Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-03 / 53. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 3. Kommentár „Fővárosok háborúja” Baljós fordulatot tükröznek a Közel-Kelet frontjairól az elmúlt napokban érkező tudósítások: újult erővel lángolt fel az iraki—iráni konfliktusban néhány alkalommal már pusztító jelenség, az úgynevezett „városok háborúja”. A katonai szakírók és a kommentátorok a harci cselekményeknek azt a csoportját nevezték el így, amikor a szárazföldi frontszakaszok, vagy az Arab (Perzsa)-öböl vizein megszokott összecsapások helyett — pontosabban azok mellett — a szembenálló felek az ellenség hátországára, mi több, a legnagyobb lakott településekre mért csapásokkal igyekeznek megtörni ellenfelüket. Sajnos az események most is a szokásos eszkaláció jegyében zajlottak. A szórványos légitámadásokat hamarosan rakéták becsapódása követte, s a kezdetben csak Bagdadra és Teheránra irányuló akciók csakhamar kiterjedtek Hamadánra és Dezfulra is. A halálos — többnyire polgári — áldozatok számát sok tucatnyira becsülik, a sebesültek száma és az anyagi kár egyelőre nem is mérhető fel teljes bizonyossággal. Az ellenségeskedések ki- újulásának újabb szakasza előtt állunk hát? — kérdezik világszerte a hírmagyarázók, emlékeztetve arra, hogy noha néhány évvel ezelőtt az ENSZ-főtitkár közvetítésével a két középázsiai szomszédország között hallgatólagos megállapodás jött létre az ilyen jellegű bombatámadások beszüntetéséről, ezt az egyezményt nemigen tartották be. S egyelőre a mostani felhívásoknak sincs sok foganatja. Hiába tárgyalt Teheránban Turgut özal török kormányfő, hiába indult be ismét a Biztonsági Tanács konzultációs mechanizmusa, a megszaporodott harci cselekmények elültére nem sok jel utal. Mi több, az iraki vezetés például bejelentette: addig folytatják a megtorlásként jellemzett légitámadásokat, amíg rá nem bírják Teheránt a fegyverszünet elfogadására. Csakhogy Irán korábban sem volt hajlandó elfogadni az ENSZ fegyver- nyugvási felszólításait, s aligha valószínű, hogy éppen a „fővárosok háborúja” lenne alkalmas ennek elérésére. Ügy tűnik, változatlanul a tűzszünet feltételei körüli vita az, ami megakadályozza a tűzszünet kihirdetését. Teherán ragaszkodik nemcsak a tetemes kártérítéshez és a háborús felelősség Bagdadot terhelő megállapításához, hanem a jelenlegi iraki vezetés távozásához is. Ilyen alapon azonban eddig sem látszott kialakulni a mindenfajta megegyezéshez elengedhetetlen kompromisz- szum. Márpedig ennek hiányában aligha hallgatnak el a közeljövőben a fegyverek, s félő, hogy a mostani, milliós nagyvárosokra mért csapások sem az utolsók az ellenségeskedéssk tragikus sorozatában. (Szegő Gábor) Falkland (Malvin)-szigetek Oz flflSZ a brit hadgyakorlatról A Falkland (Malvin)-szigetek térségében tartandó hadgyakorlat elhalasztására szólította fel Nagy-Britanniát kedden Washingtonban az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ). A nagyszabású gyakorlat a tervek szerint jövő hétfőn kezdődne és március 31-ig tartana. A határozatot ellenszavazat nélkül fogadták el. Afganisztán—Pakisztán Genfben megkezdődtek a tárgyalások Grósz Károly tv-interjúja A genfi Nemzetek Palotájában szerdán megkezdődtek az afganisztáni—pakisztáni tárgyalások. A megbeszéléseken közvetítő Diego Cordo- vez, az ENSZ főtitkárának helyettese és különmegbí- zottja felváltva konzultál a különtermekben helyet foglaló küldöttségekkel. A csaknem 6 éves tárgyalási folyamat lezárására hivatott eszmecserén a feleknek az afganisztáni rendezés külső feltételeinek biztosításáról kellene megállapodniuk: az ország belügyeibe való külső beavatkozás beszüntetéséről, a felújítását kizáró nemzetközi garanciákról, valamint a Pakisztánba menekült afgánok hazatéréséről. Genfben tehát most az a legfőbb kérdés, hogy hajlandó-e Pakisztán tartani magát a megbeszélések eredeti céljához. Hajlandó-e hozzájárulni a rendezés külső feltételeinek megteremtéséhez anélkül, hogy közvetlenül bele akarna avatkozni az afganisztáni belpolitikai helyzet formálásába, amit Kabul képviselői a leghatározottabban visszautasítanak. Genfi megfigyelők szerint ez igen nehéz tárgyalások során fog eldőlni. (Folytatás az 1. oldalról) tétes megnyilvánulások érzékelhetők.” Gróf: Károly Vas megyei munkalátogatása Sárváron fejeződött be, ahol a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat gyógyszállóját tekintette meg. Gellai Imre vezérigazgató kalauzolásával. * * * Az idei esztendő első felében összehívott országos pártértekezletnek vállalkoznia kell arra, hogy elemezze a XIII. pártkongresszus óta eltelt időszak gazdasági, gazdaságpolitikai munkájának tapasztalatait, és a kongresszuson elfogadott programot a reális lehetőségekhez igazítsa — egyebek között erről beszélt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke abban az interjúban, amelyet Vas megyei látogatása alkalmával adott a Magyar Televíziónak. A pártértekezleten a kongresszusi határozat gazdaságpolitikai fejezetét szükséges áttekinteni — mondotta —, mert ma már világosan látszik, hogy az abban foglalt, egyébként helyes célok 1990-ig nem teljesíthetőek. A tanácskozás egy másik fontos tennivalója pedig az lesz. hogy megvizsgálja politikai intézményeink működését. végiggondolja ezeknek az intézményekek egymáshoz való viszonyát, s áttekintse, miként lehet működésüket korszerűbbé, hatékonyabbá tenni. Azért is fontos ez, mert ugyancsak az elmúlt évek tapasztalata: a gazdasági megújulást nem lehet következetesen végigvinni anélkül, hogy egyszersmind a gazdaság, a politika irányítását ne korszerűsítenénk. Grósz Károly látogatásának élményeit felidézve hangsúlyozta: az effajta közvetlen tapasztalatszerzés ahhoz is hozzásegít, hogy a vezetés lemérhesse az egyes intézkedések konkrét hatását, s ha kell, igazítsanak bizonyos rendelkezéseken. Példaként említette az idén életbe lépett útlevél-rende- letet, utalva arra, hogy annak bizonyos elemeit — így a büntetett előéletű személyeknek az utazásból való •kizárását — a tervezett törvényi szintű szabályozás során célszerű lesz felülvizsgálni, finomítani. Kitért arra is, hogy eredményes volt a lakossági valuták bankszámlára helyezésére indított akció, eddig közel 600 millió forint értékű fizetőeszköz került utazási és más va 1 u t as zám Iákra. Megerősítette: eddig sem kérdezték, s ezután sem fogják, hogy honnan származaik a pénz, minden állampolgár szabadon élhet ezzel a lehetőséggel. Hozzátette: az akció március 31-én lezárul, meghosszabbítását nem tervezik. S akiknél ezután a vámellenőrzések során jogtalanul birtokolt valutát találnak, az ellen határozottan eljárnak majd, hiszen éppen a mostani lehetőség teremt erre szilárd erkölcsi alapot. A kormány elnöke Vas megyei tapasztalatairól szólva külön elismeréssel említette nemzetiségi politikánk helyi eredményeit; azt, hogy nagy figyelemmel törődnek a német és szlovén ajkú közösségek sorsával, segítik fiataljaik anyanyelvi oktatását. Tartalmas program Várkonyi Péter Thaiföldön Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter szerdán hivatalos látogatásra Thaiföldre érkezett. A magyar diplomácia vezetőjét vendéglátója, Sziddhi Szavetszila légi főmarsall, thaiföldi külügyminiszter üdvözölte a bangkoki repülőtéren. A tervek szerint Várkonyi Péter Thaiföldön, ázsiai— csendes-óceáni kőrútjának negyedik állomásán is tartalmas programot teljesít. Vendéglátóján kívül több más thai vezető személyiséggel tárgyal a politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről és előadást tart a bangkoki külpolitikai intézetben. Parlamenti választásokat tartanak csütörtökön Bangladesben. A legnagyobb ellenzéki pártok boj- kottálják a voksolást, mert szerintük az csak színjáték, s követelik az elnök lemondását. A képen: egy kisebb ellenzéki párt plakátjait ragasztják (Telefo- tó — AP — MTI — KS) Közös katonai egység Benelux zászlóalj A NATO-csúcsértekezlet előestéjén jelentette be Brüsszelben a belga hadügyminisztérium szóvivője: Belgium, Hollandia és Luxemburg hadügyminisztere elhatározta, hogy közös katonai egységet állítanak fel, amelyet a NATO gyorsan mozgó alakulatai keretébe integrálnak. Ugyancsak a csúcsértekezlet előtti napon közölte a holland igazságügyminiszté- rium: Rotterdam kikötőjében egy iráni hajón amerikai vegyi fegyvereket foglaltak le, amelyeket az Egyesült Államokból indítottak útnak Iránba. Nincs azonban egyelőre magyarázat arra, hogy miért éppen a NATO csúcsértekezlet előestéjén hozták nyilvánosságra azt a pár nappal korábbi tényt, amely szerint a holland hatóságok Rotterdam kikötőjében egy iráni hajón amerikai vegyi fegyvereket foglaltak le. amelyet az Egyesült Államokból küldtek Iránba. A szállítmány a belgiumi Antwerpen kikötőjének érintésével érkezett az Egyesült Államokból Hollandiába, hogy onnan folytassa útját Irán felé. Panama ellen Reagan nem rendelt el újabb intézkedéseket Pénzügyi eszközöket akar felhasználni a jelenlegi panamai kormányzat ellenzéke a változás kikényszerítésére. Panama diplomáciai képvi- séletének az eltávolított del Valle elnökhöz hű tagjai bírósági eljárást akarnak indítani a panamai követelések befagyasztására az Egyesült Államokban, sőt azon kívül is, azzal az indoklással, hogy a jelenlegi elnök nem törvényes úton jutott a hatalomra. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője ezt a kísérletet „legitim eljárásnak” nevezte, kifejezve, hogy a bírósági eljárást az amerikai kormány szerint törvényes panamai elnök megbízásából kérik. Reagan amerikai elnök az amerikai törvények adta lehetőségek ellenére nem rendelt el újabb gazdasági intézkedéseket Panama, illetve az ország jelenlegi kormányzata ellen, noha egy, a kongresszushoz kedden intézett üzenetében azt hangoztatta. hogy az ország nem tesz eleget kötelezettségeinek a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemben s ez lehetőséget adna Washingtonnak szankciók elrendelésére. Mivel azonban az országnak nyújtott segélyeket már korábban felfüggesztették, Reagan szerint egyelőre nincs szükség újabb lépésekre. BUDAPEST Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a Marokkói Királyság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte II. Hasszán királyt. Kétéves következmények Kurt Waldheim hosszú ügye A kérdés már nem az, hogy Kurt Waldheim megy-e vagy marad — az ügy mindenképpen még hosszú ideig érinti majd Ausztriát, írta a napokban a The New York Times. Az ilyen és hasonló kommentárok sokasodnak, mivel március elején van 2 éve, hogy a Profil című polgári-liberális bécsi hetilap először hozott nyilvánosságra a jelenlegi osztrák államfőt terhelő adatokat: Azt, hogy az 1986 évi elnökválasztás néppárti jelöltje egyetemi hallgatóként a náci SA tagja volt. A vezető amerikai újság csak egy a mértékadó nyugati lapok sorában, amelyek lényegében kezdettől egybehangzóan elmarasztalták az osztrák államfő háborús magatartását, különösen pedig azt, ahogy Kurt Waldheim a múltjával kapcsolatban napvilágra került tényekre reagált: hogy azokat (ha egyáltalán) fokozatosan, mindig csak felmerülésüket követően ismerte el. Különösen nagy visszatetszést keltett, amikor az államfő azzal védekezett, hogy a náci Wehrmacht tisztjeként — több százezer osztrák honfitársához hasonlóan — „csak a kötelességét teljesítette”. A nemzetközi történészbizottság, amelyet — Waldhe'mmel egyetértésben — az osztrák kormány bízott meg az elnök múltjának felderítésével, a konzervatív párt és az államfő várakozásaival ellentétben legutóbb újabb tápot adott a Waldheim elleni támadásoknak, amikor leszögezte: Jóllehet az elnök személyesen nem vádolható háborús bűnökkel, több éves balkáni törzskari tiszti szolgálata alatt feltétlenül tudnia kellett azokról — ám még csak nem is tiltakozott, meg sem kísérelte, hogy — másokhoz hasonlóan — elkerüljön beosztásából. A jelentés után a konzervatívokkal koalícióban kormányzó Osztrák Szocialista Párt vezetői immár nyíltan beszéltek és beszélnek arról, hogy az ország érdeke az államfő lemondását kívánná. Nem egy vezető konzervatív politikus is hasonló szellemben foglalt állást és a legújabb felmérések szerint az osztrák lakosság, amely 1986-ban 54 százalékos többséggel választotta meg Waldheimet, ma már többségében nem áll mögötte. A helyzet megoldását Ausztriában annál is sürgetőbbnek tartják, mivel a Waldheim-ügy anyagiakban is mérhető, egyre nagyobb károkat okoz. A javarészt idegenforgalmából élő ország bevételeiben igen fontos szerepet játszanak az amerikai turisták, (Bécs minden harmadik látogatója amerikai) akik most egyre kevesebben .jönnek: Az amerikai sajtó, a rádió, a tv, Waldhe- im-ellenes kampánya — a szokásos amerikai túlzásokkal — immár egyfajta „náci-országnak” festi le Ausztriát, ahol egy amerikainak nincs mit keresnie. A szélsőségesen egyszerűsítő tengerentúli propaganda áft az osztrák áruknak is, hiszen a sílécek vagy a ló- denkabátok immár „rosszhírű” országból származnak; így volt megrendelő, aki arra kérte osztrák szállítóját: varr- jon inkább „Made in Germany” címkét a ruhaneműkbe... A kieső bevételek mellett a súlyos és tartósnak ígérkező nyugati presztízs- veszteség különösen érzékenyen érinti • a jelenlegi osztrák kormányt, amely talán valamennyi elődjénél fontosabbnak tartja a Nyugat felé való fokozott nyitást. A szocialista Franz Vranitzky kancellár és konzervatív helyettese, Alois Mock egyetért abban, hogy Ausztria további gazdasági virágzását csak az Európai Közösséghez való lehető legteljesebb közeledés szavatolhatja, ennek minden gazdasági és politikai következményével. Jóllehet Washington a nyugat-európai társuláson kívül áll, a bécsi kormány nem tartja kevésbé fontos érdekének a további, sokoldalú közeledést a Nyugat vezető hatalmához sem. E politika számára a Waldheim-ügy a lehető legrosszabbkor jött és rendkívül súlyos teher. A megoldás kulcsa azonban az elnök kezében van, aki mindeddig azon az állásponton van, hogy mint a nép által választott államfőnek joga, sőt kötelessége helyén maradni 1992-ig, amikor megbízatása lejár. Egyebek mellett az is lehetséges, de aligha kétséges, hogy az osztrák politika valamennyi mértékadó tényezője szeretne a súlyos tehertől mielőbb szabadulni — függetlenül attól, bűnösnek, hibásnak tartja-e Kurt Waldheimet, vagy sem. Heltai András DUBNA Az atomfizika alapvető kutatási irányairól és a dub- nai egyesített atomkutató központ fejlesztéséről kezdtek tanácskozást a Moszkva környéki városban 11 szocialista ország — köztük hazánk — kormányainak képviselői. A dubnai értekezlet résztvevői a korábbi szakértői eszmecserék alapján vitatják meg és fogadják el a 2000-ig szóló kutatási programot. WASHINGTON Üjabb MX-rakéták telepítését sürgette kedden az amerikai hadügyminiszter. Frank Carlucci arról igyekezett meggyőzni a képviselőház költségvetési bizottságát, hogy az Egyesült Államoknak összesen száz, első csapás mérésére alkalmas földrészközi ballisztikus MX-rakétára van szüksége. MOSZKVA A KGST-országok pénzügyminiszterei kedden munkatalálkozót tartottak Moszkvában, ahol a KGST 43. ülésszakán hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatban véleménycserét folytattak a tagországok va- lutáris, pénzügyi és hitel- kapcsolatainak átfogó fejlesztéséről. A találkozón magyar részről dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter vett részt. VARSÓ Összeütközött kedden két személyvonat a nyugat-lengyelországi Leszno városban — jelentette a PAP lengyel hírügynökség. A szerencsétlenségben 49- en megsérültek, közülük 13- at kórházban ápolnak. Az ütközés következtében ki- siklott a két mozdony és két vasúti kocsi.