Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-24 / 46. szám
1988. FEBRUÁR 24 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén Értékelték a megye bíróságainak munkáját A Szolnok megyében működő bíróságok munkáját értékelte, a jogpolitikai irányelvek érvényesülésének tapasztalatait összegezte tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság. E témával korábban 1984. júliusában foglalkozott a testület. Az eltelt időszakban az ítélkezés törvényességének helyzete, a jogpolitikai elvek érvényesülésének folyamata azt bizonyítja, hogy a megye bíróságai — a munkájuk egyes területein jelentkező nehézségek ellenére — ítélkezéseikkel hozzájárultak az állami, társadalmi és gazdasági rend védelméhez, az állampolgárok jogainak és törvényes értékeinek biztosításához. Évente mintegy tízezer peres ügy és 25 ezer egyéb bírósági ügy került az ítélkezők asztalára, mintegy 60— 70 ezer állampolgár és jogi személy életét, tevékenységét érintő határozat született. A bűnügyek számát hosz- szabb távon tekintve megállapítható, hogy egy évtized alatt mintegy 6—8 százalékos a növekedés. Fokozott figyelmet kaptak a bírósági ítélkezésekben a társadalmi tulajdon elleni, az erőszakos és garázda jellegű, a szeszes ital hatása alatt elkövetett bűncselekmények, a fiatalkorúak és a visszaesők bűnesetei. Tavaly mintegy 18 millió forintot ért el a bűn- cselekménnyel okozott vagyoni kár nagysága. Több a fiatalkodú bűnelkövető, ez összefüggésben van a veszélyeztetett kiskorúak számának emelkedésével. A polgári és családjogi perekben egyaránt érzékelhetők az utóbbi esztendőkben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások. Az új gazdálkodási formák kialakításával például, többszörösére emelkedett a cégbejegyzést kérő gazdálkodók száma, és nem egy.per indult ilyen szervek részéről vagy ellenük. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi években is emelkedett a házassági bontóperek száma, az 1982-es évi 1700 ügyhöz képest tavalyelőtt mennyiségük mintegy 2000. A családjogi törvény módosítása új feladat elé állította a bíróságokat. Az eltelt fél esztendő tapasztalatai szerint a házassági bontópert megelőző eljárás után az esetek egyharmadá- ban-nem indult per. Tava-ly a folyamatban lévő polgári és családjogi perek mintegy 35 százalékának időtartama meghaladta a két évet. Az eljárások indokolatlan elhúzódása' főként Jászberényben, Mezőtúron és Karcagon volt tapasztalható. A gazdasági perek meny- nyisége a megyében működő gazdálkodó szervek és az általuk kötött szerződések számához képest változatlanul kevés. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szerződési fegyelmezetlenséggel szemben az érintettek még mindig nem lépnek fel a törvényes eszközökkel. A bíróságok munkájának színvonalasabbá tétele érdekében a megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalásában többek között feladatként jelölte meg, hogy a büntető, ítélkező tevékenységük során folyamatosan igazodjanak a bűnözési helyzethez. A szakszerűség javításával és a személyi feltételek biztosításával el kell érni polgári és családjogi pereknél a jászberényi, a mezőtúri és a karcagi bíróságokon is a perek időtartamának rövidítését. A bíróságok hatásköre az adó-perekkel bővül, szükséges tehát mindehhez a feltételek megteremtése. A gazdasági és munkaügyi perekben segítsék a bíróságok a munkahelyeken a fegyelem erősítését. Harmincéves a népi ellenőrzés Megemlékezés Szolnokon 1958. február 21-én alakult meg a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, és a három évtizedes é'Worduló tiszteletére a testület tegnap ünnepi ülést tartott Szolnokon, a városi tanács nagytermében. A megjelenteket — közöttük Szálkái Tóth Istvánt, a KNEB elnökhelyettesét, Simon Józsefet, a megyei