Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
1988. FEBRUÁR 10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A párt-vb napirendjén A pár! vezető szerepéről szóló tézisek vitájának tapasztalatai HONNAN JÖVÜNK, MERRE TARTUNK? Öröklődő szakképzetlenség A párt vezető szerepéről és a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztéséről szóló tézisek vitájának megyei tapasztalatait összegezte tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizott- ság. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Czinege Lajos, az MSZMP KB tagja, nyugalmazott miniszterelnökhelyettes, valamint Radies Katalin, az MSZMP KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztályának vezetője. A megyében a párt vezető szerepéről illetve a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló téziseket alapszervezeti taggyűléseken, pártcsoport-ér- tekezleteken, kibővített vezetőségi ülésen dolgozták fel. Az elhangzott javaslatokat a községi, üzemi és városi pártszervek összegezték és a saját álláspontjukat is kialakították. A rendelkezésre álló rövid idő ellenére, a párttagság közel teljes köre megismerte a téziseket, s majdnem fele véleményt is nyilvánított a vitában. A megye párttagsága ösz- szességében egyetértéssel foSzakmai tanácskozás és cukrászok, szakácsok versenye A hagyományokhoz híven, hétfőn este vendéglátók és vendégvárók vidám közönségtalálkozójával kezdődött az egy híján húsz, azaz tizenkilencedik Jász-Nagykun farsang idei rendezvénysorozata a Pelikán presszóban. Az ünnepélyes megnyitót ugyanott tegnap délelőtt tartották. Mint megannyiszor a Jász-Nagykun farsang történetében, most is itt volt a „fél ország” sok neves vendéglátója, a szolnokiakkal együtt tizenkét megye vezető szakembere is, hogy előadást hallgassanak meg a szakma mai helyzetéről és időszerű feladatairól. A vitaindítót Sebestyén Miklós, a Kereskedelmi Minisztérium helyettes főosztályvezetője tartotta. Rövid értékelést adott a szakma 1987- es eredményeiről, s azokról a gondokról, amelyek tavaly óta nem szűntek meg, hanem feladatként 1988- ra és a következő esztendőkre is valamennyi szervezet előtt állnak. Általánosan színvonal alattinak minősítette az üzletek állapotát, a kiszolgálást és a kínálat minőségét is. Rámutatott arra, hogy 1987-ben jelentős részarányúra nőtt hazánkban a magánvendéglátás, míg 1982-ben 1—2 százalékos forgalommal részesedett az egészből, addig tavaly már 12 százalékkal. Slzólt a főosztályvezető-helyettes arról is, hogy 1988-ban szerény mértékű forgalomnövekedéslés volt a cél, s hogy jól alakult 1988 első hónapjában a forgalom. A vártnál is valamivel jobban, hiszen, mint minden más szolgáltató és kereskedelmi ágazatban, itt is nagy forgalom visszaeséssel, a vendégek tartózkodó magatartásával számolt a szakma. Természetesen a munkahelyi vendéglátásban, a munkahelyi étkeztetésben az állami támogatás megszűntével már ennél jóval kedvezőtlenebb a kép. A munkahelyi konyhákon 15—40 százalékkal csökkent az előfizetéses étkeztetésben résztvevők száma. gadta a téziseket. A viták tapasztalatai arra utalnak, hogy a pártközvélemény sokszínű a részkérdések megítélésében. Magában hordja a bizakodást, a féltést, de a bizonytalanságot is. A jobbító, korszerűsítő szándék mellett egy korábbi gyakorlathoz való merev ragaszkodás is fellelhető. A vita összességében azonban azt jelzi, hogy a többség változatlanul bízik a pártban. A legkeményebb kritika mögött is a megújulás, az előrehaladás szándéka, a párt vezető szerepének féltése jelenik meg. Az eszmecsere ismételten igazolta az egységet abban, hogy a pártmunka megújítása alapvető fontosságú. A párttagok az újszerű elemeket időszerű, fontos változásként értékelik. A taggyűléseken, a párt- csoport-értekezleteken, a vezetőségi illetve a pártbizottsági üléseken elhangzott javaslatokat, az észrevételeket összefoglaló értékelést, a megyei párt-végrehajtóbizottság a saját véleményével együtt az MSZMP KB illetékes szerveihez továbbítja. Sebestyén Miklós nem tudott prognózist adni egész évre a szakma jelenlévő vezetőinek a vendégforgalom, az idegenforgalom alakulásáról. Annyit