Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-25 / 72. szám
1988. MÁRCIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejezéséhez közeledik a Hortobágyon a nádaratás. A Tiszaörsi Petőfi Tsz 1200 hektár területéről mintegy 6 ezer kéve nádat vágott le az elmúlt hónapokban (Fotó:T. K. L.) HNF -munkabizottságból Megalakult a megyei cigánytanács A Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottsága mellett 1986 óta cigányügyi munkabizottság is dolgozott, amely igyekezett a megyében élő cigány lakosság életének, közéleti tevékenységének lehetőségeit föltárni, kezdeményezéseiket összefogni. E munkabizottság tegnap óta a Hazafias Népfront Megyei Cigánytanácsa. A népfront az alakuló ülésre összehívta a cigánycsaládgondozók, valamint a cigány származású tanácstagok együttes értekezletét, azokat a köztiszteletben álló munkásokat és társadalmi aktívákat, akik e népesség sorsának jobbításáért már eddig is sokat dolgoztak. Mint a szakemberek elmondták, hazánkban ma már a legtöbb megyében tevékenykedik ilyen cigánytanács, amely szoros együttműködésben dolgozik az Országos Cigánytanáccsal, s részt kér és vállal a cigánylakosság gondjainak megoldásában, a társadalmi, gazdasági élet minden területén. A tegnapi alakuló ülésen először választottak az egybegyűltek. A megyei testületnek, csakúgy mint az eddigi munkabizottságnak, 15 tagja van, s a munkát háromtagú vezetőség irányítja. A Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében Trencsényi József né tett javaslatot az elnök személyére, amit a résztvevők egy része azonnal elfogadott, míg mások óvatoskodtak egy kicsit. Az óvatosság oka nem volt más, mint az, hogy Karcagi Attila, a Volán normatechnológusa mindössze 23 éves. A jászladányi származású fiatalembert azonban sokan ismerték a jelenlévők között, s szóltak is mellette: „Adjunk neki utat, hiszen köztünk nevelkedett, köztünk él, ismeri a sorsunkat, viselje eztán méginkább a szívén!” Egyhangú igenlés volt a választás. Az alakuló ülésen ezután dr. Kolláth József, a megyei tanács társadalompolitikai titkára — egyben az új testület elnökhelyettese — tartott tájékoztatót a megyében élő mintegy 22—23 ezer cigány származású lakosság helyzetéről. Elmondta többek között, hogy a nyelvet az újszásziak beszélik a legtisztábban, s hogy soraikban évről évre fokozatosan nő a munkaképes korosztály aránya. Már csak emlék a legtöbb ősrégi szakma: a tek- nővájók, a kosárfonók, a vályogvetők lassan eltűnnek. Elmondta azt is: húsz év alatt tízezer ember hagyta el az egészségtelen telepeket, s költözött egészséges, emberhez méltó lakásokba, házakba. Csak 1987-ben 134 lakás, illetve családi ház épült részükre. Az előadó azt se titkolta, hogy 1980 óta helyzetük mégse könnyebbedik. Különösen az utóbbi egy év alatt szaporodtak azok száma, akik nem saját hibájukból (vagy csak részben, szakképzetlenségük miatt) nem jutnak állandó munkához, s különösen a fiatalok és a nők munkalehetőségei romlottak. Valamelyest segít ugyan a megye három településén már bevezetett, s rövidesen újabb helyeken is bevezetésre kerülő közhasznú munka — bár a tapasztalatok szerint a jelentkezők száma nagyobb a lehetőségeknél. Jó képességű gyerekeik közül most 160—180 tanul középfokú oktatási intézményben. Az új tanács tagjai élénk eszmecserét folytattak a délelőtt folyamán feladataikról, eljövendő terveikről. Segítik a rászorulókat, szervezik a véradást Kongresszus után a Vöröskereszt feladatairól Magyar—svéd Gyógyszergyártó vegyes vállalat Psoricur Rt., néven magyar—svéd gyógyszergyártó vegyes vállalat alakult csütörtökön. A gyáravatást követő sajtótájékoztatón Mautner Péter igazgató