Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. FEBRUÁR 5. fl kontrák pénze Az elnök utolsó hivatali évébe fordulva, mondhatni: elnöksége célegyenesének kezdetén alaposat botlott. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy éppen abban a sávban bukott orra, amelyen az el­múlt hét esztendőben a leg­nagyobb kedvvel és lelke­sedéssel futott. A reagani külpolitika egyik alappillé­re — a fegyverkezés és az űrvédelem mellett — bi­zonnyal a latin-amerikai keménykedés volt. Ami nem jelentett egyebet, mint csaknem mindenre elszánt harcot a „kommunista ve­szedelmet” megtestesítő ni- caraguai sandinista kor­mányzat ellen. A harc fő eszköze az ellenforradal- imárok, azaz a kontrák tá­mogatása volt és maradt, s ezt a fegyvert most átmene­tileg kicsavarta a „renitens” képviselőház Ronald Rea­gan kezéből. Dehát már nem először. Hiszen jó két évig a kong­resszus nem adott engedélyt az amerikai kormánynak katonai segély nyújtására a katonák részére, ezért kel­lett aztán titokban juttatni pénzeket a managuai veze­tés ellen küzdőknek. Ebből lett a nagy botrány, az irá­ni fegyverszállítások mint­egy második felvonása. A kongresszusi honatyák jó része akkoriban is úgy vél­te, hogy nem módszer egy nem tetsző kormányzat megdöntésében közvetlenül segédkezni. Pláne újabb és újabb fegyvereket adni a lázadók kezébe. Kölcsönös önmegtartóztatásban kel­lene inkább megállapodni — egy regionális egyeztetés keretében. Ez a békesség ígéretes útja. Mivel pedig a régió or­szágai már egyeztettek — a megbékélési program nem­csak készen, hanem a meg­valósulás stádiumában van —, a washingtoni képvise­lőház elvetette az elnök ké­rését, hogy újabb 36 millió dollárt adjanak a kontrák­nak. Reagan legújabb sú­lyos kudarca ez a csütörtök hajnali capitóliumi szavazás, a kontrák pedig kénytele­nek lesznek beérni azzal, amit eddig kaptak. Persze illúzió lenne azt várni, hogy a latin-ameri­kai ügyekben oly makacs Reagan a kínos szavazási eredmény után végleg fel­adná. Vannak még eszközei, s nyilván nem vár őszig az újabb próbálkozásokkal. Az viszont bizonyos, hogy a béna kacsa időszakához kö­zeledő elnök ezzel a ku­darccal alaposan lelassulva gyalogolt be abba a bizonyos képzeletbeli célegyenesbe. Avar Károly KÖZLEMÉNY a KGST Végrehajtó Bizottságának február 2—4-i üléséről A KGST Végrehajtó Bi­zottsága február 2—4-én Moszkvában megtartotta 126. ülését, amelyen a tagorszá­gok állandó képviselői vet­tek részt. Az ülésen Ma­gyarországot Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese képviselte. A VB ülésén Rudolf Roh- licek, Csehszlovákia kép­viselője elnökölt. A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakának határozataiból kiindulva a Végrehajtó Bi­zottság áttekintett több, a tagországok kölcsönös gaz­dasági együttműködésének további fejlesztésével kap­csolatos kérdést. Az ülés résztvevői tájé­koztatót hallgattak meg az egységes elektronikai elem­bázis, a szakosított techno­lógiai berendezések, a félve­zetők, valamint a gyártásuk­hoz szükséges különleges anyagok létrehozásában foly­tatott sokoldalú együttmű­ködésről intézkedő általános egyezmény végrehajtásáról. Megállapították, hogy az e téren folytatott együttmű­ködés erősítése elősegíti a tagországok tudományos-mű­szaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának vég­rehajtását. Áttekintették a KGST-tag- országok közlekedési együtt­működésének helyzetét. A kölcsönös szállítások meny- nyiségének megnövekedése és szerkezetük megváltozása figyelembevételével intézke­déseket határoztak meg a szállítási ágazat átfogó fej­lesztésére. Ennek alapja az ágazat rekonstrukciója és műszaki bázisának korszerű­sítése a tagországok hosszú távú együttműködése kereté­ben. Ez a munka szorosan kapcsolódik a szocialista nemzetközi munkamegosztás kidolgozása alatt álló. az 1991-től 2005-ig terjedő idő­szakra szóló kollektív kon­cepciójához. A Végrehajtó Bizottság in­tézkedéseket határozott meg a tagországok együttműködé­se jogi alapjainak korszerű­sítése érdekében. Ennek cél­ja az országok gazdasági szervezetei közötti közvet­len termelési és tudományos­műszaki kapcsolatok bővíté­sének elősegítése. Jóváha­gyott a KGST Általános Szállítási Feltételeinek és a KGST-ben érvényes, a nem­zetközi gazdasági szervezetek tevékenységét szabályozó előírások pontosítását célzó javaslatokat. A Végrehajtó Bizottság jó­váhagyta a Szocialista Vi­lágrendszer Nemzetközi Gaz­dasági Kutatóintézete tudo­mányos kutatótevékenységé­nek a KGST 43. ülésszakán hozott döntéseken alapuló legfontosabb irányvonalait. Az intézet munkája a nem­zetközi szocialista munka- megosztás távlati problémái­nak tanulmányozására össz­pontosul. A KGST-ülésszakon meg- foglalmazott feladatokkal összhangban a Végrehajtó Bizottság intézkedéseket ha­tározott meg a KGST Tit­kársága munkájának átala­kításával kapcsolatban. Jó­váhagyták a titkárság új szervezeti felépítését. A tit­kárság tevékenységének leg­fontosabb iránya az együtt­működés állapotának rend­szeres elemzése, a gazdasági elemző és előrejelző munka, a tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladá­sa komplex programja, va­lamint más átfogó progra­mok és megállapodások vég­rehajtásának elősegítése. Jóváhagyták a Végrehajtó Bizottság 1988-ra és 1989-re szóló munkatervét és a KGST 1988. évi .költségve­tését. Geraszimov a sajtóhíresztelésekröl A Szovjetunió pontos adatokat szolgáltatott A szovjet—amerikai kap­csolatoknak, a szovjet diplo­mácia főbb eseményeinek és a nyugati sajtóhíresztelések cáfolatainak szentelte csü­törtöki tájékoztatóját Gen- nagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium sajtófő­osztályának vezetője. Az Egyesült Államokban elterjedt, hogy a Szovjetunió a KHR—HHR szerződés alá­írását megelőző adatcserénél állítólag kevesebb rakétát je­lentett be. A külügyi szóvivő ennek kapcsán megállapítot­ta: kimerítően részletes, tel­jes és pontos adatokat szol­gáltattak, rögzítve a tavaly november 1-i állapotokat. A szóvivő kitért a január végi szovjet—amerikai hadá­szati tárgyalások eredmé­nyeire, valamint a környe­zetvédelem kérdéseiről csü­törtökön Moszkvában befe­jeződött vegyesbizottsági tárgyalásokra, amelyeken értékelték az elmúlt két év­ben végzett munkát, s az aláírt memorandumban 38 közös program megvalósítá­sát tűzték ki célul. A francia Le Monde keddi számában közölt egy anya­got, amely állítólag meg­egyezik Borisz Jelcinnek, az SZKP KB PB póttagjának a KB tavaly október 21-i ülé­sén elmondott beszédének szövegével. A tekintélyes francia lap előszavában ugyanakkor megjegyzi: egy­általában nem biztos, hogy hiteles dokumentumról van szó. Ennek kapcsán