Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-08 / 32. szám
Olajat keresett, Menekülő asszony gyermekévei % Megélhetést hazat talalt Pnrtró Afrikából plszárÜjabb híres Rudnay-kép Jászberénybe kerülésés és megújulást keresve A megye amatőr színjátszóinak tanácskozásáról X Ut «IC fin inauui ciouui mázott mérnökről a 3. oldalon nek története az 5. oldalon szóló tudósítás az 5. oldalon A szerkesztőség postája Válogatás olvasói levelekből a 4. oldalon Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 32. »2., 19*8. február 8., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tájékoztató, programajánlat, konzultáció Képesek vagyunk a vitás kérdések békés rendezésére Shultz a szovjet—amerika viszony jelenéről és jövőjéről Velencei ösztönzés Bécsnek Nagyobb nyíltságot A velencei tanácskozáson, amely szombaton befejezte munkáját, az utolsó napon a diplomatáké volt a szó. A bécsi utóértekezlet küldöttségvezetői szólaltak fel, kifejtve kormányuk álláspontját az emberi jogok és kapcsolatok, a tájékoztatás szabadsága kérdéseiben, amelyekről előzőleg társadalomtudósok, jogászok, szociológusok, történészek, egyházi szakértők mondtak véleményt. Jurij Kaslev szovjet küldöttségvezető megismételte a Szovjetunió javaslatát: ren(Folytatás a 2. oldalon.) Lehetséges" a jobb viszony a Szoyjetunió és az Egyesült Államok között — jelentette ki pénteken George Shultz amerikai külügyminiszter egy Seattle-ben elmondott beszédében. A beszédet a külügyminisztérium egy magas állású tisztségviselője újságíróknak jóélőre' „összege- zőnek és programadónak” minősítette. Az MTI tudósítójának válaszolva a tisztségviselő megerősítette, hogy az nemcsak Shultz, hanem az egész amerikai kormány, így Reagan elnök álláspontját is összegezi a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenéről és jövőjéről. „Kapcsolatainknak arra kell alapozódniok, hogy őszintén elismerjük a közöttünk fennálló nézeteltéréseket, kezdeményezéseket teszünk azok megoldására, képesek vagyunk azok békés rendezésére” — hangoztatta (Folytatás a 2. oldalon) Harmadikok a rangsorban Költségtakarékos gazdálkodás a Kuntejnél Csökkent a sajt, a vaj, nőtt a tejföl és a túró termelése Közösségi munkavállalás, lakáshoz jutás, termeléstámogatás KISZ-fiataloknak Kistermelőknek, nagyüzemeknek Egyenletes takarmányellátás Az állattenyésztés teljesítményei az idén — az előirányzat szerint — az elmúlt évihez képest viszonylag kis mértékben növekednek, ám a termelőknek annál többet kell tenniök a minőség javításáért. Ezt a követelményt minden korábbinál jobban figyelembe veszi a takarmánygazdálkodás 1988. évi terve, amely egyenletes ellátást ígér a nagyüzemeknek és a kistermelőknek egyaránt. Szemesabrakból az előirányzott hozamok lehetővé teszik az igények kielégítését, emellett exporttal is számol a mezőgazdasági előirányzat. Az előirányzat szerint fehérjetakarmányokból is lesz elegendő. Az összes szükségletnek mintegy 60 százalékát importból fedezik. A behozatal, illetve a hazai termelés mintegy 8 millió tonna ipari abrakkeverék előállításához lesz elegendő, ez a termelési színvonal lehetővé teszi, hogy a fölhasznált összes takarmánynak mintegy kétharmadát tápok formájában etessék fel az állatokkal. Az ipari abrakkeverékek felhasználásának arányát a kistermelésben növelni akarják, ettől ugyanis azt remélik, hogy a vágóállatok minősége — a korszerű takor- mányok felhasználásával — ebben a szektorban is fokozatosan javul. A tiszafüredi székhelyű Kuntej Közös Vállalat százharminckét dolgozójának nem kell szégyenkeznie, legalább is ami a