Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 23. Szent Patrick keze Ismét elszabadultak az indulatok Észak-írország- ban. Igen, ismét... — mond­hatná magától értetődően az ember, hiszen — sajnos — már megedződött a sok ször­nyű esemény következté­ben. Ám a legújabb véres események hallatán rá kell döbbennie, hogy mégsem elég „edzett”... Március eleje óta szapo­rodtak meg újból az Észak- Iror'szággal kapcsolatos hí­rek. Az egész olyan egysze­rűen indult. Londoni közlés szerint Gibraltárban agyon­lőttek „három veszedelmes, gyilkos IRA-terroristát”, akik borzalmas bombame­rényletre készültek. Aztán kiderült, maga Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter is elismerte, hogy az időzí­tett 250 kilós bomba a lö­völdözés színhelyén nem is létezett, hogy egyik IRA- aktivista sem viselt fegy­vert, hogy — szemtanúk el­mondása szerint — a civil- ruhás brit kommandó tag­jai figyelmeztetés nélkül lőttek, valósággal kivégzést hajtottak végre. Az amúgy is gyászoló katolikus észak­írek még inkább elkesered­tek, s a temetéseken az Ír Köztársasági Hadsereg su- galmazására már „három mártírtól” vettek végső bú­csút. Csakhogy ezt sem te­hették zavartalanul. Az egy. hete lezajlott temetésen Belfastban egy férfi tüzet nyitott a sírokat körülálló gyászolókra, és kézigránáto­kat dobált közéjük. Néhány íalott, több tucat sebesült maradt a helyszínen. Üjabb temetés következett: a hét végén két angol katona gépkocsijával teljes sebes­séggel belehajtott a gyászo­ló tömegbe — elfogták, s saját fegyverükkel agyon­lőtték őket. Tom King, az észak-írországi ügyek brit kabinetminisztere nem tud­ta megmagyarázni, hogy -a két szolgálatban lévő, de h íradós (!) tiszt miként ke­rülhetett a temető felé veze­tő útra, ahol a gyászolók haladtak. S ■ valószínűleg következik majd a megtorlás, a bosszú, aztán az újabb temetés... Ördögi kör ez, látszólag nincs belőle kiút. De csak látszólag. Valójá­ban a katolikusok és pro­testánsok megbékélésével a brit csapatok távozásával, a nemzeti jogok biztosításá­val megszűnhetne ez az ör­dögi kör Észak-lrországban. S végre az írek védőszentje, Szent Patrick is tehetné a dolgát. Nem úgy, mint múlt szerdán, egy nappal ünnepe előtt, amikor tehetetlenül nézte a fejvesztetten mene­külő gyászolókat, a haldok­lókat sebesülteket. Sízent Patrick kezét még mindig Londonban tartják gúzsba kötve. Kocsi Margit Előrehaladás a bécsi utótalálkozón Üjabb fontos előrelépés történt a helsinki folyamat bécsi utótalálkozóján. A szovjet küldöttség pénteken bejelentette, hogy elfogadja azt a munkaokmányt, amely a készülő bécsi záródoku­mentum humanitárius és emberi-jogi kérdésekkel fog­lalkozó fejezetének közös munkával eddig egyeztetett 19 pontját tartalmazza. Az utóbbi napokiban a ta­lálkozón felélénkült a mun­ka. Az 1986 november óta folyó tanácskozás résztve­vői — a helsinki záróok­mány 35 aláíró-államának küldöttségei — nagy erőfe­szítéseket tesznek, hogy a január 22 óta tartó jelenlegi — ötödik — tárgyalási for­duló március 25-1 lezárása és a háromhetes húsvéti szünet előtt minél több olyan kérdésben megállapo­dásra jussanak, amelyek te­kintetében az eddigi viták alapján közelinek látszik a teljes egyetértés kialakítása. A Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállamának az lutótalálkozóval párhuzamo­san ugyancsak az osztrák fővárosban folyó konzultá­ciói során hétfőn elfogadták az európai hagyományos haderő csökkentéséről tar­tandó tárgyalások mandá- tuimszövegének bevezető ré­szét. A keddi szovjet bejelentés ugyancsak előrelendíti a bécsi megbeszéléseket. A humanitárius kérdéseket tárgyaló, „csomagtervnek” is nevezett munkaokmány, amelyet február 29-én ter­jesztett elő az e témakör egyeztetési teendőit végző svéd küldöttség, összefoglal­ja az emberek közötti kap­csolatok, az információ, a kultúra és az oktatás terén való európai együttműködés egész sor fontos tételét és feladatát, s most már lénye­gében