Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
1988. MÁRCIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 reilen fogalom a repülés, mégpedig nemcsak az előképzés miatt, hanem «ízért is, mert az MHSZ budapesti klubjában előzőleg már repült néhány órát. Nem csoda, ha így nyilatkozik légi élményeiről: — A levegő nem volt számomra ismeretlen. A repülés azonban mindig csodálatos, szavakkal ki nem fejezhető érzést kelt az emberben. Sok lemondással jár, de megéri. Most azt gyakoroljuk, hogyan kell a levegőben egy helyben megállni. Ez a legfénylőbb tavasz Olyan ez a tavasz, mintha sosem akarna nyílni. A Kil- ddán György Repülő Műszaki Főiskola repülőterének csuromvizes betonjáról ázott madárként emelkednek az ólmos ég felé a helikopterek. Nyomasztó, lehangoló a csupasz környék. A harmadéves hallgatók csapata mégis. derűs. Bizonyára joggal 'hiszem, hogy időjárás ide, időjárás oda, a degfénylőbb tavaszként erre emlékeznek. Közéd hároméves felkészülés után ugyanis most kezdték meg a gyakorlati képzést. A sok tonnás gépek az ő akaratuknak engedelmeskednek. Különleges helyzetben Fábián Attila zászlós Egyúttal ízelítőt kapunk az Alföldről. A függésgyakorlatok után jönnek az összetettebb feladatok. Forgó Bélát a gépből való kiszállás után kapom el. Élményeiről, tapasztalatairól faggatom. — Persze, hogy örülünk a gyakorlati képzés kezdetének, hiszen erre vártunk egész idő alatt. Csalódás nem ért bennünket, sőt, azt hiszem, többet kapott az ember, mint amire számított. Voltak nehéz idők is, — a felkészítési időszakra gondolok, — dehát a repülés ezzel jár. Veszélyes szakma ez, tudni kell, amit tudni kell, mert itt csak egyszer tévedhet az ember, akkor is he 1 yreh ozhatatlan ui. Sok pénzt jelentő értékek és főleg emberi életek forognak kockán. Forgó Béla zászlós sem újonc a repülésben. Ahogy mondja, „nem hivatalosan’’ több évig repült vitorlázó géppel, „hivatalosan” pedig csak háromig. Tizenkét éves volt mindössze, amikor először ült gépbe. Kettős sorsforduló Augusztusban felavatják őket. Sokuk számára kettős sorsforduló lesz akkor. Egyrészt megkezdik a tiszti hivatást, másrészt meg is nősülnek néhányan. Forgó Béla is közéjük tartozik. SzeEz a maroknyi csapat különleges helyet foglal el a Kiillián főiskolán. Teljes 'képzésük idehaza folyik. Repülő-haj ózó többi társukról Bede László ezredes, a főiskola politikai osztályának vezetője így nyilatkozott a Néphadsereg című lapnak: „Repülőgép- és harcihelikop- ter-vezető 'hallgatóink többsége 'külföldön készül hivatására. A Szovjetunióban tanulók egy év hazai nyelvi és politikai előkészítés után kerülnek a külföldi főiskolára, mig a Csehszlovákiába felvételt nyertek csak alapkiképzésre vonulnak be hozzánk, a nyelvi előkészítést is a csehszlovák partner főiskolán 'kapják meg. A minap kaptunk tájékoztatást Kassáról, hogy hallgatóink eredményes elméleti vizsgát tettek”. Egyébként márciusban ott is megkezdődött a repülés. A másodévesek ott L—29-es, a harmadévesek L—39-es iskolagépeken repülnek. A negyedik évfolyam hallgatói MIG típusú vadászgépeket vezetnek. A főiskola hallgatódnak többségét a repülésirányító és a repülőműszaki szakokon tanulók teszik ki. ók lesznek a repülőcsapatok va- dászárányítód, megfigyelői, repülő-műszaki üzemeltető mérnök tisztjei. Ez utóbbiakat nemcsak a hadsereg, hanem a MALÉV és a MÉM Repülőgépes Szolgálat számára is képzik. Ebbe a sokszínű képbe illeszkedik a szolnoki helikopter vezető-kép zés, melynek elméleti és gyakorlati felkészítési folyamata helyileg nyomomkövethető. A korábbi négy éves képzést három évesre csökkentették, ezért a főiskola nem teljesen 'kiforrott heldkopterveze- tőket bocsájt a csapatok rendelkezésére, de úgy felkészíti őket, hogy a csapatokhoz kerülve rövid gyakorlati képzés után alkalmassá