Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
xxxix. évf. 66. sz., 1988. március is., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Bofojoződütt az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Módosították a termelőszövetkezeti és az élelmiszertörvényt Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítására vonatkozó javaslat feletti vitával folytatta munkáját csütörtökön a Parlamentben. Az ülést Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Elsőként Balogh György (Fejér m., 4. vtk.), a Szaibad- ibattyámd Magyar—Szovjet Barátság MGTSZ elnöke kapott szót. A képviselő megállapította: az előterjesztett javaslat alkalmazkodik az élet követelményeihez, például a tevékenységi körökre vonatkozóan rugalmasabbá teszi a korábbi szabályozást. Iványi Lajos (Békés m., 12. vk.), a Gyamaendrődi Lenin MGTSZ elnöke kiemelte: a törvénytervezet alapja llehet a szövetkezeti mozgalom hagyományokat megőrző átalakulásának. Kiss István (Bács-Kiákun m., 18. vk.), a Taitaházi Petőfi MGTSZ elnöke a gazdasági fejlődés követelményeivel összhangban fontosnak ítélte, hogy a szabályozás segítse gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítését, a stabiiizáoiós program megvalós íitását. Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.), nyugalmazott tsz-élnök arról szólt, hogy napjainkban a termelőszövetkezetek egyharmada nehéz helyzetben van. Ezért sokhelyütt hibáztatható a vezetés, de számos esetben a feltétetek is kedvezőtlenek. Az elhangzottakra válaszolva Váncsa Jenő mezőigazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondotta: a tsz- ek mai helyzete, gazdálkodási eredményeik szoros összhangot mutatnak a gazdasági-társadalmi környezettel, a vagyoni viszonylatok is egyfajta állandósuiltságot jeleznek, és természetesen kialakultak az érdek- és jövedelemviszonyok — mindezeken rövid úton nehéz változtatni. Nem beszélve arról, hogy az újább követelményekhez, így az adótörvényhez is alkalmazkodniuk kell a termelőknek. A szövetkezeti mozgalom szilárd pilléreken nyugszik, és — amint az a vitából is kitűnt — alapja a magyar mezőgazdaságnak. A nagyüzemekhez való ragaszkodás a gyakorlatban is rendkívül erős kötelék. A foglalkoztatási kötelezettség kérdéseiről szólva — ezzel szintén több képviselő foglalkozott — azt hangsúlyozta: a korábbi jogi szabályozáshoz képest alapvető változás nem következett be, hiszen az 1000—1500 órás felső határértékek eddig is megvoltak, ám korábban a tagsági viszonyhoz kötődően. Az etfetetti óraszám tekintetében pedig — az új szabályozás szerint — a többi munkaerőgazdálkodási ügy és feladat a szövetkezeti önkormányzat hatáskörébe tartozik, alkalmazkodva a megváltozott gazdasági körülményekhez. A tagnak mindez tehát nem jelent újat, Sokfelé még örülnék is amiatt, hogy az óra-határok elérése után másutt is vállalhatnak munkát. Nem liehet ma már csakis a mezőA nehéz helyzet kialakulásához hozzájárult, hogy tovább nyílt az agrárolló. A vita lezárása előtt — soron kívül — még szót kért Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferrofcémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa, reagálva Szabó Kálmánnak (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanórának előző napi felszólalására. (Emlékeztetőül : Szabó Kálmán úgy vélte, rombolóan hat a szövetkezeti szellemre, ha a tsz — amennyiben nem tudja hatékonyan foglalkoztatni — megválik tagjától). — A dolog jogi megoldása tulajdonképpen nagyon egyszerű — mondotta Tallóssy Frigyes. — Alapvető különbséget kell tenni a termelőszövetkezeti tagoknak a tagsági viszonya, illetőleg munkamegállapodása között. A tagsági viszony — a vagyoni hozzájárulás alapján — tulajdonosi viszony, ezzel szemben a munkamegálla- podás az, amelynek alapján a itsz-tag munkát vállalhat, amiért számára munfcadíjat kell fizetni. A törvénytervezet szerint ez a munikameg- álliapodás