Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-11 / 35. szám
1988. FEBRUÁR 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Másfélszáz tagján kívül kétszázharmincegy bedolgozót és ugyanannyi nyugdíjast foglalkoztató Jászárokszállási Háziipari Szövetkezetben huszonhatan készítenek kézicsomózá- sú perzsa és hagyományos torontáli szőnyegeket. A két termékből összesen mintegy kétezer négyzetmétert gyártanak évente NEGYVEN ÉV SZÁMVETÉSE Ünnepségre készül az MHSZ 1948. március 14-én Szolnokon a megyeháza nagytermében tartotta a Magyar Szabadságharcos Szövetség első, alakuló megyei ülését. Azóta negyven esztendő telt el, és a jogelőd szervezetek után ma a mozgalom a Magyar Honvédelmi Szövetség nevet viseli. Jelenleg az országban 335 ezer klubtag található, akik nyolcezer szakosztályban és négyezer- hatszáz klubban végzik a sorkötelesek felkészítését, a fiatalok hazafias-honvédelmi nevelését. Ami a „szűkebb haza” adatait illeti, a megyei szövetség már 23 ezer tagot számlál: ők kétszázkét honvédelmi, illetve huszonnégy szakági klubban fejtenek ki munkát. Az utóbbiaknál maradva rendelkezünk három lövész-, két könnyűbúvár, egy repülő-ejtőernyős, kilenc modellező és kilenc rádiós szakklubbal. A sporteredményeket tekintve jelenleg a könnyűbúvárok a legnépszerűbbek. A több tucat országos bajnoki címen kívül soraikban Európa- és világbajnoki helyezettek is találhatók. A tizen- és huszonévesek szívesen mennek a repülő- és ejtőernyős klubba, a rádiós és a lövész szakklubbokba is: versenyezni, ügyességüket fejleszteni, új ismereteket tanulni. A legtöbb érdeklődőt azonban mégsem a szakági, hanem a városokban és falvakban, gyárakban illetve intézményekben egyaránt megtalálható honvédelmi klubok vonzzák, amelyekből a megyében már kétszáznál is több alakult, örvendetes, hogy az utóbbi időben tizenhat általános iskolában is szerveződött ilyen közösség, hiszen a szövetségnek változatlanul legfontosabb feladata a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelése, sorkatonai szolgálatra, más ■ szóval a haza védelmére történő felkészítése. A klubtagok az elkövetkezendő hetekben, hónapokban méltó módon szeretnének megemlékezni az alapítás óta eltelt időszakról. Ezt hivatott szolgálni a Szocialista Hazánkért elnevezésű honvédelmi vetélkedő. Ennek iskolai, munkahelyi első fordulóit — amelyek a mozgalom országos, megyei és helyi múltjának ismereteit különböző honvédelmi gyakorlati jártasságokat, készségeket feltételeznek — március elsejéig befejezik. Ezt követően a győztesek a városi döntőkre jutnak, majd a legjobbak májusban a megyei összecsapásokon adnak számot fel- készültségükről. A felmenő rendszerű vetélkedő országos seregszemléjének a helyszíne Pákozd lesz szeptemberben. A helyi terveknél maradva, a négy évtizedes múlt megyei ünnepségét — az eddigi elképzelések szerint — március 5-én rendezik meg, még pedig a negyven évvel korábbi helyszínen: a megyeháza, azaz a megyei tanács nagytermében. Erre az ünnepségre mintegy százötven küldöttet — köztük alapítótagokat — hívnak meg. Számot adni az eddigi eredményekről, a régmúlt tapasztalatairól. nem hallgatva el a tennivalókat, gondokat sem. Remélve, mindez újabb lendületet ad a további munkához, amelyet jelenleg huszonháromezer lelkes aktíva, klubtag, társadalmi segítő végez a mi megyénkben. D. Sz. M. Még a munkahelyére is betört n huszadik születésnap, rács mögött Az idő nem Kovács Ferencnek dolgozott. Mondhatni véletlen volt, hogy azt a Polskit megállították és a csomagtartóját fölnyittatták, amelyiket ő vezetett. (Az iratokból kiderült, hogy a jármű a húsz évesnél fiatalabb szolnoki „srác” apjáé, s hogy az autó lejárt műszakija miatt már vagy két-há- rom éve nem vehetett volna részt a közúti forgalomban...) A csomagtartóban egy gyorsvágó és egy automata vetítőgép szúrt szemet, az utóbbi gyári számát följegyezték. Miután egy betörés nyomán hasonló vetítőt kerestek már a rendőrök, csak összehasonlították a gyári számokat. Egyeztek... Kovács Ferencért a munkahelyére mentek a rendőrök január 21-én, csütörtökön, azóta nincs gondja szállásra, étkezésre. A fiatalember egy korábbi eset alkalmával volt már az egyik főszereplő — bizonyára sokan emlékeznek még a sorozatos garázsfeltörésekre, parkoló autók holmijainak „meglovasítására”. A héttagú, szorgos csapat nem kevésbé serény résztvevője volt az akkor még fiatalkorú Kovács. „Mindössze” ötvenegy rendbeli bűncselekményt olvastak a fejére, s mert korábban már próbára is bocsátották, összbüntetésül — az egy év tizenegy hónap mellé — azt is le kellett töltenie a fiatalkorúak börtönében. Nem sokkal születésnapja előtt, tavaly szeptember huszonkettedikén szabadult. Az események azt bizonyítják, hogy kár volt jó magaviseleté miatt csökkenteni a büntetését. A most fogdában csücsülő, bírósági tárgyalásra váró Kovács ugyanis az új esztendőt — saját vallomása alapján — korántsem újszerűén kezdte. A régi módon. Még az első napokban, közvetlenül szilveszter után, barátjától ballagott hazafelé a sötétben, s föltűnt neki a Münnich Ferenc Úti Általános Iskola nyitott ablaka. Az irodát zárva találta, - ezért hazaugrott pajszerért, csavarhúzóért. A nem kis ügyességet megkívánó hengerzártörés technikájával pillanatok alatt bejutott mindenhová: összepakolt két-három zseb- számológépet, egy szalagod magnetofont, a már említett diavetítőt és némi készpénzt. A Tomi kisvendéglő később került sorra, ott hangfalak „csatlakoztak" a hívatlan vendéghez. A Széchenyi lakótelep Aranykanna ABC-je úgy január tizediké körül esett áldozatul. Mint Kovács a rendőrségen vallotta: nagy volt a köd, senki sem láthatta, hogy teli zsákokat cipel. Azokban pedig kávé, ital, cigaretta. A jobbik fajtából. Mindezeket különösebb lelkiismeret-furdallás nélkül vallotta be a fiatalember. Igaz, előbb a házkutatásnak elő kellett kerítenie a holmik java részét. Az ágy alatt két hangfal a Tomi vendéglőből — otthon senkinek sem tűnt föl. Az sem, hogy emberünk egyszerre csak méregdrága Kentre gyújtott, s a rokont sem zavarta, hogy a srác villany- motorral lepte meg őt. Pedig, havi fizetése négyezer forint volt csupán, a Héki Állami Gazdaság gépműhelyében. Talán azzal büntette a munkaadót, hogy ott is járt egv éjszaka...? Onnan a villanymotor, a gyorsvágó. Mindezek Kovács Ferenc vallomásából kerekedtek ki lassan a városi kapitányság nyomozótisztje előtt. A fiú váltig állítja: egyedül volt. Rövidesen bíróság elé kerül ismét. Következő születésnapját — a huszadikat — alighanem rács mögött ünnepli. — h — Egy hatórás tanácsülés margójára I ■ * : A viták szülik a döntést Kedd este, hét óra van. A Szolnoki Városi Tanács ülése immár hat órája tart. A tanácselnök megkérdezi: folytassák-e az ülést. A választókerületek képviselői igent mondanak. Végül este fél nyolckor ér véget a tanácsülés, amelynek időtartama felér egy munkanappal. De miért tartott ilyen sokáig? Miről határoztak, hogy ilyen nehezen született meg a döntés? Nézzük csak azokat a kérdéseket, amelyek a legtöbb vitát szülték! A településfejlesztési hozzájárulás eltörlése, a város idei költségvetése, az Áchim Üti Általános Iskola sorsa. Minden témához hét-nyolc vagy annál is több a hozzászóló. Akad tanácstag, aki kétszer is szót