Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-07 / 56. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 7. Kommentár Ingajáratban Alig ért véget George Shultz amerikai külügyminiszter második közel-keleti tárgyalássorozata, máris a harmadikat kezdték szervezni a State Department diplomatái. Az ingajáratban lévő politikus céljairól azonban erősen megoszlanak a vélemények. Az egymást gyors egymásutánban követő két körutazás során Shultz tárgyalt a válságban érintett országok vezetőivel. A PFSZ-szel szemben keményedé amerikai politika és a múlt hét végén nyilvánosságra jutott washingtoni rendezési elképzelések szerint a palesztinok önálló állama nem kerülhet szóba, s az összehívandó nemzetközi konferencia csak keretet adna az Izrael és az arab országok közti kétoldalú tárgyalásokhoz. Az Egyesült Államokban és Izraelben Shultz békemisz- sziójáról nyilatkoznak a szóvivők, s Egyiptomban maga Mubarak elnök mondotta „bátorítanak” az új amerikai tervet. Más arab személyiségek viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a külügyminiszter csak a palesztin tiltakozási kampány lecsillapítására. Izrael fokozódó nemzetközi elszigeteltségének enyhítésére törekszik. Az amerikai terv, amelyre Samir március közepén esedékes tengerentúli utazásáig, tehát alig tíz nap leforgása alatt kell válaszolniuk az érintetteknek, gyakorlatilag a korábbi washingtoni elképzelések felújítását jelenti. Az izraeli jobboldaltól és személy szerint Samir miniszterelnöktől „túl sokat” követel, míg az arab országoknak túl keveset ígér. A megszállt területek visz- szaadásáról folytatandó tárgyalások ködös ígérete nem feledtetheti a palesztin probléma megoldatlanságát, s Szíriában. Jordániában és Egyiptomban jól tudják, hogy ennek a kérdésnek a rendezése nélkül nem lehet szó békéről a Közel-Keleten. 1988 az Egyesült Államokban mindenekelőtt az elnök- választás éve. Az Izraellel szimpatizáló üzleti körök és szavazói réteg befolyása felértékelődik. muszáj tehát energikusnak látszódó kezdeményezéseket tenni — az igazi pozíciók megmásítása nélkül. Másrész hamarosan, talán már a nyár elején parlamenti választások lesznek Izraelben is, s akkor talán egy Samimnál rugalmasabb politikus foglalhatja el a miniszterelnöki bársonyszéket. Washington listáján ieilát nagyon hátul szerepel — ha egyáltalán szerepel — a válság enyhítése, netán megoldása. Bármilyen hangzatos szavak hangozzanak is el az újságírók és a közvélemény számára, ezek nem takarhatják el az ingajárat igazi indítékait. Horváth Gábor A Falkland-szigetek Hétfőtől brit hadgyakorlat Az Egyesült Államok Buenos Aires-i nagykövete önkényesnek és meglepőnek minősítette a brit kormány elhatározását, hogy hétfőtől mégis megtartja a „Fire Focus” hadgyakorlatot a Falk- land(Malvin)-szigetek térségében. Theodore Gildred nagykövet szerint az Egyesült Államok azért tartózdo- dott a szavazástól az Amerikai Államok szervezetében előterjesztett argentin tárgyalásos indítvánnyal kapcsolatban, mert mindkét országot barátinak tekinti, és nem tudott állást foglalni vitájukban. Mindazonáltal nem tagadta, hogy az Egyesült Államok átrepülést és utánpótlást biztosít a Mal- vin-szigetekre tartó csapat- szállító brit repülőgépeknek az Atlanti-óceánban levő Ascensión szigeten kiépített támaszpontja révén. Raul Alfonsin argentin köztársasági elnök vezetésével egyébként szombaton tárcaközi tanácskozást tartottak Buenos Airesben a térségben hétfőn kezdődő brit hadgyakorlattal szembeni ellenintézedésekről. A megbeszéléseken részt vett Dante Caputo külügyminiszter és Horacio Jaunarena hadügyminiszter is. Részleteket nem hoztak nyilvánosságra a dolog katonai vonatkozásai miatt. Pánik Krakkóban Nincs szennyeződés a levegőben A lengyel rádió és TV cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Krakkó fölött az egészségre káros, mérgező felhők lennének. A PAP lengyel hírügynökség közleményben biztosította a lakosságot arról, hogy