cég tavalyi eredményeit illeti. Hisz '87-es árbevételük elérte a .221 millió forintot, amely 10 százalékkal lett több az előző évinél. De nemcsak az árbevételük, hanem azzal együtt a nyereségük is megugrott, hiszen az 1986-ban elért 15,2 millió forinttal szemben tavaly ez az ösz- szeg már csaknem 18 millióra rúgott. Persze egyéb mutatóik is azt bizonyítják, hogy a vállalatnál jól bánnak a forintokkal, vagyis költségtakarékos gazdálkodást folytatnak. Példaként talán elég annyit megemlíteni, hogy az ország 21 önálló tejipari vállalata között tavalyi eredményeik alapján harmadikok lettek abban a versenyben, ahol a 100 forint nettó árbevételre jutó költségeket hasonlították össze. Ugyanis míg náluk ez az összeg nem érte el a 92 forintot, addig az országos átlag egészen pontosan 99 forint 22 fillér volt. Mint Szakács Tivadartól, a vállalat igazgatójától hallottuk, az eredmények többek között annak köszönhetőek, hogy nincsenek veszteségeik, vagyis az utolsó cseppig feldolgozzák a hozzájuk érkező alapanyagot, a tejet. Tavaly nyolc mező- gazdasági nagyüzemtől és a környékbeli kistermelőktől összesen 16 és félmillió liter tejet vásároltak fel, amelyből 313 tonna sajtot, 177 tonna vajat, ezerhuszon- kilenc tonna túrót — ez több, mint 100 vagon — 827 ezer liter tejfölt és 5 millió 700 ezer liter fogyasztói tejet készítettek. Mint elmondták, 1987-bén az előző évhez képest 20 százalékkal kevesebb sajtot és 8 százalékkal kevesebb vajat gyártottak, ugyanakkor pedig 8 százalékkal nőtt a túró. kilenc száza'ékkal emelkedett a tejföl és 7 százalékkal pedig a fogyasztói tej termelése, ami a vásárlói igények változását jelzi. A Kuntej Közös Vállalat 13 féle terméket gyárt, s ebből származik bevételük 70 százaléka, de ugyanakkor a vásárlói igények mind jobb kielégítése érdekében a társvállalatok termékeit is kínálják a kereskedelem részére. Erre példa, hogy 161 fajta termék forgalmazásával foglalkoznak, bár az is igaz, hogy ennyifélét sosem kérnek a boltok; körülbelül 70 különböző tejes terméket rendelnek tőlük. A vállalat Tiszafüreden és környékén mintegy hetvenötezer ember napi ellátásáért felelős, s ez bizony nem kis feladat elé állítja a kollektívát. Ezért is tartják napirenden a dolgozók anyagi megbecsülésének kérdését. Tavaly például csaknem 9 százalékos bárfejlesztést hajtottak végre, aminek eredményeképpen az egy főre jutó éves kereset mára meghaladja a 82 ezer forintot. Ez egyébként akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy a dolgozók felének nincs szakmája, vagyis segédmunkásként tevékeny- kedve jutnak a viszonylag magas keresethez. A tiszafürediek idei terveiben az szerepel, hogy 16 millió 255 ezer liter tejet vásárolnak fel, amelyből aztán többek között tejfölt, túrót, vajat, sajtot és fogyasztói tejet készítenek majd, természetesen olyan mennyiségben, ahogyan azt a piac igényei megkívánják. Képünkön a késztermékeket csomagolják. — nt — Fotó: T. K. L. netében részben az elhangzottakkal kapcsolatos véleményükről, részben a lakáshoz jutás lehetőségeiről (a KISZ Központi Bizottsága legutóbbi ülésén bocsátotta vitára lakáspolitikai koncepcióját), illetve általában az ifjúsági szövetség tekintélyének, befolyásának rangjáról kérdezte munkatársunk Seres Józsefnét, a Kő- olajkutató Vállalat KISZ- bizottságának szervezőtitkárát, Dittrich Imrét, a túrke- vei Tiszántúli Autójavító Vállalat, és Varga Imrét, a Ganz Danubius Tiszafüredi Darugyára KISZ-bizottsági titkárát. (Folytatás a 3. oldalon) A hét végén négy helyszínen küzdöttek a Néplap Kupa labdarúgó teremtorna csoportmérkőzésein. Felvételünk Mezőtúron készült, az AÉV Szajol—Kunszentmárton mérkőzésen. Tudósításunk a 7. oldalon (F.: T. Zoltán) A megye gazdálkodó egységeinek tavalyi munkájáról, a foglalkoztatás gondjairól, a KISZ-es közösségi munkavállalás tapasztalatairól hallgattak meg tájékoztatókat szombaton Szolnokon a megye KlSZ-szerve- zeteinek képviselői. A KISZ megyei bizottsága idei gazdaságpolitikai munkájának fő irányairól Kató Gábor gazdaságpolitikai titkár beszélt, majd szót váltottak a fiatalok a megyei bizottság mellett működő Ifjúmunkás Tanács és az Élelmiszeriparban Dolgozó Fiatalok Tanácsa. munkaprogramjáról. A tájékoztatókat, a programajánlatokat konzultáció követte. A tanácskozás szüMegkezdődött a játékfilmszemle A Budapest Kongresszusi Központban tegnap délelőtt tíz órakor Dargay Attila Az erdő kapitánya című új rajzfilmjének vetítésével megkezdődött a huszadik Magyar Játékfilmszemle. Vasárnap késő estig telt ház volt a nagyterem nézőterén, s nem kevesebb, mint öt játékfilmet mutattak be. Csütörtök estig a Budapest Kongresszusi Központ Pátria-, Bartók- és Pálma- termében egymást követik a vetítések, ősbemutatók. Az idei filmszemlén húsz alkotás, játék- és dokumentumfilm versenyez a különböző díjakért. A szemlére 100-nál több filmszakember, kritikus érkezik Budapestre a világ különböző országaiból. Tájékozatlanul Elég gyakran — mondhatni nap mint nap — úton-útfélen hallható: hiányos és kevés az információ, rassz a propaganda, nem volt megfelelő a „reklám” ... Ezzel „érvelünk” válogatás nélkül szajkózzuk egymásnak magán- és hivatali célból. Erre hivatkozunk, ha válaszolni kellene, mert a nagymama, a gyerek, a szomszéd nem ért ezt-azt, a főnök vagy a beosztott érdeklődik; éppen tőlünk akarva megtudni valamit. Mondjuk akkor is, ha a slágertéma, az adó kerül szóba, de csőre töltött fegyverként minden más esetben is előrántható. Rövid távon persze, mindig kifizetődő és hálás dolog a társadalmi nyilvánosság hiányosságait felnagyítani, (akár annak szellemében is, amit a régi, nagy stratégák vallottak, azaz, hogy legjobb védekezés a támadás.) Pedig jelen esetben még csak nem is erről van szó. Inkább arról, hogy a tudás megszerzésének nem éppen könnyű módja helyett — kényelemszeretetből, „ön- agyonszervezésből” is fakadó időhiányból — szívesebben választjuk a szellemi restség sokkal magától értetődőbb útját. De hogy mentsük a menthetőt — a .jmundér” becsületét —, önmagunk és mások előtti tekintélyünk maradéktalan megtartásáért is szeretjük eggyel arrébb pöccinteni a felelősséget. Kétségtelenül nehéz állandó készenléti állapotot, folyamatos befogadói magatartást kíván a napjaink bonyolult társadalmi valóságát változásaiban, naprakészen követni igyekvő érdeklődés, hozzáállás. Az sem vitatható, hogy ma ez sok ember számára — ha igényként föl is merül —, még nem megvalósítható, persze sokféle oknál fogva. És az is tény — hisz éppen napjainkban vitázunk annyit róla —, hogy valóban van javítanivaló abban a dologban, ami mindnyájunk közös ügye, s amit úgy nevezünk: nyíltság, nyilvánosság. De azt semmiképpen nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy mindent annak kell látnunk és tudnunk, ami. Ha bármi létrehozásához nincs meg a legalapvetőbb feltétel, akkor a kudarc oka elsősorban nem a rossz reklám, mint ahogy nem a propaganda a hibás föltétlenül, ha cselekedeteink a tájékozatlanságból következően rossz vágányra futnak. És nemcsak az információ tehet arról, ha nem tudunk róla. Arról nem beszélve, hogy az információ önmagában még nem „reklám”, de nem is propaganda. — bj —
