Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

1988. MÁRCIUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hót filmjeiből Bíborszín Nagyot csalódnak, akik megnézik Steven Spielberg számunkra új filmjét, a Bí­borszínt. Ha ez a rossz film nem volna ennyire jól meg­csinálva, már-már arra gon­dolhatnának a Spielberg- rajongók, hogy nem is a mester munkája. Pedig na­gyon is az, annyira az, hogy Spielberg képi világának legszerényebb ismerői is fel­ismernék a Sugerlandi haj­tóvadászat, a Cápa I. és más filmek világhírű alkotójának keze nyomát. A csalódást először is Spielberg témaválasztása okozhatja, majd az elbeszé­lés hogyanja. A közönség hozzászokott ahhoz, hogy Spielberg mindig meghök­kenti munkáival. Ha azt halljuk, Spielberg, akkor krimire, horrorra és ezek műfaji ikertestvéreire gon­dolunk. De ezek a filmek a világ mozinézőinek másféle hangulatához készültek. Közhely, hogy a nyugalom­ban élő emberek szeretnek izgulni. Hol tegyék ezt, ha nem a moziban, ahová Spielberg szinte menetrend­szerint szállította — lélek­tanilag pontosan kiszámítva — a borzonganivalót. Az utóbbi években vi­szont mintha megcsappant volna a borzongáskonzervek iránti kereslet. Talán a való élet maga „szállítja” az em­bereknek az izgulnivalót, vagy netán már Spielberg borzalmaiba is belefáradt a közönség. Lehet — ezen se csodálkozhatnánk — hogy éppen a világhírű rendező rettent volna vissza az újabb rettegtetéstől. A Bíborszín is erősen „ki­hegyezett” helyzetek egy­másutánja, végletessége nemhogy irreális, de fárasz­tó is. A főhős életútja, sorsa kí­sértetiesen hasonlít Isaura történetéhez, de ezúttal egy néger leányzó, majd asz­szony boldogságát kell meg­várnunk a moziban. A ked­ves kis csokoládé „babát” először a nevelőapja erősza­kolja meg, aztán a gyerme­keit „rabolják el” tőle, de szenved persze gonosz fér- jétől-urától is, aki természe­tesen nem a gyermekei apja, hanem egy tehetősebb néger farmer. Mellesleg ő is leg­alább olyan gonosz, mint ama bizonyos úr, aki Isau- ráért esengett. De mielőtt bárki is azt vélné, hogy az a nézői meg­ítélés igazságtalan Spiel- berghez, gyorsan szögezzük le: rrtostanában — hosszabb folyamatról van szó — az újságok a különböző álla­mokbeli szociológiai felmé­rések alapján — egyre több­ször adnak hírt, hogy to­vább növekszik a néger csonkacsaládok száma. A hősnő sorsának ábrázo­lása Spielberg filmjében sajnos tipikusnak tűnik, az USA-ban születő néger gyermekek többsége nem családi környezetben nő fel. Spielberg sikerfilmet csi­nált a témából. Slajnos át­vitt értelemben nagyon „csi­nált” a film, egyértelműen érzelmes, majdhogy’ giccses. De hogy tódulni fognak ná­lunk is a nézők a Bíborszín megnézésére, nem lehet két­séges. Így történt ez az egész világon, amerre bemutatták a Bíborszínt. Ügy tűnik, most efféle filmek kellenek az embe­reknek. S ezt Spielberg impresszáriói jó előre tud­ták! Az igazsághoz tartozik még az is, hogy a színészien annyira érzékeny, hiú ren­dező ezúttal abban hű ma­radt önmagához, hogy az abszolút főszerep eljátszását csodálatos színésznőre, Whoopi Goldbergre bízta. — ti — Felnőttek, kisiskolások, szakmunkástanulók Bérleti hangversenyek márciusban Az Országos Filharmónia felnőttek részére szervezett bérletsorozatának negyedik előadása ma lesz Szolno­kon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Este 7 órakor a szlovák kamara- zenekar mutatkozik be. Március 7—12., között az általános