válnak nemcsak a MI—8-as és a MI—2-es helikopterek vezetésére, hanem egy bizonyos fokú jártasság alapján a harci helikopterek heli- kop tervezető-1 övés z.i kabinjában is megállják a helyüket. Csillaghozó augusztus Addig azonban még eltelik néhány eseménydús hónap — köztük a tiszti csillagokat hozó augusztus. Most még az alapgyakorlatok elsajátítása a fontos. Erre koncentrál a startnál gépére váró Fábián Attila zászlós is, akinek apja a .jogelőd” ezred pilótája volt, testvére meg vadászirányító. Így hát az első helikopterbe szálláskor sem volt számára istneForgó Béla zászlós gedi lányt vesz el. ö is énekelheti, hogy: „Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány...” Fábián Attila egy évig vár a nősüléssel: — Jövőre végez a kislány a főiskolán. A pihenőbe behallatszik a hallgatók beszélgetése. A téma: a függés gyakorlása helikopterrel. Elméletileg, gyakorlatilag ez most a központi kérdés, hogy néhány hét után minden tekintetben a gép függjön tőlük, s kezes bárányként engedelmeskedjen akaratuknak. Simon Béla Fotó: T. Katona László Felnőttektől, fiataloktól ihleteket vár az úttöröszövetség A Magyar Űttörők Szövetsége vezető testületéi fontosnak tartják, hogy a gyerekek — szorító gazdasági és társadalmi gondjaink közepette is — a lehetőségeinknek megfelelően minél jobb körülmények között nevelkedjenek. Különböző fórumokon sokszor hangzik el ennek érdekében jó kezdeményezés. hasznos, támogatásra érdemes javaslat. Kérjük mindazokat, akiknek a gyerekek vagy egyes csoportjaik ellátásával, élet- körülményeik, családi és iskolai életük javításával, gondjaik megoldásával kapcsolatos javaslatuk, kezdeményezésük van, vagy ilyenről tudnak — írják meg a címére (1388 Budapest Pf 72.) 1988. április 10-ig. Magyar Űttörök Szövetsége Április közepétől Vizilaxi a Dunán A Hotel Duna Intercontinental elől indul április 15- től minden reggel 9 órakor a vízitaxi, amely a Dunán Esztergomtól Mohácsig szállítja az utasokat. A járművet a Dunatúra GT Vízitaxi Szolgálata működteti, mindennap késő estig fogadja az érdeklődőket. A vízátaxi október 15-ig közlekedik. Új kapu készül, fogadót is terveznek Mire ébred az igari arborétum? Szivem szerint az egész földgolyót körülkeríteném és kitenném a ..Természetvédelmi terület!" táblát: Ezzel a késztetésemmel aligha állok egyedül: olykor egy- egy riasztó jelzésre lélekszakadva menekülünk a természet oázisaiba, ahol meg- simogatva tekintetünkkel a mohos törzsű tölgyeket, egy »-gesz falunak árnyat adó platánokat, kikeletkor fehér, vagy rózsaszín gyertyát bontó gesztenyéket, átmenetileg megnyugszunk. „Jól van, nincs is olyan nagy baj, ha ezek még élnek. . Ha másért nem, •hát akkor azért az illúzióért kell szeretni az arborétumokat, mert a napi gyötrő fáradtságunkon, lelkiismeretfur- dalásunkon enyhítenek. Jó. tudom, ahhoz a puszta jószándék nem elég, hogy ezek a zöld szigetek — élő múzeumok — méltóképp fogadhassák azokat, akik itthon kívánnak egzoti» kus expedícióra indulni. Pénz is kell a minierdők fenntartásához — és eddig jutva a gondolatmenetben, már látom is a lemondó le- gyintgetéseket: a jelen gazdasági helyzetünkben... Márpedig — formabontó módon — e cikk nem így folytatódik! De nézzük az előzményeket: a szívem mindig összeszorult, ha a harsogó tavaszban, vagy az aranyló őszben a ti- szaigari arborétumban jártam. Itt, a környék turisztikai sivárságában szinte öncélúan szórta pompázatos kincsét az arborétum, hiszen hozzá megfelelő út nem lévén, néhány elszánt bakancsos természetjárón kívül aligha vállalta bárki emberfia is a járműve tengelytörését. Elkerülték hát a buszok is, el a külföldiek, akik jó hírét vitték volna. Aztán tavaly megépült a bekötő út, másfélmillióért, s hozzá parkírozó is létesült. Hajnal