Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
1988. MÁRCIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján (Folytatás a 2. oldalról) Ehhez nélkülözhetetlen eszköz, hogy a szövetkezetek belső életében meghatározó szerepük legyen az alapszabályoknak és egyéb belső szabályzatoknak, a jogi szabályozás pedig tág keretet adjon ezek demokratikus, a tagok akaratát tükröző s az egyes szövetkezetek adottságaihoz igazodó kialakítására. A szövetkezetek autonómiáját szélesíti a törvényjavaslat azzal is, hogy feloldja a státusváltozással, vagyis az átalakulással kapcsolatos merev szabályozási kötöttségeket. A jövőben a közgyűlés általában szabadon dönthet 3 szövetkezetnek más ágazatba tartozó vagy más formájú szövetkezetté való átalakulásáról. Természetesen megmarad a lehetősége annak is, hogy az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok az átalakulást feltételhez kössék. Ilyen feltételt a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok állapítanak meg. Szövetkezeti törvényünk alapvető elvként fogalmazza meg a szövetkezetek gazdasági önállóságát. Ez nélkülözhetetlen feltétele az eredményes gazdálkodásnak, s ezen belül a gyorsan változó gazdasá.gi-piaci követelményekhez való alkalmazkodásnak. A törvényjavaslat előkészítése során ezért törekedtünk a szövetkezetek gazdasági tevékenységével kapcsolatos indokolatlan korlátok lebontására. Egy másik rendelkezés: több mint hat éve a szövetkezeti törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott minisztertanácsi rendelet intézményesítette* a kisszövetkezeteket, amelyek egyszerűsített önkormányzattal és munkaszervezettel működnek. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a szervezeti forma jól bevált, számos területen elősegíti az eredményes gazdálkodást. Indokolatlan korlátozást jelent ugyanakkor, hogy a kisszövetkezetek mezőgazdasági tevékenységet nem folytathatnak. A törvényjavaslat lebontja ezt a korlátot is, és ugyanakkor a kisszövetkezeteknél is érvényesíti azt az általános szabályt, hogy a szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet nem utal állami gazdálkodó szerv vagy más állami szerv kizárólagos tevékenységi körébe. Ezek a körülmények lehetővé teszik, hogy a kisszövetkezetek különálló szabályozását megszüntessék, s a reájuk vonatkozó sajátos rendelkezéseket beépítsék a szövetkezeti törvénybe és végrehajtási rendeletébe. A javaslat ezzel egyszersmind lehetőséget ad arra, hogy a kisszövetkezetnél bevált egyes szabályokat más szövetkezetek is alkalmazhassák, továbbá egyszerűsíti a szövetkezeti szabályozás rendszerét is. A vagyoni kapcsolatok jelenlegi formái, mint amilyen a részjegy, a célrészjegy, pénzügyi jellegű korlátozások miatt rendeltetésüket nem tudják megfelelően betölteni. A törvényjavaslat — számolva a gazdasági realitásokkal — nem szünteti meg, de enyhíti az említett korlátozásokat. így kizárja, hogy a jövőben korlátozó rendelkezést miniszteri rendelet állapíthasson meg, s a Minisztertanács részére is csak a részjegy, célrészjegy után fizethető osztalék (részesedés) felső határának szabályozására ad felhatalmazást Az Országgyűlés bizottságaiban lefolyt vita során olyan javaslatok hangzottak el, hogy bővítsük a szövetkezet és tagjai közötti vagyoni kapcsolatok formáit, és tegyük lehetővé á szövetkezet számára ingyenes vagyonjegyek kibocsátását. Ilyen vagyonjegyet a szövetkezet tagjainak juttathatna. A törvényjavaslat ennek megfelelő kiegészítését — a miniszter indokoltnak tartotta. Markója Imre A miniszter a továbbiakban egy új szövetkezeti formáról, a kistermelők szövetkezetének intézményesítéséről szólt. Elmondotta: a jelenlegi szövetkezeti formákban — s ez vonatkozik a kisszövetkezetekre is — a közös gazdasági tevékenységnek, s az ebből való részesedésnek van meghatározó szerepe. A tagok saját gazdasági tevékenysége — így a háztáji gazdálkodás is — jelentős, de mégiscsak „kiegészítő” jellegű. Most, gyakorlati igényként merült fel egy olyan új szövetkezeti forma létrehozása is, amely elsődlegesen a tagok saját gazdasági .tevékenységére épül, s a szövetkezet fő feladata, hogy