mondható fel. gazdaságból megélni — mondotta Váncsa Jenő —, ezt tükrözd az eddigi fejlődés, éspedig nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Az érdekvédelem hiányosságaival foglalkozó észrevételekre elmondotta, hogy a MÉM, illetve a TOT között sokszor vannak kemény viták, és a születő kompromisszumok kemény egyeztetések után jönnek létre. A miniszter ezután — a vitáiban felvetettekre is válaszolva — kijelentette: a itsz-ek szakszövetkezetté válásához nem lesz szükség a főhatóságok valamiféle engedélyére. A vagyoni részvétellel kapcsolatos kérdésekre adott válaszában külön is kitért Szabó Kálmán képviselő föl- szólalásóra, amely — a miniszter szerint — félreértéseiket tartalmazott. Rámutatott arra; amikor a tag belép a tsz-be, a szövetkezet dönti el, hogy milyen anyagi föltételek között foglalkoztatja. A kialakult gyakorlat szerint ma nem a vagyont viszik be a tsz-be, hanem a munkájukat. A kormányzati törekvések között, s a paragrafusokban nem található Olyan kitétel, miszerint a tagnak be kellene vinnie vagyonát a szövetkezetbe, mint ahogyan a képviselői fölvetés állította. „Mindez tehát félrevezető, s ezért sajnálatos. Az ilyen kijelentések a felelősség kérdését is fölvetik” — mondotta. Ma a szövetkezeti tag foglalkoztatására — mondotta indoklásul — igen nagy a garancia, ami a rendelet szelleméből és betűjéből egyaránt következik. A tsz- ek vagyonának a növekedése kétségkívül az alapítók érdemeit ds tükrözi, ám tartalmazza a jelenlegi kapacitásokat és a társadalom anyagi hozzájárulását ds, amely folyamatosan, támogatások formájában gazdagította az erőiket. Ezt a vagyont nem megosztani kell, hanem sokoldalúan 'gyarapítani. A miniszter végül az idős tagokról való gondoskodás számos jelét említette, mintegy bizonyságául annak, hogy a szövetkezeti. mozgalomnak egyik értékes vonása a törődés az alapítókkal és a munkában megfáradtakkal; s ennek immár társadalmi garanciái ds vannak. Ezután Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a viszontválasz jogán ismét szót kért. Felolvasta a törvénymódosításban — és a régi törvényben is — szereplő, vitatott szövegrészt. „A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagjai, házastársa és kiskorú gyermekeik tulajdonában vagy haszonélvezetében levő termőföldet a termelőszövetkezetbe bevinni. A beviteli kötelezettség arra a termőföldre is kiterjed, amelyet a tag vagy a vele közös háztartásban élő családtagja a termelőszövetkezetbe történt belépés után tulajdonul vagy haszonélvezetként megszerez. Nem terjed ki a beviteli kötelezettség arra a termőföldre, amelyet a volt tartós földhasználó—tulajdonába adtak”. Módosító javaslat A felszólalásra válaszolva ismét Váncsa Jenő kért szót, aki elmondotta: az alaptörvényből a módosítás során kihagyták mindazt a kötelezettséget, ami más vagyontárgyra vonatkozik, de valóban megmaradt a föld bevitelének kötelezettsége. Ez azonban az országban csak nagyon kevés állampolgárt érint. Ha mégis akad olyan gazda, akinek van tíz vagy húsz hektár földje, és be akar lépni a tsz-be, akkor ő vigye is be a földjét. Ezután határozathozatal következett. A képviselők először az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi, valamint Mezőgazdasági Bizottságának együttes jelentéséről szavaztak. A vitában elhangzott — és írásban rögzített — három módosító indítvány közül kettővel a miniszter is és a bizottságok is egyetértettek. Az egyik módosítás szerint a termelő- szövetkezet a jövőben az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti tevékenységi körét. A másik indítvány azt rögzíti, hogy a termelő- szövetkezetekről szóló törvény módosításai az egységes szövetkezeti törvénnyel való összhang érdekében szükségesek. A képviselők e két indítványt egyhangúlag elfogadták. Ezután külön szavaztak (Folytatás a 2. oldalon) Váncsa Jenő válasza A TARTALOMBÓL: Falugyülési jegyzetek Éltem, mint más ember... A rádió és televízió jövö heti műsora Gálaest, varázslatos hangulatban Kádár János megbeszélése iparvállalatok vezetőivel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délután iparvállalatok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést a Tungsram Rt budapesti székházában. A munkaértekezleten — amelyet az Ipari Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és az OKISZ szervezett — részt vett Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Grósz Károly csütörtökön a Parlamentben fogadta Melina Mercouri görög kulturális minisztert (Telefoté—MTI: Soós Lajos — KS) A GITR múlt esztendei mérlege Ä termelési rendszer megőrizte pozícióit A Gabona és Iparinövények Termelési Rendszerének igazgatótanácsa tegnap délelőtt Szajolban értékelte a rendszer tavalyi munkájának eredményeit, az ülésen meghatározták az idei esztendő feladatait ds. A tanácskozáson részt vett Simon József, a megyei pártbizottság titkára. A múlt évi eredményekről számot adó beszámoló kedvező jelként értékelte, hogy a GITR tagországainak száma csupán, eggyel csökkent (231-ről 230-ra), a rendszer keretében megművelt úgynevezett szerződött terület viszont 508 ezer 200 hektárról 516 ezer 466 hektárra növekedett. Ezek az adatok azt igazolják, hogy a tagok megítélése szerint a rendszer szaktanácsadó, szolgáltató és termelésfej lesztő tevékenységének színvonala, valamint az elvégzett munkáért felszámolt díj arányban van egymással, megéri a rendszer tagjának tenni. A kalászos gabona termesztése a GITR legnagyobb területű ágazata, a búza, a rozs, az árpa terméseredményei meghatározó fontosságúak az üzemek és a rendszer életében. Sajnos, erre az ágazatra a tavalyi időjárás kedvezőtlenül hatott, a vártnál is kisebb (terméssel „fizettek” a kalászosok. Az 1986-os csapadékszegény nyár és ősz miatt a búza vetése előtti talajmunkákat példátlanul nehéz feltétetek között kelllett elvégezni és a növénynek a tavaszi időjárás sem kedvezett. A ritka és fejletlen vetésekben különös jelentőséget nyert a vegyszeres gyomirtás; a rendszer partner üzemeinek be kellett látni, hogy a GITR vadzab ellen kidolgozott technológiáját a magas költségek ellenére is érdemes alkalmazni. A múlt év kedvezőtlen tapasztalata az is, hogy — a rosszul értelmezett takarékosság jegyében — nem megfelelően védekeztek az üzemek, a búza íusarium kártevője ellen, és ez jelentősen csökkentette a termést. A GITR 10 éves működése óta tavaly takarították be a taggazdaságokban a legnagyobb területről szemeskukoricát, a termésátlag az előző évek átlagának megfelelő volt. Kedvezőtlen tapasztalata az 1987. évnek, hogy a kukorica táblákra kijuttatott tápanyag mennyisége tovább csökkent, a táp- aeyagvisszapótlás alacsony szintje ma már a termés biztonságát veszélyezteti. Javult viszont a gyomirtás színvonala, pedig a gyomirtó szerek választéka szűkült, áraik pedig emelkedtek. Az úgynevezett olajosnövények közül változatlanul a napraforgó a legfontosabb, a rendszeren belül a növény vetésterülete 7 százalékkal növekedett. Ez a terület a GITR partnerüzemeiben a szánták 14 százalékát teszi ki, tehát a növényegészség- ügyi okok miatt szükséges 5—6 éves rotáció — a problémát a rendszer átfogóbban vizsgálva betartható. A tavalyi száraz időjárás előnyeit is élvezték a napraforgó termesztők, a meleg, szeles idő megakadályoczta a szár- és tányérbetegségek nagyarányú elterjedését. A szőjafemésztés a SITR- nól 1987-ben kimozdult a holtpontról, növekedett a sokoldalúan hasznosítható növény vetésterülete. Az üzemek változó igényeihez alkalmazkodva a GITR változtatott gépforgalmazási tevékenységén, tavaly kétféle lízing-konstrukcióval, esetenként pedig részletfizetéssel segítette partnerei termelőeszközeinek pótlását. Csütörtökön folytatta munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka
