Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
10 Kulturális kilátó 1988. MÁRCIUS 26. Határhelyzetben a szlovákiai magyarság Grendel Lajos szlovákiai magyar író regényei az őszinte fölismerés erejével hatottak a szlovák nyelven olvasók számára. A kritikusok, irodalomtörténészek Grendel művei alapján döbbentek rá arra, milyen keveset tudnak a szlovákiai magyarságról, a szlovákiai magyar értelmiség gondolkodásáról. Csehszlovákiában nagyon kevés ott szültetett magyar művet fordítanak le szlovák nyelvre, ezért az író eddigi három regénve — Éleslövészet. Galeri, Áttételek — küldetést is teljesít. — Az Áttételekben olvastam: „Magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár”. Ez az államjogi szempontból kifogástalan megállapítás mit jelent most az ön számára? — Ugyanazt, amit akkor: államjogilag kifogástalan meghatározást. Ebben azonban benne van minden olyan kérdés, amely a csehszlovákiai magyarok azonossági zavaraiból származik. Hogyan kell viszonyulni a nemzeti kisebbségi helyzethez? Mit jelent a magyarság az államalkotó többség számára? És mit jelent magyarnak lenni az identitászavarokkal nem küzdő kisebbségi értelmiség számára? — Mit mond önnek az a Közép-Európában gyakran használt kifejezés, hogy identitás? — Nekem azt jelenti, hogy én mint magyar értelmiségi, tisztában vagyok azokkal a történelmi előzményekkel, amelyek miatt kisebbségi magyar helyzetbe kerültem. Amennyiben ez lehetséges, ismerem azokat a kulturális hagyományokat, amelyek arra szorítanak, hogy ezt vállaljam, hogy ne akarjak beolvadni az államalkotó többségbe. Vállaljam tehát azt az értékrendet, azt a kultúrát, amely miatt érdemes magyarnak maradni. Sőt érdemes azért is tenni valamit, hogy még az unokáim is azok legyenek. — Hősei őszintén moralizálok a bonyolultnak nevezBeszélgetés Grendel Lajossal hető közegben. Tragikusnak tartja ezt a helyzetet? — Egzisztenciálíilozófiai értelemben maga az emberi létezés tragikus. A mi számunkra ezt a kisebbségi státus hozza felszínre. Ha az emberi sors paradoxonait ez a kisebbségi helyzet tudja kifejezésre juttatni, akkor erről kell beszélnünk. Tehát az emberi sors tragikus, feloldhatatlan ellentmondásairól kell szólnunk — egyedi helyzetünkön keresztül. Nagy esélye az összes kisebbségi magyar irodalomnak, hogy az általánosat ragadja meg ebben a tartalomban. Ilyen értelemben akár jó dolog is kisebbséginek lenni, mert ha ebből a közegből szólunk, akkor a legelvontabb, legáltalánosabb kérdésekről is hitelesen beszélhetünk. Ilyen módon lesz többértelmű az az egyszerű tény, hogy határ- helyzetben vagyunk. — Véleménye szerint van esély értékközpontú irodalmi életet létrehozni? — Van. Azzal a feltétellel, hogy ennek a kisebbségnek az értelmisége tisztázza magában, hogy mit tart értéknek. Ezt az értéket azonban nem lehet fölépíteni illúziókból, vágyálmokból. Ha a valósággal való szembenézésre alkalmas e kisebbségi értelmiségi, akkor kifog alakulni ez a tudat. Idestova •két évtizede az a dilemmája a felvidéki magyar kisebbségnek, hogy mi a járható út számára. Egyre többen látjuk, hogy a reális feladat: megalapozni egy olyan értékrendet, amely tíz-húsz év múlva már hagyományként funkcionálhat. Nem a holnapról, hanem a holnapután- ról kell gondolkodnunk. Unokáink számára is mondanunk kell valamit, sőt azoknak is, akik nem tagjai egyetlen kisebbségnek sem. — Tavaly Franciaországban járt, találkozhatott harmadik regénye francia olvasóival. Milyen tapasztalatokkal tért haza? — Tisztában vagyok azzal, hogy a franciák — és általában a nyugat-európaiak — mennyire felszínes ismeretekkel rendelkeznek kontinensünk középső és keleti részéről. Éppen ezért lepett meg, hogy az ottani kritikusok nemcsak az Áttételekről. hanem a régió politikai, történelmi eseményeiről is milyen alaposan tájékozódtak. Ügy tűnik, válságosnak ítélik prózájukat, ezért az intelligencia egyre inkább a közép-európai irodalmak felé