Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 3. Kommentár „Fővárosok háborúja” Baljós fordulatot tükröz­nek a Közel-Kelet frontjai­ról az elmúlt napokban ér­kező tudósítások: újult erő­vel lángolt fel az iraki—irá­ni konfliktusban néhány al­kalommal már pusztító je­lenség, az úgynevezett „vá­rosok háborúja”. A katonai szakírók és a kommentáto­rok a harci cselekmények­nek azt a csoportját nevez­ték el így, amikor a száraz­földi frontszakaszok, vagy az Arab (Perzsa)-öböl vizein megszokott összecsapások helyett — pontosabban azok mellett — a szembenálló fe­lek az ellenség hátországá­ra, mi több, a legnagyobb lakott településekre mért csapásokkal igyekeznek megtörni ellenfelüket. Sajnos az események most is a szokásos eszkaláció je­gyében zajlottak. A szórvá­nyos légitámadásokat hama­rosan rakéták becsapódása követte, s a kezdetben csak Bagdadra és Teheránra irá­nyuló akciók csakhamar ki­terjedtek Hamadánra és Dezfulra is. A halálos — többnyire polgári — áldoza­tok számát sok tucatnyira becsülik, a sebesültek száma és az anyagi kár egyelőre nem is mérhető fel teljes bizonyossággal. Az ellenségeskedések ki- újulásának újabb szakasza előtt állunk hát? — kérde­zik világszerte a hírmagya­rázók, emlékeztetve arra, hogy noha néhány évvel ez­előtt az ENSZ-főtitkár köz­vetítésével a két közép­ázsiai szomszédország között hallgatólagos megállapodás jött létre az ilyen jellegű bombatámadások beszünte­téséről, ezt az egyezményt nemigen tartották be. S egyelőre a mostani felhívá­soknak sincs sok foganatja. Hiába tárgyalt Teheránban Turgut özal török kormány­fő, hiába indult be ismét a Biztonsági Tanács konzultá­ciós mechanizmusa, a meg­szaporodott harci cselekmé­nyek elültére nem sok jel utal. Mi több, az iraki veze­tés például bejelentette: ad­dig folytatják a megtorlás­ként jellemzett légitámadá­sokat, amíg rá nem bírják Teheránt a fegyverszünet el­fogadására. Csakhogy Irán korábban sem volt hajlandó elfogadni az ENSZ fegyver- nyugvási felszólításait, s aligha valószínű, hogy éppen a „fővárosok háborúja” len­ne alkalmas ennek elérésére. Ügy tűnik, változatlanul a tűzszünet feltételei körüli vita az, ami megakadályozza a tűzszünet kihirdetését. Te­herán ragaszkodik nemcsak a tetemes kártérítéshez és a háborús felelősség Bagdadot terhelő megállapításához, hanem a jelenlegi iraki ve­zetés távozásához is. Ilyen alapon azonban eddig sem látszott kialakulni a min­denfajta megegyezéshez el­engedhetetlen kompromisz- szum. Márpedig ennek hiá­nyában aligha hallgatnak el a közeljövőben a fegyverek, s félő, hogy a mostani, mil­liós nagyvárosokra mért csapások sem az utolsók az ellenségeskedéssk tragikus sorozatában. (Szegő Gábor) Falkland (Malvin)-szigetek Oz flflSZ a brit hadgyakorlatról A Falkland (Malvin)-szige­tek térségében tartandó had­gyakorlat elhalasztására szó­lította fel Nagy-Britanniát kedden Washingtonban az Amerikai Államok Szerveze­te (AÁSZ). A nagyszabású gyakorlat a tervek szerint jövő hétfőn kezdődne és március 31-ig tartana. A határozatot ellenszava­zat nélkül fogadták el. Afganisztán—Pakisztán Genfben megkezdődtek a tárgyalások Grósz Károly tv-interjúja A genfi Nemzetek Palotá­jában szerdán megkezdődtek az afganisztáni—pakisztáni tárgyalások. A megbeszélése­ken közvetítő Diego Cordo- vez, az ENSZ főtitkárának helyettese és különmegbí- zottja felváltva konzultál a különtermekben helyet fog­laló küldöttségekkel. A csaknem 6 éves tárgya­lási folyamat lezárására hi­vatott eszmecserén a felek­nek az afganisztáni rendezés külső feltételeinek biztosítá­sáról kellene megállapodni­uk: az ország belügyeibe va­ló külső beavatkozás be­szüntetéséről, a felújítását kizáró nemzetközi garan­ciákról, valamint a Pakisz­tánba menekült afgánok ha­zatéréséről. Genfben tehát most az a legfőbb kérdés, hogy hajlan­dó-e Pakisztán tartani ma­gát a megbeszélések eredeti céljához. Hajlandó-e hozzá­járulni a rendezés külső fel­tételeinek megteremtéséhez