Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 5. I Heti világhiradó I VASÁRNAP: Tovább tarta­nak a panamai bonyodal­mak: az Amerikai Államok Szervezete az új elnököt Is­meri el, Washington gazda­sági megszorításokkal pró­bálkozik, a jobboldali ellen­zék sztrájkot szervez — Vár- konyi Péter Indonézia után Indiában folytatja délkelet- ázsiai körútját, a következő állomás Thaiföld. HÉTFŐ: Moszkvában és Bel- grádban bejelentik Gorba­csov március 14-i jugoszlá­viai látogatását — Rakéta- támadások Teherán és Bag­dad ellen, a „városok há­borújáról” tárgyalnak az ENSZ-ben — Helyreáll a nyugalom Szovjet-örmény- országban és Azerbajdzsán­ban, de Szumgajt városában halálos áldozatokat is köve­teltek az incidensek. KEDD: Brüsszelben összeül a NATO rendkívüli csúcsér­tekezlete — Üj szovjet ja­vaslatokat terjesztenek elő a genfi tárgyalásokon — Szi­ltanuk ismét vált: újra vál­lalja — nyolc lemondás után kilencedszer — a kambodzsai ellenzéki szövetség elnök­ségét. SZERDA: Az ENSZ közvetí­tésével folyó afgán—pakisz­táni tárgyalások újabb for­dulója Genfben, megállapo­dás a szovjet csapatok ki­lenc hónap alatt történő ki­vonásáról, ellentétek e»v új afgán kormány alakítása kö­rül — Merényletkísérlet Pi­nochet chilei diktátor ellen — Az ENSZ-közgyűlés el­ítéli a PFSZ megfigyelő iro­dájának az amerikai hatósá­gok által tervezett bezárását. CSÜTÖRTÖK: Az ellenzéki bojkott Jegyében választáso­kat tartanak Bangladesben — A nicaraguai elnök köz­vetlen tárgyalásokat indítvá­nyoz a kontráknak, az or­szág területén — Görög- török kormányfői találkozó. PÉNTEK: Shultz megkezdi közel-keleti ingadiplomáciá­jának újabb szakaszát — Tiltakozás a dél-afrikai apartheid-ellenes szervezetek betiltása ellen — A kínai külügyminiszter az Egyesült Államokban. Mi a jelentősége a ma­gyar külügyminiszter ázsiai —ausztráliai útjának? Közhelynek tűnik már an­nak emlegetése, hogy milyen kicsivé lett a világ. A közel és távol értelmezése termé­szetesen a diplomáciára is érvényes. Várkonyi Péter most folyamatban levő dél­kelet-ázsiai—ausztráliai kör­utazása, kilométerekben ki­fejezve, minden bizonnyal a leghosszabb a magyar kül­ügyminiszterek eddigi láto­gatássorozatai között. Természetesen a magvar külpolitika tevékenységében változatlan elsőbbsége van a szocialista közösség egyezte­tett lépéseinek. Európának és az észak-amerikai konti­nensnek. (A héten is több erre vonatkozó jelzés érkez­hetett: magyar felszólalás hangzott el a bécsi európai utótalálkozón: képviseltettük magunkat a huszonhármak találkozóján, amely ugyan­csak az osztrák fővárosban egy új leszerelési konferen­cia mandátumát hivatott ki­dolgozni ; további pozitiv visszhangokra talál a ma­gyar—finn—olasz hárompárti kezdeményezés. (De lehető­ségeinkhez és eszközeinkhez képest jó kapcsolatokra tö­rekszünk a fejlődő világgal, Ázsia, Afrika, Latin-Ameri- ka országaival és Ausztrá­liával is.) Ahol a külügymi­niszteri látogatás során nyil­ván téma lesz az is, hogy az ötödik kontinensen több, mint ötvenezer magyar szár­mazású ausztrál állampol­gár él. Várkonyi Péter kőrútjá­nak valamennyi állomásán szóba került, hogy a kölcsö­nös érdekek és előnyök alap­ján, miként lehet fejleszte­ni gazdasági kapcsolatain­kat. Van, ahol már számot­tevő eredményeket értünk el. Indiával fellendült a gaz­dasági, kereskedelmi és mű­szaki kooperáció. A nejveli erőműhöz például magyar vállalat szállított energetikai berendezéseket, hazai útja - inkon pedig népszerűek a Maruti személygépkocsik. Éppen a látogatás során ír­ták alá a magyar—indiai tu­dományos műszaki együtt­működési munkatervet, amely kibontakoztathatja a húzóágazatnak számító elekt­ronikai ipari összmunkát is. Indonéziában és Thaiföldön a lehetőségek és tartalékok egyelőre nagyobbnak látsza­nak. mint a kézzelfogható eredmények, Szingapúrral pedig most tesszük meg az első lépéseket. (Érdemes megjegyezni, hogy a Buda­pestnél területileg alig na­gyobb városállam a világ negyedik legforgalmasabb ki­kötője. a világkereskedelem egyik központja, ám lehető­ségeket biztosíthat agrárex­portra is, nem lévén saját mezőgazdasága.) A tárgyaláson (külügymi­niszterünket mindenütt fo­gadták az állam- és kor­mányfők) szóba került a nemzetközi politika: az ál­talánosabb leszerelési s más világproblémák mellett a he­lyi válságok bonyolult szö­vevénye is. Indiában az Af­ganisztán körüli válságból való pozitív kivezető út le­hetőségeit tekintették át, méltatva a legújabb szovjet kezdeményezéseket, a három meglátogatott ASEAN-tagál- lamban (Szingapúr, Thaiföld, Indonézia) természetesen beszéltek a Kambodzsa kö­rüli krízisről. Már eddig is hasznos és eredményes tárgyalásokra került sor (Ausztrália és Űj- Zéland még hátravan), a leg jobb értelemben öregbed- hetett hírünk a világban. A sok „első” között csupán egy kiragadott példa: először tartott magyar külügymi­niszter előadást hazánk tö­rekvéseiről a bangkoki kül­politikai intézetben. Milyen célt szolgál a NATO rendkívüli csúcsérte­kezlete? A legjobban a családi fo­tók sikerültek. Hagyományo­san így nevezi a sajtó azo­kat a fényképezési alkalma­kat, amikor a NATO-orszá- gok legmagasabb képviselői — ügyelve a széles mosolyra és hosszas, meleg kézrázá­sokra — összesereglenek a kamerák és objektívek előtt. Mindezen nem lehet csodál­kozni, hiszen a jelek szerint elsősorban ez volt a gyakor­lat célja. A közlemények tanúsága azt mutatja, hogy valóban új elemek nem je­lentkeztek a brüsszeli talál­kozón, s a meglévő nézetel­téréseket, nyilván közös el­határozással, a szőnyeg alá seperték. A stílusra több­nyire az „igen, de ..volt jellemző. A legutóbbi ilyen rendkí­vüli NATO-csúcsra 1985 vé­gén, az első Reagan—Gorba­csov csúcsértekezlet nyomán került sor. Akkor kétségte­len washingtoni váltásnak lehettünk tanúi: az elnök korábbi szélsőséges retori­kájának helyét („gonoszok birodalma”) legalábbis rész­ben átvette a józanabb ma­gatartás. A mostani találko­zó már a nyolcvanas eszten­dők harmadik és negyedik csúcsértekezlete közé, a ra­kétamegállapodás aláírása utánra esett. A nyugati szö­vetségesek, amint legna­gyobb részük azt korábban is tette, támogatták az Egye­sült Államok szótértési tö­rekvéseit a Szovjetunióval és pozitívan szóltak a kelet— nyugati párbeszédről. Az igen után azonban kö­vetkezett a már említett de. Miközben a hagyományos le­szerelés gyorsításának szük­ségességéről szóltak, azt meglehetősen egyoldalúan vetették fel. Az úgynevezett asszimetriák kérdésében (vagyis azokon a területe­ken, ahol egyenlőtlenség mu­tatkozik a hagyományos fegyverzetek terén) a Kelet részéről jelentős leszerelést, a Nyugat számára további fegyverkezést sürgettek. Egyébként ezek az asszimet­riák fennállnak, hiszen a két szövetség — földrajzi, geo­politikai, saját tradícióinak megfelelő indítékokból — másként fejlesztette hadsere­gét. A szocialista országok hajlandóak kiegyenlíteni az egyenlőtlenségeket, olymó­don, hogy minden vonatko­zásban az alsó határon le­gyenek a szintek. Például a mennyiségi többségben lévő „keleti” páncélosokat csök­kentenék a nyugati szintre, viszont a NATO-nak is le kellene építenie európai lé- gierejének azokat az ágaza­tait, ahol fölényt élvez. Fenntartásokra ad okot az is — s ez már nem a ha­gyományos fegyverzeteket érinti —, hogy a NATO vál­tozatlanul kitart a nukleáris elrettentés doktrínája mel­lett, pedig az eurorakéták kikapcsolódása pozitívabb lépéseket sürgetne. Brüsszelben rendkívüli csúcs volt — rendes papír­formával. Ami növelhette az érdeklődést, hogy két búcsú­ra is alkalmat adott. Való­színűleg ez volt Reagan el- köszönése, hacsak a moszk­vai csúcs után nem hívják egybe váratlanul a szövet­ségeseket a legmagasabb szinten, s utoljára ült ilyen értekezleten az atlanti tömb főtitkári székében Lord Carrington. (Az egykori brit külügyminisztert Wörner, az NSZK hadügyminisztere váltja fel.) Ám fokozott fi­gyelem fogadta az „újon­nan” jöttékét is: huszonkét esztendő után megtört a De Gaulle-i kivonulás tradíció­ja és Mitterrand francia el­nök újból jelen volt, afféle szupersztárként. Igaz, nem egyedül, hanem a „furcsa pár” jeligére, Brüsszelbe is követte őt vetélytárs-minisz- terelnöke. Réti Ervin Shultz Izraelben Csütörtökön a kora esti órákban Izraelbe érkezett George Shultz amerikai kül­ügyminiszter, hogy folytassa múlt héten kezdett tárgyalá­sait a közel-keleti rendezés­re vonatkozó amerikai el­képzelésekről. Áz amerikai külügymi­niszter pénteken a délelőtti órákban megbeszélést folyta­tott Samir miniszterelnök­kel, majd pedig Peresz kül­ügyminiszterrel. Diplomáciai értesülések szerint Shultz Izraelből Egyiptomba és Szí­riába, majd Jordániába uta­zik. Irak—Irán — Rakéták Nincs magyar áldozat Irak pénteken közölte, hogy délben ismét rakétát lőttek ki Teheránra. Az ira­ki katonai szóvivő szerint a fegyver célba talált. Á hírt az ÍRNA hírügy­nökség is megerősítette. Eszerint a rakéta Teherán egyik lakónegyedében csa­pódott be, és óriási dörej­jel felrobbant. Az áldozatok­ról egyelőre nincs jelentés. A március 3-án Bagdadra irányított iráni rakétának több áldozata is van, de az MTI értesülése szerint a bagdadi magyar kolónia tag­jainak nem esett bajuk, mindannyian egészségesek. Kedvező az állásfoglalás visszhangja (Folytatás az 1. oldalról) tái szerint a dokumentum segített néhány napirenden lévő kérdés egyértelmű meg­ítélésében, és határvonalat húzott a szakszervezeti te­vékenység javítását szolgá­ló törekvések, bírálatok, va­lamint a szélsőséges meg­nyilvánulások, szándékok között. Az Elnökség megelégedés­sel vette tudomásul, hogy a SZOT legutóbbi plénumának állásfoglalására a kormány gyorsan és kedvezően rea­gált. Mint ismeretes, a SZOT legutóbbi, február 19-i ülé­sén megfogalmazódott, hogy a szakszervezetek — lakos­ság teherviselő képességét figyelembe véve — a fo­gyasztói árszínvonal 15 szá­zalékos emelését felső ha­tárnak tekintik, s ugyanitt szóvátették a csecsemő- és gyermekruházati cikkek árá­nak indokolatlanul nagy mértékű emelését is. E kér­désekben a szakszervezetek álláspontjának következetes képviselete azt eredményez­te, hogy a kormány jelezte: jogosnak tartja a szakszer­vezeti mozgalom igényét, in­tézkedéseket készít elő a cse­csemő- és gyermekruházati cikkek áremelése okozta problémák mérséklésére. Az Elnökség ezzel kapcsolatban azt is megfogalmazta, hogy a szakszervezeti mozgalom­nak ilyen, és ehhez hason­ló kérdésekben azonnal a nyilvánosság elé kell lépnie. A továbbiakban az Elnök­ség áttekintette a szakszer­vezeti tagság politikai tö­megoktatásának helyzetét és tájékozódott a magyar szak- szervezetek nemzetközi te­vékenységéről is. A testület végezetül átte­kintette az évkezdettel, az adó- és árreform bevezetésé­vel kapcsolatos egyes ta-< pasztalatokat. Hangsúlyoz­ta: változatlanul nagy fi­gyelmet kell szentelni mind a kormányzati munkában, mind a szakszervezetek te­vékenységében az árszínvo­nal tervezett keretek között tartásának. Az Elnökség fontosnak ítélte, hogy a bérek bruttó­sításával összefüggésben még egyes helyeken