elmondotta, hogy a céget egymillió svájci frankos alaptőkével a svéd Intnade Invest 50 százalékos, valamint az Általános Értékforgalmi Bank és a Medicor 25—25 százalékos részesedéssel hozta létre. A vállalat különböző gyógyszerek és gyógyhatású készítmények gyártását kezdi meg. Első terméke egy természetes alapanyagú gyógyhatású készítmény lesz, amely az úgynevezett pszoriázis (pikkelysömör) nevű kellemetlen bőrbetegségnél alkalmazható. A betegségben az északi féltekén mintegy 220 millió ember szenved, s jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő gyógyszer. Az új vegyes vállalat vezetői a készítményt elsősorban külföldön kívánják értékesíteni. Arra számítanak, hogy a törzskönyvezés több nyugat-európai és tengerentúli országban viszonylag rövid idő alatt megoldható, s ezután megkezdődhet forgalmazás^. A -gyártást júliusban indítják, de a próbaüzemet már előzetesen megkezdik. Kétnapos tanfolyamon vettek részt a nagyközségi, munkahelyi Vöröskeresztvezetőségek titkárai — ötve- nen — a napokban. A tanfolyam része volt annak a titkári továbbképzésnek, amelynek célja, hogy a Vöröskereszt tavalyi, VII. kongresszusának határozatát feldolgozza, értelmezze, helyi feladatokra bontsa a végrehajtást. Korábban a megyei és a városi titkárok vettek részt hasonló továbbképzésen. A nagyközségek, munkahelyi vezetőségek titkárai a tanfolyam után munkahelyükön, lakóhelyükön megbeszélik a kongresszusi határozatokat az alapszervezetekkel. A hónap végéig a megyében hatszáz vezetőségi titkárt készítenek fel az új feladatokra. A munkahelyi, községi vezetőségek irányítása alá tartozó háromszáz titkárt is felkészítik. A középfokú oktatási intézmények alapszervezteinek titkárai — negyvenegyen vannak — számára nyáron tartják meg a tanfolyamot. A továbbképzéseken a határozatból adódó helyi feladatokra összpontosítanak. Megbeszélik, hogy a megyében, a településen, a munkahelyen a következő öt évben mi a tennivaló. Mint a kongresszuson is elhangzott, az egyik kiemelt feladat a szociális munka. A Vöröskeresztes aktíváknak fel kell kutatniuk és segíteniük a rászoruló időseket, javaslatokat tenni, hogy kiknek kellene segélyt adni, ruhagyűjtő akciókat kezdeményezni. Nem könnyű feladatokat ad a véradó mozgalom szervezése sem. Csökken a véradók száma, az önkéntesek közül is elég sokat kiszűrnek, valamilyen betegség miatt. Nehéz szervezni, a munkahelyekről a vezetők nem szívesen engedik el a dolgozókat. Az aktíváknak tenni kell azért, hogy az üzerhekben, hivatalokban biztosítsák a véradók számára az előírt pihenőidőt. Szükség van a véradó mozgalom jobb erkölcsi megbecsülésére, elismerésére is. Egyik fontos feladat a fiatalok, a középiskolások megnyerése az önkéntes segítséghez. A harmadik kiemelt feladat az egészségnevelési tevékenység. A vöröskeresztes aktíváktól várják, hogy vegyenek részt a helyi egészségmegőrző programok kialakításában. A konresszusi határozatból adódó időszerű feladatokat áprilisban—májusban taggyűléseken vitatják meg. A társadalmi műnkéről Közösen könnyebb I KISZ fennállása Itt előszűr Túrkevón a Vörös Vándorzászló (Tudósítónktól) A tavaszi történelmi ünnepek rendezvénysorozata alkalmából szerdán kitüntetési ünnepség volt Túrkevén. Az ifjúsági mozgalom legmagasabb kollektív kitüntetését, a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Iváncsik Imre, a KISZ KB tagja, a KISIZ megyei bizottságának első titkára adta át Dittrich Imrének, a Tiszántúli Autójavító Vállalat KISZ Bizottsága titkárának. A KISZ fennállása óta első ízben kapta meg túrkevei ifjúsági szervezet e magas kitüntetést. A túrkevei ifjúsági szervezet tevékenységében kiemelkedő a