Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-29 / 50. szám

1988. FEBRUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eladó állami lakások Sokba kerül a fenntartás Döntések: a tanácsi végrehajtó bizottságok kezében Köztudomású, hogy az ál­lami lakások felújítására egyre kevesebb a pénz. Így természetes, hogy a tanácsok „szabadulni” szeretnének la­kásaik egy részétől. Elsősor­ban azoktól, amelyek fenn­tartását valamilyen okból gazdaságtalannak ítélik. Eze­ket kedvező feltételekkel, részletfizetésre megvásárol­hatják a bérlők. Mivel ta­valy, decemberben a Minisz­tertanács újabb rendeletet adott ki az állami tulajdon­ban lévő házingatlanok vá­sárlási feltételeiről: néhány városban utánanéztünk, va­jon növekedett-e az eladás­ra szánt állami otthonok mennyisége, amelynek pon­tos számáról minden telepü­lésen a helyi tanács végre­hajtó bizottsága dönt. Egymillió sincsen Túrkeve 4 ezer 200 lakása közül igen kevés, 196 az ál­lami lakás. Ami a további gyarapodásukat illeti, erre a következő években nincsen remény, noha még tavaly is, készült hat, efféle rendelteté­sű, tetőtér beépítésű lakás. Itt is, mint minden települé­sen csökken a fenntartásuk­ra fordítható összeg, amely az idén mindössze 900 ezer forint. Az állami lakások kö­zül 113 telepszerű, többszin­tes, amelyeket nem szándé­kozik a végrehajtó bizottság áruba bocsátani. Az egyedül­álló egy-két lakásos, kertes házak közül viszont párat igen. Ezekben zömében idő­sebb bérlők élnek, akik az ingatlan felértékelése után! megvásárolhatják jelenlegi otthonukat. Ami az árakat illeti, ezek esetenként talán még a százezret sem érik el, illetve haladják meg. Az idén minden bizonnyal tíz alatt marad az áruba bocsá­tott bérlemények száma, szó­val kutyafuttában nem szán­dékozik tőlük megszabadul­ni a tanács. Annál is inkább, mivel jelenleg is 83 nyilván- tatott lakásigénylő él a tele­pülésen, akik közül 51 vala­milyen bérlakásra vár(na). Végzik a felmérést Kisújszállás 4 ezer 128 házingatlana közül 300 az ál­lami bérlakás. Felújításukra ebben az évben 3 millió 616 ezer forint fordítható. Ez minden takarékosság ellené­re sem elég, hiszen most is akad közöttük tizenkilenc fel nem újított, illetve huszon­három rossz állagú. Jelenleg hat lakást akarnak a bér­lők megvásárolni, ezek zöme kertes ház. Ennél jóval több lesz az áruba bocsátott álla­mi lakás, amelyek alapos felmérését most végzik a fenntartó cég, a városgazdál­kodási vállalat szakemberei. Azért minden tanácsi lakás­tól, illetve a lakások zömétől nem mondanak le, mivel je­lenleg is 122 olyan igénylőt tartanak nyilván, akik taná­csi bérlakáshoz szeretnének jutni. Pedig a folyamat elég hosszú, hiszen a költözések, magánépítkezések miatt évente átlagosan húsz lakás „mozog”: azaz üresedik meg, illetve adható új bérlőnek. Törökszentmiklóson 410 állami lakás található. Ezek zöme egyedi gázfűtés, kom­fortos. Az utóbbi öt évben a tanács az állományt a Fáy- lakótelepen mindössze tizen­nyolccal bírta ''”arapítani. Szerették volna folytatni a tanácsi lakások építését, és negyven garzonnak a terület­kialakítása is megtörtént. A környék közművesített, de a jelenlegi pénzügyi lehetősé­get nézve bizonyos, hogy a munkálatokhoz az idén nem tudnak hozzákezdeni. Pedig nagyon kellenének ezek az otthonok, mivel közel száz tanácsi bérlakásigénylő ké­relme ismert, akiknek több­sége idős házaspár, gyerme­két egyedül nevelő anya. Éppen ezért jelenleg ebben a városban állami lakást nem