kér. A tanácsterem tele. A hátsó sorokban is ülnek. A karzaton alig lehet üres széket találni. A költségvetést és a tehó megszűntetését együtt tárgyalja a tanácsülés, hiszen azok a teh ófelad átok, amelyek nem valósulhatnak meg, az idei fejlesztéseket érintik. Nem szüntethetjük meg a tehót — véli az egyik tanácstag — mert ez meghátrálás lenne. Más azon a véleményen van: úgy a tisztességes, ha megmondjuk az embereknek, nem tudjuk teljesíteni a feladatokat, amelyek megvalósításához a tehóbefiztések hozzájárultak volna. A Pletykafalut képviselő tanácstag sorolja az érveket; ha a terület belvízelvezetése tehófeladat lenne; maradjon el? Több mint húsz éve nyomasztja ez a gond az ott lakókat, családi házak mennek tönkre... A helyzet tarthatatlan, de hol vannak a forintok, amelyekből megoldás születhetne? Végül a tanácsülés dönt; Czibulkáné dr Németh Emília tanácselnök-helyettes javaslatát fogadja el. Így a város költségvetési tervét a vita alapján módosítják: a belvízelvezetést nem lehet levenni a napirendről, a végrehajtó bizottságnak kell olcsóbb megoldást találni. Nagy vitát szül az Áchim úti iskola ügye is. A 633. síz. Ipari Szakmunkásképző Intézet egyik épülete életveszélyessé vált. Tanitererriépítésre a városnak nincs pénze. Így a legkevesebb tanulólétszámú Áchim iskolát megszüntetik, a Tallinn körzeti iskola fogadja be a gyerekeiket, és ebben az épületben kap helyet a szakmunkásképző. Később önálló intézetet terveznek az épületben, mert ezerrel több lesz a szakmunkástanuló... Lengyel Boldizsár előterjesztése hosz- szú, alapos. Nem titkolja, hogy az iskola megszüntetése nagy feszültséget teremtett, idézi a szülői értekezleteken elhangzott indulatos véleményeket. A tanácsülésre meghívták az Áchim úti iskola tanárait is. Itt ülnek a szülők is a karzaton. A tanács kész lemondani az iskola megszüntetéséről, de ki tud helyette más, jobb megoldást. Felszólalás akad is bőven. Érv, érvet követ. Van aki úgy véli, hogy gyárak kultúrházaiban, klubtermeiben kellene elhelyezni a szakmunkástanulókat. Szétszórtan? Mindenki tudja, ez nem megoldás. Egy szülő leszól a karzatról: oldja meg a tanács! Hogy hogyan? Az őt nem érdekli! Csáki ne az ő gyerekének kelljen más iskolába menni... Végül a testület a hosszas vita után szavazattöbbséggel elfogadja az előterjesztést. A fellángoló viták, a sok-sok hozzászólás jelzi: érik, teljesedik a demokrácia. Igaz, kényszer vitt rá bennünket: a fogyó forintok. A döntések tétje komoly, a kevés pénzből oda kell juttatni, ahol a legégetőbbek a gondok. A tanácstagoknak valóban harcolniuk kell a fejlesztésekért, körzetük lakóinak érdekeiért. Nincsenek már bólogatások, gépies kézfeltartások. Érik a demokrácia. Ennek feltétele, ahogyan a példa is bizonyítja, hogy mindenki felelősen végezze munkáját. Azí előterjesztések alaposak legyenek, tartalmazzanak alternatívákat, jól készítsék elő a döntést. A tanácstagok felkészülten, tá- jékozottan vegyenek részt a testület munkájában. Legyenek komoly, felelős érveik, hogy amikor az érdekek ütköznek, képviselni tudják választóikat. A vitákban, az indulataik és érvek kereszttüzében szerencsére nemcsak a demokrácia érik. A gondolkodás is. Paulina Éva Amit az adózásról tudni kell Naplófőkönyv és társai Tudjuk tehát már, hogy kik a vállalkozók, s azt is hogyan számíthatják ki adóalapjukat. Írásunk előző részében foglalkoztunk az adókedvezményekkel, a bevallással és a fizetés módjával. Most a törvény kapcsán a szükséges „dokumentumokat” vesszük sorra. A vállalkozók egy része régebben is használt napló- főkönyvet, ezek azonban az év első napjától érvényüket