szakmunkástanulókkal való foglakozás, a gyakorlati oktatás feltételeinek javítása. Jelentős eredményeket értek el a politikai képzés, a párttaggá nevelésben. Figyelemre méltó a szabadidős programok szervezése. Az elmúlt években eredményes volt gazdasági építőmunkájuk is. A középiskola irodalmi színpadának és az áfész néptánccsoportjának műsora után kollektív és egyéni kitüntetések átadására került sor. A KISZ által adományozható legmagasabb egyéni elismerést, a KISZ Érdemérem kitüntetést kapta Ozsváth László, a KISZ városi bizottságának titkára. Kollektív elismerésben tizenegy közösség részesült, tizenhárom fiatal kapott egyéni kitüntetést. Tájékoztatásról a meteorológiai világnapon A Meteorológiai Világnap alkalmából sajtótájékoztatót rendezett csütörtökön a Magyar Meteorológiai Társaság. Antal Emánuel, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökhelyettese elmondta, hogy 1853 volt az első emlékezetes esztendő a meteorológia történetében, ekkor hirdették meg először nemzetközi programot az időjárás megfigyelésére. Százitíz évvel ezelőtt — 1878-ban — alakult meg a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet, majd 1950. március 23-ón az ENSZ égisze alatt létrejött a Meteorológiai Világszervezet (WMO), melynek ma több mint félszáz ország a tagja. Vissy Károly, a Központi Előrejelző Intézet igazgató- helyettese elmondta, hogy az utóbbi 20 esztendőben a gazdaság egyre több ágazatában ismerték fel a meteorológia számokban is kifejezhető hasznát. A hibás és a sikertelen előrejelzések okozhatnak gazdasági károkat, ám a műszaki háttér folyamatos korszerűsödésével a távlatokban egyre csökken a rossz előrejelzések aránya, így tovább fog növekedni gazdasági hatékonysága. Mostanában sokat hallani arról, hogy a nehezedő gazdasági helyzet miatt az emberek kevesebbet törődnek a nagyobb közösség ügyes- bajos dolgaival és szabad idejüket is inkább hasznosan akarják eltölteni. Látszatra kézenfekvő magyarázat ez, de azért mégis elgondolkodtató, hiszen sok igazság rejlik abban a mondásban, hogy „ami a miénk, az az* enyém is.” Felvidul például az ember lelke, ha virul egy szép park, és elismeréssel nyugtázza azok társadalmi munkáját, akik önzetlen tevékenységgel segítik virágba borulását. Nem tudom, felmérte-e már valaki azt, hogy menynyivel szegényebb lenne a megye a társadalmi munkások közreműködése nélkül. Igaz. van erre ezernyi kimutatás, de szerintem a |ó- zan számok nem értékítéletre, inkább következtetésekre adnak lehetőséget. A parkok gondozásánál maradva kimutatható például, hogy hány ember mennyi időn át munkálkodott, és ezt egyébként mennyi pénzért végezték volna el, de a szemet kápráztató színpompát, az arrajárókat derűre hangoló illatfelhőt, a tisztaságra, a rendre inspiráló környezeti hatást már nem lehet velük kifejezni. A közoktatási intézményekben végzett társadalmi munkánál sem csak az az érték szerintem, hogy valamelyik üzem dolgozói megjavítják a csöpögő csa,- pokat, vagy lefestik a kerítést, rendbe hozzák a sportpályát. és így tovább, hanem a személyes példamutatás is. Annak bizonysága, követésre méltó tanulsága, hogy aki értelmesen él. az nemcsak a saját ügyes-bajos dolgaival törődik, hanem tőle telhetőén segítséget nyújt másoknak is. A társadalmi munka tehát kiegészíti az intézetek nevelő hatását is. Az ilyen hatásokat azonban — ismételten szólva — nem lehet számokkal mérni. A tények, adatok mégsem mellékesek, hiszen egyéb következtetésekhez nélkülözhetetlenek. Ahhoz például, hogy egy-egy megye vagy település lakói mennyire érzik szívügyüknek lakóheiyük önzetlen támogatását, illetve köztük összehasonlítási alapot is