Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
12 Télen fűt — nyáron hűt A megújult vályeg A századfordulóig — főleg vidéken — a ‘házak nagy többségét vályogból emelték. Máig is ismert a vályogvető cigány elnevezés, mert főleg ők voltak a művészei az agyag, szalmato- rek elegyítésének, formába öntésének. A tégla végül a niaipon száradt, s ha kellő, nedvességmentes alapozásra rakták fel a falat, több emberöltőn át becsülettel megállta a helyét. Újabban több szövetkezet is foglalkozik ennek az építőanyagnak az előállításával, gépesített műveletsorral. A vályog sok jó tulajdonsággal rendelkezik. Ilyen például a természetes szellőzése, jó a hőszigetelése, s ami nem utolsó szempont: megfelelő a hangszigetelése. Azonkívül nem okoz gondot a megmunkálása sem, fúr- ható-szegezhető. Elsősorban az előítélet gátol ma sokakat az alkalmazásában. Amikor a téglagyárak megkezdték a működésüket, az égetett tégláé lett az elsőbbség, a vályogot lenézték, a szegénység biztos jelének tartották. Az tény, hogy az ilyen építkezés olcsóbb — de a számla másik tétele, hogy a vályogkészítés bizony nehéz testi munka! Az alapanyag általában mindenütt megtalálható, s míg a téglaépítkezésnél az alapásásnál keletkező föld általában felesleges, az elszállítása külön fuvarköltséget jelent, itt nyersanyagként máris használható. A téglamassza legnagyobb ellensége, ha szárítás közben esik az eső, és átázik, tehát feltétlenül a tűző napon kell tökéletesen kiszárítani. Közismert megállapítás az is, hogy a vályogfal télen fűt — nyáron hűt, ugyanakkor a statikai szilárdság megköveteli a tégláénál vastagabb főfalaikat. Ilyen feltételek mellett kevesebb fűtőanyagot kell vásárolni. Sokan érdeklődtek már az építési hatóságoknál, van-e valamilyen előírás vagy szabály, ami a vályog- építésre vonatkozik. Tudomásunk szerint tiltó rendelkezés nincs, nem árt tudni azonban, hogy a tégláénál 'kisebb szilárdságú anyagból többszintes épületet nem érdemes tervezni, megfelelő gerendázattal is csupán a tetőtér beépítése jöhet szóba. A szakemberek arról is szólnak, hogy a mai modem technika alkalmazását sem kell kizárni. A szilárdságot perlit, vagy más hőszigetelő anyag hozzáadásával tovább lehet fokozni, s más építéstechnikai-épületgépészeti eljárásokat is lehet alkalmazni. Vannak olyan létesítmények, épületek, ahol a vályogfal alkalmazása tökéletesen megfelel, mint például a mezőgazdasági berendezések, istállók, hajtatóházak, s legelsősorban a hétvégi házak, gyümölcstárolók, garázsok. Ezen kívül számtalan más lehetőség nyílik a kedvező tulajdonságok figyelembevételével a vályog- alapanyag hasznosítására. K. M. Háamuk tája TAVASZTÓL ŐSZIG Virágzó erkélyláda Az erkélyt tavasztól őszig a lakás hasznos terévé lehet varázsolni. Ne lomtárnak használjuk, inkább színes, tarka virágokkal tegyük vonzóvá az ott-tartózkodást, s így emeljük lakóhelyünk, környezetünk szépségét. Az erkélyek, loggiák nagy részét, ha már rászánják magukat a virágosításra, sokon muskátlival ültetik tele. Ez kétségkívül szép és mutatós virág, azonban vannak olyan tájolású erkélyek, ahol a leggondosabb ápolás mellett sem lesznek szépek. Mellettük szól viszont, hogy egy kis gondossággal, hozzáértéssel átteleltethetők, különösen ha pincébe vagy más félhomályos és fagymentes helyre menekíthetjük őket. De más, ugyancsak dekoratív, szép és olcsó egynyári virágok közül is válogathatunk. Vdrágültetésre még ma is legmegfelelőbb a nagyjából másfél méter hosszú, vagy 25—30 cm mélységű faláda. Ha olajfes- tekkel átkenjük, egy-két évvel meghoszabbíthatjuk az élettartamukat. Az ilyen kis felületre zsúfolt virágok nagyon hamar felélik a föld tápanyagkészletét, ezért legjobb a földet évente cserélni bennük. De ha erre nincs mód, legalább a megkégese- dett felső réteget hántsuk le, és a ládát töltsük fel az ismert Florasca C földkeverékkel. Mielőtt elhatároznánk, milyen növényt ültetünk ki, figyeljük meg erkélyünk „mikroklímáját”. Északi tájolású helyre felesleges napimádó növényt ültetni, nem lesz belőle semmi. A nagyon szeles helyre kitett ládába nem lehet futó petúniát tenni, vagy sarkantyúkát, mert a szél rendre összetöri a lebegő hajtásait. Napos helyen igen hálás — egész nyáron virít — a piros paprikavirág. Jól mutat mellette a kék agerátum, a bojtocska, apró pamacsszerű virágaival. Kedvelt a már említett petúnia, változatos tarka színeivel és hódító illatával, akárcsak a nagyon virulens tátika. Azonban ezekből és minden más fajta virágból, ha erkélyre ültetjük, az alacsony bokrosodó változatot keressük. Nem kényes, a napi öntözést igencsak meghálálja a bársonyvirág, büdöskének is nevezik szép rozettás sárga- barna virágait. Ugyancsak az ekrélyládák dísze lehet a purcsinrózsa, fehértől sárgán át a piros minden árnyalatában borítják el a földet ötforintnyi nagyságú szimpla vagy telt virágai. A magjait a földbe szórja, a következő évben vetés nélkül ismét kikel. A gyengébb megvilágítású helyekre inkább begóniát — közismertebb nevén — jégvirágot ültessünk, amely szintén egész nyáron virít, akárcsak a már említet bojtocska, ami félámyék- ban is meghozza a maga virágait. Hogy jobban bokro- sodjon, az új hajtásait csípjük vissza. Egynyári virág a sarkantyúka, s ha a szél nem töri, meghoza élénksárga virágait. A virágok megválasztásénál fontos a színek egymás- rahatása. A fehér mindenhez illik, azonban a kétféle piros már üti egymást, zavaró a kétféle rószaszín, vagy világos sárga egymás mellett. Hogyan gondozzuk az erkélyládába ültetett növényeket? Túl sok teendőnk nincs velük. Ha nagyon napos helyen állnak, a kánikulában reggel-este locsoljuk őket, máskülönben elég a napi egyszeri öntözés. Az elvi- rágzott részeket időnként szendjük le, nemcsak azért, mert nem szépek, hanem a növényt ilymódon további virulásra késztetjük. Ha a tő körül a föld a locsolástól elkérgesedett, ikds fadarabkával lazítsuk fel, s időnként tápsóoldattal locsoljuk. K. M. 1988. ÁPRILIS 16. Filmek a felszabadulásról VÍZSZINTES: 1. Máriássy Félix rendezte ezt a filmet 1955- ben, és főszereplője pedig Gábor Miklós volt. 14. Dél-amerikai állam. 15. Nyitott veranda, nagyobb erkély. 16. Olasz elöljáró szócska. 17. Női énekhang. 19. Kis ház. 20. Kicsinyítő képző. 22. Amaz. 24. Szeszes ital népies neve. 26. Kerek szám. 27. Jugoszláv tengerparti üdülő. 28. Arab emírség. 30. Agresszív katonai tömb. 31. Az Arnó mellékvize. 32. A Lakmé szerzője. 33. Esetleg. 34. Kőtörmelék. 36. Tanács németül. 37. A hagyma városa. 38. . . .-múlik. 40. Mely időben? 42. Elvétve küld egy- egy levelet. 44. A tv ez. 46. Optikai nagyüzem. 47. Pazarol. 49. Német betű. 50. Férfinév. 52. Magával ragad. 53. Szeleteié. 54. Vízi növény. 56. Perui pénz. 57. Ügy, dolog latinul. 58. Csermely. 60. Argentin és osztrák gépkocsijelzés. 62. A fogadás tárgya. 63. Nagy növény. 65. Vörös bor. 68. Például a Népszabadság. 70. Jancsó Miklós rendezte ezt a filmet 1964-ben, főszereplője Kozák András volt. 71. Női név. FÜGGŐLEGES: 1. 1976-ban rendezte ezt a filmet Szabó István, és főszereplője egy sárga villamos volt. 2. Móricz Zsig- mond népszínműve. 3. Napszak röviden. 4. Régi török tiszti rang. 5. Terelőkutya. 6. Tanzániai autójelzés. 7. A kén, és az ittrium vegyjele. 