anélkül, hogy közvetlenül bele akarna avatkozni az af­ganisztáni belpolitikai hely­zet formálásába, amit Kabul képviselői a leghatározottab­ban visszautasítanak. Genfi megfigyelők szerint ez igen nehéz tárgyalások során fog eldőlni. (Folytatás az 1. oldalról) tétes megnyilvánulások ér­zékelhetők.” Gróf: Károly Vas megyei munkalátogatása Sárváron fejeződött be, ahol a Danu­bius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat gyógyszállóját te­kintette meg. Gellai Imre vezérigazgató kalauzolásá­val. * * * Az idei esztendő első felé­ben összehívott országos pártértekezletnek vállalkoz­nia kell arra, hogy elemezze a XIII. pártkongresszus óta eltelt időszak gazdasági, gazdaságpolitikai munkájá­nak tapasztalatait, és a kongresszuson elfogadott programot a reális lehetősé­gekhez igazítsa — egyebek között erről beszélt Grósz Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ab­ban az interjúban, amelyet Vas megyei látogatása al­kalmával adott a Magyar Televíziónak. A pártértekezleten a kong­resszusi határozat gazda­ságpolitikai fejezetét szüksé­ges áttekinteni — mondotta —, mert ma már világosan látszik, hogy az abban fog­lalt, egyébként helyes célok 1990-ig nem teljesíthetőek. A tanácskozás egy másik fontos tennivalója pedig az lesz. hogy megvizsgálja poli­tikai intézményeink műkö­dését. végiggondolja ezeknek az intézményekek egymás­hoz való viszonyát, s átte­kintse, miként lehet műkö­désüket korszerűbbé, haté­konyabbá tenni. Azért is fontos ez, mert ugyancsak az elmúlt évek tapasztalata: a gazdasági megújulást nem lehet következetesen végig­vinni anélkül, hogy egyszer­smind a gazdaság, a politi­ka irányítását ne korszerű­sítenénk. Grósz Károly látogatásá­nak élményeit felidézve hangsúlyozta: az effajta köz­vetlen tapasztalatszerzés ah­hoz is hozzásegít, hogy a vezetés lemérhesse az egyes intézkedések konkrét hatá­sát, s ha kell, igazítsanak bizonyos rendelkezéseken. Példaként említette az idén életbe lépett útlevél-rende- letet, utalva arra, hogy an­nak bizonyos elemeit — így a büntetett előéletű szemé­lyeknek az utazásból való •kizárását — a tervezett tör­vényi szintű szabályozás so­rán célszerű lesz felülvizs­gálni, finomítani. Kitért ar­ra is, hogy eredményes volt a lakossági valuták bank­számlára helyezésére indí­tott akció, eddig közel 600 millió forint értékű fizető­eszköz került utazási és más va 1 u t as zám Iákra. Megerősí­tette: eddig sem kérdezték, s ezután sem fogják, hogy honnan származaik a pénz, minden állampolgár szaba­don élhet ezzel a lehetőség­gel. Hozzátette: az akció március 31-én lezárul, meg­hosszabbítását nem tervezik. S akiknél ezután a vámellen­őrzések során jogtalanul birtokolt valutát találnak, az ellen határozottan eljár­nak majd, hiszen éppen a mostani lehetőség teremt er­re szilárd erkölcsi alapot. A kormány elnöke Vas megyei tapasztalatairól szól­va külön elismeréssel emlí­tette nemzetiségi politikánk helyi eredményeit; azt, hogy nagy figyelemmel törődnek a német és szlovén ajkú kö­zösségek sorsával, segítik fiataljaik anyanyelvi okta­tását. Tartalmas program Várkonyi Péter Thaiföldön Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter szerdán hiva­talos látogatásra Thaiföldre érkezett. A magyar diplomácia ve­zetőjét vendéglátója, Sziddhi Szavetszila légi főmarsall, thaiföldi külügyminiszter üdvözölte a bangkoki repü­lőtéren. A tervek szerint Várkonyi Péter Thaiföldön, ázsiai— csendes-óceáni kőrútjának negyedik állomásán is tar­talmas programot teljesít. Vendéglátóján kívül több más thai vezető személyi­séggel tárgyal a politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről és előadást tart a bangkoki kül­politikai intézetben. Parlamenti vá­lasztásokat tarta­nak csütörtökön Bangladesben. A legnagyobb ellen­zéki pártok boj- kottálják a vok­solást, mert sze­rintük az csak színjáték, s köve­telik az elnök le­mondását. A ké­pen: egy kisebb ellenzéki párt plakátjait ra­gasztják (Telefo- tó — AP — MTI — KS) Közös katonai egység Benelux zászlóalj A NATO-csúcsértekezlet előestéjén jelentette be Brüsszelben a belga hadügy­minisztérium szóvivője: Bel­gium, Hollandia és Luxem­burg hadügyminisztere elha­tározta, hogy közös katonai egységet állítanak fel, ame­lyet a NATO gyorsan mozgó alakulatai keretébe integrál­nak. Ugyancsak a csúcsérte­kezlet előtti napon közölte a holland igazságügyminiszté- rium: Rotterdam kikötőjé­ben egy iráni hajón ameri­kai vegyi fegyvereket foglal­tak le, amelyeket az Egyesült Államokból indítottak út­nak Iránba. Nincs azonban egyelőre magyarázat arra, hogy miért éppen a NATO csúcsértekez­let előestéjén hozták nyil­vánosságra azt a pár nappal korábbi tényt, amely sze­rint a holland hatóságok Rotterdam kikötőjében egy iráni hajón amerikai vegyi fegyvereket foglaltak le. amelyet az Egyesült Álla­mokból küldtek Iránba. A szállítmány a belgiumi Ant­werpen kikötőjének érinté­sével érkezett az Egyesült Államokból Hollandiába, hogy onnan folytassa útját Irán felé. Panama ellen Reagan nem rendelt el újabb intézkedéseket Pénzügyi eszközöket akar felhasználni a jelenlegi pa­namai kormányzat ellenzéke a változás kikényszerítésére. Panama diplomáciai képvi- séletének az eltávolított del Valle elnökhöz hű tagjai bí­rósági eljárást akarnak indí­tani a panamai követelések befagyasztására az Egyesült Államokban, sőt azon kívül is, azzal az indoklással, hogy a jelenlegi elnök nem tör­vényes úton jutott a hata­lomra. A washingtoni kül­ügyminisztérium szóvivője ezt a kísérletet „legitim el­járásnak” nevezte, kifejezve, hogy a bírósági eljárást az amerikai kormány szerint törvényes panamai elnök megbízásából kérik. Reagan amerikai elnök az amerikai törvények adta le­hetőségek ellenére nem ren­delt el újabb gazdasági in­tézkedéseket Panama, illet­ve az ország jelenlegi kor­mányzata ellen, noha egy, a kongresszushoz kedden in­tézett üzenetében azt han­goztatta. hogy az ország nem tesz eleget kötelezettségeinek a kábítószerkereskedelem el­leni küzdelemben s ez lehe­tőséget adna Washingtonnak szankciók elrendelésére. Mi­vel azonban az országnak nyújtott segélyeket már ko­rábban felfüggesztették, Re­agan szerint egyelőre nincs szükség újabb lépésekre. BUDAPEST Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a Marokkói Királyság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvö­zölte II. Hasszán királyt. Kétéves következmények Kurt Waldheim hosszú ügye A kérdés már nem az, hogy Kurt Waldheim megy-e vagy marad — az ügy mindenképpen még hosszú ideig érinti majd Ausztriát, írta a napok­ban a The New York Times. Az ilyen és hasonló kommentárok sokasodnak, mivel március elején van 2 éve, hogy a Profil című polgári-liberális bécsi he­tilap először hozott nyilvánosságra a jelenlegi osztrák államfőt terhelő adato­kat: Azt, hogy az 1986 évi elnökválasz­tás néppárti jelöltje egyetemi hallga­tóként a náci SA tagja volt. A vezető amerikai újság csak egy a mértékadó nyugati lapok sorában, ame­lyek lényegében kezdettől egybehang­zóan elmarasztalták az osztrák állam­fő háborús magatartását, különösen pe­dig azt, ahogy Kurt Waldheim a múlt­jával kapcsolatban napvilágra került tényekre reagált: hogy azokat (ha egy­általán) fokozatosan, mindig csak fel­merülésüket követően ismerte el. Kü­lönösen nagy visszatetszést keltett, amikor az államfő azzal védekezett, hogy a náci Wehrmacht tisztjeként — több százezer osztrák honfitársához ha­sonlóan — „csak a kötelességét telje­sítette”. A nemzetközi történészbizottság, amelyet — Waldhe'mmel egyetértésben — az osztrák kormány bízott meg az elnök múltjának felderítésével, a kon­zervatív párt és az államfő várakozá­saival ellentétben legutóbb újabb tápot adott a Waldheim elleni támadások­nak, amikor leszögezte: Jóllehet az el­nök személyesen nem vádolható hábo­rús bűnökkel, több éves balkáni törzs­kari tiszti szolgálata alatt feltétlenül tudnia kellett azokról — ám még csak nem is tiltakozott, meg sem kísérelte, hogy — másokhoz hasonlóan — elke­rüljön beosztásából. A jelentés után a konzervatívokkal koalícióban kormányzó Osztrák Szocia­lista Párt vezetői immár nyíltan be­széltek és beszélnek arról, hogy az or­szág érdeke az államfő lemondását kí­vánná. Nem egy vezető konzervatív po­litikus is hasonló szellemben foglalt ál­lást és a legújabb felmérések szerint az osztrák lakosság, amely 1986-ban 54 százalékos többséggel választotta meg Waldheimet, ma már többségében nem áll mögötte. A helyzet megoldását Ausztriában annál is sürgetőbbnek tartják, mivel a Waldheim-ügy anyagiakban is mérhe­tő, egyre nagyobb károkat okoz. A ja­varészt idegenforgalmából élő ország bevételeiben igen fontos szerepet ját­szanak az amerikai turisták, (Bécs minden harmadik látogatója amerikai) akik most egyre kevesebben .jönnek: Az amerikai sajtó, a rádió, a tv, Waldhe- im-ellenes kampánya — a szokásos amerikai túlzásokkal — immár egyfaj­ta „náci-országnak” festi le Ausztriát, ahol egy amerikainak nincs mit keres­nie. A szélsőségesen egyszerűsítő ten­gerentúli propaganda áft az osztrák áruknak is, hiszen a sílécek vagy a ló- denkabátok immár „rosszhírű” ország­ból származnak; így volt megrendelő, aki arra kérte osztrák szállítóját: varr- jon inkább „Made in Germany” cím­két a ruhaneműkbe... A kieső bevételek mellett a súlyos és tartósnak ígérkező nyugati presztízs- veszteség különösen érzékenyen érinti • a jelenlegi osztrák kormányt, amely talán valamennyi elődjénél fontosabb­nak tartja a Nyugat felé való fokozott nyitást. A szocialista Franz Vranitzky kancellár és konzervatív helyettese, Alois Mock egyetért abban, hogy Auszt­ria további gazdasági virágzását csak az Európai Közösséghez való lehető legteljesebb közeledés szavatolhatja, ennek minden gazdasági és politikai következményével. Jóllehet Washington a nyugat-európai társuláson kívül áll, a bécsi kormány nem tartja kevésbé fontos érdekének a további, sokoldalú közeledést a Nyugat vezető hatalmá­hoz sem. E politika számára a Waldheim-ügy a lehető legrosszabbkor jött és rendkí­vül súlyos teher. A megoldás kulcsa azonban az elnök kezében van, aki mindeddig azon az állásponton van, hogy mint a nép által választott állam­főnek joga, sőt kötelessége helyén ma­radni 1992-ig, amikor megbízatása le­jár. Egyebek mellett az is lehetséges, de aligha kétséges, hogy az osztrák po­litika valamennyi mértékadó tényező­je szeretne a súlyos tehertől mielőbb szabadulni — függetlenül attól, bűnös­nek, hibásnak tartja-e Kurt Wald­heimet, vagy sem. Heltai András DUBNA Az atomfizika alapvető kutatási irányairól és a dub- nai egyesített atomkutató központ fejlesztéséről kezd­tek tanácskozást a Moszkva környéki városban 11 szocia­lista ország — köztük ha­zánk — kormányainak kép­viselői. A dubnai értekezlet résztvevői a korábbi szakér­tői eszmecserék alapján vi­tatják meg és fogadják el a 2000-ig szóló kutatási prog­ramot. WASHINGTON Üjabb MX-rakéták telepí­tését sürgette kedden az amerikai hadügyminiszter. Frank Carlucci arról igyeke­zett meggyőzni a képviselő­ház költségvetési bizottsá­gát, hogy az Egyesült Álla­moknak összesen száz, első csapás mérésére alkalmas földrészközi ballisztikus MX-rakétára van szüksége. MOSZKVA A KGST-országok pénz­ügyminiszterei kedden mun­katalálkozót tartottak Moszkvában, ahol a KGST 43. ülésszakán hozott hatá­rozatok végrehajtásával kapcsolatban véleménycserét folytattak a tagországok va- lutáris, pénzügyi és hitel- kapcsolatainak átfogó fej­lesztéséről. A találkozón ma­gyar részről dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter vett részt. VARSÓ Összeütközött kedden két személyvonat a nyugat-len­gyelországi Leszno városban — jelentette a PAP lengyel hírügynökség. A szerencsétlenségben 49- en megsérültek, közülük 13- at kórházban ápolnak. Az ütközés következtében ki- siklott a két mozdony és két vasúti kocsi.

Next

/
Thumbnails
Contents