tapasztalha­tó problémákat az illetékes állami, gazdasági szervek mielőbb rendezzék. Hason­lóképpen fontosnak ítélte a testület az adóelőleg-levo­nás szabályainak további vizsgálatát, mind a lehetsé­ges egyszerűsítések, mind pedig az indokolatlan előleg­túlfizetések elkerülése érde­kében. Szocialista országok Külügyi titkárok találkozója Csütörtökön Havannában befejeződött a szocialista or­szágok testvérpártjai KB külügyi titkárainak találko­zója. A havannai tanácsko­záson 12 kommunista és munkáspárt küldöttsége vett részt. Az MSZMP delegáció­ját Szűrös Mátyás, a KB titkára vezette. A találkozón részt vett KB külügyi titkárokat csütörtök este fogadta Havannában Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, az állam- és minisztertanács elnöke. A kubai tanácskozásról sajtóközleményt hoznak nyilvánosságra. n „Kontrák” tárgyalási készsége Elmarad az amerikai segély A nicaraguai ellenforra­dalmárok vezetői elfogadták Dániel Ortega államfő javas­latát, hogy a sandinista kor­mány és a „kontrák” képvi­selői nicaraguai területen kezdjenek közvetlen tárgya­lásokat. Az egyesült államokbeli Miamiban kiadott közlemé­nyükben azonban követel­ték: a megbeszéléseken „ta­núként és kezesként” jelen kell lennie Miguel Obando y Bravo bíborosnak, Managua érsekének is, aki eddig köz­vetítői szerepet töltött be a felek között. Daniel Ortega államfő Humberto Ortega nemzetvé­delmi minisztert jelölte ki a kormány tárgyalóküldöttsé­gének vezetőjévé. A „kont­rák” csütörtökön Adolfo Ca- lerót — a „kemény vonal” egyik vezető képviselőjét — nevezték ki saját delegáció­juk élére. Mindenféle hivatalos ame­rikai segély nélkül marad­tak a nicaraguai kontrák, mert az amerikai képviselő­ház csütörtökön délután fur­csa eljárással előbb megsza­vazta, de nyomban újabb szavazással elvetette a De­mokrata Párt vezetősége ál­tal előterjesztett segély programját. Bolgár—tűrök viszony Balkáni békeiobh Meglepetést keltett egy megegyezés, amelyet a hat balkáni ország külügy­miniszterének a múlt héten végétért belgrádi értekezlete előtt írt alá a bol­gár és a török diplomácia vezetője. So­kan azt várták volna, hogy a jugo­szláv fővárosban a két ország képvise­lői kölcsönös szemrehányásokat tesznek majd etnikai jellegű problémákkal összefüggésben. A vádaskodások azon­ban elmaradtak és az értekezleten már erről éppenúgy nem esett, szó, mint más, a Balkánon gyakori, történelmi eredetű problémákról. A Belgrádból érkezett hírek szerint Ankara képvise­lői most nem álltak elő a bulgária muzulmánok állítólagos elnyomásának a kérdésével, amit az utóbbi években több nemzetközi fórumon is felve­tettek, de Szófia sem vádolta meg a török vezetést a bolgár belügyekbe va­ló beavatkozással. De miben állapodott meg Belgrádban Petar Mladenov bolgár és Mesut Yil- maz török-külügyminiszter? Mindenek­előtt abban, hogy két bolgár—török munkacsoport alakul. A politikainak nevezett első vegyes munkacsoport feladata az lesz, hogy a vitás — közöt­tük humanitárius — problémákat meg­vizsgálva megoldási javaslatokat dol­gozzon ki rájuk. A csoport munkáját külügyminiszter-helyettesek vezetik majd, s első tanácskozására Szófiában már május folyamán sor kerül. A má­sik — ugyancsak májusban, de Anka­rában összeülő — munkacsoportnak a gazdasági (kerteskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi stb.) együttműködés gyorsabb fejlesztésével, illetve az eh­hez vezető utak és módok megtalálá­sával kell törődnie. A párhuzamosan működő munkacsoportok tevékenysé­gét a két külügyminiszter rendszeres találkozóin összegzik majd. Megálla­podtak ugyanis az ő találkozóikban, sőt azok rendjében is, bár ez utóbbit még nem hozták