az utótalálkozó befe­jezett munkái, kész eredmé­nyei közé sorolható. Megfigyelő huszonkét országból Hadgyakorlat Csehszlovákiában Huszonkét ország negy­venhárom megfigyelőjének jelenlétében csehszlovák— szovjet közös hadgyakorlat kezdődött kedden Észak- Csehországban. A csehszlovák néphadse­reg és a szovjet hadsereg szárazföldi erőinek hadmoz- dulataában 17 ezer szovjet és 409 csehszlovák katona, illetve 410 harckocsi vesz részt. Az alakulatok nincse­nek nukleáris fegyverekkel felszerelve. A hadgyakorlat a Varsói Szerződés katonai doktrínájának megfelelően védelmi jellegű. A manőverre a stockholmi záródokumentum értelmé­ben külföldi megfigyelőket is meghívtak: huszonkét ál­lam negyvenhárom képvise­lője kiséri figyelemmel a gyakorlatot. Az eddigi szo­kásoktól eltérően ez alka- lommall először engedélyez­ték, hogy a megfigyelők dik­tafont használhassanak és a hadgyakorlat egész _ ideje alatt fényképfelvételeket ké­szíthessenek. BELGRAD Magyar filmhét kezdődött a szerbiai Nisben. Ünnepé­lyes megnyitójára a város if­júsági kultúrházában hétfőn este került sor. Az egyhetes rendezvény műsorán And­rás Ferenc „Nagy generáció” Jeles András „Kis Valenti­no” Mészáros Márta „Napló szerelmeimnek” Szomjas György „Falfúró” Tímár Pé­ter „Egészséges erotika” és Tolmár Tamás „Zuhanás közben” című alkotása sze­repel. KAIRÓ Jordánia azonnal Szaud- Arábia segítségére siet, ha Izrael kísérletet tesz a Pe- kingtől megvásárolt föld­föld rakéták megsemmisíté­sére — üzente kedden Husz- szein jordán uralkodó Fahd szaudi királynak. A hasemi­ta uralkodó egyúttal élesen elítélte az ügyben elhangzott izraeli fenyegetőzéseket. Szíria hétfőn szintén be­jelentette, hogy a Szaud- Arábia által megvett raké­ták elleni izraeli csapást sa­ját területe elleni agresszió­ként értékelné, s erőteljesen visszacsapna. VATIKÄNVÄROS A Vatikánvárosban ked­den nyilvánosságra hozták II. János Pál pápa „Euntes in Mundum” (Akik bejárják a világot) elnevezésű apos­toli levelét* Az egyházfő a levelet abból az alkalomból adta ki. hogy a kijevi feje­delemség ezer évvel ezelőtt tért át a keresztény hitre. New York n PFSZ nem zárja be irodáját Nem zárta be az ameri­kai kormány által megadott határidőre New York-i ENSZ megfigyelőjének iro­dáját a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet. A wa­shingtoni igazságügyminisz­térium most bírósági eljá­rást kezdeményez a döntés érvényesítésére, az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén viszont számos felszólaló a hágai nemzetkö­zi bíróság állásfoglalását sürgeti. A világszervezet fő­titkára, Javier Pérez de Cu­ellar közölte, ha szükséges, az ENSZ épületében adnak otthont a megfigyelői irodá­nak. Több arab állam java­solta: ha Washington ki­kényszeríti a PFSZ iroda be­zárását, a világszervezet folytassa az ügy megvitatá­sát New Yorkon kívül. Honduras Nem vonulnak ki az amerikai katonák A múlt hét végén átdobott amerikai ejtőernyős zászlóal­jak nem vonulnak ki Hon- durasból, jóllehet a mana- guai kormány tűzszünetet rendelt el, s a nicaraguai ha­tár térségében alábbhagyott a feszültség. Kedden a tér­ségbe ENSZ-megfigyelők in­dulnak. A Hondurasban állomáso­zó 3200 fős merikai kontin­gens sajtófelelőse kedden kö­zölte: semmiféle értesülésük sincs arról, hogy mikor kez­dődik meg kivonásuk. Je­lenleg arra számítanak, hogy még legalább tíz na­pig hadgyakorlatokon vesz­nek részt. Ezekről részlete­ket nem közölt, annyit azon­ban tudni róluk, hogy négy helyszínen folynak egyszer­re. Nicaragua hétfőn már be­jelentette, hogy leállítja az ellenforradalmárok kiűzé­sére indított hadműveletet, amelyre hivatkozva a Pen­tagon elrendelte saját csa­patai felvonultatását. A hondurasi hadsereg im­már nem tartja létfontossá­gúnak az amerikai ejtőer­nyős hadosztály jelenlétét. Szóvivője, Manuel Sujrez ezredes szerint napokon be­lül távozhatnak. Moszkva Gorbacsov és Sanguinetti találkozója A szovjetunióbeli átala/ kulásról, az