Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

1988. MÁRCIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pedagógusok ifjúsági parlamentje Tisztelgés tizenkilencesek tömegsírjainál Emléktáblát avattak a szolnoki köztemetőben Emlékezzünk a Magyarországi Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének itt eltemetett hősi halottamé Az emléktábla fölavatásának ünnepi plllana ta (H A szolnoki köztemető egy csöndes szegletében földből alig kilátszó, jelnek is ke­vés szürke kövek alatt tö­megsírokban első világhá­borúban elesett katonák nyugszanak. Itt, e tömegsí­rok között kaptak végső nyughelyei a Tanácsköztár­saság hősei, az 1919-ben nyolcvankét napon át front­város, Szolnok és környékén dúló nagy csatákban életük­kel áldozó vörös katonák is. E jeltelen sírok mellett szombat óta tábla hirdeti az utókor tiszteletét, kegye­letét. „Emlékezzünk a magyar- ■ országi Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének itt el­temetett hősi halottidra — 1988. — ez áll a márvány­táblán, amelynél szombaton 11 órakor tisztelgett a me­gyeszékhely, Szolnok. Az avató ünnepségen ott volt Jakatics Árpád, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője és Ber­ki Ferencné, a városi párt­bizottság titkára, a városi tanács vezetői, a környékbe­(Folytatás az 1. oldalról) hogy az idén néhány szabad szombaton is termelnek az üzemekben. Az év első két hónapjában a vállalat az előző két évben a megszo­kottnál hat százalékkal töb­bet adott el a belkereske­delmi vállalatoknak leg­keresettebb termékeiből, a fagyasztókból. A hagyomá­nyos, kétcsillagos hűtőszek­rényekből azonban nem tud­ták kielégíteni a hazai igé­nyeket a jászberényiek, mert a termelést az NDK- importból származó komp­resszorok hiánya, illetve minősége hátráltatta. Bár a vállalat minden kí­nálkozó lehetőséget igyek­szik kihasználni a termelés növelésére, vezetői szerint nem tud lépést tartani az ugrásszerűen megnövekedett hazai kereslettel. A Hűtőgépgyár külföldi el­adásai januárban és febru­árban a terveknek megfele­lően alakultak, a kereslet a határokon túl is jó, ám a kínálkozó értékesítési lehető­ségeket csak a belföldi piac rovására elégíthetnék ki a jászberényiek. Bár az év első két hónap­jában az egy évvel ezelőtti­nél kevesebb terméket érté­kesített a Jászberényi Ap­rítógépgyár, az első negyed­éves árbevételi terv teljesít­hető, hiszen az úgynevezett hosszú átfutási idejű, több li üzemek képviselői, a munkásmozgalmi klub tag­jai, veteránok, nagy időket megélt öregek —, s ott vol­tak ifjú kommunisták és az úttörők is. Avató beszédében Tabák Lajos, a munkásmozgalmi klub elnöke az emléktábla létesítésének történetét is elmondta: a Magyar Ellen­állók és Antifasiszták Szö­vetségének kezdeményezésé­re a Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsá­ga és Szolnok Város Taná­csa állíttatta a lakosság ne­vében, hogy emlékeztessen a Tanácsköztársaság védel­mében Szolnokon és kör­nyékén hősi halált halt vö­rös katonákra, akik életüket áldozták a szabadságért és a haladásért. Tabák Lajos föl­elevenítette a nehéz hősi na­pokat. A városban 1919. március 26-án hangzott el a toborzó, „Be a Vörös Had­seregbe”, április 24-én Stromfeld Aurél, a keleti hadsereg vezérkari főnöke a városháza erkélyéről bú­csúztatta a harctérre indu­hónapig készülő termékek, a szénőrlő malmok gyártása jól halad. Várhatóan túlteljesíti a vállalat tőkés exporttervét, a kamionok menetrendsze­rűen szállítják az NSZK-ba és Franciaországba a kész termékeket. Az építőipari gépek részegységeit ma igen korszerű technológiával gyártják Jászberényben, a Poclain márkájú markolók emelőkarjainak hegesztését például már robot végzi. A Martfűi 'Tisza Cipőgyár február végéig konvertibilis valutáért 246 ezer pár láb­belit értékesített, szocialista exportra 272 ezer pár, a bel­kereskedelemnek pedig 1 millió 58 ezer pár lábbelit szállított. A január-február havi értékesítések árbevéte­le 521 millió forint volt. Ezek az eredmények azt jel­zik, hogy a vállalat teljesíte­ni tudta éves tervének idő­arányos részét. A múlt esztendő első két hónapjához viszonyítva je­lentősen növekedett a „Ti­sza” francia sportcipő-ex­portja, a vállalat megkezdte az Angliába és Líbiába szánt utcai lábbelik gyártását és szállítását. A cipőgyár mos­tani rendelésállománya biztosítja a tavalyinál 14 százalékkal nagyobb, tőkés exportból származó árbevé­teli terv első félévre jutó részének teljesítését. . L.) ló 68-as Jászkun Vörös Ez­red katonái. Május else­jén zúdultak először az in­tervenciósok első bombái a Tisza túlpartjáról az ünnep­lő városra. Másnap véres harcok, bosszúálló banditák szállták meg a megyeszék­helyt, s a gyors visszafogla­lás után, egészen augusztus elejéig Szolnok frontváros volt, bombázták, gépfegy- vertűzzel zaklatták életét az intervenció hadai. Augusz­tus másodikén — ez volt a tanácshatalom 134. napja — győzött a Tisza mindkét partján is az ellenforradal­mi túlerő, a fehérterror. Az emléktáblát először a Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetségének he­lyi képviselői koszorúzták meg, majd a tanács, a Pa­pírgyár, a Járműjavító, a Cukorgyár, a Mezőgép és a 605-ös tanintézet növendé­kei következtek virágaikkal. A hősi napokra verssel, dal­lal emlékező újvárosi úttö­rők pedig bejelentették: védnökséget vállalnak az emléktábla fölött Egészségről az isfcolarádiéban Érdekes kezdeményezés­sel vesznek részt a jászbe­rényiek a káros szenvedé­lyek elleni megyei akció­ban. „Az egészséges ifjú­ságért” elnevezésű több hó­napos akció is a megelőzést szolgálja. A káros szenvedélyek ha­tásaira ki-ki különböző módszerekkel hívja fel a fia­talok figyelmét. Jászberény­ben három tanintézetben — a Lehel Vezér Gimnázium­ban, a 606. sz. Ipari Szak­munkásképzőben, a Liska József Ipari Szakközépisko­lában — az iskolarádiót is használják ismeretterjesz­tésre. A tíz-tizenöt-húsz per­ces óraközi szünetekben rö­vid előadásokat hallhatnak a diákok az iskolarádióban. Két kazetta „van forgalom­ban”, az egyik négy témát ölel fel: az alkohol, a daga­natos betegségek, a drog, az AIDS. A másikon a dohány­zásról és a mozgásról hall­hatnak a fiatalok. A kazet­ták összeállításában a váro­si kórház és a városi tanács egészségügyi osztálya segí­tett. Az iskolarádió egészség- ügyi előadásai januárban — a megyei akció indításakor — kezdődtek, és a nyári szünet előtt fejeződnek be. (Folytatás az 1. oldalról) amelyeket az iskolák, s a fenntartó tanácsok tettek a fiatal nevelők élet- és mun­kakörülményeinek javítá­sáért. Az eltelt hat év alatt számottevően emelkedett a lakással, szolgálati hellyel meghirdetett állások száma. Amíg 1983-ban a 314 állás 44,5 százalékához kínáltak lakást, illetve szálláshelyet, addig 1987-ben az 579 mun­kahely 50,1 százalékát tette ilyen lehetőség vonzóbbá. Fokozatosan növekedett a megyében a pályakezdők alapbére is, s 1985-től már meghaladja az országos át­lagot. Az eltelt hat év alatt nö­vekedett a pedagógiai pá­lyázatokon díjat nyertek száma, de szemléltetőanya­gok készítésében, társadal­mi munkával is segítették a fiatalok az oktatási feltétel- rendszer javítását. Mind­emellett a pedagógusok nagy számban kapcsolódtak be lakóhelyük közéletébe, s aktív szerepet vállaltak a közművelődés és a sportélet szervezésében is. Az eredményekről, a fia­talokért tett intézkedésekről elismeréssel és köszönettel szóltak a megyei ifjúsági parlament küldöttei a szek­cióüléseken. Ettől függetle­nül az élet- és munkakörül­mények ma is különbözőek. Sokan rendelkeznek önálló otthonnal, de akadnák olyan fiatal pedagógusok is, akik­nek a családi támogatás hiá­nyában szinte kilátástalan a lakáshoz jutás. Ugyan­csak mindhárom — az óvo­dai, általános iskolai, közép­fokú intézményekben dol­gozók — szekcióban elhang­zott, hogy a