Imre, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőgazdálkodási osztályvezető-helyettese örömmel újságolta, hogy az idei évre is került pénz: egymillió forintnál is többet tudnak költeni a fenntartásra és a fejlesztésre. Üj kapu várja majd a látogatókat, aztán egy fogadó épület, ahol a kiránduló elköltheti az uzsonnáját — tán pénzét is — megpihenhet, ha már körbesétálta a húszhektáros Paradicsomot. A 120 éves arborétum sorsa — egyébként szinte emberi sors. Széky Péter föld- birtokos 1867-ben két ka- tasztrális holdon alakította ki a kor divatjának megfelelően a sétakertet. Kocsányos tölgy, magaskőris, feketenyár, fehérnyár, fehérfűz, tiszafa, berkenye, kislevelű hárs alkotta a faunát, belőlük hírmondónak még ma is akad néhány. A földbirtokos fia 1874-ben kilenc holdra bővítette a parkot, és Hollandiából, Németországból, Franciaországból hozatott fakülönlegességeket. No és „Pepi grófnak”, Bolza Pálnak az Európa-hírű szarvasi arborétum alapítójának hatása sem múlt el nyomtalanul. Ha ő az öt világrészből ezer növényfajtát telepített a Holt-Körös hajlatába, akkor hívének, ijj. Széky Péternek is illett legalább 270—280 fajtával állni a versenyt. Száz évvel ezelőtt Springer Antal a sétapark kertésze már nyomtatott árjegyzéken kínálta a fakülönlegességeket. A környék birtokosai szívesen vásárolták a faiskola díszcserjéit, gyümölcsfa-csemetéit. Az innen származó jegenyetölgyek őrzik Kossuth Lajos szobrát Debrecenben, a fővárosi Margit-sziget jó- néhány amerikai mocsártölgyének ősei is az igari arborétum tulajából sarjadtak, de a zirci apátság parkjában is fellelhetné a rokonságot néhány mai öreg ..faremete”. Ha nevet kell említeni, akkor mindenképp Sánta Istvánét, aki „kondásból lett kertész”, de 1877-től 1942-ig értő. jó gazdája volt az arborétumnak. A második világháború után a kor haragja az „urak sétáló kertjére” is lecsapott: Állami Gazdaság vette kezelésbe és a nemes agzóták egy része tűzre került. Hiába került 1951-ben az erdő- gazdaság tulajdonába az arborétum, az élő fára felesküdt szakemberek sem tudták megállítani a pusztítást. A lelkiismeret 1954-ben kezdett éledezni, — dr. Papp József botanikus ekkor csinált „létszámellenőrzést”, és listájába 269 fát és cserjefajt lajstromozhatott. Ismét egy Sánta kellett — ezúttal András — ahhoz, hogy a 9 hektáros területen az élet visszanyerje jogait. Alighanem langyos nyári estéken a fák lombsusogva emlegetik fel azokat az éveket, amikor is jótékony kezek ültettek és nem fűrészt, baltát fogtak a különös jövevényekre. így 1958 emlékezetes dátuma a növénytársa- dalomnak, ekkor az arborétum 20 hektárra bővült. Aztán 1973-ban fejlesztési terv készült, vöröstölgy és nemesnyár vaskos törzsei jelzik ma az akkori élledést. Sétálok az ébredező arborétumban. A dermedt ágakon kövér vízcseppek mérlegelik a mélybe zuhanás esélyeit. Még hideg van. de a fák, cserjék finom remegésének más a ritmusa mint a fázós didergésnek. Nedvek keringenek bársonyos surro- gással, rügyek pattannak üveghanggal, a kérgek alatt tetszhalott lárvák próbálkoznak az életrekelés csodájával. Fura szerzet az ember: a fák álmos nyújtózásába máris jobb kedvű tavaszi ébredést képzel, csak azért, mert esélyt lát arra, hogy gyönyörködni a parkban — immár csak elhatározás dolga lesz. Palágyi Béla Felvételünk a rügyfakadás utáni arborétum hangulatát idézi (Fotó: H. L.) Sonkák húsvétra Több mint 100 tonna füstöltárut — kötözött és hálós sonkát, tarját, csülköt, körmöt, combhúst, lapockát — szállított 'illetve szállít a Szolnok Megyei ÁUatforgal- mi és Húsipari Vállalat az üzletekbe a húsvéti ellátás zavartalanná tétele érdekében. (Nagv Zsolt felvételei). Szállításra váró füstölt termékek a raktárban Készül a kötözött és hálós sonka Áz ólmos ég ellenére Bő a választék a szolnoki Széchenyi úti 100-as ABC-ben