semmi alapja nincs az aggodalomnak. Pénteken Krakkóban szélsebesen terjedtek el a híresztelések a mérgezett felhőkről. Az egyik változat szerint vegyi anyagok kerültek a levegőbe. Egy másik változat fertőző radioaktív anyagokról szólt, amelyek egy csehszlovákiai atomerőműben történt állítólagos szerencsétlenség következtében jutottak volna a levegőbe. A híresztelések nyomán a városban valóságos pánik tört ki. Egyes iskolákból ha- zaküldték a gyerekeket. Az óvodák viszont utasítást kaptak, hogy a gyerekeket ne engedjék ki a szabad levegőre. A környezetvédelmi hatóságok és az atomfizikai intézet mérései azonban egyértelműen megállapították, hogy sem vegyi, sem pedig radioaktív szennyeződés nincs. Elutazott Szaid Dmanuddin Hmm Vasárnap tárgyalásai befejeztével elutazott Budapestről Szaid Amanuddin Amin, az Afganisztáni Köztársaság első miniszterelnökhelyettese, aki Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására afgán gazdasági-kereskedelmi delegáció élén tartózkodott hazánkban. Libia Szabadon engedik a bebörtönzött külföldi állampolgárokat Visszanyeri szabadságát a Líbiában bebörtönzött - ősz szes külföldi állampolgár — Kadhafi líbiai vezető erről szóló döntését szombaton ismertette a JANA, az ország hivatalos hírügynöksége. Kadhafi néhány nappal korábban 400, fővárosi börtönökbe fogva tartott hazai elítélt szabadon bocsájtását is elrendelte. A JANA jelentése szerint a tripoli külügyminisztérium már fel is kérte az érintettek hazájának külképviseleteit, hogy haladéktalanul lépjenek kapcsolatba a minisztériummal a formaságok elintézése végett és még szombaton vegyék át kiengedett állampolgáraikat. Az amnesztiában részesülő külföldiek számáról és nemzetiségéről nem szól a JANA közleménye. BUDAPEST Vasárnap — Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Jerry John Rawlings századost, a Ghánái Köztársaság Ideiglenes Nemzeti Védelmi Tanácsának vezetőjét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkárának közelgő jugoszláviai hivatalos baráti látogatása kapcsán Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter szombaton Moszkvában Milan Veressel, Jugoszlávia moszkvai nagykövetével áttekintette a kétoldalú kapcsolatok állását. A találkozót a diplomata kérte. BERLIN Az NDK-ban illetékes helyről hivatalosan cáfolták, hogy az ország hatóságai az utóbbi napokban politikai okokból 200 személyt őrizetbe vettek volna, amint azt több nyugati hírközlő szerv állította „egyházi körökre” hivatkozva. LISSZABON Nagygyűlést tartottak a portugál főváros kommunistái szombaton a 30 ezres befogadóképességű lisszaboni Campo Pequeno bikavia- dal-arénában a Portugál Kommunista Párt (PCP) megalakulásának 67. évfordulója alkalmából. WASHINGTON A washingtoni törvényhozás szenátusa ellenszavazat nélkül jóváhagyta Reagan elnök döntését, amelynek alapján William F. Burns tábornok tölti be a Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatal vezető posztját. MANILA A rendőrség szombaton őrizetbe vett 31 személyt a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában; állítólag mindannyian az Üj Népi Hadsereg nevű szélsőbaloldali szervezet tagjai. A rendőrség gyanúja szerint az őrizetbe vettek merénylete- dokumentumot. BANGKOK Az első fordulóban nem született megállapodás a thai—laoszi határtárgyalásokon de — mint közös közleményükből kitűnik — előbbre léptek a vitás kérdés eldöntésében. Hamburg kikötőjében a Greenpeace nevű békemozgaiom aktivistái tiltakozó megmozdulást szerveztek a brit Arc Royal hadihajó jelenléte ellen. A csónakon látható felirat szövege: Figyelem. Atomfegyverek vannak a fedélzeten! Greenpeace (Telefotó — KS) Várkonyi Péter ázsiai körútja Hazánk és az ASEAN A két hete kezdett távolkeleti hivatalos látogatásának befejező, csendes-óceáni állomására érkezett Várkonyi Péter külügyminiszter. Az úti programban szereplő hat ország közül három — Szingapúr, Indonézia és Thaiföld — a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége, az ASEAN tagja. Az ASEAN államcsoport világszerte felkeltette az érdeklődést, mert a térség az utóbbi két évtizedben átlagosan évi 5 százalékos gazdasági növekedést ért el, s kiemelkedett a gyarmati történelmi elmardottság- ból. Tagországai, ha eltérő mértékben is, ma már a kölcsönösen előnyös kooperáció módozatait keresik a szocialista országokkal. Hazánk kereskedelmi forgalma a térség országaival viszonylag csekély összegű: kivitelünk 1980-ban S3 millió dollár volt, 1987-ben pedig 51 millióra nőtt. Behozatalunk pedig 58 millió, illetve 86 millió dollárt tett ki. Kivitelünk tehát a behozatalnál gyorsabban bővült, főként Thaifölddel, Indonéziával és a Fülöp-szigetek- kel. A megbeszéléseken Várkonyi Péter mind a három meglátogatott országban kitért a gazdasági kapcsolatok kérdéseire is. Szingapúrban vendéglátójával, Szup- piah Dhanabalannal egyetértettek abban, hogy többet kell tenni a gazdasági, kereskedelmi együttmű- iköoés bővítéséért. Szingapúri részről többször is kinyilvánították, hogy a magyar vállalatok a szigetország piacán ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint versenytársaik. Dzskartában a két külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a barátságos magyar—indonéz kapcsolatok lehetőséget adnak az együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére. Magyar- ország — a szocialista országokhoz hasonlóan — egyelőre szerény szerepet tölt be az indonéz külkereskedelemben. Kivitelünk kisebb, mint a behozatalunk — ezt Várkonyi Péter nyilatkozata szerint növelni kell. Az ASEAN-országokat is érintő külügyminiszteri látogatás — amely Ausztrália után Űj-Zélandon ér véget — tanúsítja, hogy felismertük e térség világgazdasági súlyát, s a politikai kapcsolatok ápolásával is igyekszünk elősegíteni gazdasági pozíciónk megerősítését. Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat pályázatot hirdet fenntartási építésvezetői munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei: felsőfokú szakirányú végzettség, 5—10 éves kivitelezői, termelésirányítási gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A pályázat tartalmazza: a pályázó részletes önéletrajzát, szakmai tevékenységének és jelenlegi jövedelmének megnevezését. A pályázatokat a megjelenéstől számított 15 napon belül kérjük megküldeni az Ingatlankezelő Vállalat személyzeti és oktatási osztályára (Szolnok, Május 1. út 10.). A pályázatokat bizalmasan kezeljük, a döntésről írásban értesítjük a jelentkezőket. NATO: összeigazították az érákat A vitákat, amelyek megelőzték a brüsszeli NATO-csúcsértekezletet, inkább elkenték, mintsem lezárták. A tanácskozás mégis, elérte alapvető célját: egységet mutatott kifelé, összehangolta és egyeztette az atlanti szövetség tagországainak eltérő megközelítéseit abban az új helyzetben, amelyet a decemberi washingtoni leszerelési megállapodás, és általában a gorbacsovi új szovjet külpolitikai gondolkodásmód teremtett. Hat év óta először találkoztak legmagasabb szinten az atlanti tábor vezetői. A helyzet hat év óta nagyot fordult; s a történelem első rakétaleszere- lési megállapodása után egvre éled a vita körükben: milyen távlati stratégiát alakítsanak ki? Fenntartható-e még az az egység, amely az 1949-es megalakulástól, a hidegháború évei óta, a hatvanas, majd a hetvenes évek kudarcba fulladt enyhülési szakaszai után máig összetartotta a szövetséget? „A NATO háború utáni történetében véget ért egy fejezet” — mondta ki Leo Tindemans belga külügyminiszter. A francia elnök húsz év óta először szintén megjelent az összejövetelen, s ez is jelezte: nem szokványos ülést tartottak. Rövidesen felszámolják az európai hadszíntéren megvívható atomháború rakétáit. A hadászati atomeszközöket valószínűleg felére csökkentik. Ugyan- olyan-e ezek után Washington elkötelezettsége Nyugat-Európa védelmére, mint eddig, vagy a nyugat-európaiak egyre inkább magukra lesznek utalva? Legyen „harmadik