ebből adódó belső feladatokról, a pe; resztrojka nemzetközi hatá­sáról, a nemzetközi politic ka időszerű kérdéseiről és 4 két ország belső fejlődéséről volt szó Mihail Gorbacsov' főtitkár és Julio Sanguinei[ ti keddi moszkvai találkozó; ján. — Az átalakítás logikáié éles kritikát és önkritikát követelt meg, abból a cél­ból, hogy felrázzuk az em­bereket a csüggedtségből, társadalmi passzivitásból, J> bevonjuk őket a minőségi megújulás útkeresésébe — mondta Gorbacsov. — 4 nyilvánosság politikája le; hetővé teszi történelmünk megismerését, az ország jeJ lenlegi helyzetének feltáráj sät. A tanulságok levonásá-j ra azért van szükség, hogjí ne ismétlődhessenek meg a hibák. A realista politikánál^ a minden szinten végbeme­nő demokratizálásra kell épülnie. — A szovjet vezető ikijelentette, hogy a fejlő­désnek olyan dinamizmust kell adni, amely megakadá-j lyozza a folyamat visszafor­dítását. A szovjet—amerikai le­szerelési tárgyalások témá­ját érintve Gorbacsov rámu­tatott: a Szovjetunió min­dig az egyetemes biztonság szavatolásának és a világ- gazdasági helyzet rendezésé­nek álláspontjából indult ki, felismerve a leszerelés és a fejlődés közti összefüggési. Julio Sanguinetti megem­lítette, hogy Uruguayban és sok más országban nagy érdeklődéssel figyelik a Szovjetunióban kibontakozó folyamatot. Ennek oka — mint mondta — az, hogy a dinamikusabb szovjet társa­dalom kedvezőbb légkört te­remt mind a szovjet—ame­rikai, mind pedig a nemzet­közi kapcsolatokban. Így jobbak a leszerelés kilátá­sai, aminek következtében a tőke átcsoportosítható a katonai szférából a polgári termelésbe, s mindez vég­eredményben javítja a vi­lágkereskedelem, a világ- gazdaság helyzetét — jelen­tette ki Sanguinetti. öt nap alatt hét támadást intéztek iráni rohamcsónakok a Perzsa (Arab)-öbölbén különböző nemzetiségű szállítóhajók ellen. A képen: brit mentő-helikopter vesz fedélzetére Hav- linght nevű, folyékony gázt Szállító dubai hajó egyik sebe­sültjét. A hajót ért támadás során ketten meghaltak, négyen súlyosan megsebesültek (Telefotó — KS) I"PÁKÁKAT) (■§■) FRWV&] Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pályá­zatot hirdet a Megyei Tanács V. B. egészségügyi és szociálpolitikai osztályára osztályvezető főorvosi mun­kakör betöltésére. Az osztályvezető főorvos feladata a megyében folyó egészségügyi, valamint szociálpolitikai teendők ellátá­sának, továbbá az egészségügyi intézmények irányí­tása. Pályázati feltételek: — orvostudományi egyetemi végzettség, — egészségügyi szervezésből szakorvosi képesítés, — legalább öt év vezetői gyakorlat. A pályázathoz csatolni kell: — részletes önéletrajzot, az eddigi tevékenység ismertetését, — kitöltött személyi adatlapot, — három hónapnál nem régebbi keltezésű erkölcsi bizonyítványt vagy hivatalos másolatát. A pályázatot 1988. április 30-ig kell benyújtani a Me­gyei Tanács elnökéhez. (5001 Szolnok, Kossuth Lajos út 2.) A munkakör 1988. július 1-jétől kerül határozatlan időre szóló kinevezéssel betöltésre. Bérezés a 13/1987. (X. 25.) ÁBMH számú rendelkezés alapján, megegyezés szerint. A lakás megoldásához segítséget nyújtunk. (3327) „Mi, itt a világ végén...” Éliás Béla levele „Hát maga mit keres Sydneyben, Greiner úr?” — kérdezi magyarul a Regent szálló liftjében mellettem álló, fiatal, mosolygós arcú férfitől Ipper Pálné, Canberrái nagykövetünk fele­sége. „Mit keresnék? Választási gyű­lést tartunk. Korteskedünk.” — fele­li nevetve Greiner úr. Fogalmam sincs róla, hogy ki ez a megnyerő külsejű, elegánsan öltözött, magyarul beszélő ausztráliai úr, de a társalgás kedvéért én is bekapcsolódok a huszadik emele­tig tartó, rövidke beszélgetésbe. „S mit gondol, melyik párt nyeri meg a vá­lasztásokat?” A legteljesebb magabiz­tossággal vágja rá: „Természetesen mi.” Csak a búcsúzás után tudom meg, hogy a liberális párt vezére, a magyar származású Nick Greiner volt liftbeli útitársam, aki, ha jóslata beválik, a