szándékoznak eladni, bár bi­zonyos mozgás észlelhető, hiszen az elmúlt évben is közel száz bérleményből köl­töztek ki a lakók, mondtak le tanácsi lakásukról térítés ellenében. A helyzetet itt súlyosbítja az is, hogy esős tavasz vagy ősz idején — a település fekvéséből eredő­en — a belvízhelyzet miatt évről évre jónéhány épület életveszélyessé válik. Április végére kiderül Szolnokon az állami laká­sok fenntartását az Ingatlan- kezelő Vállalat végzi. Jobban mondva nem nagyon tudja végezni, hiszen megfelelő anyagiak hiányában sok la­kás állagát még szinten tar­tani sem képes. Éppen ezért jelenleg folyik a megyeszék­hely egész területére kiter­jedő felmérés, amely után kijelölik majd az eladásra szánt utcasorokat, háztöm­böket. A vételre felkínált la­kások elhelyezkedéséről, szá­máról, április végéig a váro­si tanács végrehajtó bizott­sága dönt. A tavaly decemberben kia­dott rendelkezésnek akad még egy érdekes része. Ha a tanács nem jelöl ki egy-egy háztömböt, telepet eladásra, viszont az ott élő állami la­kások bérlőinek legalább 75 százaléka írásban kéri az in­gatlan vásárlását: az igény teljesítéséről vagy elutasítá­sáról az illetékes tanács vég­rehajtó bizottsága dönt. Akár igenlő, akár nem az állás­pont, ezt részletesen, alapo­san indokolnia kell. D. Szabó Miklós Megérkeztek a kántáló cigányok Farsangi disznótor A kínálat elsőrendű volt A szolnoki 633. számú Szakmunkásképző Inté­zet kollégiumában im­már hagyománnyá vált a farsangi disznótor. A népi szokásokat felele­venítő eseményre pénte­ken este került sor. A vacsorát a harmadéves hentestanulók készítet­ték, a hangulatról a Ti­sza táncegyüttes, illetve a kollégium diákjai gon­doskodtak. (T. Katona László felvételei) Jó étvágyat! Az ötlettől a termékig A gyorsaságon eldőlhet sok minden Felsőoktatás Változnak a térítési dijak A hazai felsőoktatási in­tézményekben idén szep­tembertől megváltozik a hallgatói tandíjak fizetési rendszere: ezentúl a 3,00 ta­nulmányi átlagot el nem érő hallgatók tandíjait — az intézmények szabályza­tában rögzített sávoknak megfelelően — kizárólag ta­nulmányi eredményük fi­gyelembevételével állapít­ják meg. Ugyancsak módo­sították a felsőoktatásban fizetendő egyéb díjak és té­rítések —- félév- és vizsga­ismétlési díjak, különeljárá- si díjak — összegeit is: az erre vonatkozó jogszabá­lyok viszont már idén feb- ruá- 1-jétől érvényesek. Tavaly nyáron látott nap­világot az a miniszteri ren­delet, amely megszünteti- módosítja s egyben egysége­síti a korábbi nyolcféle kü­lönböző szintű jogszabályt. A Művelődési Közlöny 1987. évi 14. és a Magyar Köz­löny 1987. évi 25. számában közzétett rendelet irányel­vei alapján az egyetemek és főiskolák intézményi ta­nácsai — a hallgatók kép­viselőit is bevonva — de­cember 31-ig készítették el saját szabályzatukat, ame­lyek pontosan megállapítják a hármas átlag alatti fizeté­si díjak határait. Az új sza­bályozás lényege, hogy a tandíjak megállapításánál kizárólag a hallgató tanul­mányi előmenetelét veszik figyelembe — függetlenül a szociális helyzetétől —, s nem tesznek különbséget a nappali, az esti és a leve­lező oktatás között. Eltérő­en kezelik viszont a tan­díjakat az első, valamint a második, illetve további diplomák megszerzéséért folytatott tanulmányok ese­tében. Fiatal műszakiaknak KISZ-alapftvány A fiatal műszaki értelmi­ség támogatására, a hazai műszaki fejlesztés kibonta­koztatása, meggyorsítása ér­dekében a KISZ Központi Bizottsága alapítványt ho­zott létre. Az alapítvány el­nevezéséről a napokban döntenek, az azonban már bizonyos, hogy egy, a Szé­chenyi szellemiségéhez kap­csolódó alapítványi kör vagy társaság létrehozását terve­zik. Az alapítvány célja az, hogy lehetővé tegye itthon és külföldön a legújabb mű­szaki-tudományos eredmé­nyek megismerését, hazai alkalmazását és elterjeszté­sét. Az alapítvány indulótő­kéje 10 millió forint és 100 ezer USA dollár. „Semmi sem erősebb, mint az időben megfogant gondolat!” Kétségkívül sok igazság feszül ebben a ki­jelentésben. Napjainkban meg különösen elkelnek a jó gondolatok, az épkézláb ötletek akkor, amikor a gaz­daság hatékonyságának növelése a cél. De vajon egy új ötlet, egy friss fel­ismerés elegendő fedezetet nyújthat-e a megújulásra? A válasz nem egyértelmű, mert bármilyen zseniális is egy gondolat, fabatkát sem ér, ha meglehetősen kusza értékrendünkben nem talál­ja meg az utat a megvaló­sításhoz: vagy azért, mert nincs olyan közeg, amely azt befogadja, vagy esetleg anyagi ok — a csörgő fo­rintok hiánya — játszik sze­repet a kudarcban. A vég­kifejlet szempontjából édes­mindegy, hogy valójában mi miatt válik füstté egy gon­dolat, hisz mindkét esetben még esélyt sem kap a meg­mérettetésre. De ezen különösebben nem is csodálkozhatunk, hisz még ma is gyakran a milliós darabszámok, a nagy sorozatok bűvöletében élünk. így aztán nem túl sok az olyan szervezet, amelyik felkarolna egy jó ötletet, netán egy-egy esz­közből. gépből vagy mű­szerből néhány vagy ép­pen egyetlen darab elkészí­tésére vállalkozna. A ke­vés ilyen jellegű cég egyike a NOVIKI Kisüzemi Inno­vációs Iroda, amely két­ségkívül valamiféle hézag­pótló szerepet tölt be a gazdaságban, hisz csaknem hat éves ténykedése alatt a jó ötletek sorozatát valósí­totta meg és tette hozzá­férhetővé a felhasználók számára. Nélkülük még ma is csak a feiekben létezne, esetleg az íróasztalok fiók­jainak legmélyén porosodna például a hidraulikus ön- iáró állvány. a siklócsan- ágv. a bankiegyérvénytele- nítő. a víztakarékos zu­hanyozóiéi, az automata kapunyitó vagy éppen a csontrögzítő tervrajza. Eb­ből a hevenyészett, felsoro­lásból is kitűnik, hogv az iroda bábáskodásával az élet legkülönfélébb területe­in hasznosítható újdonságok, ötletek, találmányok való­sultak meg. S hogy mindezt már tény­ként állapíthatjuk meg, el­sősorban annak köszönhető, hogy közreműködésük ki­terjed az innovációs folya­mat egészére, így az ipar- jogvédelmen, a tervezésen, a felszerszámozáson át a so­rozatgyártás megszervezé­séig, beleértve természetesen az értékesítést is. Persze ez csak úgy lehetséges, hogy a NOVIKI — amelyet egyéb­ként a Kisiparosok Országos Szervezete, a Budapest Bank Rt. és az Általános Értékforgalmi Bank Egye­sülés hozott létre — megfe­lelő tervezői, fejlesztői és kivitelezői háttérrel rendel­kezik. S minderről azért is idő­szerű szólni, mert a cégnek az ország különböző tájain található tizenkét kirendelt­sége mellé tavaly novem­berben tizenharmadikként Szolnokon is megnyílt az irodjája, és továbbiak lét­rehozását tervezik. Ez a hír két dolog miatt is figyelemre méltó. Egy­részt azért, mert az innová­ciós irodák szaporodása azt jelzi, hogy ötletekben, gaz­dag emberekből még ma sem szenvedünk hiányt, s így legalább a remény meg­van arra, hogy a fellelhető szellemi energiák egész so­ra hasznosulhat; másrészt pedig ezek a jelenségek azért is fontosaik, mivel így vagy úgy, de mindenképpen kapcsolódnak a kibontakozó