nyilvánosságra. S ezen túlmenően is redszeressé teszik a kozultációkat a külügyminisztériu­mok között. Kétségtelen, hogy a belgrádi bol­gár—török megegyezés mindkét fél re­alizmusának és pozitív erőfeszítései­nek eredménye, a balkáni politikai helyzet egyik legpozitívabb fejlemé­nye. Arra nézve, mit jelentenek a politi­kai vegyes munkacsoport elé utalt megoldatlan — közöttük humanitári­us — kérdések, eligazító Ivan Ganev külügyminiszter-helyettesnek a szófiai televízióban sugárzott nyialtkozata. Eszerint vannak bizonyos határmenti problémák, meg kell határozni a terü­leti vizeket a Fekete-tengeren a rezo- vói öbölben, a kontinentális talapzatot stb. A humanitárius kérdéseket illetően Ganev emlékeztetett arra, hogy 1982. évi szófiai látogatásakor Kenan Evren török államfő Todor Zsivkovval együtt leszögezte: a Bulgáriából való kitele­pülésről kötött egyezmények kimerítet­ték tárgyukat és ezért hatályon kívül kerülnek. Szomszédos országok eseté­ben azonban újratermelődhetnek egyes problémák — családegyesítési igények stb. —, ezeket kölcsönös megelégedés­re kell megoldani. Külföldi megfigyelők a bolgár—tö­rök viszonylatban tárgyalt humanitá­rius kérdések, illetve azok megoldása kapcsán emlékeztetnek azokra a közel­múltban megfogalmazott törvénymódo­sító javaslatokra is, amelyek parlamen­ti elfogadása esetén — egves értesülé­sek szerint már a tavasz végén vagy a nyár elején — a jövőben Bulgáriában nem szankcionálják a törvényesen külföldre utazott, de határidőre vissza nem tért állampolgárokat. Sőt, az is le­hetővé válik számukra, hogy külföldi állampolgárságot vegyenek fel anélkül, hogy a bolgárt elveszítenék, illetve bolgár állampolgárrá legyen egy kül­földi, megtartva régi állampolgárságát is. Ügy tűnik, ez is lehetővé tehetne egyes muzulmán hitű bolgárok távo­zását csakúgy, mint más muzulmánok visszatérését. Egyébként a bolgár lakosok bizonyá­ra örömmel fogadták, hogv mostantól kezdve március 3. teljes értékű nemze­ti ünnep, azaz munkaszüneti nap lesz. Nagy Károly MOSZKVA Feladata befejeztével pén­tek hajnalban levált a Mir űrállomásról a Progressz—34 szovjet teherűrhajó, s a föl­di irányítóközponttól kapott parancsnak megfelelően be­lépett a Föld légkörébe és elégett. ÜJ-DELHI Biztos győzelmet aratott a bangladesi parlamenti vá­lasztásokon Hosszain Mo­hammed Ersad elnök pártja, a kormányzó Dzsatija párt. A pénteki eredmény semmi­féle meglepetést nem okoz, hiszen a fő ellenzéki pártok távolmaradásával a szava­zás kimenetelét előre borí­tékolni lehetett. DAKAR Közzétették a vasárnapi szenegáli parlamenti és el­nökválasztások hivatalos végeredményét: eszerint Abdou Diouf újraválasztott elnök a szavazatok 73 száza­lékát kapta. Pártjára, a Sze­negáli Szocialista Pártra ad­ta le voksát a választók 71 százaléka. PANAMAVÁROS Panamában csütörtökön a polgári ellenzék véget vetett a hét elején meghirdetett általános sztrájknak, amely- lyel Noriega tábornok távo­zását kívánta elérni. A je­lenlegi kormányzat jobbol­dali ellenfelei által meghir­detett korábbi munkabe­szüntetés gyakorlatilag si­kertelen volt. MARRAKES Vernon Walters, az Egye­sült Államok ENSZ-képvi- selője csütörtökön Marokkó­ban állást foglalt a PFSZ ENSZ-képviseletének bezá­rása ellen. Az amerikai dip­lomata Hasszán király trón­ra lépésének évfordulós ün­nepségein vesz részt az észak-afrikai országban. PÁRIZS Pénteken a párizsi Orly repülőtérhez közeledve egy Fokker—27-es utasszállító repülőgép nekiütközött egy magasfeszültségű távveze­téknek, és lezuhant. A fe­délzetén tartózkodó 19 utas és 3 főnyi személyzet közül valószínűleg senki sem élte túl a szerencsétlenséget.

Next

/
Thumbnails
Contents