8. Igeképző. 9. . . . Aviv. 10. Romániai nagyváros. 11. Világtalan. 12. Az arzén vegyjele. 13. Iráni nyelvű ókori nép. 18. Nyomdai 8 pontos betűtípus. 21. Lugossy László rendezte ezt a filmet 1975-ben, és a főszereplője Cserhalmi György volt. 23. Orv. 24. Kohászati melléktermék. 25. Fogoly. 26. Renoválás. 28. Palánk. 29. Ellenőr. 35. Félig tegnap! 37. Mint a vízszintes 46. számú sor. 39. Régi súlymérték. 40. Ken. 4L Tisztelettel adózik. 45. . . .-zug. 48. Csillagkép. 51. Színművésznő (Teri). 53. Optikai úton'megjelenít. 55. Ivadék, utód. 57. Főzelék- és takarmánynövény. 59. Az olasz rádió névjele. 61. „Ej mi . . .!, tyúkanyó, kend!” (Petőfi). 62. Kettőzve: ütőhangszer. 63. Épületelem. 64. Szabó István 1966-ban rendezte ezt a filmet. Főszereplője Bálint András volt. 66. Üres adag! 67. Autonóm terület. 68. Tiltószó. 69. Francia névelő. Beküldendő: az öt film címe április 22-ig. Ki a merész, ki a gyáva? című, március 26-i rejtvényünk helyes megfejtése: A lehetetlent is megkísérli, a lehetőséget sem aknázza ki. Könyvutalványt nyertek: Kozma Judit Fegyvernek, Tóth László Kunhegyes és Vágó Zsolt Szolnok. (Az utalványokat postán küldjük el.) Kerti utak, lépcsők a hétvégi telkünkön Az utak, a kert jellegétől függően készülhetnek szegéllyel vagy anélkül. Szegélynek tégla, hasított terméskő, oldalra fektetett fél beontalp használható. Sohase fessük be ezeket, mert így még jobban elütnek a környezettől, kelletmetlen, idegen hatást keltenek. Lépcső építéséhez hétvégi teleknél az egyszerűbb, természetesebb megoldást válasszuk. A lépcső készülhet fából (például kiselejtezett vasúti talpfából, tartósított fakorongokból, farönkökből), kőből, kemény téglából, betonlapból. Ügyeljünk, hogy a lépcső kényelmes is legyen. Ezért a lépcsőfok magassága 15—16 cm, a belépő szélessége legalább 30 cm legyen. Téglából úgynevezett te- lelépcső készíthető. A lépcső homlokát álló, tetejét (a belépőt) lapjára fektetett téglákból legalább 5 cm vastag homok, sóder vagy salak ágyazatba szükséges rakni. A terméskőből, a betonlapból készült lépcsőt szintén ágyazattal kell készíteni, és a köveket kőből faragott ékekkel rögzíteni. A falépcső homlokfala cö- vekkel megtámasztott, Xyla- monnal tartósított deszka. A belépőjét 5 cm vastagon homokkal, kőzúzalékkal vagy salakkal kell borítani. A cövek elé kis támasztó faékeket ütünk. Készülhet falépcső tartósított, egyenletesen besüllyesztett farönkökből is. Sz. M. F. Finom csemege: a burgonyakörte Hozzávalók: 1 csomag burgonyapehely vagy 1 kg burgonya, 10 dkg őrölt mandula, 10—12 szem szegfűszeg, zsiradék a kisütéshez. Előírás szerint elkészítjük kissé sűrűre a burgonyape- helyből a masszát, vagy burgonyából pürét főzünk. Kihűlve szalámiformára alakítjuk, majd a kb. 3 cm átmérőjű rollnit egyforma nagyságú rarabokra vágjak föl. A radabokból kis „körtéket” formálunk, s ezeket a mandulareszelékbe alaposan beleforgatjuk, a „körte” csücskébe egy szegfűszeget dugunk, majd forró olajban vagy zsírban aranysárgára sütjük, melléje befőtett tálává, még melegen kínáljuk. B. K. összeállította: Rónai Erzsébet R Szolnok megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat széleskörű tevékenységei közül ajánlja a lakosság és közöletek részére: kandallók, cserépkályhák építését, átrakását, gázüzemű cserépkályhák építését, meglévő cserépkályhába gázégő beszerelését. Fenti tevékenységgel kapcsolatos megrendeléseiket kérjük az alábbi címre megküldeni. Szolnok Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat karcagi kirendeltsége 5300 Karcag, Kálvin út 1—3. Telefon: Karcag 596. (3960)