párt- bizottság titkárát. Rereczki Lajost, a megyei tanács általános elnökhelyettesét és Sándor Lászlót, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát — Buczkó András, a megyei NEB elnökhelyettese köszöntötte. Külön Üdvözölte az ünnepségen résztvevő, egykori alapító népi ellenőröket. Ezt követően dr. Lörinczy György, a megyei NEB elnöke mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében szólt a népi ellenőrzés múltjáról, -a harmincéves munka főbb tapasztalatairól. Hangsúlyozta: a vizsgált egységek nagy többsége az ellenőrzéseket kedvezően fogadta, a javaslatokat, a felhívásokat végrehajtotta. Részletesen foglalkozott az elkövetkezendő időszak főbb tennivalóival, amelyeket alapvetően meghatározott az MSZMP KB július 2-i állásfoglalása, a Minisztertanács munkaprogramja és a KNEB feladatterve. Mindezek figyelembevételével a munkában most a minőségi követelmények kerültek előtérbe. A témavizsgálatokat továbbra is az időszerű társadalom- és gazdaságpolitikai feladatok elősegítésére: így a népgazdasági egyensúly helyzetével, illetve a lakosság életkörülményeivel összefüggő kérdésekre kell összpontosítani. Ami a közérdekű bejelentéseket, javaslatokat illeti, az állampolgárok jelzéseinek növekvő száma, többször sürgős intézkedéseket követelő kritikus hangvétele, egyes ügyek bonyolultsága, az érdemi intézkedések, a személyi felelősségrevonások alkalmazása egyre fokozódó követelményt támaszt, igényel minden függetlenített és társadalmi munkatárstól, hívta fel a figyelmet az elő- •adó. Éppen ezért az eredmé- myesség érdekében fokozni kell a párt-, a tanácsi, az állami ellenőrző az igazságügyi és a társadalmi szervezetekkel (HNF. fogyasztók tanácsa. SZMT. KISZ) a tartalmi. érdemi együttműködést, egyúttal fokozni a vizsgálatok nyilvánosságát is, mondotta . dr. Lőrinczy György. A megemlékezést követően Szálkái Tóth István a munkában élenjáró aktíváknak és függetlenített dolgozóknak Kiváló Társadalmi Munkáért, valamint Emlékplakett kitüntetéseket nyújtott át. A megyében élő alapító tagok Elismerő oklevelet vehettek át. míg a 25 éve népi ellenőrzést végzők Emléklapot kaptak. A kitüntetésben részesülök többsége az elkövetkezendő napokban veszi át elismerését a városi népi ellenőrzési bizottságokon tartandó ünnepségeken. A foglalkoztatáspolitika és szakszervezeti érdekvédelem t. Gyógymód kerestetik Hetvenéves a Szovjet Hadsereg Koszorúzási ünnepségek A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta megalakulásának 70. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak kedden a gellért-hegyi Felszabadulási Émlékműnél. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Med- gyessy Péter miniszterelnökhelyettes és Urbán Lajos közlekedési miniszter, a Magyar Népköztársaság fegyveres erői részéről Horváth István belügyminiszter. Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka, valamint Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követ-tanácsos, Igor Mihejev tanácsos és Arkagyij Danyilko ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Megkoszorúzták az emlékművet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a budapesti katonai attasé testület. továbbá az MSZBT képviselői. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport koszorúját A. Gyemidov vezérezredes a déli hadseregcsoport parancsnoka, R. Gorelov és J. Vodolazov vezérőrnagyok, a katonai tanács tágjai helyezték el az emlékművön. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. A szovjet fegyveres erők napja alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak tegnap Szolnokon is. Délelőtt kilenc órakor a temetőben álló szovjet hősi emlékmű talpazatára helyezték a kegyelet virágait a fegyveres erők és testületek, az MHSZ városi vezetősége, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok, á városi társadalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint a 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet MSZBT tagcsoportja. Délelőtt tíz órakor pedig a Hősök terén álló szovjet hősi emlékművet koszorúzták meg a fegyveres erők és testületek. az MHSZ megyei vezetőségének, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok, valamint a társadalmi és tömegszervezetek megyei szerveinek képviselői. Velük együtt rótta le kegyeletét a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat MSZBT tagcsoportja. A Megyei Munkaerőszolgálati Iroda (MESZI) adatai szerint január végén ötszáz- huszonnégyen várakoztak munkára a megyében. Ám a MESIZI munkatársai minden alkalommal figyelmeztetnek: ez a több mint félezer munkanélküli korántsem jelenti a teljes valóságot, csupán szelete, nagyon kis szeAkik nem jelentkeznek, azokról „csak" tudunk, de megbecsülni sem igen tudr juk, hányán lehetnek valójában. Az mindenesetre jelez valamit, hogy Szolnok úgynevezett „népességleadó” megye. Lakosságának létszámát nemcsak a halálozások és a születések „aránytalansága" csökkenti, hanem az elköltözők is. Hogy menynyien? Az elmúlt ötéves tervben több mint nyolcezren próbáltak másutt szerencsét. Hogy a mostaniban hányán lesznek? Nem tudni. A megye népességcsökkenésének „számított" létszáma hétezer. Nagyobb munkahelyteremtő beruházás nincs a megyében, há- rom-négv-öt év múlva gondok lesznek a középiskolákból akkor kikerülő pályakezdők elhelyezkedésével. Ennyit látni. De kanyarodjunk vissza ' még egy pillanatra az adatokhoz! A most munkára váró ötszázhuszonnégyből háromszázhetvenegyen szakképzetlenek. Milyen a munkahelykínálat? Tíz szakképzetlen (segédmunkás) jut három fölajánlott munkahelyre. Ez nagyjából ugyanolyan arány, mint a hagyományosan. évtizedek óta munkaerőgondokkal küzdő Borsodban vagy Szabolcsban! A megyében hol a legnagyobbak a gondok? Nemigen tudunk tájegységeket külön-külön kiemelni, hiszen Szolnokon kilencvenegyen, Karcagon kilencve- nen. Tiszafüreden hetven- hárman, Jászberényben A helyzet tehát adott, ahogy mondani . szokták, „helyzet van”. Hogyan gondolkodnak a• „helyzetről”, a kilábalásról a szakszervezetek? — érdeklődtem Fenyvesi Józseftől, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkárától és munkatársaitól Fekete Istvántól és Galambos Józseftől, az SZMT titkáraitól. A televízió egyik „Hét" című műsorában elhangzott, hogy több más városhoz hasonlóan lete annak! Mert regisztrálni, számon tartani csak azokat a munkáért jelentkezőket lehet, akik felkeresik a munkaerő-szolgálati irodákat (Szolnokon. Karcagon, Tiszafüreden és Jászberényben) és a tanácsok munkaerő-közvetítő szerveit (29 működik a megyében). negyvenegyen, Kisújszálláson harmincnégyen. Mezőtúron harminchármán várnak munkára. Tehát a megyében mindenütt fokozott tehertétele a mának és a közeljövőnek a szükséges munkahelyek megteremtése. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az év elejétől kezdve egyre- másra térnek haza a fővárosi vagy Pest megyei építőipari vállalatoktól az emberek. akik eleve otthonuktól távol voltak kénytelenek munkát vállalni. Most már ott sem kellenek! A közhasznú munkavégzés olykor lehet gyógyír, ám tartós gyógymód semmiképpen nem. Szolnokon hetvenegyen várnak arra. hogy közhasznú munkára vegyék föl őket. Azoknak a településeknek a külső képén, ahol már bevezették a közhasznú munkavégzés intézményét, kétségtelenül meglátszik: nem kidobott pénz. ngm a „do- logtalanoknak" juttatott munkanélküli segély, hanem igenis a jól végzett munkáért járó bér a munkásoknak kifizetett kereset. Érdemes volna tehát egyre több helyütt megpróbálkozni a közhasznú munkával. ahol pedig már bevezették, ott bővíteni a dolgozók létszámát. De ne kergessünk illúziót! Köztudomású, hogy a közhasznú munkát végzők bérének hetven százalékát az állami költségvetés finanszírozza, a harminc százalékot kell előteremteni helyben, azaz a helyi tanácsoknak. Iszonyatosan nehéz! Szolnokon is létrejött a munkanélküliek szakszervezeti alapszervezete. — Nem tudjuk, honnan vette ezt a műsorvezető, hiszen nálunk nincs ilyen! — cáfolta a közlést Fenyvesi József. — Bosszantó, hogy elhangzott. De hát a véleményünkre kíváncsi. Mi érthetően nem ragaszkodunk hozzá, hogy legyen ilyen szakszervezeti csoport a megyében. és azt sem mondjuk, hogy ne legyen! Ha az ön által említett „helyzet” úgy hozza, hogy szükség lesz rá, akkor meg kell alakítani. Fölkészültünk rá. tájékozódtunk Miskolcon, ahol ténylegesen létezik a munkahellyel nem rendelkezők szakszervezeti csoportja. Visszatérve az alapkérdéshez: nem a munkanélküliek szakszervezeti csoportjának létrejöttét üdvözölnénk nagy örömmel, hanem azt szeretnénk, ha a megyében megoldódnának a foglalkoztatási gondok. — Erre a közeljövőben aligha számíthatunk! — Valóban így van, s ezért foglalkoztat bennünket különösen a kérdés. A szakszervezetek megyei tanácsa csütörtöki ülésére meghívtuk a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőiét. Tájékoztatóját meghallgatva bizonyára sokan kívánnak maid hozzászólni az SZMT tagjai közül. Mindenesetre mi magunk is kutatjuk a hatékony foglalkoztatás lehetőségeit. Közben kezdeményezzük, hogy a vállalatok maguk is teremtsenek új munkahelyeket. — A SZOT mellett megalakult a Foglalkoztatáspolitikai Tanács. Van-e hatása a megyében? Tavalyi javaslat — A szervezeti formát tekintve: nem jelenik meg a SZOT Foglalkoztatáspolitika Tanácsának megyei másolata az SZMT mellett! — szögezte le Fekete István. — Mi azt javasoltuk, hogy állami — azaz megyei tanácsi — kezdeményezésre alakuljon megyei foglalkoztatáspolitikai bizottság, a munkaerőszolgálati irodánál jóval szélesebb hatáskörrel. — Hozzáteszem, ezt mi már az elmúlt év végén fölvetettük — egészítette ki Galambos József. — Sőt, az is jó volna, ha hamarosan a városokban, a községekben is létrejönnének a foglalkoztatáspolitikai bizottságok, s hatásosan tevékenykednének is. — Hogyan foglalkoznak, hogyan foglalkozzanak az elbocsátott dolgozókkal a munkahelyi szakszervezeti bizottságok? — Helyenként az a gyakorlat, hogs- a munkakönvv mellé a szakszervezeti tagkönyvet — és a .jelentőlapot — is a kilépő dolgozó kezébe nyomják, és ez nem éppen jó dolog! — válaszolta Galambos József. (Folytatjuk) Egri Sándor Három helyre tíz segédmunkás Nincs munkanélküliek szakszervezete A Mátraplast Műan.vagfeldolgozó Szövetkezet kenderesi üzemében közel két éve csomagolnak egyszerhasználatos fecskendőket és egyszertölthető szemcseppentő flakonokat. Szigorú higiéniai előírásokat betartva automa ta berendezéseken ebben a negyedévben ötmilliót csomagolnak a termékből (Fotó: D. G.) Lengyel partnerek a Kunságkernél Választékcsere, jobb áruellátás Három lengyel üzleti partnere közül a varsói Inter- fragrances cég vezetőit fogadta a közelmúltban a Kunság Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat. A tárgyaláson megállapodtak abban, hogy egymillió rubelt megközelítő értékben szállít a szolnoki központú Kunságker a lengyel partnernek különböző csomagolóanyagokat és papri- kaolajat. Cserébe 60 százalékos arányban élelmiszereket, a fennmaradó értékben kozmetikai cikkeket vásárol, amelyeket nagyrészt tőkés licencek alapján gyártanak Lengyelországban kiváló minőségben. Ezzel a megállapodással, valamint a két másik lengyel céggel — a Comindex és a bialystoki Spolem Szövetkezeti Vállalat — a közeljövőben sorra kerülő hasonló tárgyalások eredménye alapján a hazai választékot kívánja bővíteni, színesíteni a Kunságker.
