Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
1988. FEBRUÁR 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 | A tévé [képernyője előtt Igazgyöngyök, kincsek — két órában A Kodály Kamara-táncegyüttes vendégjátéka A Kodály Kamara-táncegyüttes két „jászsági” tagjai: Bállá Zoltán és Fehér Erika (Fotó: X. K. L.) Napjainkban — tapasztalhatjuk — jócskán felértékelődött a környezet, természeti környezetünk védelmének kérdése. A televízióban sem ritka az a riport vagy olykor összeállítás, amelynek témája a „megsértett” természet, becses értékeink veszélyeztetése. Az elmúlt héten is többször hallhattunk például a monori vegyipari szövetkezet súlyos vétségéről; arról, hogy veszélyes hulladékok felelőtlen tárolásával miként szennyezik a környezet. Ismétlem, elszórtan a műsorok között gyakorta bukkan fel egy-egy riasztó jelzés, mégis környezetvédelem dolgában mintha televíziónk elmaradt volna a társadalmi igényektől, vagy legalábbis kullog csupán az e téren reá váró feladatok után. Nincs egy igazán ütőképes, színes és rendszeresen, gyakorta jelentkező magazinja. Illetve — ahogy Rajkin mondotta volna — valami van, de nem az igazi. Tájkép A Tájkép ugyanis, amelynek szerkesztője Rácz Gábor, mintha még csak keresné a helyét és a szerepét a képernyőn, az idő és az egyre sürgetőbb teendők szorításában. Csütörtök esti jelentkezése, méghozzá fő műsoridőben egyébként jelzi, hogy a televízió maga is fontos szerepet szán e környezetvédelmi folyóiratnak. Ennek ellenére jelenleg a Tájkép kissé vegyes felvágotthoz hasonlít. Érdekes, leleplező riporttal indult, amelyet szemfüles .környezetvédő” tévések titokban, rejtett kamerával készítetitek. Egy trabantosról, aki úgy oldotta meg kedves kocsijának csikktelenítését, hogy a hamutartó teljes tartalmát az utca közepére szórta — a járókelők legnagyobb ámulatára és bosszúságára. Jó volt látni, hogy a felelőtlen állampolgár ellen miként kelt fel az „utca népe”, s ítélte el egyértelműen a gálád szemetelőt. Hány és hány hasonló esettel, környezetünk rút megcsúfolásával találkozunk . nap mint nap! Csak a legegyszerűbb: teherkocsi vígan beletapos a város utcáit szegélyező zöldterületekbe, vagy épp a gyalogos hány fittyet a parkok kijelölt útjaira, magának választván meg az alkalmi útvonalat, ostobán sértve meg ezzel a kialakított szép környezet törvényeit. Hány és hány rejtett kamerára lenne szükség, hogy ezeket az alkalmi szennyezőket lefülelhessük? Nos, a tájkép riportja, vélem, sokakat elgondolkodtathatott, s főként az a „népharag”, amit láthattunk, talán egyeseket el is rettenthetett a felelőtlen cselekedetektől. Jól indult tehát, zenei nyelven: erős felütéssel ez a magazin. De aztán valahogy elvesztette ezt a közéleti töltését, s ahogy sorjáztak a további riportok, hol azt érezhettük, hogy talán a Deltát látjuk, vagy egy egészségnevelési sorozatot, Czeizel Endrével, hol meg mintha egyszerűen kölcsön vettek volna egy-egy tudósítást az esti Híradótól. Nem a tartalom sokszínűségét kifogásolom, tarkaságát érzem (túlzottnak, hogy nincs határozottabb arculata, markánsabb gondolati megközelítése a tárgynak, a környezetvédelemnek, amely közvetve, de olykor közvetlenül is: embervédelem. És a szépség védelme. — Egyébként ez a filozófia tükröződik is a szerkesztői szándékokban, és ez jó1 dolog. Szívesen látnék azonban gyakrabban is egy olyan Tájképet, amely még kifejezettebben viseli szívén becses természeti értékeinknek sorsát, amely markánsabb fóruma lenne egyúttal az adott kérdésekbe js. És most egészen másfajta védelemről; egy az ember védelméről