március 19-i választások után Ausztrá­lia legnépesebb szövetségi államában, Üj—Dél—Walesben kormányt alakít. Amikor ezeket a sorokat írom, már tudom, hogy Greiner úr nem tévedett. Pártja megnyerte a választásokat. Ami, hogy úgy mondjam, egy kicsit magyar siker is. Az 1950-ben Magyar- országról Ausztráliába kivándorolt Greiner-család azok közé tartozik, akik az itt élő mintegy ötvenezer magyar közül látványos politikai karriert csi­náltak a kontinensnyi országban. De hogyan kerültem én Sydneybe? Várkonyi Péter külügyminiszter auszt­ráliai látogatásáról tudósítottam. Régi álmom vált valóra, hogy Ausztráliába is eljuthattam. Igaz, hogy a vízumra öt hetet kellett vámom („utóvégre ná­lunk is van bürokrácia” mentegető­zött egy ausztrál külügyminiszteriumi tisztviselő), de a fogadtatás, a kelle­mes élmények kárpótoltak ezért. A he­lyiek — akik zömében britek, egy ré­szük Angliából ide száműzött egykori fegyencek leszármazottai — nem az időjárás taglalásával indítják a beszél­getést, mint az angolok, hanem ezzel a sokat sejtető kiszólással: „Mi, itt a vi­lág végén..Én is a világ végén ér­zem magam, amikor leszáll velem a gép Sydney repülőterén. A három és félmilliós modem város sem feledteti velem, hogy olyan országban vagyok, amely akkora mint Európa, de mind­össze 16,2 millió ember él benne, vagy­is alig két ember jut egy négyzetkilo­méternyi területre. Ausztrália üzleti központjában lép- ten-nyomon találkozom a bicentenná- lis ünnepség külső jeleivel, új vagy most épülő felhőkarcolókkal, kiállítá­si központtal, a helyiek által feltűnő ellenszenvvel fogadott — még nem működő — egysínű vasúttal. Hát ilyen egy mindössze kétszáz éves ország. Megcsodálom a kikötőt és a kagyló alakúra formált Operaházat. A hagyo­mányos Sydney mégis jobban tetszik, angol stílusú vasrácsos-erkélyes házi­kóival, parányi kertjeivel, kis utcái­val és kiskocsmáival, a nemzeti szim­bólumnak minősülő Foster sör mellett mulató, éneklő, hangoskodó ausztrá­lokkal. Először akkor érzem magam igazán otthon, amikor a taxis engem is úgy szólít meg, mint a helyieket: „Merre, cimbora?” Egy kínai vendéglőben kö­tök ki, de nem kínai, hanem igazi ausztrál fogást rendelek. Potom kilenc ausztrál dollárért hatalmas adag mar­hasültet tálalnak elém. Ízletes az étel, remek a Foster sör, és szokatlanul fi­gyelmes a kiszolgálás. A hivatalos teendők mellett arra is futja az időmből, hogy ellátogassak az állatkertbe, megnézzem a kengurukat és a nevezetes koalamackót. Az auszt­rálok kedvenc koalája a lustaság te­kintetében valóban mackó, hiába szó- longatom, nem fordítja felém a fejét, hogy lencsevégre kaphassam. Kellemes estét töltök ausztráliai magyarokkal a Vadászlak vendéglőben. Nem csak a tulajdonosa, hanem szakácsai és pincé­rei is magyarok. A társalgás tagjai kö­zött akad politikus, tudós, üzletember, sőt milliomos is. Megismerkedem John Charodj' úrral, aki — mint meséli — arra készül, hogy a MALÉV teljes gép­parkját I Boeing repülőgépekkel cserél­je ki. Kétlem, hogy sikerül neki, de tiszteletjtel adózom valódi magyar op­timizmusának. Kellemesen lep meg, hogy a különböző időszakokbán ide- vándorojlt magyarok milyen büszkén vallják magyarnak magukat, s milyen szépen beszélnek magyarul. Elutazásom előtt bumerángot vásá­rolok Sydney kínai negyedében. Az árus, aki szintén magyar származású, árengedményt nem ad. Kedveském, mondja,: ha én minden magyarnak ár­engedményt adnék,' akkor szedhetném a sátorfámat. Így hát legombolom a harminckét dollárt az őslakosok által faragott' bumerángért. A repülőgépen olvasgatnom a mellékelt használati uta­sítást, miszerint a bumeráng ugyebár visszatér, ha megfelelő szögben, a szükségesnél nem nagyobb lendülettel, s főleg |ha nem horizontálisan dobjuk el. Fel sóhaj tok. Bárcsak én is vissza­térhetnék még egyszer ebbe a soknem­zetiségű, barátságos világba, ahol a történtjein hiányát beláthatatlan tér­ségek pótolják.

Next

/
Thumbnails
Contents