Geraszi­mov beszámolt arról, hogy szerdán telefonbeszélgetést folytatott André Fontaine- nel, a lap igazgatójával, aki végül is nem tudta megma­gyarázni : miért sértették meg az újságíró etikát, s kö­zöltek olyan. Jelcinnek tu­lajdonított beszédet, amiről tudták, hogy bizonytalan forrásból származik. Az afgán helyzetről Cordovez Pakisztánban tárgyal Diego Cordovez, az ENSZ- főtitkár különmegbízottja szerdán ismét tárgyalt Zain Nurani pakisztáni külügy­miniszterrel az Afganisztán körül kialakult helyzet ren­dezési lehetőségeiről. Cordovez kedden érkezett az afgán fővárosból Iszlá­mábádba. Szerdai megbeszé­lésein a hírek szerint jelen volt a Szovjetunió és az Egyesült Államok pakisztáni nagykövete is. Érdemi rész­letek nem ismeretesek. Cor­dovez közel két hete „ingá­zik” a két főváros között. A kormánnyal szemben álló törzsi vezetők és két felkelő parancsnok hétfőn Beludzsisztánban tartott gyűlésén amellett foglaltak állást, hogy a külfödön tar­tózkodó Mohamed Zahir Sah vöt király térjen vissza Af­ganisztánba és vegye át az ország vezetését. Magyar felszólalás a genfi leszerelési értekezleten (Folytatás az 1. oldalról) egyezést szorgalmazó ja­vaslatokkal léptünk fel a bécsi európai biztonsági és együttműködési találkozón. Hasonlóan igyekszünk előse­gíteni az európai fegyveres erők és hagyományos fegy­verzetek csökkentéséről folytatandó tárgyalások mandátumának kidolgozá­sát. A leszerelési értekezlet napirendjén szereplő kérdé­seket vizsgálva Vánkbnyi Péter megállapította: A nukleáris leszerelésért az atomhatalmakra, főként a Szovjetunióra és az Egye­sült Államokra hárul a fő felelősség. Nem maradhat azonban tétlen egyetlen más állam és ez az értekezlet sem, amelynek napirendjén ez a kérdés már hosszú ide­je szerepel. A nukleáris fegyverkezé­si verseny megállításának, a nukleáris leszerelésnek az útján kulcsfontosságú lépés a nukleáris fegyverkísérletek eltiltása. A mi álláspontunk változatlan: a nukleáris fegyverkísérletek azonnali, teljes körő és végleges el­tiltása. Meggyőződésünk, hogy a leszerelési értekezlet sóikban hozzájárulhat az űrfegyver­kezési verseny megakadá­lyozásához, a világűrben fo­lyó békés tevékenység ga­ranciáinak kialakításához. Szeretném elismerésemet kifejezni a Szovjetunió kor­mányának azért, hogy a múlt évben elsőként meg­nyitotta a Sihanyban lévő vegyifegyver-objektumot a tárgyalásokon részt vevő küldöttségek és a nemzet­közi sajtó előtt, és nyilvá­nosságra hozta a vegyifegy- ver-készleteire vonatkozó adatokat. E lépések fontos hozzájárulást jelentenek a kölcsönös bizalom erősítésé­hez, a tárgyalások légköré­nek javításához. Nem szolgálják azonban a tárgyalások előmozdítását olyan javaslatok, amelyek a készletek megsemmisítése helyett azok fenntartásához, sőt növekedéséhez vezetné­nek. Rontja a megegyezés kilátásait az a döntés, amelynek következtében az USA-ban megkezdik biná­ris vegyi fegyverek gyártá­sát. E kérdésről szólva sze­retném hivatalosan megerő­síteni: a Magyar Népköz­társaság nem rendelkezik sem vegyi fegyver-készlettel, sem vegyifegyver-gyártó ipa­ri létesítménnyel. Nem folytat semmiféle vegyifegy- fer-kutatást, és a jövőben sem kíván vegyi fegyverek birtokába jutni. Megerősít­hetem továbbá, hogy a Ma­gyar Népköztársaság terü­letén más állam sem tárol vegvifégyver-készleteket, és nem fo.lytat ilyen irányú te­vékenységet. Felszólalása végén Várko- nyi Péter olyan javaslatok­kal foglalkozott, amelyek ar­ra irányulnak, hogy a lesze­relési értekezlet munkáját korszerűbbé, hatékonyabbá, eredményesebbé tegyék. Mint már jelentettük Nagy-Britanniában egésznapos sztráj­kot tartottak az ápolónők romló munkakörülményeik elleni tiltakozásul. A képen: Londonban tüntetők egy csoportja a kormányfői hivatalhoz akart vonulni, de ezt a rendőrség megakadályozta (Telefotó: AP — MTI — KS) Mihail Gorbacsov könyvéről Több szocializmust, több demokráciát Már az első napok is mutatják, hogy ez a munka, Mihail Gorba­csov Átalakítás és új gazdálkodás című könyve a téli könyvpiac igazi szenzációja, amely valódi bestseller lesz. És ez nem kis szó, hiszen a hazai viszonyokat ismerjük; bizony nem sok politikai-ideológiai művet kapkodnak manapság a könyvke­reskedések polcairól, de még az igazi szépirodalom is csatát veszt a több­nyire másodosztályú lektűrrel való korkurrencia küzdelemben. Miért fogadja olyan érdeklődés­sel a közvélemény az „Átalakítás és új gondolkodás”-t. A magyar olva­só természetesen a Szovjetunióban folyó „forradalmi átalakítás”-ról is hallani akar a legkompetensebb, az SZKP főtitkára szájából. De — és ez a mai helyzet sajátossága — Gorbacsov fejtegetéseit, töprengése­it olvasva, az általa gyakorolt „új gondolkodással” ismerkedve haza is gondol. Akárhol lapoz az olvasó a könyvbe, hazai ügyekkel, saját problémáival szembesül. Nem, egy­általán ,nem „halálbiztos” tippeket és megfellebbezhetetlen igazságo­kat, téíelteket kan — hiszen Gorba­csov maga figyelmeztet: .nincsenek egyetemes receptjeink”? — hanem ösztönzést az önálló gondolkodásra és cselekvésre. Ez az. ami átsüt a kömwön: Vess el minden sablont, szakíts minden doktrínér tétellel, gondolkozz, és aztán vállald az ön­álló cselekvés felelősségét! És a szerző mindazt, amit megállapít, gondol, javasol, a más megközelíté­sek iránti toleráns tisztelettel, de ugyanakkor a megélt meggyőződés szilárdságával és szókimondó nyílt­sággal adja elő. Az sem utolsó a mű népszerűsége szempontjából, hogy nyoma sincs benne a politikai zsargonnak. Szóhasználata köznapi, úgy ahogy az emberek akár a köz­ügyekről, akár életükről, otthon, társaságban, a kocsmában egymás közt szót ejtenek. Néhány kiragadott példa mutat­hatja, mitől olyan „magyar” is ez a könyv. Itt van a hazai gondokkal annyira harmonizáló fejtegetése: az átalakítást a pártban kell kezdeni mondja Mihail Gorbacsov. „Min­denki vállalja a felelősséget — mind a politikai bizottságában, mind a helyi szervekben, mind az alapszer­vezetekben.'Mindenkinek meg kell tisztulnia, s akinek ez nem megy annak segíteni kell. A legfőbb az, hogy tegyünk mindent a lelkiisme­retünk szerint. Hiszen egvhez-más- hoz hozzászoktunk a nyilvánosság hiányának körülményei között.” Meg kell mondani az embereknek az igazságot, nem szabad félnünk népünktől. A nyilvánosság a szoci­alizmus attribútuma. De még akad­nak olyan emberek, köztük vezetők is, akik másoknak a szocialista er­kölcsöt ajánlják, maguknak pedig kitalálnak valami pótszert, vagyis olyasmit, ami személy szerint ne­kik megfelel. Ez így nem megy.” Megint egy másik kérdés, amely­nek a gorbacsovi módon való keze­lése ugyancsak bizonyára visszhan­got vált a magyar közvélemény kö­rében. A talán legizgalmasabb feje­zete a könyvnek „A demokratizálás útján” című, benne olyan kérdések­kel, mint a törvényesség, mint a demokrácia elválaszthatatlan része, a szakszervezetek új szerepe, a te­kintély és bizalom összefüggése. Né­hány mondat, amely szinte üzen 1988 Magyarországának is: „A leg­fontosabb politikai feladat-az, hogy a szovjet emberekben új életre keltsük és erősítsük az ország sor­sáért viselt tulajdonosi felelősség­nek, a közügyekben való személyes részességnek és érdekeltségnek ér­zését.” Ha nem keltjük új életre a szó igazi értelmében a szocialista értékeket, és a szocialista légkört dolgozó kollektíváinkban és az egész társadalomban, nem tudunk megbirkózni az átalakítással. Java­solhatunk helyes politikát, hozzá ha­tékony mechanizmusokat, de sem­mire sem megyünk, ha a társada­lomban nem következik be gyógyu­lás n szocializmus értékeinek érvé- nvesítése révén. És itt elsősorban olyan értékekre gondolok, mint a társadalmi igazságosság, a munka szerinti elosztás, a mindenki szá­mára egységes fegyelem, a minden­ki számára egységes törvény, egysé­ges rend és egységes követelmé­nyek.” De ennél is fontosabb, és csak egyetértéssel és megelégedéssel le­het nyugtázni, hogy — amint Gor­bacsov mondja: — Ma sok minden megváltozott. Két és fél év alatt kö­zösen nagy munkát végeztünk. Ez a munka folytatásra vár és foly­tatódik is.” „Valamennyien abból indulunk ki. hogy a világfejlődés mostani bonyolult időszakában a szocializmusnak teljes egészében demonstrálnia kell politikai és gaz­dasági rendszerének dinamizmusát, humánus életmodelljét.” Az a követelmény, hogy barátok, szövetségesek között a közös ügyek­ről komoly, nvílt, a különböző meg­közelítéseket és adottságokat tekin­tetbe vevő. de a megújulás és a mélyreható átalakítás szellemében vita és aztán együttműködés folyjék — ez legfőbb feltétele, hogv — amint Mihail Szergejevics fogalma­zott: — „A nagy, nemzetközi szo­cialista épületbe bevonulnak a for­radalmi változások. És erősödnek.” Könyvének Mihail Gorbacsov „Országunknak és az egész világ­nak” alcímet adta. És az olvasóhoz intézett bevezető szavaiban még meg is erősítette ezt a szándékát, mond­ván: „Ezzel a könyvvel az a célom, hogy közvetítők nélkül osszam meg gondolataimat az egész világ állam­polgáraival, olyan kérdésekről, amelyek kivétel nélkül mindenkit érintenek.” Fogadjuk meg jó szívvel ajánla­tát, forgassuk eredményesen köny­vét. Nemes János MOSZKVA A kommunista párt és a szovjet állam érdekében ki­fejtett tevékenységéért, 60. születésnapja alkalmából Lenin-renddel tüntették ki Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagját, szovjet kül­ügyminisztert. A magas ki­tüntetést Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyúj­totta át Sevardnadzénak csütörtökön a moszkvai Kremlben. SZÓFIA Az európai körúton tartóz­kodó John Whitehead ame­rikai külügyminiszter-he­lyettes szerdán kétnapos lá­togatásra Szófiába érkezett. BUKAREST Üjabb minisztercserét haj­tottak végre a román kor­mányban. Elnöki rendelettel felmentették tisztéből Ghe- orghe Dinu nehézgépipari minisztert. A Scinteia csü­törtöki számában megjelent hivatalos közlemény nem utal a felmentés indokaira, körülményeire. Dinu helyé­re Radu Paul Paunescut ne­vezték ki nehézgépipari mi­niszternek.

Next

/
Thumbnails
Contents