szóló sorozatról, méghozzá egy a vádlottak védelméről szóló folytatásos bűnügyi sorozatról, amelynek központi alakja, főszereplője: az ügyvéd. Csütörtökön este megjelent a képernyőn a „magyar Pet- rocelli”. No persze egészen másképp fest, mint olasz pályatársa, Doktor Riskó Bálint — Bács Ferenc személyesíti meg —, nem jelentéktelen külsejű „prókátor”, hanem mutatós, szemrevaló férfi; és nincs nyomozótársa, csupán egy ügyvédbojtárja; és nem él boldog házasságban, házasélete épp válságban; és nem épít magának házat mellesleg. Vonzó, józan, kellemes ember a mi ügyvédünk. Nagyjából ennyit tudhattunk meg róla a Zsákutca című tévéjátékból, amely a Védelemé a szó című, hatrészes sorozat első darabja. Az, hogy okos is, hogy szakmájának művésze, aki bravúrokra is képes egy- egy vádlott védelmében, az bizony még nem derült ki. A bemutatott tárgyaláson, amelyen védőügyvédként szerepelt, jóformán csak statisztált, s a gyilkossággal vádolt férfi szinte maga- magának köszönhette sikeres felmentését. Riskó doktor mondhatni csak jelen volt ezen a „bírósági operáción”. Ebben is nagy a különbség a rendkívül mozgékony és sűrűn tevékenykedő Petro- celli és a meglehetősen tartózkodó magyar pályatársa között. Persze, nincs az előírva, hogy hasonlítaniuk kellene egymáshoz. De az igen, hogy egy védőügyvéd a bírósági teremben tudja megmutatni oroszlánkörmeit. Ez az ügyvéd egyelőre csak bojtárja fiatal kedvesének ragadta meg a tekintetét, remélhetően a folytatás ízelítőt ad majd mesterségbeli tudásából is — érdekesen. Kabaré — történelem Néhány mondatban egy nagyszerű vállalkozásról: Válogatás a közelmúlt humorából. Igényes vállalkozás, a felszabadulás utáni évtizedek, a pesti kabaré feltámasztása papírsírjából. Jeles humoristák és humoros írók munkái elevenednek meg, s a felszabadulás pillanatától kezdve a hatvanas évekig húzódó időt ölelik fel, s tartalmukban szorosan kapcsolódnak a megélt változásokhoz. Leg- újabbkori történelmünk humora — azt is mondhatnánk. Olyan humor, amelyet már a fiatalabb nemzedékek lefeljebb hírből ismernek. Nyilván ezért is kell fegykis magyarázat hozzá. Ezt szolgálja Bodrogi .tanár úr” szellemes összekötő szövege, amelyet, miként a forgató- könyvet is, Litványi Károly írta. aki egyébként nemcsak kiváló ismerője e humornak, de alkotó részese is. De tisztelgés is ez az összeállítás azok előtt, akik igyekeztek humorukkal elviselhetővé tenni az életet, könnyíteni rajta. Mert a humor igenis éltet, amíg van min nevetni, és van kedvünk nevetni, addig nagyobb baj nem lehet. Egy időszak nyomorúságának alighanem legkézzelfoghatóbb jele: nincs humora, még viccek sem teremnek. Az áttekintő válogatás az első részből megítélve arról „tudósít”, hogy min nevettünk az elmúlt évtizedek alatt. Nem felhőtlen kacagást nyújt a Salamon Bélától kölcsönzött és kissé átalakított című összeállítás, a Ha űni egyszer kinyitjuk a szánkat; mint minden értékes humorban, ebben is mé'y bölcsességek, sőt keserű igazságok is megfogalmazódnak széles skálán, a finom iróniától a harsogó bohózatig. Kíváncsian várom a folytatást. Valkó Mihály Közvetlen együttműködés Magyar kulturális intézet Moszkvában A közeljövőben Magyar Kulturális Intézet nyitja meg kapuit Moszkvában: az erről szóló dokumentumot várhatóan a napokban — a Magyar—Szovjet Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés aláírásának 40. évfordulóján írják alá. A magyar kulturális központ létesítése jelentős állomása annak a bővülő és egyre közvetlenebbé váló együttműködésnek, amely a két ország kulturális kapcsolatait jellemzi. Az