teremtenek. Nos, ami azt illeti, megyénk állja az összehasonlítást. A településfejlesztési társadalmi munka értékét tekintve 1981. és 1986. között a megvék sorrendjében Szolnok a második helyet szerezte meg. Ez az érték — kimondani is sok — meghaladta az 1,4 miliárd forintot. Csupán ösz- szehasonlításul említőik, hogv ugyanebben az időszakban Veszprém megyében ugvanez az érték 428 millió forintot tett ki. Jogosan mondhatná erre bárki, hogy a megvék néoességszá- ma eltérő, tehát eleve nem lehet azonos vagv megközelítően azonos a teljesítmény sem. Igv igaz. valóságosabb a kép. ha azt nézzük, hogv ugyanebben az időszakban egy lakosra vetítve hogyan alakul a társadalmi munka értéke. Nós, ez Veszprém megyében egyszerűsítésképpen csak az 1986. évet vegyük — 1105 forintot, míg Szolnok megyében 3222 forintot tett ki. A tavaly végzett társadalmi munka megyék közötti összehasonlítási adatai még nem állnak rendelkezésünkre. Néhány tényből azonban arra következtethetünk, hogy azok miatt sem kell majd szégyenkeznünk. Vegyük például a szolnoki tényeket. Azért azokat, mert a város nagyságrendje miatt meghatározó a megye teljesítményében. Szolnokon a társadalmi munkavégzés értéke az 1980. évi (kerekítve) 41 millió forintról 1986-ban 242 millióra emelkedett, tavaly pedig elérte a 320 milliót. A városban az önzetlen munkának egyharmada a környezeti kultúra megteremtésére, a zöldterületek fenntartására irányult. A tanácstagi körzetekben nagy húzóerőt jelentett a társadalmi munkában a tanácstagi alap differenciált ösz- szege. A lakosság közreműködése annak hatékonyságát fokozta. Hogy miben? Például abban nyilvánult ez meg, hogy tavaly a város ötven utcájában végezték el a gázvezeték kiépítését. Ebben a munkában több mint ezer család vett részt. Az általuk kiépített gázvezeték hossza meghaladja a 13 kilométert. Mivel a város úthálózatának 45 százalékán nincs szilárd útburkolat, külön figyelmet érdemel az, hogy a lakosság tavaly harminc utcában végzett útjavítást vagy útépítést. Csak elismeréssel lehet szólni arról is, hogy növekedett a Szolnoki Városi Tanács fejlesztési alapjához történő önkéntes hozzájárulás. Csatornaépítésre, iskola- bővítésre, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztésére több mint 53 millió forintot fizettek be. Tovább bővült a vállalatokkal, intézményekkel kötött együttműködési megállapodások köre is. ezzel több évre biztosított a társadalmi munka folyamatossága. Tavaly egyébként Szolnok minden lakosára 3955 forint értékű társadalmi munka jutott. A megyeszékhelyen a városi tanács Közterületfenntartó Intézménye koordinálja a társadalmi munkát. Ajánlata bőven van erre az évre is mindazoknak, akik segíteni szeretnének, hiszen a gyermekintézmények és az iskolák százhúsz feladat megoldásához várnak támogatást, — az egyéb intézményekről nem is beszélve. A városi központi könyvtár például új helyre való költözéshez kér gépi és kézi segítséget. így van ez megyénk többi településén is. Az eddigi eredmények joggal keltik azt a reményt, hogy megyénk lakosságából nem veszett ki az együvétartozás, a gondok közös megoldásának erénye. S. B. Az albcrtirsai hűtőház idén már önállóan gazdálkodik. Feladatuk kettős: a húsipari vállalatoknak bérfagyasztást, illetve bértárolást végeznek, valamint a környező termelőszövetkezetekből, államigazdaságoktól a felvásárolt zöldség- és gyümölcs- félékből jó minőségű gyors- fagyasztott készterméket állítanak elő. A huszonnégy féle termék a belföldi piacon kívül NSZK-ba, illetve Ausztriába is eljut. A képen: Űj, nagyteljesítményű olasz csomagológépek tasa- kolják a zöldborsót és a zöldbabot (MTI FOTÓ: Kerekes Tamás — KS)