veszítették. Meg kell ismerkedniük az új naplófőkönyvvel, amelyből kétfajta — I. és II., típusú — létezik. A naplófőkönyvet illetékesség szerint az adófelügyelőségnél vagy az APEH igazgatóságánál hitelesíttetni kell. A beszerzés nehézségeire tekintettel az adóhatóság tudomásul veszi, hogy a legkésőbb február 29-ig hitelesített naplófőkönyvben január 1-ig visszamenőleg szerepeltetheti a vállalkozó üzleti pénzforgalmát. A naplófőkönyvbe valamint a vállalkozás által vezetendő analitikus nyilvántartásokba adatot bejegyezni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad. Blokk, jegyzék, cédulára írt számla ezek után már nem fogadható el. Fontos szerepet kapott a számla, ugyanis minden vállalkozó termékeinek értékesítéséről, elvégzett szolgáltatásairól köteles számlát adni. Ennek tartalmi követelményeit jogszabály (ÁFA- törvénv) írja elő. Amennyiben készpénzfizetés történik, egyszerűsített számlát kell adni, amelynek az a lényege, hogy eladási (tehát az áltaEmellett analitikus, azaz részletező nyilvántartást kell vezetniük állóeszközeikről, a vevőkkel és a szállítókkal szembeni követeléseikről, illetve tartozásaikról, ezen belül a felszámított és az előzetesen felszámított forgalmi adóról. Ugyancsak részletezniük kell a kifizetett munkabéreket és díjakat, alkalmazottaikkal, más személyekkel, illetve gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló tartozásaikat vagy követeléseiket. Nem kevesebb pontosságot kíván a vállalkozóval, illetve a vállalkozás tagjaival kapcsolatos pénzügyi elszámolás sem. Adott esetben útnyilvántartást, de a szigorú számadási nyomtatványokról mindenképpen nyilvántartást kell vezetni. Ilyen például a számlatömb (B. Sz. ny. 13— 374) és a készpénzfizetési számlatömb (B. Sz. ny. 13— 372 és 13—373). lános forgalmi adót is tartalmazó) áron készült. Az ÁFA összegét a kibocsátónak nem kell feltüntetnie a számlában, helyette azon csak a termékre vagy szolgáltatásra alkalmazott, felülről számított adókulcsot kell szerepeltetnie. (Készpénzes számlán csak „0” százalék, 13,04 százalék vagy 20 százalék tüntethető fel). A nem készpénzes számla fontos „kelléke” a teljesítés időpontja, ami nem azonos a pénzügyi teljesítéssel. Az ÁFA fizetése alól alanyi adómentességgel bíró vállalkozás az általa kibocsátott számlában általános forgalmi adót nem tüntethet fel. A számlában felszámított ÁFA helyességéért természetesen annak a kibocsátója a felelős. A hibás adatokat tartalmazó számla helyesbítésére nyilvánvalóan újabbat, már a pontos adatokat tartalmazót kell kiállítani. Ebben az esetben hivatkozni kell az eredetire, fel kell tüntetni annak számát, a kibocsátás keltét, továbbá szerepeltetni kell rajta a „helyesbítés” megjelölését. Néhány fontos dátum Az elkövetkezendő napokban többféle adó fizetése válik esedékessé. Ezért tehát jó, ha felhívjuk a határidőkre kinek-kinek a figyelmét. Az általános forgalmi adót és a magánszemélyek jövedelemadó-előlegét havonta kell fizetni, előbbinél a befizetéssel egyidejűleg bevallási kötelezettségüknek is eleget tesznek. (Például az átutalási postautalvány hátoldalán vagy átutalási megbízáson tehetnek ennek eleget). Az elkövetkezendő időkben az általános forgalmi adó befizetésének határideje először február 15, s ezt követően minden hónap I5-e lesz a terminus. A magán- személyek jövedelemadóelőlegeiket először február 20-án, majd azt követően minden hónap 20-ig kötelesek befizetni. A vállalkozók adóelőleget az idén először 1988. április 20-ig kell befizetni. Guba Lászlóné. APEH Szolnok Megyei Igazgatósága Belföldi Társaságok osztályvezetője Hogyan bizonylatoljunk?