fordul. — Készülő regénye munkacíme: Szakítások. Ha tehetné, mivel szakítana leginkább? — Mindennel, ami nem igaz, ami vágyálom, ami előítélet. ami illúzió. Mindazon erőkkel, amelyek visszahúzzák az embert abban a természetéből adódó elemi igényében, hogy szabadnak érezze magát, hogy megteremtse a tartását, méltóságát. Az ember legfőbb értéke az a joga, hogy mindenről kialakíthassa a maga álláspontját. Ma éppen ez van veszélyben, hasonlóan a szabadsághoz és a méltósághoz. — Szlovákiai kritikusai föltették a kérdést: kié Grendel Lajos? Én is ezt kérdezem: kié? — Szeretném remélni, hogy a magyar irodalomé. Ezen belül pedig azé a kis közösségé, amelyből jöttem. * * * Grendel Lajos legújabb kötete — tíz novellájának gyűjteménye — Bőröndök tartalma címmel jelent meg a Madách Könyvkiadó gondozásában. D. I. Magdalena Abakanowicz kiállításán Az elmélyült tér A lengyel Magdalena Abakanowicz élete legnagyobb önálló kiállításával végre Magyarországon, a budapesti (Műcsarnokban is bemutatkozott. Híre megelőzte, kiállítása pedig bizonyítja nagyságát: valóban rendkívüli alkotó. Olyan, akinek egyáltalán nem mindegy, mivel, hogyan, hol és mit mond el. Igaz, ezeket a kérdéseket minden alkotó felteszi magának, de a feleletül szolgáló művek ritkán hatnak szemlélőikre ilyen elementáris erővel. Abakanowicz 1954-ben fejezte be tanulmányait Varisóban. nagyméretű festményeiből a kiállításon is láthatunk néhányat. 1962-ben jelentkezett először textilképekkel a svájci Lausanne- ban rendezett nemzetközi textilbiennálé. Ez az az időszak, amikor a textilművészet nemcsak nálunk, de a világban mindenütt robbanásszerűen újította meg a képzőművészetek hagyományos sorát; Abakanowicz fjedig az első volt azok között, akik tértextileket kezdtek el készíteni. Valójában szobrok ezek, óriási méretű titokzatos, sötét, erős leplek — magukba burkolózva, misztikus létükbe takarózva ... A művész így vall erről: ,',A szál: bolygónk szerves felépítésének alapeleme. Ebből épül fel minden élő szervezet, a növények, és saját szöveteink is.” A nyolcvanas években Abakanowicz új anyagokat keres. 33 bronzalakot készít Katarzis ‘címmel, majd ’87- ben óriási malomkövek sorozatát rózsaszínes csillogású jeruzsálemi kövekből. Közben dolgozik fával, agyaggal. A művész azonban nemcsak él a kiválasztott anyagok adta lehetőségekkel, hanem ő maga határozza meg azt is, hol legyenek ezek a művek. Amikor kiállításra hívják meg, csak akkor vállalja, ha tudja előre, hogy hány .^köbméter” áll majd a rendelkezésére. És oda, csakis oda viszi el, ott a helyszínen rendezi, véglegesíti a művet. Zsákvászon ülő alakjai azért ülnek a sarok felé fordulva a földön, mert így * képviselik a lehajtott fejű 'megaláztatást. Álló alakjai azért fordulnak teljes testükkel a terembe lépő felé. A művész megsokszorozott formáival belakja a teret, — MÁRCIUS 31-én zárul a nyíregyházi művészeti hetek rendezvénysorozata. A városi művelődési központban addig lesz látható a Magyar Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatóinak, valamint az Iparművészeti Főiskola stúdiósainak kiállítása. 29-én, kedden ugyanitt lép fel az egri Harlekin bábszínház a Hófehérke című előadással, ezen a napon a Móricz Zsigmond Színházban az egri Gárdonyi Géza Slzínház társulata mutatja be Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című háromfelvonásos drámáját. — VOZNYESZENSZK1J- estet rendez március 29-én kedden este 18 órai kezdettel a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Ugyanezen a napon délelőtt Abakanowicz egyik festménye ezzel együtt elmélyülésre bíztat. A magyarázat kifelé szól, a gondolkodás befelé mozgatja meg az embert. (A kiállítás április 3-ig tekinthető meg a Műcsarnokban.) (Fotó: D. L.) Dióhéjban A kulturális élet hírei A mai szovjet színházi élet címmel könyvkiállítás nyílik a ház olvasótermében. — A PIKNIK Club zenekar — vagy ahogyan sokan nevezik őket, a „zenei zöldek’’ — újszerű