ezt a gazdasági tevékenységet a közös árubeszerzés, valamint az értékesítés megszervezésével és más módon elősegítse. Erre elsősorban a mező- gazdaságban lehet szükség. A törvényjavaslat ezért — új formaként — lehetővé teszi a kistermelők szövetkezetének létrehozását. Ennek célja, hogy tagjai gazdasági tevékenységét összehangolja szolgáltatásokkal segítse, továbbá gondoskodjon a kistermelők munkáját segítő eszközök biztosításáról, valamint létesítmények fenntartásáról és működéséről. Ezekben a szövetkezetekben csak az említett eszközök és létesítmények vannak szövetkezeti tulajdonban; a saját gazdasági tevékenységének alapjául szolgáló vagyon a tag tulajdona. Mivel új elveken alapuló szövetkezeti formáról van szó. amellyel kapcsolatban még nincsenek tapasztalatok, a javaslat csak a kistermelők szövetkezetére vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza. A részletes szabályozásra, s ennek során a szövetkezetekre irányadó általános szabályoktól való eltérésre a törvényjavaslat a Minisztertanácsnak ad felhatalmazást — mondotta végezetül a miniszter. A törvényjavaslathoz Kovács Sándor (Tolna m., 8. vk.), a Dunaföldvári Áfész elnöke szólt hozzá. A fogyasztási szövetkezetek szempontjából fontosnak tartotta a szövetkezeti törvény módosítását. Markója Imre igazságügyminiszter röviden válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a kormány véglegesíti a törvény- javaslattal kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket, s elvégzi egyéb, a módosított szövetkezeti törvénnyel ösz- szefüggő jogszabályok felülvizsgálatát is. Markója Imre válasza után határozathozatal következett. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által megfogalmazott, s most egyenként szavazásra bocsátott hét módosító javaslatot elfogadták. Ezután a képviselők a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egészében és a mó- \ dosító javaslatokkal együtt — egy tartózkodás ellenében — elfogadták. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferroké- mia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a tervezett módosítás csak az ipari, a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezeti szférát érinti. Ezekben az ágazatokban csaknem 3,3 millió szövetkezeti tag tevékenykedik. Ezután — a napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztette az 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Bevezetőben rámutatott: a jog eszközeivel is törekedni kell arra, hogy népgazdaságunk sikeres vállalkozási formája, a szövetkezés jobban alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez, a jövő feladataihoz. — Annak ellenére — folytatta —, hogy a termelőszövetkezeti törvény már több mint húsz éve született, időt állónak bizonyult. Egyelőre elégséges néhány elemének a módosítása. A ma agrárpolitikai gyakorlata a szövetkezeti jelleg erősítésére törekedve igyekszik elérni, hogy a termelőszövetkezeti nagyüzemben dolgozók jobban gazdának érezzék magukat. A szocialista tulajdonról vallott felfogásunk korszerűsödése, a gazdaság változó feltételeihez való gyors, rugalmas igazodás biztos jövőt ígér a szövetkezeteknek. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a módosítási javaslat összhangban van a kormány kibontakozási programjával. Azok a változások, amelyeket a napirenden levő törvénymódosítás tartalmaz, egy irányba mutatnak: a nagyobb önállóság, a kiteljesedő önkormányzat irányába. A termelőszövetkezeti mozgalomban eléggé egyöntetű az igény: legyen kevesebb a külső megkötöttség. Helyeselhető ez a törekvés, hiszen magában hordja a nagyobb felelősséget és kockázatvállalást is. Bővíti, növeli azokat a lehetőségeket, amelyek módot adnak arra, hogy a termelőszövetkezet közössége — adottságainak megfelelően — még inkább maga alakítsa ki a közösség működési, szervezeti rendjét. Az ipari és szolgáltató tevékenység további fejlesztését a tsz-törvény módosítása jelentősen segíti azzal, hogy a háztájiban szintén folytatható majd ilyen munka, a tsz-szel történő megállapodás alapján. A módosított törvény azt is javasolja: a szövetkezet és a tag döntsön arról, hogy a tag miként vesz részt a közös munkában, s ezért a munkáért miként szerez jövedelmet, s mekkora részesedéshez jut. A törvény önkormányzati döntési körbe utalja azt, hogy a kiadható háztáji föld területébe milyen mértékben Sokéves gyakorlat bizonyítja, hogy a szövetkezetek működését bürokratikus formaságok nehezítik, hatósági felügyeletük formális, tevékenységükben sok a szükségtelen elem. A most benyújtott törvényjavaslat ezeken a gondokon igyekszik segíteni. Végezetül a jogi bizottság nevében az írásban előterjesztett szövegmódosításokkal együtt — elfogadásra ajánlotta a módosítást. számítják be a tag személyi tulajdonában levő földet, így az új szabályozás összhangot teremt a földtörvénynyel. Megnő a háztáji gazdálkodás jelentősége a foglalkoztatási gondok enyhítésében is. A törvény, mint hangsúlyozta, jó eszköznek ígérkezik egy olyan időszakban, amikor nemcsak a népgazdaságban , hanem a mező- gazdaságban is — ezen belül a termelőszövetkezetek körében is — sok gond, feszültség mutatkozik. Az élelmiszergazdaság programjainak megvalósításához minden le- letséges eszközt igyekeznek igénybe venni, mivel tudják: a régiek nem elégségesek. A törvény módosítását megelőző, számos fórumon felvetődött vita alapján úgy ítélhető meg, hogy a változtatások beleillenek abba az intézke déskörbe, amely a gazdasági-társadalmi megújulást szolgálja — zárta expozéját Váncsa Jenő. Hütter Csabá (Nógrád m., 7. vk.). a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz- elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója rámutatott: a gazdasági-társadalmi fejlődés mai követelményeihez kell igazítani a törvényt, mert „kinőtte” kereteit, paragrafusait az élet több ponton meghaladta. Mindezek előrebocsátásával az Országgyűlés mező- gazdasági, illetőleg jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a törvényjavaslattal a felsorolt módosításokat figyelembe véve egyetért, azt elfogadásra ajánlja — mondotta végezetül a képviselő. Eleki János (Békés m„ 7. vk.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára emlékeztetett arra, hogy széles körű és nyílt társadalmi vitában formálódott a termelőszövetkezeti törvény módosításának tervezete. Németh István (Hajdú-Bi- har m., 10. vk.) nyugalmazott tesz-elnök képviselőtársaihoz hasonlóan üdvözölte, hogy a módosítás növeli a szövetkezetek önállóságát, a tagok érdekeltségét. Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a Szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke többek között rámutatott: egyik legfontosabb erénye a tervezetnek, hogy figyelembe veszi a mezőgazdasági termelés eltérő feltételeit. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítással általában egyetért. Csipkó Sándor (Bács-K^kun m., 20. vk.), a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke többek közt a szakszövetkezetek gondjairól szólt, Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos elfogadhatónak, de nem kielégítőnek tartotta az előterjesztett jogszabály- módosításokat. * * * Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Ferencné, Sarlós István és Péter János — befejeződött. A képviselők tát a miniszteri expozé fe- csütörtökön folytatják a vi- lett. Váncsa Jenő expozéja Gorbacsov beszéde a jugoszláv parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Mihail Gorbacsov lépett a szónoki emelvényre és mintegy háromnegyed órás beszédet mondott. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Belgrádban, a jugoszláv parlament két házának együttes ülésén új javaslatokat terjesztett elő a földközi-tengeri térség békéjének erősítése érdekében. Az új javaslatok előirányozzák: — idén július 1-jétől fagyasszák be a Földközi-tengeren tartózkodó szovjet és amerikai haditengerészeti erők hajóinak és egyéb felszereléseinek számát, később pedig állapítsanak meg korlátokat ezek vonatkozásában; — még a stockholmi megállapodások szellemében hozandó általános bizalomerősítő intézkedések egyeztetése előtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok vállaljon kötelezettséget: időben értesítik egymást és az összes földközi-tengeri országot, ha hadihajókat vezényelnek a Földközi-tengerre, ha hadgyakorlatokat tartanak ott; ez utóbbiakra hívjanak megfigyelőket ; — a Szovjetunió kész mindennemű támogatást megadni a térség országai és más érdekelt államok által lefektetendő elvek és módszerek kidolgozásához, amelyek szavatolnák a nagyforgalmú hajózási útvonalak biztonságát, különösen a nemzetközi szorosokban. A szovjet vezető, aki harmadik napja tartózkodik hivatalos baráti látogatáson Jugoszláviában, óvatos derűlátással ítélte meg a fegyverkezési hajsza leállításának esélyeit. Megállapította, hogy Shultz amerikai külügyminiszter nemrég lezajlott szovjetunióbeli látogatása idején sikerült bizonyos eredményeket elérni a hadászati támadófegyverek ötven százalékos csökkentésével kapcsolatos megállapodás kidolgozásában. Mindazonáltal megállapította azt is, hogy vannak még nehézségek a megállapodáshoz vezető folyamatban. Az SZKP KB főtitkára rámutatott a regionális konfliktusokban rejlő nagy veszélyekre is. E konfliktusok rendezése véleménye szerint az egyik legégetőbb, az egész világot érintő probléma. Az ENSZ a rendezésekben hathatós szerepet játszhat és kell is játszania. Az Afganisztán körüli helyzetet érintve Gorbacsov kijelentette: a Szovjetunió kész vérehajtani azokat az intézkedéseket, amelyeket Afganisztán vezetőivel egyeztetve a helyzet rendezése érdekében vállalt. A szovjet vezető azonban arra is rámutatott, hogy e lépések végrehajtásáról csak akkor lehet szó, ha az ös?- szes érintett fél következetesen betartja az egyeztetett feltételeket. A szovjet—jugoszláv kapcsolatokra kitérve Mihail Gorbacsov kifejtette: a jugoszláv vezetés ellen, a negyvenes évek végén felhozott alaptalan vádak következtében kialakult konfliktus nagy kárt okozott mind Jugoszláviának, mind a Szovjetuniónak, mind pedig a szocializmus ügyének. Aláhúzta az 1955—56-os szovjet —jugoszláv dokumentumok jelentőségét. Mihail Gorbacsovnak — beszédét követően — a parlament dísztermében Alek- szandar Bakocsevics, Belgrad polgármestere ünnepélyes keretek között átadta a jugoszláv főváros arany emlékérmét. Gorbacsov és felesége ezt követően — az előzetes programban nem szereplő — rövid városnéző sétát tett, majd részt vett a Szerb Köztársaság állam- és pártelnökségének tiszteletükre adott díszebédjén. A szovjet vezető délután kétnapos vidéki körútra indult. Vakil genfi sajtóértekezlete Afganisztán kész az áliáspontnk közelítésére „Az afgán félnek nem áll szándékában felfüggeszteni a Genfben folyó afgán—pakisztáni tárgyalásokat” — mondotta szerda reggeli genfi sajtóértekezletén az afgán külügyminiszter. Abdul Vakil a sajtó képviselőinek azt megelőzően nyilatkozott, hogy a genfi tárgyalásokat közvetítő Diego Cordovezzel, az ENSZ-főtitkár megbízottjával ismét tárgyalóasztalhoz ült. Szavaiból egyértelműen kiderült, hogy a tárgyalások folytatását az afgán fél nem köti feltételekhez. Vakil felrótta a pakisztáni vezetésnek, hogy hátráltatja a genfi közvetett tárgyalások sikeres befejezését. Mellék- vágányra vezetnek azok az újabb pakisztáni próbálkozások, amelyek egy több évtizede tartó határvitának a tárgyalásokba történő bevonására vonatkoznak — mondotta. Reagan és Samir megbeszélései Izrael ragaszkodik saját elképzeléséhez Keagan elnök dg fogadita szerdán a Washingtonban tartózkodó Jiichak Samir izraeli miniszterelnököt. Samir szerdán reggel újabb megbeszélést folytatott Shultz külügyminiszterrel ahol Shulitz még egy kísérletet tett arra, hogy az Egyesült Államok rendezési tervének elfogadására bírja rá az izraeli politikust, s ez volt Reagan elnökkel folytatott tárgyalás témája is. Izraeli közlések szerint azonban a miniszterelnök továbbra is ragaszkodik saját elképzeléseihez, elutasítja a nemzetközi konferencia összehívásának és a „területet a békéért” Washington által javasolt elvének elfogadását. Lapzártakor érkezett Nemzetközi férfi kosárlabda-mérkőzés; Zalg'ris Kaunas—Szolnoki Olajbányász 103:99 (46:54). Részletes tudósításunk a holnapi lapban. Barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzés : Magyar- ország—Törökország 1:0 (0:0). Váncsa Jenő
