusztina április 9-én 65 éves házassági évfordulót ünnepeltek Besenyszögön. Tíz gyermekük, huszonki­lenc unokájuk, harmincnégy dédunokájuk és a helyi Kos­suth Termelőszövetkezet ve­zetősége köszöntötte szere­tettel az idős házaspárt e nem mindennapos esemé­nyen. Szerkesztőségünk ne­vében mi is gratulálunk és jó egészséget kívánunk a nagy családnak. Nagy aggodalommal töl­tött el, amikor észrevettem, hogy elveszítettem a kézi táskám — benne igazolvá­nyaimmal, lakáskulccsal és némi pénzzel. Az eset ápri­lis 8-án történt. Nagyon megörültem, amikor a na­pokban egy fiatalember sze­mélyesen átadta. A becsüle-

Next

/
Thumbnails
Contents