nullamegoldás” ahogyan a Szovjetunió javasolja? Vagy ellenkezőleg, korszerűsítsék és juttassák nagyobb szerephez a harcászati atomrakétákat? Az NSZK ellenzi ezt. hiszen ezek szinte kizárólag német földön kerülnének bevetésre. Egyáltalán: fenn- áll-e a „szovjet fenyegetés” amely negyven éve összetartja az atlanti tábort? — A kérdést fel kell tenni, miután a gorbacsovi külpolitika rokon- szenvet váltott ki, népszerűségre tett szert a nyugati közvéleményben. „Az orosz medve egyre kevésbé tűnik fenyegetőnek” — mondta aggodalommal Thatcher brit miniszterelnök. Az ő felfogása szerint a Nyugatra veszélyt jelent, ha hitelt adnak a szovjet reformirányvonalnak, amely meg is torpanhat. Megrendülhet a szovjet fenyegetésre épített NATO-politika egész hitele — figyelmeztette a többieket. Sízemben állt ezzel az érveléssel Kohl nyugatnémet kancelláré, hogy tudniillik érdemi választ kell adni a szovjet belső változásokra, s a Nyugatnak meg kell ragadnia az alkalmat, szaván kell fognia a szovjet vezetőt, amikor fegyverzetcsökkentéseket javasol. „Átfogó elképzelést kell kialakítanunk a leszerelési folyamat egészére” — hangoztatta Kohl. Nos, ezt kísérelték meg Brüsszelben. A nukleáris elrettentés továbbra is a NATO-stratégia alapja, s hitele „nem bocsátható alkuba” — szögezték le. A hagyományos fegyverzet terén .nyomasztó szovjet fölény árnyéka nehezedik Európára” s ezt „harckocsik és tüzérségi lövegek tízezeréinek leszerelése” egyenlítheti csak ki — hangoztatták. (A hadihajók és légierő terén kimutatható NATO-fölényről nem esett szó.) A taktikai atomfegyverekre ezek szerint még sokáig szükség lesz, s „megfelelő szinten” kell tartani őket, szó sem lehet harmadik nullamegoldásról. Sorrendben előbb a hagyományos fegyverek egyensúlya teremtendő meg (a hadászati atomfegyverek csökkentése után), és a vegyi fegyverek ellenőrizhető betiltását kell elérni. A korszerűsítés körüli vitát azonban csak papíron oldották meg: a Bonn által vitatott szót némi nyelvi leleménnyel „megfelelő szinten tartás” helyettesíti a közleményben. Ezt tetszés szerint értelmezheti minden résztvevő. Az Egyesült Államok elkötelezettsége változatlan Nyugat-Európában, az amerikai atomernyő védőn borul föléjük továbbra is — nyugtatta meg szövetségeseit Reagan. Vagyis a Gorbacsov javasolta teljes atomleszerelést a NATO nem fogadja el távlatban sem, s erre alighanem olyan egyenlőtlenség készteti, amelyet semmiféle asszimetrikus leszerelési megállapodás nem egyenlíthet ki: Nyu- gat-Európát a szovjet határtól 600 kilométer választja el, míg az Egyesült Államoktól 6000 és egy óceán. A meglepetésszerű támadás kockázata és képessége persze csökkenthető a katonai szakértők mai nézetei szerint, és a jövendő NATO—VSZ tárgyalásoknak éppen ebbe az irányba kellene tartaniuk. Ehhez azonban a kettős rendeltetésű fegyverek és a rövidtávú rakéták csökkentésén át vezet út, a kérdés tehát nem kerülhető meg. A brüsszeli közlemény tanúsága szerint azonban a NATO-ban valahogy nem túlságosan bíznak ebben. A szovjet tank- és tüzérségi fölény leszerel- tetése a fő cél, amelyet kijelöltek, és a távolabbi jövővel nem foglalkoztak. A Kohl által sürgetett átfogó leszerelési koncepciónak nincs sok nyoma; esetről esetre közelítik meg a kérdéseket, mint eddig. Thatcher asszony „ébersége” és a Bonn által szorgalmazott „kezdeményező keleti politika” között nem döntöttek, változatlanul bizalmatlan és kettős a gorbacsovi politika NATO-beli megítélése. Nyugtázták a „biztató jeleket” és a „megnyíló távlatokat”, ugyanakkor további „kézzelfogható lépéseket” várnak (afganisztáni kivonulás?), a Szovjetuniót „fenyegető katonai hatalomnak” tartják még mindig. Óvatos kivárás ez? Vagy a régi retorika tehetetlenségi nyomatéka? Lehet mindkettő. Reagan elnöknek mindenesetre „búcsúüzenete” volt ez a szövetségesekhez. ámbár aligha várható, hogy az új elnök — bárki lesz is — átértékelje a most lefektetett atlanti alapelveket. Magyar Péter