akcióba kezdett. Minden koncertjén elültet egy fát, s ebbe a mozgalomba a fiatalok szeles körét igyekszik bevonni azzal, hogy aki ugyanezt megteszi, és erről címükre elküld egy fotót is. azt májusban egésznapos hajókirándulásra, illetve az őszi, Petőfi Csarnokban megrendezett koncertjükre hívják meg. Európában az első volt r m W Két évszázad történetének tanújs Bemutatjuk a Magyar Nemzeti Múzeumot Az. ország nagy múzeumait bemutató sorozatiunk harmadik darabja — a Néprajzi és a Petőfi Irodalmi Múzeumban tett látogatás után — Európa elsőként született nemzeti múzeumába kalauzolja el az olvasót. A Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én alapított Magyar Nemzeti Múzeum — ki ne ismerné a tényt, s magát az intézményt — lassan két évszázados múltja, sorsa oly szorosan összekapcsolódott országunk, népünk történetével. Alig két héttel ezelőtt éppen — a hagyományoknak megfelelően — a múzeum impozáns főbejárata előtt rendezett ünnepségen emlékezett meg a főváros és az egész ország az 18484as forradalom és szabadságharc eseményeiről, mártírjairól, hőseiről. A Magyar Nemzeti Múzeum — csaknem minden magyarországi gyűjtemény őse' és előképe — azonban a hon polgárai számára sem lehet több, mint pusztán ismerős. Hisz a szakmabélieken kívül ki tudná akár csak a töredékét is elsorolni, számba venni azoknak az eseményeknek, amelyek — egyúttal kapcsolatban az intézménnyel —• a magyarság számára is meghatározó történelmi eseményt jelentettek. rém a főrendiház ülésterme volt. A dualizmus idején Lolz Károly ecsetje alól kerültek ki a tudományt és a művészetet jelképező meny- nyezetfreskók. Hogy a Magyar Nemzeti Múzejjm valóban a legnagyobb magyar gyűjtemények előképe, anyaintézete volt, arra vonatkohonfoglalás kori temető fe tárását a külső-szolnoki ti karékpénztár támogatása kívül hét magánszemé adománya tette lehetővé. Az intézmény történeti ben szép és nehéz korsz; kok, szakaszok váltogatta egymást. A felszabaduló követően rendeződött végli gesen a múzeum sorsa, fi alapítást követő száz i alatt nem volt annyi látc gatója, mint az utolsó neg: ven évben. Ma is csaknei minden nap, érdeklődők e: rei (fiatalok, felnőttek < idősek egyaránt) keresik f az állandó — köztük s egyik legszebb, az 1967-be megnyílt, Magyarország tői ténete a honfoglalást Az 1807-es országgyűlés törvénnyel vette a nemzet birtokába az intézményt, melynek épületét Pollack Mihály „városi polgári építész” — József nádor alcsu- ti kastélyának, a budai Sándor-palotának, a régi pesti Vigadónak alkotója — tervezte. Az alap ásásához 1837 júniusában kezdtek hozzá, s bár az építkezést megzavarta az alig egv évvel későbbi árvíz, 1844 januárjában a főhomlokzat, majd 1847 júliusában az egész épület körül lebontották az állványokat. Itt talált otthonra jó ideig az Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a megélénkülő zenei élet. A palota első eseménye a Kossuth Lajos rendezte harmadik országos iparműkiállítás volt 1846. augusztus 11- én. 1848 januárjának végén nyílottak meg az összes tárak. A Thököly és Rákóczi család emlékeiből fennmaradt relil viák az egyik állandó kiállításon A szabadságharc idején — amikor a berendezési munkákat Széchenyi István közmunkaügyi miniszter utasításai szerint Ybl Miklós befejezte — a díszteremben tartotta meg üléseit az országgyűlés felsőháza. Ez a hagyomány tovább élt, hisz a Századfordulón a dísztezóan csak néhány példa: az Országos Képtár és a múzeum képtári osztályának egyesítéséből jött létre a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum létesítésével ide került át a Nemzeti Múzeum egész kerámiaanyaga. A múzeum kutató- és gyűjtőmunkájának van egy érdekes — és- egy kicsit szomorú — Szolnok megyei vonatkozása is: 1932-ben — ez volt az egyik mélypont a múzeum történetében — tragikomikus módon 87 pengőt fordítottak ásatási célokra. Amit nem adott meg a kormányzat, azt a múzeumi dolgozók megpróbálták