mindenesetre megjegyzett, hogy a szocialista országokból kevesebb turista várható az idén, mint a korábbi években. Az is bizonyosnak látszik, hogy a magyarok közül is kevesebben élnek a lehetőségekkel, s itthon, hazai tájakon töltik el szabadságuk jelentősebb részét. Erre különben jó, ha idejében felkészülnek ,a vendéglátó vállalatok, s nemcsak a Balaton partján, nagy üdülőhelyek körzetében. A beszámolót követő vitában többen azokról a nehézségekről beszéltek, amelyek nem a vállalatok, hanem az üzletvezető gondjait sokszorozzák napjainkban. A tanácskozás résztvevői a déli órákban részt vettek a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előterében a hidegkonyhai és cukrászati bemutató megnyitóján, valamint a verseny eredményit 40. Évforduló évében n Magyar ENSZ Társaság tervei Jövőre Moszkvában tartják meg a WFUNA, az ENSZ Társaságok Világszövetsége 32. közgyűlését — hangzott el a Magyar ENSZ Társaság — a múlt évi munkát és az idei feladatokat is értékelő — megbeszélésén, kedden a Magyar Gazdasági Kamara székházában. A társaság vezetői elmondták: a WFUNA előző — Kanadában megtartott 1987- es — 31. közgyűlésén a delegációk elsősorban a béke, a fejlődés és az emberi jogok témakörével foglalkoztak. Idén is napirenden szerepel majd a nemzeti társaságoknál — s így a magyar szervezetben is — az emberi jogok kérdése. 1988. december 10-én lesz 40 éve annak, hogy az ENSZ-köz- gyűlés elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az évforduló tiszteletére a hazai társaság már múlt évben megjelentette „Az emberi jogok nemzetközi törvénye” — kiadványt, és ismét kiadta az Egyetemes Nyilatkozatot. A társaság az évforduló alkalmából tanácskozást is szervezett. „Az emberi jogok és a világ- politika” címmel a Magyar Jogász Szövetséggel és az MTA Jogtudományi Intézetével közösen. A klub ez évre 4—5 összejövetelt tervez. hirdetésén is. A Jász-Nagykun farsangok iránti érdeklődést bizonyítja, hogy most is szép számban jelentkeztek kiváló szakemberek a nemes vetélkedőre, a szolnokiakkal együtt 12 megye cukrászainak és szakácsainak munkáját ia értékelte a bemutató megnyitásakor Unger Károly, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Országos Szövetségének elnöke, aki szakavatott zsűri elnöke is éveik óta a szolnoki versenynek. Még a korábbi évek versenymunkáinak ismeretében is azt mondta: a huszonegy cukrász és tizennyolc szakács idei versengése mindeneddiginél színvonalasabbnak tűnik a bírálók szemében. A XIX. Jász-Nagykun farsang a megnyitó és a bemutató után a szolnoki csemege áruházban folytatódott, ahol három napig cukrászsütemény vásáron nassolhatnak a szolnokiak. Ugyanezt rendezték meg tegnap a mezőtúri Szőnyegszövő büféjében. ma pedig farsangi palacsintaparádéra várják az ínyenceket a szolnoki Híd bisztróban. A farsangi rendezvények február 22-ig tartanak, s több mint 40 bemutató, vásár, vacsoraest. bál lesz ez- idő alatt Szolnokon, Mezőtúron, Karcagon, Jászberényben, Törörkszentmikló- son és Túrkevén. Az idei napok érdekessége a Vén Diák ételbár jövő heti spanyol gasztronómiai napok sorozata. II szocialista társadalmakban megfogalmazott cél a társadalom nyi- . tottságának növelése, a társadalmi felemelkedés' lehetőségének megnyitása mindenki számára, társadalmi származásától függetlenül. A felszabadulás után a magyar társadalomban is erősen megnőtt a társadalmi mobilitás. Magát a földosztást is ilyen egyszeri nagy mobilitási lépésnek tekinthetjük, mert agrárproletárok váltak egyénileg gazdálkodó parasztokká. Az 1950-es években az extenzív jellegű szocialista iparosítás igen nagy tömegeknek a mezőgazdaságból a többi ágazatokba történő elmozdulásét, a parasztságból a nem mező- gazdasági munkásságba való átlépését hozta magával. Eközben, gyorsan nőtt az értelmiségiek és szellemi foglalkozásúak rétege, a vezetőké pedig igen nagy mértékben kicserélődött. Ebben szerepet játszattak olyan adminisztratív jellegű eszközök is, mint az egyetemi és főiskolai felvételnél a társadalmi származás figyelembe vétele. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek az adminisztratív intézkedések a közvélemény által feltételezettnél sokkal kisebb mértékben, és legtöbbször csak átámenetileg befolyásolták az értelmiség összetételét. (A legtöbben azok közül, akik származási megfontolások alapján nem kerültek be az első felvételi alkalommal a felsőfokú iskoákba, később bejutottak). A társadalmi mobilitás fő mozgatóereje a gazdasági növekedéssel, az iparosítással összefüggő gyors szerkezeti változás volt. A nagy mobilitással párhuzamosan lényegesen csökkentek a származás szerinti esélykülönbségek, vagyis a társadalom nyitottabbá vált, de így is lényeges különbségek maradtak fenn, például 1983-ban a vezetők és értelmiségiek fiai közül 46 százalék, a középszintű szellemi foglalkozású apák fiai közül 24 százalék, a szakmunkások fiai közül 12 százalék, a betanított és segédmunkások fiai közül 6 százalék, a mezőgazdasági fizikai foglalkozású apák fiai közül 5 százalék volt vezető vagy értelmiségi. Mind az európai fejlett tőkés országokkal, mind a (Folytatás az 1. oldalról) téliéi, hogy a belvízelvezetési program idei folytatására — mint meg nem valósult tehófeladatra — későbbi tanácsülésen visszatérnek. A városi tanács végrehajtó bizottságának meg kell vizsgálnia, hogy a belvízelvezetési terv olcsóbb megvalósítására, valamint társulat alakítására van-e lehetőség, és a megoldásra a vb az idei harmadik tanácsülésen javaslatot tesz. Döntöttek a város idei költségvetési tervéről is, amelyet szintén Kéri József terjesztett a tanácsülés elé. Mint a tervjavaslatból kiderült, a város 1988. évi pénzalapja meghaladja az egy- milliárd 200 millió forintot. Ebből működési, fenntartási és felújítási célokra több mint 860 milliót fordítanak. Biztosítani tudják a meglévő intézmények működését. Mégis lesz feszültség az üzemeltetésben — ez a köz- világítás, a köztisztaságot, belvízrendezést, parkfenntartást érinti. A fejlesztésre fordítható 360 millió forint a megkezdett beruházások befejezésére elegendő. Megyei céltámogatásból, megyei fejleszszocialista Lengyelországgal való összehasonlítás azt mutatta, hogy a legnagyobb különbség a parasztság mobilitásában van: a magyar parasztság leszármazottaiból többen hagyták el a mező- gazdaságot, de a megfordított irányban, a többi rétegekből a parasztságba (a mezőgazdasági nagyüzemek szakképzettséget igénylő munkaköreibe) is többen léptek át. Változnak-e a magyar társadalmi mobilitási viszonyok az 1960-as évek eleje óta, nyitottabbá vagy zártabbá vált-e a magyar társadalom azzal párhuzamosan, hogy az extenzív fejlődésről az intenzívre tért át, a gazdaság működése a reformok következtében megváltozott, végül az utolsó években a gazdasági fejlődés és az élet- színvonal emelkedés nagyon lényegesen lelassult, sok csalódnak és egész rétegek- inék az anyagi helyzete romlott? A mobilitási vizsgálatok eredményednek összehasonlítása azt mutatja, hogy változtak a mobilitási viszonyok, de ezek a változások nem nagyon nagyok és nem egyirányúak. Nőtt a mezőgazdaságból kivezető „kapuk” nyitottsága, és a többi rétegből a mezőgazdaságba vezetőké. Míg az 1950-es években a parasztság férfi leszármazottai legtöbbször életpálya közben hagyták el a mezőgazdaságot és szakképzetlen munkásokká lettek, a mai fiatal nemzedékekben a parasztcsaládok fiai legtöbbször szakmát tanulnak, és már foglalkozási pályájuk kezdetekor — és egyre nagyobb számban — elhagyják a mezőgazdaságot. A legfiatalabb nemzedékekben a parasztcsaládok leányai is igen nagy arányban hagyják el a származási pozíciót, és egyre többen válnak szellemi — legtöbbször ügyviteli — foglalkozásúak- ká. Ugyanakkor megfordítva is növekszik a mobilitás, ugyanis a nem mezőgazda- sági fizikai foglalkozásúak számára egyre kisebb változást jelent az, ha a mező- gazdasági nagyüzemekben helyezkednek el. A munkások és parasztok közötti házasságkötés is egyre gyakoribbá válik. A fizikai és szellemi foglalkozásokat elválasztó határ átlépése is egyre többször fordul elő. Minden fizitési alapban tervezett forrásokból és vállalkozói hitelből több mint 200 millió forintra számíthatnak. A rendelkezésre álló pénzből folytatják a felszíni vízmű építését, befejezik a Széchenyi városrészen a tornacsarnok, a III. Sz. Általános Iskola, a könyvtár és a postaház építését. Év végéig 88 tanácsi, 424 magánerős lakás épül fel. Száznyolcvan magánerős építést szolgáló telket adnak el, 100—120 tanácsi bérlakás lesz újra elosztható. Folytatják a Varga Katalin Gimnázium rekonstrukciós bővítését, az Újvárosi Általános Iskola tanteremfejlesztését. Lengyel Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese terjesztette elő az Áchim Üti Általános Iskola megszüntetéséről szóló javaslatot. Mint az előterjesztésből kiderült, a 633. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet négy tanterme, tornaszobája és asztalosműhelye életveszélyessé vált. Mivel új tantermek építésére nincs lehetőség, a megoldást az Áchim Üti Általános iskola megszüntetése kínálja. Az iskolába egyre kevesebb tanuló jár (jelenleg 298). A gyerekeket a Tallinn Körzeti Általános Iskola tudja fogadni. kai dolgozói réteg leánygyermekeinek — úgy látszik — növekvő számban az a törekvése, hogy „fehérgalléros” munkakörben dolgozzon. A szellemi foglalkozású családok fiai viszont — ha nem kerülnek be a felsőfokú iskolákba — egyre inkább választják valamilyen fizikai szakma kitanulását. (Ezek persze a „legjobb” szakmák, mint például a tv-műszerész vagy az autószerelő). Csökkent viszont a kilépés a segédmunkás rétegből, ez a pozíció kezd egyre inkább nemzedékről nemzedékre öröklődni. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a magyar társadalomban kialakult egy „leszakadó”, szakképzetlen munkás réteg, amelynek alacsony keresete és más vonatkozásban is az átlagosnál lényegesen rosszabb helyzete öröklődik. A legfiatalabb nemzedékekben az értelmiségbe való bejutás esélykülönbségei is növekednek, legalábbis a férfiaknál. Az értelmiség (növekvő) női részében a közelmúltban is nőtt a munkás és paraszt családok leányainak aránya. A férfiak körében megfigyelhető tendenciát az okozza, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanuló hallgatók száma az utolsó években nem emelkedett tovább, sőt a leányok számának növekedésével párhuzamosan a fiúké lassan csökkent. Emellett az értelmiségi pályakezdés anyagi feltételei az utóbbi években nehezültek. Ezért a munkás- és paraszt családok fiú gyermeked számára megnőttek a felsőfokú továbbtanulással és értelmiségi pályakezdéssel járó anyagi áldozatok. Ezeket a jobbmódú értelmiségi családok nyilvánvalóan könnyebben vállalják. Mindkét utóbbi tendencia kedvezőtlen. A következő évek gazdasági nehézségei még inkább kiélezhetik azokat a nehézségeket, amelyek a segédmunká- * sok „följebb lépését”, és a munkás és paraszt családok fiainak az értelmiségbe jutását akadályozzák. Ezért kívánatos, hogy oktatáspolitikai (de nem adminisztratív) eszközökkel, és tágabb, átgondolt társadalompolitikával elősegítsük a magyar társadalom nyitottságának fennmaradását. Az általános iskola üressé vált épületét az 1988/'89-es tanévben a 633. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kapja meg. A városi tanács elnökhelyettese előterjesztésében javasolta, hogy jelenleg az Áchim úti iskolához tartozó Kertvárosi Általános Iskola 1988. augusztus 1- jétől önálló intézmény legyen. Az előterjesztést a tanácsülés elfogadta. Mint a Karcagi Városi Tanács ülésén elhangzott: a város idei költségvetése több mint 470 millió forint. A meglévő intézmények fenntartása mellett fejlesztésekre is van lehetőség. Az idén elkezdik a telefonközpont építését, amely lehetővé teszi majd a távhívást. Egymillió forintot fordítanak a belvízgondok enyhítésére. Folytatódik a vízmű rekonstrukciója. Húsz öröklakásból álló épület és földszinti üzletsor kivitelezését kezdik meg a Széchenyi téren. Húszmillió forintot terveznek gyermek- és felnőtt körzeti orvosi rendelő létesítésére. Társadalmi munkára számítanak a Kiskiulcsosi Általános Iskola tornatermének megvalósításához. P. É. Megnyitották a XIX. Jász-Nagykun farsangot Tizenkét megye neves szakemberei vizsgáztak a zsűri előtt (N. Zs.) Jakobiczné Pályi Hajnal szolnoki cukrász második helyezést elért munkájával A. F. Szolnokon eltörlik a tehót, telefonközpont épül Karcagon