időről időre megújuló ötéves, illetve éves kormányközi kulturális együttműködési munkatervek teszik rendszeressé és folyamatossá a szovjet és a magyar művészet klasszikus és kortárs értékeinek kölcsönös jelenlétét, és megismertetését mindkét ország közönsége számára. A színházi és zenei együttesek, az előadóművészek, a kiállítások. és az irodalmi alkotások cseréi, az ötévenként megrendezett átfogó kulturális seregszemlék gazdag programjai. művészeti — drámai és film — szemlék mellett egvre sokrétűbbé válnak a művészeti szövetségek, kulturális intézmények, alkotóműhelyek, színházak, kiadók és filmesek közvetlen kap- kapcsolatai is. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a gazdasági helyzet változásaihoz igazodva új üzletpolitikai koncepciót igyekszik kidolgozni a piac jobb megismerésére, pontosabban a vásárlók igényeinek maradéktalanabb kielégítésére. Ebben az elképzelésben — a vállalat profiljának megfelelően — nemcsak a szűkén értelmezett könyv szakma kap helyet, hanem egyebek mellett a hanglemezek, a kazetták és a számítógépes berendezések új módszerekkel történő terjesztése is. Az új törekvések jegyében a Művelt Nép megállapodott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattal, melynek értelmében ez utóbbi idén saját készletéből látja el hanglemezekkel és kazettákkal az ország tizenegy könyvesboltEdward Albee Állatkerti történet című kétszemélyes játékát adja elő csütörtökön este 18 és 20.30 órai kezdettel Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Budapesti Műszaki Egyetem Szkéné társulatának csoportja. A megyei diákszínjátszásának közelmúltját ismerő nézők számára bizonyára nem lesz meglepetés, hogy ezen az estén ismerős arcokkal találkozik: a kettős szereposztásban játszó színészek, Kalmár Tamás, Tóth István és Pál Tibor nemrég még a Varga Katalin Gimnázium neves irodalmi színpadjának tagjaiként tették ismertté a nevüket szűkebb hazánkban — és a diákszínjátszó fesztiválokon a megyehatáron túl is. A ma is emlékezetes előadásokban — A kis herceg színpadi adaptációjában, Dé- ry Tibor Talpsimogató, Ionesco A kopasz énekesnő című darabjában — részt Itt, az Alföld közepén, az ország más vidékeihez képest a néptánckultúra kevésbé hagyománygazdag területén élő emberek is jól tudják — hisz csak a hetvenes években elindult amatőr népzenei és néptáncmozgalom is milyen széles tömegeket mozgatott meg —, hogy mennyi igazgyöngyöt, kincset rejteget a magyarság folklórja. De még mindig igen kevés alkalom adódik arra, hogy mindezt elementáris, érzelmeinket, a világról való gondolkodásunkat formáló élményként éljük át — ha csal? néhány órára is. Egy hivatásos táncegyüttes sem adhat ennél többet a közönségnek, legyen az — mint ebben az esetben — a néptánchoz legközelebb álló szakmabeliekből és laikus rácsodálkozókból összevegyítve. Nem csoda hát, hogy nehezen találjuk a megfelelő jelzőt, kifejezést arra, hogy pontosan mondjuk el, adjuk vissza mindazt, ami hétfő este a Szigligeti Színházban, a Kodály Kamaratáncegyüttes estjén történt. A néhány évvel ezelőtt az ország talán legképzettebb táncos-egyéniségeiből megalakult együttes Párhuzam és hagyományaink című műsorában — melynek koreográfiáit Farkas Zoltán és Zsuráfszky Zoltán készítette — nem pusztán ízelítőt kaptunk a Rábaköz, Szatmér, ját — köztük a szolnoki, Szigligeti nevét viselő üzletet is. Ez a korábbi gyakorlathoz képest annyiban jelent változást, hogy elkerülve a könyvterjesztő vállalat központját, a bolt közvetlenül rendelhet — bizományba — a HUNGAROTON raktárból, melynek állománya nemcsak