társadalmi úton „Összekoldulni”. Például a tiszaderzsi 1849-ig című — kiállítás valamint az időszaki bemu tatókat. Ezek közül mos igazi szenzációt jelent az el ső kínai császár cseréphad seregének néhány „tagját bemutató kiállítás, amely nek bejáratánál minden na hosszú sorok kígyóznak Március 15-ig bizonyáramin den érdeklődőnek volt al Raima bejutni. Kegyelete: csönd veszi körül a dísztér met, ahol a magyar koroná zási ékszereket állították ki a mellette lévő teremben be mutatva — egy már töbt észak-amerikai várost i: megjárt vándorkiállítást — az egy évezred magyar ötvösremekeit. — b — Debrecenbe kéne menni... Mire készül a cívisváros az idén? A debreceniek az előző évekhez hasonlóan most is számba vették városunk idei kulturális és tudományos rendezvényeit, s megjelentettek egy programfüzetet Mire készül Debrecen 1988- ban? címmel. Az összeállítás — bár teljességre nem törekedhetett, hiszen évközben számtalan lehetőség nyílhat még a meglévő tervek gazdagítására — azzal a céllal született, hogy áttekinthetőbbé, előre láthatóvá tegye mindazokat a jelentősebb és bizonyára hagy érdeklődést kiváltó eseményeket, amelyek Debrecenben történnek majd 1988-ban. Valamennyi programot felsorolni lehetetlen, | hiszen több oldalt venne [igénybe, de a legfontosabbakról feltétlenül szólni kell. Honegger Jeanne d’Arc ; máglyán című ritkán hall ható, gyönyörű oratóriumé mutatják be. — CEGLÉDI évszázadok címmel felújított állandó kiállítást tekinthetnek meg a szomszéd i'áros Kossuth Múzeumának látogatói. A gyűjtemény legértékesebb része Kossuth Lajos életét, tevékenységét, személyes tárgyait mutatja be. — A BUDAPESTI Kongresszusi Központban május 6-án mutatják be — Magyarországon először — Ni- •kosz Kazantzakisz „Zorba, a görög” című művének musicalváltozatát. Az előadást Bodrogi Gyula és Pethes György rendezi, a főbb szerepekben Bessenyei Ferencet. Psota Irént, Tábori Nórát, Voith Ágit, Kishonti Ildikót, Funtek Frigyest és Sízabó Ottót láthatják a nézők. Az év első harmadában a város művelődési és művészeti intézményei ö külföldi kulturális értékeit széles választékából kínáljak ízelítőt: a debreceni közönség többek között kanadai táblaképeket, holland festőművészek alkotásait, francia fotóművészek tárlatát, olasz filmeket, a Kölni Operaház balettegyüttesének j műsorát, a Liszenko vonósnégyes hangversenyét jláthatja- hallhatja. Április 24-4-e között a zézfúvósok és ütő- hangszeresek országos találkozójának, illetve az ipari szövetkezeti színpadok országos találkozójának résztvevőit fogadják. Kpt világhírű muzsikus, Vásáry Tamás és Ránki Dezsp zongoraestje, a szakmunkástanulók megyei találkozója és az Ünnepi Könyvhét eseményei emelkednek ki a májusi programból. Alkotmányunk tiszteleté re a 19. virágkarnevál és ki sérő rendezvényei (a test vérvárosokból és több euró pai országból érkező művé szeti együttesek bemutatói különféle kiállítások) min den bizonnyal élményt é: színvonalas szórakozást je lentenek majd a város lakosságának és a nagyszámi külföldi és hazai vendégseregnek. Szeptemberben Debrecen ad helyet a művész: fotószövetkezetek országos kiállításának, októberben pedig a Déri Múzeumban emlékkiállítás köszönti a Református Kollégium fennállásának 450. évfordulóját. A nagyrendezvények sorát november 24—25-én a debreceni irodalmi napok eseménysorozat zárja. Június 5-e és 26-a között rendezik meg a debreceni országos nyári tárlatok retrospektív kiállítását. A város kiemelkedő kulturális nagyrendezvényére, a Bartók Béla XIII. nemzektözi kórusversenyre július 4—9. között húsz külföldi! és harminc hazai énekkart, továbbá számos külföldi és magyar szakembert várnak. A megnyitó díszhangversenyen A város kulturális életéta felsoroltakon kívül még számos rangos komolyzenei hangverseny, képző-, ipar-, fotó- és népművészeti kiállítás, színházi bemutató, komplex közművelődési program teszi teljesebbé. Összeállította: Bálint Judit