reformfolyamathoz. Mert mégiscsak a piac kelti élet­re a valós igényeket, ame­lyekre aztán épülhetnek az olyan irodák, kisvállalkozá­sok , mint a NOVIKI is, amelyek a tisztességes ha­szon reményében az új ter­mékek elterjesztésén, a ke­reslet-kínálat egyensúlyának megteremtésén munkál­kodnak. És ki cáfolhatná, hogy jelenlegi helyzetünk­ben égetően szükség van rájuk, mert befolyásolhat­ják a gazdaság fejlődését. Mondhatnánk úgy is, hogy beleszólhatnak a dolgok me­netébe, nem úgy mint an­nak a régi történetnek a hőse, akit az uradalomból bivalyos szekérrel mészért küldtek a városba. Hétágra sütött a nap, tikkasztó hő­ség volt. Visszafelé az út egy jókora tó mellett veze­tett el. Ott aztán a bivalyok megmakacsolták magukat, s a hőségtől szabadulni akarván belerohantak a vízbe szekerestől együtt. A mész így — ha tetszett, ha nem — út közben beoltó­dott. A kocsis nem tudott mit tenni: csak tehetetlenül nézte végig az esetet, mi­közben zaftos káromkodás­sal kísérte a lejátszódó ké­miai folyamatot... — nt i— Magasra helyezte a mércét a SZOTÉV [Folytatás az 1. oldalról) Megítélésük azért is kedvező az építésben, mivel a meg­rendeléstől a kulcsátadásig önállóan ténykednek, meg­spórolva ezzel számos más közreműködő felesleges energiáját. Az idei tervszámaik szo­katlanul merészek. Az 1988- as évtől azt várják, hogy a teljes termelési értékük egy- milliárd-kétszázmillió fo­rint lesz, ami negyvenkét százalékos növekedést je­lent. A tőkés exportban a várható felfutás ötven szá­zalékos, tehát harmincmilli­ós kivitelt terveznek, s ez ugyancsak megalapozott szervezőmunkát követel meg a vezérkartól és precíz vég­rehajtást a dolgozóktól. Az elmúlt évi negyvenmilliós nyereség lehetőséget adott arra, hogy úgymond „kar­ban tartsák” a béreket. Alighanem az érdekeltségi rendszer hordozza magában azt, hogy itt a fizetésre nem panaszkodhatnak sem a dol­gozók, sem az alkalmazot­tak. A feladatok megvalósí­tása esetén havi mozgóbért kapnak azok, akik a kivite­lezésben részt vettek, ám ezek a mozgóbérek mindad­dig előlegnek minősülnek, amíg a vállalás megnyugta­tó módon nem realizálódik. A mérleggel alátámasztott teljesítések esetén aztán ezeknek a mozgóbéreknek egy havi átlagát alapbéresí- tik. Ez a rendszer lenne hi­vatva arra, hogy biztosítsa a dolgozók érdekeltségét a tervfeladatok megvalósítá­sában. A megyei foglalkoztatási gondokon akarnak enyhíte­ni azzal, hogy a törökszent­miklósi asztalos- és légtech­nikai telepen új munkahe­lyeket létesítenek, de az élő munka növekedésével együtt korszerű, tőkés importból származó technológiát is munkába állítanak — első­sorban exportkötelezettsége­ik teljesítésére. Ügy terve­zik, hogy bekapcsolódnak a megyei lakáshelyzetet javító kislakásépítésekbe is. Akár családi ház megépítésére is vállalkoznak, de elképzelhe­tő, hogy számos más építő­ipari vállalathoz hasonlóan piacra is kilépnek majd a saját maguk által kínált la­kásaikkal. Hogy a merész tervek megvalósulásának mi a ga­ranciája? Talán az, hogy munkájuk a legszélesebb társadalmi felügyelet mel­lett zajlik. Nem „óvóhelye­ket” építenek, nem is alag- utakat, így Szolnok köz­pontjában a Külker Bank kivitelezésének vagy a Szé­chenyi lakótelepen a katonai kollégium építésének napon­ta szemtanúi lehetünk. De ha ez nem elég, a szorító kötbérek sarkallják őket a határidők betartására, me­lyeket — adott esetben — minden dolgozó a saját zse­bén érez. P. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents