Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

1988. MÁRCIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPI AP 5 Építésfelügyelet a megyében Új házak bontásra ítélve Ha hiba van, nem falaznak Kényszerűség hozta, hogy a lakásgond«« megoldásá­ban már évek óta a magán­erős építkezéseik d< i.nlnál- nak. A gazdasági helyze­tűinkkel összefüggő okok azonban városképi szem­pontból kedvezőbb együtte­seket produkálnak. Meg­szűnőben vannak az egyarcú lakótelepek, utcasorok, ötle­tesebb, harmonikusabb épü­letekkel gazdagodnak a te­lepülések. A magánerős építkezések­A házilagos kivitelezés ko­rábban se volt ismeretlen, de a 80-as években olyan mé­retűvé nőtt, bogy az általuk felvetett probléma külön szabályozást sürgetett. A gyakran szakember közre­működése, műszaki vezető felügyelete nétPcül készült la­kások olykor még állékony­ság' követelményeket is megsértenek. Ebben az eset­ben pedig értelmetlenné vél­itek az építtető anyagi terhei, és az állalmi támogatások, kedvezményes kölcsönös pa­zarlásával is jártaik. Az építések ellenőrzései az építésfelü'gyelet, a helyi ta­nácsok feladata volt, azon­ban a leterheltség miatt az építési ügyintézőknek erre jutott legkevesebb ideje. A megyében a 40 első fokú építési hatóságnál dolgozó ügyintézőknek a negyede Közülük is talán első helyre kívánkozik az a kis­újszállási példa, amikor egy tető alatt lévő épületet kel­lett a földig lebontani. A gázbeton blokkiból falazott ház építése során több, egy­mást erősítő hibát követtek el, ami a szélső fail írnegre- pedéséhez, majd szétnyílásá­hoz vezetett. A kész ház, ha egyáltalán megérte volna a beköltözést, 3 millióba került volna... az építtetőnek, de ez az összeg rövid idő alatt semmibe vész, ha az építés- fedügyedet be nem avatko­zik. Cserkeszőlőn, ahol terv és engedély nélkül épült pince, már nem léphettek közbe, mert a szakszerűtlen boltozatépítés emberéletet követelt. A múlt évben a megyében épülő mintegy két és fél ezer magánlakásnak háromne­kel az egyedi igények is job­ban kielégíthetők, ha tehát eltekintünk az építtetők megnövékedeít anyagi ter­heitől, a szerkezetváltozás kedvező hatásokkal járt. A hitelpolitikéval megalapozott magánerős építkezések ilyen arányú megnövekedését kis­sé elkésve követte az építő- rnyag-igyártás, az építési technológia megújulása, de ez a folyamat felkészületle­nül érte a kisiparosokat, az építési vállalkozókat. szriklképzettlen, többségéinek nincs kivitelezői gyakorlata. Nem csoda hát, ha a „terv” teljesítése érdekében tartott néhány ellenőrzés általában megrekedt a formalitásnál, a hibákat nem megelőzte, a legjobb esetben csak megál­lapította. A múlt év márciusában § Megyei Tanács VB építési vízügyi osztályán építésfel- ügyeleti csoport alakult. Az 5 tagú csoportban kivitelezé­si, tervezési, valamint épí­tésigazgatási gyakorlattal rendelkező építészek, építész üzemmérnökök kaptak mun­kát. A hatóságoknak elkép­zeléseik addig is voltak az elkövetett szabálytalansá­gokról, de a márciusban tel­jes erővel megkezdődött el­lenőrzések megdöbbentő hi­bákat tártak fel. gyedénél volt ellenőrzés (ko­rábban ez a szám nem érte el a százat), volt amelyik építkezésre többször is elju­tottak. A megyét négy terü­letre osztva a csoport tagjai a helyi ügyintézőkkel együtt járták az építkezéseket és összesen 2100 hibát állapítot­tak meg. Olyan épület alig akadt — különösen az első időkben —, amelyiknél nem találtak megjegyezni valót. A hibák között első he­lyen a szakszerűtlen kivite­lezés szerepelt: szigetel őpa- pír helyett fólia, üres héza­gok miatt átlátszó falak, kü­lönösen sok gond volt a ké­ményeikkel, a fokozott hő- 'techmilfcai követelmények megtartásával, a tetőszerke­zet állékonyságával... Gya­kori volt az engedélytől el­térő kivitelezés, és ilyenkor a változtatás szerkezeti, hő­technikai követelményei ki­maradtak a számításból. A hibák nagy része nem járt szerkezeti, tűzveszélyességi problémával, de mindenkép­pen csökkentette az épület értékét. Décsei Sándor csoportve­zető szerint a magánerős lakásépítésben a szakszerű­ség általában alacsony, bár az egy éves működésüknek is vannak már szemmel lát­ható eredményei. Lassan tu­datosultak a mesterekben, a műszaki vezetőkben, az épít- tetőkiben a követelmények. Az 'gényesség egyik kerék­kötője a fedezethiány. Ilyen­kor azután az építtető spó­rol az anyagon, a mesteren és a barkácsolásból félmeg­oldások születnek. A szorult helyzetből adódó hibák, ha el 'nem is fogadhatók, de ért­hetőik, a helytelen szemlélet, a tévesen rögződött gyakor­lat ellen azonban követke­zetesen felléptek. Kelemen M'ihriyban, a Jászság és a Tiszán inneni terület gazdá­jában különös elhatározást érlelt az egyéves építésfel- ügyelet. Kezdődik a szezon Semmi pénzért nem vá­sárolna közelmúltban épí­tett házat, mert a kalákában, hétvégeken, hozzáértés nél­kül, vagy a túlvállalás mi­att lelketlenül összedobált háziban a vevő nem tudhat­ja, milyen hibák lapulnak. Sok múlik az építésügyi elő­adón 's, vagyis hogy miiyen rendet követel és tart az épí­tési fronton. A csoport múlt évi tevé­kenysége során 45 alkalom­mal kényszerült az építést leállítani, ibontaitni, 44 sza­bálysértési eljárást indítot­tak és 23-szer követte mun­kájukat építésrendészeti bír­ság. Mindemellett az ellenőr­zéseken elsősorban a helyes megoldások tudatosítása, a meggyőzés volt a szándék. A kezdeti idegenkedés oldó­dott és résziben kialakult az egvüttműködés az ellenőrök, az első fokú hatóság, az építtető és a megbízottjai között. Itt a tavasz, hamarosan kezdődik a szezon, ezzel együtt a csoport munkája is — idén alaposabb, kevesebb ellenőrzéssel, de remélhető­leg kevesebb hibával is. Lukácsi Pál Megdöbbentő hiányosságok Spórol az anyagon, a mesteren Az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat bővíti Törökszentmiklóson a 322-es ABC-áru- bázát. A TESZIKOR Építő és Ipari Szolgáltató Kisszövetkezet mezőberényi részlege közel 4 millió forintos költséggel építi és újítja fel a Táncsics úti üzletet Fotó: Mészáros Pislog a Torony Még nem világít teljes fénnyel, de már pislog a Torony. Jelzi, hogy elkez­dődött valami. Régen To­ronynak hívták szakszerve­zetük székházát a nyom­dászok. Azért nevezték így, mert oltalmat adóan ma­gasodott, messzire világí­tott. Az évtizedek múlásá­val elfeledkeztek erről az elnevezésről — és nem vé­letlenül. Elterjedt az a né­zet, hogy az ágazati szak­szervezet! központnak lé­nyegében az a feladata, hogy ügyeljen a javak igazságos elosztására. Igen ám, de miit tegyen akkor, ha nincs mit elosztani, vagy legalábbis a kelleté­nél jóval kevesebb van? Manapság egyre többen teszik fel ezt a kérdést, megtoldva azzal: m't ad tagjainak a szakszervezet ? A meggyőző válaszra — leginkább a szakszervezeti (■Tisztségviselők a meg­mondhatói ennek — nincs mindig kellő érvanyag. A kérdés elől viszont kitérni nem lehet. Strucoként vi­selkedni egyre kevésbé il­domos a tisztségviselőnek. Ennek ellenkezőjét joggal várják a szakszervezeti ta­gok. És nemcsak a válasz­ra várnak, hanem határo­zott célkitűzésekre, okosan átgondolt intézkedésekre. Így vannak ezzel a Nyom­da-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgo­zóinak Szakszervezetéhez tartozók is. És örülnek an­nak, hogy várakozásuk egyre reménytelibb. Ága­zati szakszervezetük köz­pontjában ugyanis kidol­gozták az új „Torony- programot". Igaz, hogy még csak nagy vonalak­ban. ezernyi részletkérdést kell még megoldani, egyez­kedni kell a