iskolai tanulók bérleti sorozatának második előadása — Közel és távol­keleti dallamok az európai zenekultúrában címmel — a Szolnoki Szimfonikus zene­kar előadásában, Báli József karnagy vezényletével Szol­nok, Karcag, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Kunhe­gyes, Tiszafüred, Jászkisér és Jászberény művelődési központjai várják az ifjú ze­nekedvelőket. Március 8—11., között a szakmunkástanulók bérleti sorozatának 3., előadását tartják meg. A barokk mes­terek és mesterművek című hangversenyén közreműkö­dik a jászberényi kamaraze­nekar, Gál Tamás vezény­letével. Vivaldi, Telemann és Bach műveit adják elő a kö­vetkező helyszíneken: . Tö­rökszentmiklós, Kunhegyes, Szolnok, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Kisújszál­lás, Karcag és Jászberény művelődési házában. Májusban jön Konc Zsuzsa új lemezével A napokban jelent meg Koncz Zsuzsa legújabb, For­dul a világ című nagylemeze. A Liszt-díjas énekesnő má­jus elsejétől országos turné­ra indul, melyen a KFT és a Fonográf együttes tagjai­ból verbuválódott zenekar kíséri. Szolnokon május ki­lencedikén lép fel a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. Nevezetes épületeink nyomában A fegyvernek! csonka torony torony menekült meg. Vas­kos támpillérei, kőkapuja, szűk ablakai, ma is arról győzik meg a szemlélőt, hogy korának egyik — alföldi vi­szonylatban mindenképp — jeles építészeti remekével áll szemben. A rongálódás megelőzésé­re valamikor a gótikus to­rony fölé védőtetőt emeltek, de az századunkban leégett. Az utolsó órában Kozák Ká­roly kutató és Császár Lász­ló tervező irányításával 1961-ben fogtak a torony helyreállításához. Pótolták a tetőszerkezetet, kiegészítet­ték, megerősítették a támpil- léreket. Azóta az épület eb­ben a formájában látható. Felvetődik a kérdés, Fegy- vernekre tévedvén, vajon honnan tudhatja meg a jám­bor idegen, hogy hol emelke­dik a híres-nevezetes cson­katorony? Nos, röviden: tá­jékoztató jelzésekből sehon­nan. Legfeljebb, ha elég éles a szeme, és megpillantja, vagy ha természetesen meg­kérdezi az ottaniaktól. Útba­igazító táblák, jelzések ugyanis sehol nincsenek, ki­vált a 4-es számú főútvona­lon nem hívja fel az autós turisták figyelmét a meg­szokott jelzésű KRESZ-táb- la. Az odavezető út pedig — jóllehet a község temetője a torony körül fekszik — szin­te járhatatlan. Magán az épületen sem helyeztek el semmilyen tá­jékoztató táblát, pedig eny- nyit azért igazán megérde­melne e csonkaságában is impozáns középkori épít­mény... J. J. Fotó: T. Z. Vajmi keveset tudunk a fegyvernek! csonka torony­ról, hiszen építésének idő­pontja is csak feltételezett: a történészek az 1480-as évekre teszik. A jelenleg lát­ható, több mint kétemelet magasságú toronyból arra lehet következtetni, hogy a hozzá tartozó szentéllyel együtt hatalmas templomnak számított e vidéken. Az év­századok során az elemek és az emberi kéz pusztításaitól csak az égetett téglából emelt, kövekkel kiegészített A MOZGALOM EREDMÉNYEI ÉS GONDJAI Egv fakanármeT T.ni«i«*»k»^ néhány ronnv csodál miivel atnatór bábosai Legutóbb négy évvel ez­előtt találkoztak egymással a megye amatőr bábcso­portjainak vezetői abból a célból, hogy megvitassák a mozgalom eredményeit és gondjait. Az azóta eltelt hosszú idő mellett az is in­dokolta a megyei bábos „parlament” összehívását — melyet szombaton délelőtt tartottak meg Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ előadótermé­ben —, hogy az Amatőr Bá­bosok Országos Tanácsa ép­pen e hónap végén tekinti át tisztújító közgyűlésén az or­szágban működő mintegy 171 bábcsoport tevékenysé­gét, helyzetét és a mozga­lom jövőbeni lehetőségeit, feladatait. Mint az amatőr művészeti mozgalom más területein, itt is egyre nehezedő felté­telek között dolgozik a me­gye jelenleg működő — gya­kori az alkalomszerű cso­portalakulás — 18 bábcso­portja, melyek között egy óvodai, 16 gyerek- és egy felnőtt együttes található. Ez mindössze kétszáznyolcvan fiatalt és felnőttet — érint, de a jelentősége ennél lé­nyegesen nagyobb. A bábo­zásnak — mint azt a részt­vevők is hangsúlyozták — elsősorban az óvodai és is­kolai oktató-nevelő munká­ban van nagy hatása, hisz az olvasás tanításban, az anya­nyelvi és erkölcsi nevelés­ben, az ízlésformálásban, a közösségek alakításában bi­zony ma még meglévő hiá­nyokat pótolhat. Az általá­nos iskolákban már sokhe­lyütt alkalmazott Zsolnay- módszer például nem élhet meg báb nélkül, de a hagyo­mányos pedagógiában is „csodát művelhet” egy faka­nál meg néhány rongy, ha azt megfelelően használják, kezelik. Éppen ezért illetné mefi nagyobb figyelem a mozgalmat az általános is­kolák részéről — mondták többen is a tanácskozáson. A csoportok nyolcvan szá­zalékának egy-egy művelő­dési központ, húsz százalé­kának egy-egy iskola és út­törőház ad otthont. A fenn­tartók jelentős anyagi támo­gatása mellett is egyre ne­hezebb a csoportok folya­matos munkáját biztosítani, hisz a műfaj igencsak pénz­igényes. Ezen kívül gondot jelent az is, hogy megfelelő szakirodalom hiányában — kivételt csak a Múzsák Köz- művelődési Kiadó egy-egy füzete jelent — neh'éz szín­vonalas, korszerű darabo­kat találni, a képzés hézagai miatt pedig kevés a jól fel­készült csoportvezető. A szakbizottság a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­ponttal karöltve igyekszik a bábozás számára megfelelő fórumokat teremteni. Ilyen a kétévente megrendezett ta­lálkozó, a „Mazsola-színház”, illetve a megyei úttörő fesz­tivál, ahol jó alkalom adó­dik a legaktívabb — tósze­gi, mezőtúri, jászberényi, túrkevei, kunszentmártoni és tiszaigari — csoportok ta­pasztalatcseréjére is. A veze­tők számára a képzés, to­vábbképzés érdekében hoz­ták létre a rendszeresen mű­ködő bábműhelyt, a Hajdú- Bihar, Bács-Kiskun és Sza­bolcs megyeiekkel kialakí­tott jó kapcsolatok is a színvonalasabb szakmai fel­készülést szolgálják. Pályá­zatok — köztük a megyei bábkészítő pályázat — és ki­állítások serkentik még al­kotó munkára a bábszínház szerelmeseit, akik a legutób­bi három év alatt mintegy harminc előadáson nézhet­ték végig Szolnokon a leg­jobb profi és amatőr együt­tesek — többek között az Állami Bábszínház, a kecs­keméti Ciróka, a pécsi Bó­bita, a debreceni Vojtina és az egri Harlekin — előadá­sait. A bábosok jó kapcsolatot igyekeznek fenntartani a jövőben iá az úttörőszövet­ség helyi szervezeteivel, a Pedagógusok Szakszerve­zete mecénás szerepét vál­laló megyei bizottságával, il­letve a Pedagógiai Intézet­tel. Az üzemek és vállala­tok anyagi segítségét a moz­galom színvonalasabbá téte­léhez próbálják majd fel­használni. Jövőre televíziós gyermek- bábfesztivál lesz. Az Amatör Bábosok Országos Tanácsa március 20-i ülését követően — melyre a megyei bizott­ság újraválasztása után a tanácskozáson delegálták a küldötteket — a csoportok vezetői és tagjai megkezdik a felkészülést, azaz újra elő­kerülnek a fakanalak és a rongyok, hogy csodát mű­veljenek. — b. j. — Szombaton, a Vöröskereszt megyei vezetősége és a me­gyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztálya az általános iskolai tanulók ré­szére megyei csecsemőgon­dozási vetélkedőt rendezett Szolnokon, a Jósika úti böl­csödében. Az elméleti és gyakorlati részből álló ver­senyen tíz öttagú csapat mérte össze tudását. Felvé­telünk a csépai általános is­kolások csapatának gyakor­lati versenyén készült (Fotó: K. É.) Az amatórfilmesek idei terveiből Szombaton délelőtt a szol­noki Helyőrségi Művelődési Otthonban a megyei mozi­üzemi vállalat Amatőr- és Videofilm Stúdiója fórumot tartott. A rendezvényt Daj­ka Miklós, a moziüzemi vál­lalat igazgatója nyitotta meg, majd Demeter István, a vállalat szervezési és pro- pagandacsonortjának veze­tője ismertette az Amatőr- és Videofilm Stúdió ez évi terveit, illetve bejelentette egy videofilmes szakbizott­ság megalakulását. — A stúdió munkatervé­nek összeállítása norán — mondta Demeter István — a meglévő eszközöket leltár­ba vettük, s kiderült, hogy azok jelentős része használ­hatatlan. Gyakorlatilag megszűnt a 16 mm-es film használata, ilyen nyers­anyaggal évek óta nem ké­szült film, mert megfizet­hetetlen. Ugyanakkor a vártnál lényegesen gyorsab­ban terjedt el a VHSi rend­szerű videótechnika. A jövő­ben a stúdió e területen kí­vánja fejleszteni eszköz­parkját, mégpedig kezdő lé­pésként azzal, hogy a még értékesíthető 16 mm-es be­rendezéseket eladja, s a be­folyt összeget videótechnika fejlesztésére /ordítja. Hogy mit jelent ez a fejlesztés konkrétan? Nos, a tervek szerint a nyár közepéig olyan videós utómunkála­tokra alkalmas stúdiópultot szerelnénk fel, amellyel megteremthető lenne az amatőrvideózás technikai háttere. A stúdió az idén is foly­tatja filmgyártói tevékeny­ségét. A programban többek között szerepel Gecse Árpád és Rékassy Csaba képzőmű­vészek munkásságának fel­dolgozása, illetve az év vé­géig a Gulyás testvérek ren­dezésében elkészül a Szol­nok megye jelentős művészi és amatőrművészeti csoport­jai című alkotás. Az amatőrfilmes mozga­lom támogatása és a mód­szertani munka kidolgozása a most alakult szakbizottság feladata lesz. Március végé­ig megyei amatőrfilmes fó­rumot hívnak össze, melyen más egyéb mellett ismerte­tik a filmkészítési támoga­tás elnyerésére kiírt pályá­zatokat. Az elképzelések szerint az idén háromtagú delegáció utazik a Tallinn—Szolnok amatőrfilmes fesztiválra, majd a jugoszláviai Topolya videós táborának küldötteit látják vendégül a mieink. Ezek után a szolnokiak — a jelentkezésektől függően — egyhetes önköltséges nemzetközi amatőrfilmes tá­bort szerveznek, mégpedig abban az időben, amikor ép­pen forgatják a Szolnok me­gye művészeiről készülő fil­met, így a résztvevőket be tudják vonni a munkálatok­ba. Demeter István ismertető­jét követően a megye ama­tőrfilmeseinek munkáiból kezdődött vetítés, amelyet szakmai megbeszélés és ér­tékelés zárt. A mintegy 27 látott alkotás közül a dr. Buglya Sándor filmrende­ző-operatőr vezette zsűri rangsorolás nélkül öt alko­tót jutalmazott. Csete Mik­lós burleszkjeiért: Barna Sándor Szuszó, Tiszai etűd; ifj. Pálinkás Imre Majd a vé­gén. . .; Papp György Har­cosok és Kovács János Az ember tv-tragédiája című alkotásáért kapott díjat. A zsűri operatőri munkájáért különdíjban részesítette ifj Pálinkás Imrét. J. J. * e-J «■ W *v. .• W & 3 «#Tm W Irl# V w4VAr»4vf wil#

Next

/
Thumbnails
Contents