nagyobb, de választéka is lényegesen bővebb, mint a Művelt Népé. így utánrendelésre is lényegesen gyorsabban adódik lehetőség, s mint Hangodi Já- nosné, az üzlet vezetője elmondta, arra is van mód, hogy egyéni vásárlói igényeket is kelégítsenek. A HUNGAROTON egy héten belül szállítja a megrendelt kazettákat, lemezeket, akár egyet-egyet is, — természetesen csak abban az esetben, ha raktárukban megtalálhavett diákok azóta egyetemi, főiskolai hallgatók lettek, de hűek maradtak a színházhoz is. Az Árkosi Árpád vezette Szkénében — a társulat amatőr csoportjaként — a Duna-mente a Dél-Alföld és Erdély folklórkincséből, de a magunkénak is vall- hattuk azt, s szembesülve napjaink elszürkülő valóságával is. Mindehhez hozzátok a kért felvételek. Az üzlet dolgozói arra is vállalkoznak, hogy ha kéri, az így beérkezett áruról értesítik a vásárlót. Az üzlet lemeztárlóiban már most is érzékelhető a változás: csaknem megkétszereződött a hanglemezek száma, és jelentősen bővült a választék. Újra kapható például a karácsonykor gyorsan elfogyott Biblia, a Teremtés könyvének hangfelvétele, Sass Sylvia operalemeze, Verdi Otelló című operájának teljes hanganyaga, Kocsis Zoltán Chopin-leme- ze, illetve Puccini Bohémélet című operájának felvétele Maria Callas és Giuseppe di Stefano közreműködésével. A komolyzenei lemezek mellett az új szisztéma természetesen a könnyűzenei hangfelvételekre is érvényes. egykori tanáruk, Bérezés László rendezésében állították színpadra az Albee-<mű- vet, melyet a jövőben bizonyára követi majd a többi. járult abszolút hitelességével Berecz András énekes előadásmódja, illetve a zeneszerző-hegedűs Ökrös Csaba, valamint a zenészek játéka. Angol, orosz, matematika Speciális tantervi osztályok a Verseghy Gimnáziumban Ma, szerdán jár le a jelentkezési határidő a Szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium speciális tantervű osztályaiba. Az iskolában a következő tanévtől is indítanak oroszból, angolból illetve matematikából speciális tantervű osztályokat, amely azt jelenti, hogy a tanulmányi idő alatt a diákok magasabb óraszámban tanulják a kiválasztott tantárgyat. Az orosz és az angol nyelvi speciális osztályok immár 8—9 éves múltra tekinthetnek vissza a gimnáziumiban. A tanulók döntő hányada a harmadik illetve negyedik osztály végén általában középfokú nyelvvizsgát is tesznek. Az oroszt választó diákok második idegen nyelvként németet, az angolt választók pedig oroszt tanulnak. Matematikából három évvel ezelőtt indult az első speciális tantervű osztály, de a diákok máris szép eredményeket értek el a különböző szintű szaktárgyi versenyeken. A fakultatív tárgyak közül — amely igen széles skálájú az iskolában, az irodalomtól egészen a számítógépkezelői fakultációig terjed —, tekintettel a kiválasztott tantárgy magas óraszámára, csak egyet választanak a speciális tantervű osztályok tanulói. A felvételi vizsgára matematikából február 22-én, angolból és oroszból pedig február 23-án kerül sor. Az angolra pályázó nyolcadikosok magyar nyelvtanból és szövegértelmezésből vizsgáznak, így nem kerülnek hátrányba azok sem, akik nem tanultak angolt. A tantárgy tanítását ugyanis az alapfokról kezdik. A gimnázium speciális tantervű osztályaiba való jelentkezéstől függetlenül a diákok ugyanúgy jelentkezhetnek más intézményekbe is, mint a többi tanuló. A Hanglemezgyártó Vállalat segítségével Bővíti készletét a Szigligeti könyvesbolt Diákpódium — felnőtteknek is Szkéné társulat fellépése Szolnokon Az állatkerti történet szereplői: Jerry (Kalmár Tamás) és Péter (Pál Tibor)