SZOT-tal, de az a fontos, hogy ismét „pislog a Torony" s re­mélhetőleg kiteljesedik meleg fénye. Miről van szó? Nézzünk néhányat a célok közül: „A főállás megszűnése esetén a rendeletileg juttatott el­helyezkedési támogatáson felül szakszervezetünk ha­vonta ez.er forintos elhe­lyezkedési segélyt biztosít az alapszervezetek javas­lata alapján"........,A leg­alacsonyabb nyugdíjat ka­pó tagjainak részére rend­szeres nyugdíjkiegészítést adunk”... „Évente ötven fiatal házaspár első lakás­hoz jutását a vállalti köl­csönén felül házaspáron­ként harmincezer forint visszatérítendő, kamatmen­tes hitellel támogatjuk. Azoknál a vállalatoknál, ahol ilyen támogatás nincs, a „Torony” egyedi elbírá­lást alkalmaz”... „A három hónapon túl betegállo­mányban lévők rendkívüli segélyezését gyakorlattá tesszük”. Nyilvánvaló, hogy ezek­hez — a nem a teljesség igényével felsorolt — cél­kitűzésekhez is temérdek pénz kell. Az meg nincs az ágazati szakszervezet köz­pontjaiban sem. Van vi­szont határozott elképzelés az anyagi alapok megte­remtésére. Ezt szolgálja — többek között — a rövide­sen megalakuló Typograp- hia Kiadó, amely évköny­veket, magazinokat, nap­tárakat, minikönyveket, stb, fog kiadni, ezzel já­rulva a pénzügyi források megteremtéséhez. A „To­rony" lépéseket tesz a vál­lalkozói szakszervezeti mű­ködés irányába. Egyszerű­en fogalmazva hozzákezd anyagi-pénzügyi javainak (forgatásához, kamatozta*' tásához. Meghirdeti a köz­hasznú célt szolgáló ado­mányozást, az alapítvány- tételt. Azt hiszem, a nemes cél érdekében joggal szá­míthat a szakszervezeti műszakok bevételéből ere­dő támogatásra is, hiszen a kollegali.tás, a társaknak nyújtott önzetlen segítség erre a szakszervezetre m ndiig jellemző volt. Idő­szerűnek tűnik a négy ága­zatra kiterjedő szakszerve­zet pártoló tagságának megszervezése, segítségé­nek felhasználása is. Még egyszer hangsúlyo­zom : korántsem azonnal foganatosítható, inkább csak jövőre elkezdhető és a későbbi években kiterebé- lyesedő folyamatról van szó. A fontos azonban az, hogy a gyűjtőnéven nyom­dásznak nevezett ágazati szakszervezet felismerte: (nemcsak kérni kell tag­ságától, hanem az eddigi­nél többet adni annak. És ez vonatkozik a töb­bi ágazati szakszervezetre is. Simon Béla Az előadás elmaradt, ne felejtse el! „Kortünet vagy kórtünet?” címmel ismeretterjesztő kis- filmszemlét hirdettek már­cius 7-én este 6 órakor a túr- kevei művelődés: házban. A téma: az alkoholfogyasztás volt. A programot „A káros szenvedélyek ellen a fiata­kik körében” megyei akció részeként tüntették fel. A megyei akciót a Vöröske­reszt megyei vezetősége és a megyei alkoholellenes bizott­ság hirdette meg. A telepü­léseken helyi szerveik veze­tésével szervezik meg az ak­ciót. A túnkevei kisflilmszemlét azonban nem tartották meg — mert a közönség nem jött ed... Dr. Tóth Ferencet, a váro­si alkoholellenes bizottság elnökét telefonon érem el a túrkevei városi tanács épü­letéből. Nem tud felvilágo­sítást adni a kásfillmszemlé- ről, és arról s'ncs tudomása, hogy elmaradt. Annyi infor­mációt sikerült kapnom, hogy a városi művelődési ház Életmód klubjának ren­dezvénye lett volna. Megke­restem Szabó Sándomét, a Vöröskereszt városi vezető­ségének titkárát. — Igen, ez az Életmód klub rendezvénye volt. A klubnak tizenkét tagja van. Szerintem nem a létszám fontos, hanem az hogy mi­nél többen legyenek, és azo­nos érdeklődésű embereik ta­lálkozzanak, cseréljék ki gondolaita'kat. A művelődé­si központ előadót kért tő­lünk a rendezvényhez. Dr. Varga János, a Vöröskereszt városi vezetőségének elnöke vállalta, hogy vezeti a szem­lét. Hogy miért nem jött ösz- sze, nem tudom. — Most pár nappal va­gyunk az elmaradt rendez­vény után. Tőlem hallja elő­ször, hogy nem tartották meg? — Igen, eddig nem tud­tam... Kérésemre felhívja tele­fonon dr. Varga János kör­zeti orvos kifejti, hogy ez már nem az első alkalom, hanem a negyedik, ötödik megbukott előadás az idén. Volt úgy, hogy kiírták az előadást, de őt nem értesí­tették; előfordult, hogy az esemény hamarabb kezdő­dött, mint ahogy az ő rende­lési ideje véget ért; máskor Ki tud róla? Formát kellene adni Kortünet? Kórtünet ez! meg az Ígért film nem érke­zett meg az előadáshoz... Az elmaradt programok közűi kettő a művelődési házban lett volna. Mondandóját az­zal fejezi be, hogy egyelőre nem óhajt több előadást vál­lalni. A művelődési házat elő­ször zárva találom. Dél­után sikerült beszélnem az igazgatóval, Sipos Sándorral. — Az Életmód klub tagjai i'.iizenöt-t'zenihat éves fiata­lok, — tájékoztat. — Tizen- Iketten vannak. Korábban is bejártak ide rexezni, ping­pongozni. Felvetődött, hogy formát kellene adni a mű­velődési házba járásnak. így lett Életmód klub. És bevet­tük a káros szenvedélyek el­leni akcióba őket, hogy ne csak rexezzenek. — Nem gondolt arra, hogy nyitottá kellene tenni a kis­fal mszemlét? Másokat is meghívni? Mert tizenkét fia­talból úgyse jön el tizenket­tő. — Nem hívtunk másokat, mert azt szeretnénk, ha az előadások adott közönségre épülnének. Nemcsak igé­nyeket szeretnénk kielégíte­ni, hanem igényeket is fel­kelteni. — És az elmaradt film­szemlével miilyen igényt éb­resztettek föl? —- Semmilyet. Nem tud­tuk előre, hogy nem jön­nek el. — Sejteni lehetett volna, hiszen már korábban is el­maradt hasonló előadás a klubban. — Igen, akkor azért, mert nem kaptuk meg a megvei Köjáltól a filmet, amelyet kértünk... — Hogyhogy nem kapták meg? — Nem érkezett meg a le­velünk a Köjálhoz. Rosszul címeztem a borítékot. Nem jutott eszembe a pontos cím. Akkor is Varga doktor volt az előadó. A dohányzás ár­talmairól akart beszélni. Mi­vel a filmet nem kaptuk meg, úgy döntöttünk, hogy nem tartja meg az előadást. A klubból akkor is csak ha­tan-heten jöttek el. — őket viszont hazaküld­tek. És ezek után meghirdet­tek egy hasonló, filmvetítés­sel egybekötött konzultáci­ót, — az alkoholizmusról — amelynek előadója szintén Varga doktor lett volna. És csodálkoztak, hogy ekkor mér senki nem jött el? — Engem egyáltalán nem keserít el. Vannak sikereink is. A múltkor egy operett­esten például telt ház volt. Az biztos, hogy ha aláírjuk a szerződést a művészek­kel, akikor nem lépünk visz- sza, lesz közönség, ha ci­gánygyerekek potyognak az égből, akikor is... — Persze a fővárosi mű­vészeknek gázsijuk van, nem is alacsony, az útikölt­ségeket is 'ki keit fizetni. Mondja, milyen anyagi köte­lezettsége van a művelődé­si háznak azzal szemben, aki ismeretterjesztő előadást tart? — Tulajdonképpen sem­milyen. Kétszáz forint TIT- díjat fizetünk, de ha az elő­adás elmarad, akkor azt sem... — Az előadó tehát bizony­talanra jöjjön el? — Bizonytalanra, igen! — Miért nem hívtak meg más klubot is erre a film­szemlére? Olyan klubot, amelyikre jobban lehet szá­mítaná? — Az Életmód klub siker­telenségébe rángassam bele a többit? Az erkölcsösebb... * » * Miért foglalkozunk ilyen részletesen egy elmaradt egészségnevelő előadással? Az eset is mutatja, nem ez az első, és minden bizony­nyal nem is ez az utolsó. A kormány meghirdette az egészség megőrzésének prog­ramját, amelynek valóra váltása többek között a te­lepüléseken működő tömeg­szervezetek és intézmények dolga, feladata az ott lakók bevonásával. Láthatóan nemcsak jogszabályi hiá­nyosságok és nemtörődöm­ség, szervezetlenség is aka­dályozza helyenként a fel­adat megoldását. Tehetetlen­ség ás. Az előadás elmaradt, a tanulságok megszívlelése talán nem. Paulina Éva

Next

/
Thumbnails
Contents