nevelők túlter­heltek. Nem vagy alig jut idő olvasásra, napjaik nagy A Cooptounist — a Magyar Szövetkezeteik Utazási Iro­dája — Szolnokon is fölke­reshető a Ságváni körúton. Tavalyi árbevételük öt ven- hatmillió forint volt. A szol­noki iroda vezető-helyette­sével, Kiss Mártával beszél­gettünk az elmúlt esztendő­ről, az idei lehetőségekről. — Az utazási irodák meg­szokott kínálatán kívül szol­gálnak-e valamiféle külön­legességgel? — Ha azzal nem is, de egy esztendeje gépkocsik köl­csönzését is lehetőivé tettük. Hogy mekkora rá az igény, azt bizonyítja a kilencven százalékos kihasználtság, s az, hogy szabad kocsink csak elvétve akad. — Az idegenforgalom jó évet zárt tavaly, az utazási irodák nem panaszkodhat­nak. önöknél is érezhető volt a konjunktúra? — Kétségkívül sikeres volt az esztendő, mi sem panasz­kodhatunk. — Így lesz-e ez az idén is? A jövendő kuncsaftoknak kevesebb lesz a pénze, s ta­lán kevesebb jut így az uta­zásokra is. — Én is erre számítottam, de nem így történt. Míg ta­valy februárban mindössze félmillió forintos volt a va- hiitaíorgalmunk, az idei feb­ruár két és fél milliót ho­zott. — A „nyitottabbá” tett utazás lehetőségével élnek az emberek. Viszont önök is, hasonlóan a többi utazási irodához, emelték az árai­kat. — Az általános forgalmi adót magunk is beszámítjuk az árainkba. Nyugati orszá­gokba szervezett utazásoknál ez tíz-tizenöt százalékot, a szocialista országokba indí­tandó csoportok tagjainál pedig 30—45 százalékot je­lent. Utóbbi esetben a több­letköltséget az általános for­galmi adón kívül a kétsze­resére emelt repülőjegyárak adják. részét kitölti a füzetjavítás, a másnapi órákra való fel­készülés, s az egyéb isko­lai teendők. Többen felve­tették a tankönyvellátás hiányosságait, nehezmé­nyezték, hogy amíg más munkaterületeken biztosít­ják az íróeszközöket, füze­teket a pedagógusoknak ezt saját pénzükön kell megvá­sárolniuk. hiszen amit kap­nak, csak rövid időre elegen­dő. Ugyancsak általános megállapításként hangzottéi, hogy a nevelőket igen ked­vezőtlenül érinti a könyv, a hanglemez, a színházjegy árának — vagyis a „kultúra” — drágulása. Jóllehet mind­ez a pedagógusok „munka­eszközének" számít. A három szekcióban ter­mészetesen egyedi, az adott csoportot érintő felvetések is elhangzottak. Így az óvodai szekcióban például sajátos gondként ,említették. hogy az intézmények telítettek, a végzős óvónőknek elhelyez­kedési gondjaik vannak. Ja­vasolták, hogy tegyék lehe­tővé a továbbtanulást az arra vállalkozóknak logo­pédiai illetve pszichológia szakon, annál is inkább, mert egvre több gyermek küszködik beszédhibával, il­letve lelki problémákkal. Az általános iskolai neve­lők szekciójában a szolnoki, a kisújszállási és a martfűi küldöttek arról adtak szá­mot, hogy a helyi tanácsok sok segítséget adnak a fia­talok lakásgondjainak meg­oldásához. A bérekről szólva elmond­ták. hogy a pályakezdők vi­szonylag magas bére és az öt-hat éve tanítók szolidabb bére feszültségeket okoz a tantestületekben. Sok szó esett az illetményföldekről is. Akiknek van, azoknak — Vagyis csökkenni fog a kiutazók száma, hogy hazai fejjel gondolkodjunk. — Az eddig eltelt hóna­pok nem ezt mutatják. Nagy az éneklődé«, báír aki prog­ramfüzetünket elviszi, meg­lehet, nem jön vissza utas­ként. Amit garantálhatunk az az, hogy aki a meghirdetett utazásainkra jelentkezik és ez év március huszonharma- diikáig befizeti a teljes rész­vételi díjat — történjék bár­milyen esetleges áremelés, vele szemben azt már nem érvényesítjük. Tehát régi áron utazik majd. — Nézzünk egy konkrét példát. Megmondaná egy há­romnapos bécsi út tavalyi és idei árát? — Háromnapos, autóbusz­szal ? Tavaly ötezerhatszáz forintba került, idei ajánla­tunk öitezerhaitszáznyoLcvan forint. Az áremelés minimá­lis. De itt van például a Ri- miniibe szervezett tíznapos út. Tavaly 12 ezer 500 fo­rint volt. Most? Autóbusz- szál utaznak a nyaralók, s főszezonban, a tengerparton, teljes ellátásért erre a tíz naipra t: zenötezer -hatszáz forintot keü fizetniük. Per­sze vannak különlegességek is kínálatunkban. mint mondjuk a több mint két­hetes karib-tengeri üdülés negyvenkétezer-háromszáz forintért. A Bahamákon Nassau, a főváros a vendég­látó. ez az utunk utazással-együtt kéthetes és száztíz­százhúszezer forintba kerül. Az India—Thaiföld köruta­zás tizenkét napja hetven­ezer forint. — Szép számmal vannak már utazási irodák, de a kö­zöttük lévő „verseny” nem nagyon érzékelhető. Az utas legalábbis bármelyik céget választhatja, az árakban nincs különbség. — Mi sem vagyunk drá­gábbak más utazási irodák­nál, sőt, néhány kínálatunk kedvezőbb. Egyébként a vál­többsége nem tud mit kez­deni vele, a termelőszövet­kezet hasznosítja némi el­lenszolgáltatás fejében, akik­nek meg nincs, például Martfűn, azok azt hiányol­ják. A pedagógiai intézet szak­mai továbbképzéséről ugyan­csak elismeréssel szóltak a nevelők, a Szolnoktól távol lakók azonban azt javasol­ták, hogy az intézet a jövő­ben szervezzen a megyében kihelyezett tanfolyamokat is. A középfokú intézmények nevelőinek szekciójában többen a szakképzés színvo­nalának növeléséért emel­tek szót. A szakmunkáskép­zés rendszere, múlt századi struktúrája véleményük sze­rint is messze elmarad a gazdaság igényeitől. Mások a kisebb települések gimná­ziumainak beiskolázási gondjairól számoltak be, a jászberényi Lehel Vezér és a szolnoki Varga Katalin Gimnázium nevelői viszont arról adhattak számot, hogy az iskola támaszkodik a fia­talok lendületére, tudására a kétnyelvű képzés megvaló­sításában. A szekció ülések után a parlament résztvevői intéz­kedési tervet fogadtak el, amelyben többek között az élet- és munkakörülmények további javítása, a kiegyen­súlyozottabb bérgazdálko­dás, az iskola és a közműve­lődési intézmények közötti jobb együttműködés, az ön­képzésre és a továbbtanu­lásra való ösztönzés szere­pel. A tervet a fiatalok egy­hangúlag elfogadták, majd megválasztották azt a nyolc küldöttet, aki Szolnok me­gyét képviseli majd az or­szágos ifjúsági parlamenten. T. G. lialat rendszeresen végez ösz- szehasonlító számításokat és a gazdaságosságot figyelem­be véve a konikurrencia árad is befolyásolják a mi árain­kat. — Bulgáriával nem sike­rült egyezséget kötni. Ott pe­dig kényelmesen, olcsón és megfelelően nyaralhatott a magyar turista. — Valóban, a partner uta­zási iroda olyan áraikat kí­vánt érvényesíteni, ami már egyszerűen nem érte meg. Éppen az előbb emlegetett Rdmiiniitoe indítandó utakat hozhatóm példának: tulaj­donképpen ennyiért tudtuk vodna a bulgáriai utakat árusítaná. Gundunk az, hogy tavaly a vállalat tízezer em­bert utaztatott a balkáni szocialista országba, s ez a tízezer ember most is olcsó helyet keresne magának. Romániában, a tengerparton tudnánk ilyet biztosítani, egyelőre azonban egyetlen jelentkezőnk van. — Sikeres év lesz-e az idei is? — Én azt gondolom, hogy amit az emberek nagyon akarnak, arra összespórolják a pénzt. Aki megszerette az utazást, nem könnyen mond le róla. Tavaly meghirdet­tünk egy tizenegy országot érintő világkörüli utat 378 ezer forintért. Végül tizen­nyolcán még erre is jelent­keztek az országból. A vál­lalat valutakeretének terhé­re szervezett programok mellett a lakosság valutá­ból is „csinálhatunk” utakat, többek között a bécsi RUEFA utazási iroda kíná­latát is ajánljuk valutáért. Az árbevételünk minden­képp magasabb lesz, ment .tavaly, viszont a nyeresé­gesség nem lesz olyan ked­vező. Ezzel együtt azt gon­dolom, hogy a bőséges kíná­lat, az elfogadható árak is­mét sikereket hoznak a cég­nek, az irodának. H. Z. Növekedett a hűtőgépek, a mosóporok és a lábbelik iránti kereslet Utaztatásra szövetkeztek Figyelik a konkurenciát — Gépkocsi kölcsönbe — Olaszország „közelebb", mint Bulgária

Next

/
Thumbnails
Contents